Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-03 / 1. szám
\ 1983. január 3., hétfő Munkahelyi demokrácia a közalkalmazottaknál A Közalkalmazottak Szakszervezetének Békés megyei bizottsága nemrégiben tartott ülésén áttekintette a munkahelyi demokrácia helyzetét, megállapította, hogy a munkahelyi demokrácia intézményrendszerének működésében, a munkahely belső viszonyainak demokratizálásában pozitív változás következett be. Ezt nagymértékben segítette a szakszervezeti struktúrában bekövetkezett változás, a bizalmi testületek létrejötte. A munkahelyi demokrácia érvényesülését gátló objektív okok nincsenek. A gyakorlat is alátámasztotta és igazolta a munkahelyi demokrácia fejlődésének azt a tendenciáját, amely szerint nincs különbség a termelő és nem termelő területek demokratikus elvárásait illetően.- A munkahelyi demokrácia egyik legfontosabb célja, hogy tudatos vezetői és dolgozói magatartást váltson ki, ezért vizsgáltuk, hogy a közalkalmazotti munkaterületek dolgozói és a szakszervezeti alapszervezetek tisztségviselői menynyire ismerik a munkahelyi demokrácia keretében biztosított jogaikat. Az elhangzott vélemények szerint ez a hetven százalék és a teljes ismeret között szóródik. Mind az állami, mind a szakszervezeti vezetés gondot fordított arra, hogy a vezetők és ügyintézők továbbképzésük során megismerhessék azokat. A közalkalmazotti területen dolgozók politikailag is képzettek, tájékozottak, így a demokrácia kérdéseivel kapcsolatos politikai döntéseket, elvárásokat ismerik. Az állami vezetőkre sem jellemző az a korábbi szemlélet, amely például a bizalmiak megnövekedett jogkörével összefüggésben tapasztalható volt, hogy az egyszemélyi vezetés, a vezetői felelősség megvalósulását „féltenék”. Hozzá tesszük, hogy néhány vezető még mindig formálisan tesz eleget együttműködési kötelezettségének, bár a megyében tapasztalataink összességében pozitívak. A munkahelyi demokrácia fórumai jól funkcionálnak. Minden területen a jól bevált munkaértekezletek szerepét tartják igen fontosnak. A szakszervezeti és munkahelyi fórumok általában nem kapcsolódnak össze a gyakorlat során. A közös fórumok előkészítésére, rendezésére a jó együttműködés jellemző, mind a munkahelyi vezetés, mind a szakszervezeti bizottságok eleget tesznek a reájuk háruló feladatoknak. A munkaértekezletek a leghatékonyabbak az operatív feladatok megvalósítására vonatkozó tanácskozások közül. Azt tapasztaltuk, hogy a feladatok ebben a körben teljesen konkrétak és személyre szólóak, a dolgozók jól ismerik egymást, kisebb a feszélyezettség. Ez a fórum alkalmas az előforduló hibák feltárására, a dolgozók aktív közreműködésére. Ügy ítéljük meg, hogy a megfogalmazott követelményeknek megfelelően dönt és véleményez. Sajnos, azt is meg kell mondanunk, hogy egyes helyeken a munkaértekezleteket még mindig csak tájékoztatóra, a feladatok kiosztására használják fel. A vezetők, bár gondosan felkészülnek, tartalmas beszámolót tartanak, de még sok helyen nem érzékeltetik kellőképpen, hogy számítanak a dolgozók véleményére, a vezetői döntést segítő javaslatokban. A szakszervezeti demokrácia fórumai közül a bizalmiak testületi munkájában tükröződik a legnagyobb eredmény. Döntenek a hatáskörükbe utalt ügyekben. Az új szervezeti forma kedvező feltételeket teremtett mind szakszervezeti, mind a munkahelyi demokrácia érvényesüléséhez. A bizalmiak többsége felelősséggel, jól képviseli a csoport és a tagok egyéni érdekeit is. A szakszervezeti bizottságok lehetőségei a munkahelyi demokrácia színvonalának alakítására adottak. Módszerei a rendszeres és gyors információ, a felvetődő gondok, problémák jelzése a munkahelyi vezetés felé, intézkedések kezdeményezésére a dolgozók véleménye alapján. Megyei bizottságunknak kettős célja volt az áttekintéssel: egyrészt, hogy megismerje a jelenlegi állapotot, másrészt a közeli napokban megjelenő új jogszabály egy időben a tapasztalatokat is figyelembe véve határozza meg a mozgalom megyei feladatait. Az új rendelet az eddigieknél egységesebben határozza meg a munkahelyi demokrácia céljait, alapelveit, intézményrendszerét, ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy a munkahelyi demokratikus fórumok működésében a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodni^ lehessen, a fórumok közötti munkamegosztás egyértelműbb legyen, segítsen kiküszöbölni az eddigi párhuzamosságokat. A közügyek iránt érdeklődő dolgozók figyelemmel kísérik a szakszervezeti testületek, a bizalmiak tevékenységét. Számon tartják, hogy mit tesz a szakszervezet a dolgozók , élet- és munkakörülményeinek javításáért. Ügy tapasztaltuk, igénylik és elfogadják, hogy a bizalmi képviselje érdekeiket, gondjaikról nyíltan, őszintén tanácskozzon velük. Azzal is szolgált ez a vizsgálódás, hogy lassan, de terjed az a felismerés, hogy a bizalmiak milyen munkát végezzenek, hogy nekik is felelősségük van a társadalom sorsának alakulásában. Ebből eredően a testületeknek — következésképpen a bizalmiaknak — lényeges feladatuk a tagság között és értük dolgozni. A dolgozók cselekvő aktivitása teszi lehetővé a demokratikus jogok érvényesülését, a munkahelyi demokrácia továbbfejlődését. Ez azonban nem megy magától, szükséges és indokolt a feltételek és lehetőségek megteremtése. Az alapszervezeteknek, a bizalmiaknak szervezettségüknél, a közösségekre támaszkodó véleményüknél fogva, hozzá kell járulniuk, hogy olyan vezetői magatartások váljanak általánossá — és ezt a -kádermunkának is segíteni kell —, amelyek partnerként kezelik a bizalmiakat, és végső soron kedvező munkahelyi légkör alakításához vezetnek. Lényeges, hogy az alapszervezeteknek tervszerű, tudatos, politikai nevelő munkával az élet által igazolt és jól bevált tapasztalatokkal fel kell készíteni a dolgozókat arra, hogy érezzék és tudják: a saját érdekük is megkívánja a demokratikus fórumokon való részvételt. A fórumok nevelő hatása akkor érvényesül igazán, ha van gondolkodásra késztető javaslat. Csak így tud fejlődni a dolgozókban a döntésért érzett felelősség. Az alapszervezeteinket önállóságra kell nevelni, legyenek — a jog- és hatáskörükkel élve — a terület gazdái. A lehetőség, az igénykeltés, a cselekvő részvétel, a szakszervezeti tagság részéről kibontakozó felelős magatartás, a nevelés legyen a demokratizmus fejlesztésének útja. Emellett a tagság igénye, hogy jobban és érzékeltetően lehessen részese a döntéseknek. A bizalmi feladata a mindennapi munkában magyarázni a közügyek és a saját érdekük közötti összefüggést. Ösztönözni a cselekvő közéletiségre, itt nálunk ez különösen fontos, enélkül a demokratizmus lehetőségei csak tartalom nélküli keretek maradnak. Ilyen módon a szak- szervezeti munka nyíltsága és nyilvánossága a szakszervezeti mozgalom szempontjából is lényeges politikai kérdés. Megyei bizottságunk szükségesnek látja, hogy az alapszervezetek is összegezzék tapasztalataikat, és határozzák meg a sajátos helyi feladatukat. Mokrán János, a Közalkalmazottak Szakszervezete v Békés megyei bizottságának titkára Vállalkozások Békéscsabán A palackfejtő gazdasági munkaközösség meghatározott időre jött létre. Tevékenységével jelentősen hozzájárult a város, sőt a megye sörellátásához a nyári hónapokban Fotó: Veress Erzsi A közvélemény érdeklődéssel figyeli, miképpen honosodik meg az újszerű gazdasági szervezeti forma. Érthető az érdeklődés. A lakosság az igények jobb és gyorsabb kielégítését várja. Különösen a javító szolgáltatásokban, de más területeken is. Okkal vetődik fel a kérdés, vajon a kisvállalkozásokkal kapcsolatos jogszabályok meghozták a várt eredményt? Van-e kellő vállalkozási kedv a megyeszékhelyen? A hatósági munka zömmel a városi tanács termelésellátásfelügyeleti osztályára hárul. Blahut Lajos "osztályvezető elmondta, hogy a rendelet hatályba lépése óta jelentős számmal jöttek létre kisvállalkozások, s jelenleg több mint 500 dolgozót tömörítenék. A közelmúltban megtartott vállalkozók napja nagy érdeklődést keltett a lakosság körében. Segítette a tájékoztatást. Erre továbbra is figyelmet kell fordítani. A termelés-ellátás- felügyeleti osztályt gyakran keresik fel ilyen céllal, igazolván, hogy a megyeszékhelyen van vállalkozási kedv. Nfitt az önállóságuk Íme 1982 mérlege: kisvállalat, leányvállalat, kisszövetkezet eddig nem alakult. Az ipari termelésre és szolgáltatásokra alkalmat adó lehetőségek között a gazdasági munkaközösségek terjedtek el számöttevő mértékben. Szerződéses részlegek csak a kereskedelmi vendéglátó ágazatban találhatók. Csupán egyetlen szerződés jött létre vállalati termelőeszköz bérbeadására. Nőtt viszont a szövetkezetekben az átalánydíjas részlegek száma. A vállalkozások zömmel a vállalatokhoz, szövetkezetekhez kötődve jönnek létre. Ezek a körülmények egyben meghatározzák, hogy a vállalkozások milyen méretekben elégítik ki a lakossági, illetve a vállalati szükségletet. Békéscsabán . önálló szervezetként 8 munkaközösség működik, amely 24 dolgozót foglalkoztat. Ipari szolgáltatást folytatnak, személyi szolgáltatást nyújtanak, valamint egyéb anyagi tevékenységet és gazdasági szolgáltatást vállalnak. Az önálló munkaközösségek általában kis létszámúak. A vállalkozásból fakadó kockázatot teljes anyagi felelősséggel viselik. Bárkinek, így lakossági megrendelésre is dolgoznak. Ám erősen kötődnek a vállalatokhoz, szövetkezetekhez. Ez jellemző az elsők között megalakult Hűtő- és Klímatechnikai Gazdasági Közösségre is. Elsősorban az üzletek részére vállal javításokat, természetesen a lakossági igényt is kielégíti. A gazdasági közösségben dolgozók munkájának egy nagy részét azonban mégis a közületek részére végzett tevékenység köti le. Alig van olyan munkaközösség, amely csupán a lakosság igényére épít. Talán leginkább a két humán vállalkozást jellemzi az ilyen szándék. Az Aphrodité társkereső iroda házasságközvetítéssel foglalkozik. A Kapcsolatteremtő Társaság ennél szélesebb körű feladatokat vállalt magára. Többek között például felkutatja gyermekek és idősek gondozása végett a városban azokat, akik vállalják ezt a munkát. Köztudott azonban, hogy legtöbb fehér folt a lakossági szolgáltatások ellátása terén mutatkozik. Az átalánydíjas részlegek megalakulása ezeken a gondokon próbál enyhíteni. Korábban gebines egységekként működtek. Az új megoldással megnőtt az önállóságuk. A szövetkezethez csak az évente megkötött átalánydíjas szerződés köti őket. A Generál Ipari Szövetkezetnél, valamint a Békés megyei Szolgáltató és Termelő Ipari Szövetkezetnél egyaránt megkezdődött az ilyen részlegek szervezése. Jelenleg a két szövetkezetnek 74 részlegében 153 dolgozó nyújt lakossági szolgáltatást. És ez igen jelentős tény. Biztató a jövőre nézve is. Különösen az átalánydíjas részlegek száma tovább gyarapszik. A Vegyesipari Vállalat is fontos lépésre szánta el magát, öt egységben, 40 munkahelyet érintve lakossági szolgáltatást nyújtó részlegek bérbe adását kezdeményezte, yállalkozó azonban nem akadt. Csupán egy termelő- eszközt adtak bérbe. A közelmúltban azonban két gazdasági munkaközösséget hívtak létre. A vállalat tovább akarja bővíteni a kisvállalkozások körét. Felismerték a lehetőséget A vállalatok közreműködésével 18 gazdasági munkaközösség alakult 177 dolgozóval. Még az önálló munkaközösségek teljes anyagi felelősséggel viselik a kockázatot, addig ezek csak a vállalással megkeresett jövedelem erejéig. Jól kiegészítik a vállalatok tevékenységét, megszüntetik a külső kooperációs igényt, mégpedig a vállalkozás keretében nyújtott többletmunkájukkal. Nagy részük tevékenységi köre nem is terjed túl a vállalat működési határán. Egyes vállalatok gyorsan felismerték a munkaközösségekben rejlő lehetőségeket. Elsősorban, hogy nagy értékű gépeiket minél jobban ki tudják használni. A karbantartásban és a gépek javításban is sokat segítenek ezek az új szervezeti formák. A MEZŐGÉP Vállalat két hónap alatt öt munkaközösséget hozott létre, főleg karbantartási és felújítási munkák végzésére. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a szervezetek jól megállják helyüket, személyi változás alig fordul elő. Többségük meghatározatlan ideig szólóan tevékenykedik, akadnak azonban olyan vállalkozások is, amelyek meghatározott időre, és meghatározott céllal jöttek létre. Ilyen a Söripari Vállalatnál a palackfejtő gazdasági munkaközösség. A nyári hónapokban többlet- munkával vállalták a sör palackozását. Ezáltal jelentős mértékben hozzájárultak a város, sőt a, megye ellátásához. A közelmúltban szállítási, rakodási tevékenységre is alakult vállalati gazdasági munkaközösség. Az építésügyi ágazatban a műszaki osztály 15 vállalkozási szerződést hagyott jóvá, melyek 227 dolgozót tömörítenék. Két önálló munka- közösség kivételével vala-' mennyit vállalatok és a tervező, beruházást lebonyolító szervezetek hozták létre. A hétfős vállalati munkaközösség az Állami Építőipari Vállalatnál fizikai munkaként, alapvetően közületi megrendelésre szerelőipari tevékenységet végez. A tervező vállalatok és az Állami Építőipari Vállalat munkaközösségeinek tapasztalata azt bizonyítja, hogy a vállalati érdekeltséget és a munkaközösségi érdekeltséget sikeresen össüe tudják egyeztetni. Így a munkaközösségi tevékenység szerves része a vállalati tevékenységnek. Sokat javult a munkafegyelem. A dolgozókegymás munkáját ellenőrzik, és nagyobb a segítőkészség is. Jelenleg felerősödött az építőipari ágazatban az érdeklődés a munkaközösségek iránt. A szolgáltató tevékenységi körben is jönnek létre ilyen szervezetek. Áz ingatlankezelő, a víz- és csatornamű vállalatnál, valamint a költségvetési üzemnél. Több a nyereség A megyeszékhelyen a kereskedelemben és a vendéglátóiparban a szerződéses üzemelési forma 1981 márciusától fokozatosan lett bevezetve. Az átállást a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat kezdte meg, majd csatlakozott a Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ, a Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat és 1982. november elsejétől az Alföldi Vendéglátóipari Vállalat. A vendéglátás néhány üzletétől eltekintve nem alakult ki verseny a tárgyalásokon, sőt, a meghirdetett boltok üzemeltetésére több esetben nem akadt vállalkozó. Az élelmiszerkereskedelemben a mérsékelt érdeklődés egyik oka az, hogy korlátozottak a forgalom és az árrés bővítésének lehetőségei. Az eddigi tapasztalatok viszont kedvezőek. Az üzletek több nyereséget hoztak, mint a szerződéskötést megelőző időszakban. Rugalmasabban alkalmazkodtak a kereslethez. A több csatornás beszerzési lehetőségek kihasználásával a hiánycikkek megszüntetésére törekedtek. A nyitva tartási idő bővítésével jobban igazodtak a lakosság igényeihez. Az energia- és az eszközfelhasználás is csökkent. A vendéglátó üzletekben kulturáltabb és színvonalasabb lett a kiszolgálás. A gazdálkodó szervek, jóllehet a korábbi évekhez képest , kisebb mértékben, de változatlanul tovább segítik az üzletek működését. Lehetővé teszik a központi raktárakból történő árubeszerzést, szakmai segítséget adnak, a hasznos ötletek megvalósítását pedig jelentős anyagi eszközökkel támogatják. A szerződéses üzletek fizetési fegyelme is jobb. Szerződés felbontására fizetésképtelenség miatt eddig csupán három üzletnél került sor. A kereskedelemben és a vendéglátásban működő 58 szerződéses üzlet eddigi tevékenységével igazolta, hogy a lakosság, a vállalat és a népgazdaság számára egyaránt kedvező ez az üzemeltetési forma. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják: az egyéni érdekeltség és a kockázatvállalás növelése fegyelmezett munkavégzéssel párosul. Békéscsabán az ipari, szolgáltatási ágazatokban az új vállalkozási formák száma megfelelően alakul. Tevékenységük eredményes. Nincs azonban elegendő vállalkozó a hiányzó fogyasztási cikkek gyártására, kevés a lakossági szolgáltatást nyújtó új vállalkozás, műszaki fejlesztési feladatok ellátására is indokolt lenne gazdasági munkaközösséget létrehozni, A lehetőségek tehát igen nagyok. Bizonyára az új esztendőben ezen a téren is több új vállalkozás születik majd. Serédi János Ellesett pillanat, vagy amikor a kirakatrendező .— Hubáné Pataki Mária — visszatekint munkájára Fotó: Balkus Imre „Falusi flnonymusok” Ojév napján Immár a 12. évkönyvüket nyitották meg a baranyai krónikairók. Az előző évekhez hasonlóan 1983-ban is gondosan feljegyzik lakóhelyük fontosabb történéseit, változásait. Napjaink történelemkönyvei ezek, hiszen megörökítik bennük egy-egy település minden lényeges természeti, gazdasági, társadalmi, művelődési, politikai és egyéb eseményeit. Könnyű elképzelni: mit jelentene a történészek számára, ha csupán egyetlen magyar falu, város középkori vagy akár csak száz—kétszáz év előtti krónikája a rendelkezésükre állna. Márpedig Baranyában — kevés híján — háromszáz községkrónika készül napról napra, évről évre. A megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján ugyanis 1972. január 1. óta minden településen naplót vezetnek az eseményekről. Az országban először jött létre a helytörténetírás ilyen egységes és átfogó mozgalma. Az évkönyveknek a helyi tanácsok a gazdái, szakmai irányításukat pedig a pécsi levéltár látja el. A „falusi Anonymusok” a — száz meg száz névtelen jegyző — munkája nyomán forrásértékű munkák jönnek létre Ezek három részből állnak. Áz események időrendi jegyzékéből, az év végi összefoglalóból és a dokumentumok gyűjteményéből. A krónikákat és mellékleteiket a tanácsüléseken hitelesítik, egyik példányukat a tanács irattárában helyezik el, a másik példányuk pedig a megyei levéltárba kerül, ahol hozzáférhetővé teszik a tudományos kutatás számára. N
