Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

1983. január 26., szerda _ \ NÉPÚJSÁG Szomszédolás CSOHGRÁD * HEGYEI HÍRLAP Boltok — garázsban. Nem is olyan régen volt, amikor csak hatalmas, csillogó áru­házakról álmodtunk. Aztán eltelt egy-két év. és kiderült, hogy nemcsak csillogó áru­házakra, de bizony az új lakótelepeken egyszerű ÁBC-kre sem telik minden esetben. Szerencsére gyorsan rájöttünk arra is, mi min­den fér el, mondjuk 10—12 négyzetméteren (egy garázs ugyanis aligha nagyobb en­nél.) A szegedi lakótelepek képe mutatja, hogy ekkora területen egyre több kíván­ságot tudnak helyben telje­síteni a kereskedők. Röntgengépet összefogás­sal. A makói kórház és ren­delőintézet röntgenosztályán majd két évtizede végeznek emlődaganat-szűrést. Nagy szakmai gyakorlatra és ta­pasztalatra tettek szert az ott dolgozók, s munkájukról az Országos Röntgen- és Sugár­fizikai Intézetben is elisme­rően nyilatkoznak. Minden­nek azért van nagy jelentő­sége, mert a vizsgálatokat olyan géppel végzik, amely nem erre a célra készült. A Makói Háziipari Szövetke­zet egyik szocialista brigád­ja elhatározta, hogy felhí­vással fordul a város és a környező községek vállala­taihoz, téeszeihez: nyújtsa­nak támogatást egy speciális gép megvásárlásához. Felhí­vásuk megértésre, támoga­tásra talált, a szükséges ösz- szeg több mint egyharmada már összegyűlt. Munkavédelmi eszközök. A Makói Bőripari Szövetke­zet egyik profilja a különfé­le munkavédelmi eszközök gyártása. Valamennyi vé­dőfelszerelésük belföldi piacra kerül, sőt a megren­delések ^többszöröse is van igény, iáén a szövetkezetiek saját eszközállományukat és bedolgozó hálózatukat is bő­vítik. Jó példa erre: már megállapodás született a maroslellei Rákóczi Tsz és a szövetkezet között. így az­után Maroslellén is készül­nek védőruhák. biztosítva ezzel 15 csapatnak munka- és jó kereseti lehetőséget. SZOLNOK MEGYEI Néplap ____ ______ ___A MEGYEI PAffremjTISAO ES A MEGYB TANÁCS LAPJA S egítség a munkát kere­sőknek. A szolnoki pálya- választási tanácsadó épüle­tében két hete működik a Munkaerő-szolgálati iroda. Eddig 210-en keresték fel az irodát, ahol egyelőre csak hárman látják el az egyre nagyobb munkát. Az emberek 60 százaléka főál­lást keres — nagy részüknek tudnak munkát biztosítani —, de akadnak, akik mel­lékfoglalkozást, vagy alkal­mi munkát. Az iroda szerző­déseket kötött vállalatok­kal az együttműködésre, fel­méri a nyugdíjasok munka- vállalási lehetőségeit, kap­csolatot teremt a főiskolák­kal, egyetemekkel, az or­szág több intézményével. Tavasszal már dolgozik az új műszaki állomás. Jól ha­lad a szolnoki új műszaki állomás építése, március 31-re sor kerülhet a mű­szaki átadásra. A korszerű műhely második negyedév­ben várható üzembe helye­zéséhez szükséges minden műszaki berendezés rendel­kezésre áll már. A régen várt állomás széles körű szolgáltatásaitól, a központ által tervezett, és az IBUSZ- szal közösen szervezett vál­tozatos bel- és külföldi au­tósprogramok vonzerejétől várják, hogy a taglétszám ugrásszerűen emelkedik eb­ben az évben. Bordásfal a kultúrházban. Belépve a békési kisközség, Kétsoprony modern kultúr- házába, a látogató valami oda nem illőt vesz észre: a tágas moziterem egyik falát az iskolai tornatermekben honos bordásfalak borítják. A magyarázat egyszerű: a kultúrház délelőttönként zár­va van, a terem kihasználat­lan, miért ne tornázzanak a gyerekek itt. A művelődés és oktatás tárgyi eszközei­nek jobb kihasználása csak egyik lehetősége a javítás­nak. Van, ahol ezen túllépve a tartalomra is ügyelnek: ar­ra, hogy az iskolai oktatás és a szabadidős tevékenység egymást kiegészítve, céltu­datosabban hasson a gyere­kekre, fiatalokra — falun is. A debreceni nyugdíjasház­ról. A debreceni nyugdíjas­ház építési munkái várha­tóan a harmadik negyedév végén fejeződnek be. A ház­ban 94 egyszobás, összkom­fortos lakás kap helyet, a lakószárnyakat összekötő központi épületben 30. sze­mélyes öregek napközi ott­honát, orvosi rendelőt, könyvtárat alakítanak ki. A ház a nyugdíjasok elhelyezé­sére szolgáló lakás, továbbá az életkoruknak és az egész­ségi állapotunknak meg­felelő gondozást nyújtó lakó­épület, de fontos megemlí­teni, hogy nem szociális ott­honi szolgáltatást nyújt. A csetlő-botló lépésektől a piruettig. Javában tart a mű- korcsolyázók versenyszezon­ja. A nyáron szekrények mélyén lapuló korcsolyákat már október elején előve- hették a jég debreceni sze­relmesei. Közülük sok kis­gyerek Gáti Fruzsina irá­nyításával ismerkedik a mű­korcsolya alapelemeivel. Egy délután az autóbusz­pályaudvaron. Debrecen, kül­ső vásártér. Az autóbusz­pályaudvar szokásos képet mutat. A déli csúcs után vagyunk, de azért most is van elég utas. Háromszáz­tíz járat érkezik, indul na­ponta, 15—16 ezer utas száll le. Innen a megye összes te­lepülése elérhető közvetle­nül, vagy egyszeri átszállás­sal, de vannak több megyét átszelő járatok is. OÉLMMARORSZÁB Üj üzlet Röszkén. Két új üzletet nyitott a közelmúlt­ban a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ, mindkettőt két ré­gi, szomszédos bolt össze­vonásával. A röszkei ABC- áruházat 318 négyzetméter alapterületűre, saját terve­zésben és kivitelezéssel, tár­sadalmi összefogással sike­rült létrehozni. A kis üzlet 1,2 millió forint értékű áru­készlettel nyitott, évi forgal­mát pedig 15 milliósra be­csülik. Paprika, uborka. Egy éve termel a szegedi Űj Élet Tsz hat hektáros üvegháza. Ed­dig hegyes erőspaprikát, töl- tenivaló fehér paprikát és paradicsomot értékesítettek, jelentősen hozzájárulva ah­hoz, hogy a téli hónapokban is lehessen friss csemegét kapni a boltokban. Most a paprikát és az uborkát sze­dik. Tilosban. A belvárosban, tilos helyen parkolt egy au­tó. Az odalépő rendőr a szélvédőn a következő szö­vegű cédulát pillantotta meg: „Kimerült az akkumu­látorom. Keresek egy ko­csit, amely elvontat”. Két óra múlva az autó változat­lanul ugyanott állt, de már más szövegű cédula díszel­gett a szélvédőn: „Elszakadt a vontatókötél. Szerelőért mentem”. További egy óra múlva a rendőr újabb cédu­lát olvashatott: „Ez az autó olcsón eladó.” összeállította: B. Á. Az idén lesz 25 éve, hogy Bittó József tanácselnök Kö- rösnagyharsányból átkerült Zsadányba. Nyolc évig — kezdetben mint eladó, ké­sőbb pedig mint boltvezető — dolgozott a kereskedelem­ben. Azután könyvelő lett az akkori Dózsa Termelőszövet­kezetben, s egyúttal ő töltöt­te be a párttitkári funkciót is az alapszervezetben, ösz- szesen 12 esztendő telt el azóta, amióta a helyi köz- igazgatás élére állt. Nem két­séges: ennyi idő és munka­kör bőségesen elegendő ah­hoz, hogy valaki lépésről lé­pésre haladva mélyebben megismerje környezete hét­köznapjait, s tisztában le­gyen azokkal az ok-okozati összefüggésekkel, amelyek a politikai, gazdasági, társa­dalmi, kulturális változások­nak (avafey a változatlanság­nak) jobb megértéséhez szük­ségesek. „Hz álomban szőtt szőnyegek” A részleges alsófokú köz­ponttá „degradált” Zsadány- nak 1949 50-ben több mint 4 ezer lakosa volt, s ma vi­szont már csak 2400 körül mozog a lélekszám. A ta­nácselnök szerint elsősorban a község kedvezőtlen elhe­lyezkedése (a városoktól való nagy távolsága) miatt is fo­kozódott az elvándorlás az utóbbi évtizedekben. Több­nyire a Pest melletti Sziget­halomra költöztek, de szerte az országban másutt is akad­nak olyan utcák, amelyek­ben spk-sok volt zsadányi la­kik. Ugyanakkor arra is akadt már példa, hogy jó né­hány idős ember visszatele- oült szülőföldjére. Az évek óta veszteségesen gazdálkodó Magyar—Lengyel Barátság Tsz-en kívül nincs is más, nagyobb létszámot foglalkoztató egység a köz­ségben. így aztán érthető, hogy 500—600-an ingáznak naponta a környező telepü­lésekre. Érdekes, hogy a nők körében nemigen mutatko­zik munkaerő-felesleg. A ’70- es évek elején egy fővárosi cég szőnyegszövést tanított mintegy 150 zsadányi lány­nak és asszonynak. Végül a tanfolyamot csak negyvenen fejezték be, s amikor pedig megkapták a szövőszékeket, mindössze csak ketten vállal­koztak szőnyegkészítésre. Ké­sőbb a békésszentandrásiak- kal szervezett kooperációnak is hasonló fináléja lett, ami­nek valószínű, az a magyará­zata: a zsadányi asszonyok otthon nem szeretik lekötni magukat ilyen, sok időt és nagy türelmet igénylő mun­kával. Ezért is dőlt dugába a megálmodott kezdeménye­zés?! Más a helyzet, amikor köz­érdekű konkrét célok eléré­sére mozgósítják a tanácsta­gok és a HNF-aktivisták a lakosságot, öt évvel ezelőtt bővítették az óvodát, ami csaknem 600 ezer forintba került, s ennek a fele a tár­sadalmi munka értékéből te­vődött össze. A bitumenes pálya 1978-ban lett kész. Ta­valy kezdődött el az általá­nos iskola felújítása, vala­mint a művelődési ház bő­vítése és korszerűsítése. Min­den bizonnyal még az idén befejeződnek ezek a munká­latok, s megoldódnak a tan­termekkel kapcsolatos gon­dok a jövő tanévben. Legkö­zelebbi cél: egy tornaterem építése. Ugyanis télen, rossz idő esetén a művelődési ház nagytermében tartják a test- nevelési órákat. Egészségügyi központ épül „Minden erőnket — hang­súlyozta a tanácselnök —az egészségügyi központra akar­juk koncentrálni, amelynek — az eredeti elképzelések szerint — 1985-re kellene el­készülnie. A felettes szer­vektől kértük, hogy előrébb hozhassuk a határidőket...” Bittó József beszélt arról is, hogy erre a beruházásra másfél millió forintot ad a megyei tanács, s ugyanakkor 0,5—0,5 milliót pedig a he­lyi tanács fejlesztési alap­jából, illetve a zsadányiakat foglalkoztató üzemek, válla­latok, szövetkezete^: felaján­lásaiból irányoznak elő. Mind e mellett jelentős tár­sadalmi munkára is szükség lesz a jövőben. A falu veze­tői a múlt ősszel is lapátot fogtak azért, hogy mihama­rabb lebontsák a kisajátított épületet, s hogy már most tavasszal hozzákezdjenek az orvosi rendelőket, lakásokat, váróhelyiségeket stb. magá­ban foglaló egészségügyi lé­tesítmény alapozásához. A tanácstagok pedig azzal- se­gítették elő a terv valóra váltását, hogy gyűjtést szer­veztek a lakosság körében. A lakosság jelentős része fe­jenként 200—500 forintot ajánlott fel, s így várhatóan 80—100 ezer forint is össze­jöhet az új intézmény építé­sére. Hasonló aktivitás nyil­vánult meg akkor is, amikor temetőrendezés, parkosítás végett szerveztek társadalmi munkát a községben. Társadalmi funkciók A tanácselnök által elmon­dottakat igyekeztünk kiegé­szíteni a más területen dol­gozó intézményvezetők in­formációival. Ezért is keres­tük fel Göndöcs Péter isko­laigazgatót, aki — 1968 óta — egyben a helyi népfront­bizottság elnöke. Nagy mun­kabírású, agilis ember lehet, ha már hosszú idő alatt any- nyiféle társadalmi megbíza­tást képes eredményesen tel­jesíteni. Amellett, hogy tagja a pártnak és a szakszerve­zetnek, s titkára az MHSZ- nek és elnöke a takarékszö­vetkezet intéző bizottságá­nak, egyebek között pávakört vezet, sőt mint társadalmi szónok, rendszeresen részt vesz a temetéseken. Gyetvai Lajos igazgatóhelyettessel együtt nem kis büszkeség­gel jelentette ki, hogy hat éve nincs képesítés nélküli nevelő a tantestületben, s 7-8 éve senki sem ment el tőlük más intézménybe. A községben szervezett HNF- és egyéb akciókban a Szü­lők, diákok mellett a peda­gógusok is közreműködnek. Például tavaly ősszel 700— 800 gyümölcsfát ültettek el a lakossággal közösen . .. Dr. Szókéné Czibere Má­ria, a gyógyszertár vezetője mintegy 3 évvel ezelőtt ke­rült a községbe, de már most is több társadalmi jel­legű feladatnak tesz eleget. Nemcsak mint vöröskeresz­tes titkár és mint járási ve­zetőségi tag tevékenykedik, hanem a tanácsnál társada­lompolitikai kérdésekről alapfokú tanfolyamot is ve­zet. Férje állatorvos. Min­dennapi elfoglaltsága mel­lett tanácstagi teendőket lát el és megbízatásokat vállal a népfront vezetőségében. Kép, szöveg: Bukovinszky István Dr. Szókéné Czibere Mária gyógyszerész és Makra Dezsőné asszisztens hétfőtől péntekig tartanak készenléti szolgálatot a zsadányi patikában Évnyitó elnökségi ülés az Dutóklubnál A napokban tartotta a Magyar Autóklub Békés megyei Szer­vezetének ügyvezető elnöksége idei első ülését, melyen dr. Horváth Ferenc elnök ismertet­te az 1983-as munkatervet. A munkaterv részleteiben rögzíti az idei feladatokat, amelyeket a megyei szervezet az autósok ér­dekében tenni kíván, hogy mi­nél többen igénybe vehessék szolgáltatásait. A megyei szervezet keresi a lehetőségeket, hogy többször és intenzívebben találkozhasson az autósokkal. Ez évben klubnapok szervezésével is igyekeznek to­vábbi kapcsolatot teremteni. így január 28-án, pénteken este fél 6-kor az orosházi városi csoport tartja az év első klubnapját a városi művelődési központban. Ezen nem klubtagokat is szíve­sen látnak, s lehetőséget bizto­sítanak a helyszínen való belé­pésre is. A' múlt évben megnyílt bé­késcsabai műszaki állomás szol­gáltatásaival felkeltette az ér­deklődést a klub iránt. Ennek eredményeként január 29-én, szombaton Mezőhegyesen is megalakul a MÁK helyi cso­portja. Reggel 9 órától várják az érdeklődőket, a helyszínen in­gyenes szaktanácsadással és fényszóró-beállítással is segítik az autósokat, s itt is lehetőség lesz a klubba való belépésre. — demény — Szűkül a reprezentáció A vállalatoknak, intézmé­nyeknek és szövetkezetek­nek ebben az évben a tava­lyihoz képest 10 százalékkal csökkenteniük keli reprezen­tációs költségeiket a pénz­ügyminiszter rendelete alap­ján. A jogszabály előírja azt is, hogy a reprezentációra fordítható összeg mire hasz­nálható fel. Az előírások szi­gorúbbak a korábbinál: bel­földiek részére szervezett hi­vatalos tárgyalásokon példá­ul ezentúl csak üdítő ital szolgálható fel. A belföldi vendégeknek nem szabad ajándékot adni. A gazdálko­dó szervek saját dolgozóik­nak a részesedési alap vagy a jutalomkeret terhére vá­sárolhatnak ajándékot, pél­dául törzsgárdatagság elnye­résekor, nyugdíjazás alkal­mából, társasutazásokra azonban nem fizethetik be őket. Nem vonatkozik a tila­lom azokra a reklámcélú szóróajándékokra, szakmai vetélkedők, versenyek díja­zására, amelyeket a kiske­reskedelmi, illetve a szol­gáltató vállalatok a lakos­ságnak reklámcélokra adnak. Ezek a szóróajándékok sem használhatók fel azonban reprezentációs célokra. A rendelet előírásai megszün­tetik a korábbi átfedéseket a propaganda- és reprezentá­ciós költségek meghatározá­sában, elszámolásában. A jövőben kiállítások al­kalmával nem adható foga­dás, s a tárgyalásokhoz kísé­rőprogramok nem szervez­hetők, nem számolhatók el sem reprezentációs, sem egyéb költségként. A rendelet előírja, hogy a vállalati, intézményi ünnep­ségeken, brigádkitüntetések alkalmával felszolgált ételek, italok költségét szintén nem reprezentációként, hanem a részesedési alap, illetve a jutalomkeret terhére lehet csak elszámolni. A hivatalos tárgyalásokon, kiállításokon felszolgált üdítő ital költsé­ge személyenként és napon­ta legfeljebb 30 forint lehet, a részesedési vagy jutalma­zási alap terhére szervezett ünnepségeknél pedig a ven­déglátási költségek szemé­lyenként nem haladhatják meg a 300 forintot. Nem csökkentik a részesedési, il­letve a jutalmazási alapot a különböző vezetői — vezér- igazgatói, elnöki stb. — ér­tekezleteken, tanácskozáso­kon felmerülő vendéglátási kiadások. A rendelet megszabja, hogy a vállalatok, szövetke­zetek és intézmények alapí­tásuknak csak minden ötve­nedik évfordulóját ünnepel­hetik meg. A külföldiekkel folytatott hivatalos tárgyalásokon csak üdítő ital, fekete kávé, tea szolgálható fel. A hivatalos tárgyalások alkalmából — a külföldiek itt-tartózkodási időtartamától függetlenül — legfeljebb egy fogadást lehet adni. A kísérőprogramok a külföldi vendégek részére sem számolhatók el sem rep­rezentációs, sem egyéb költ­ségként. A termelési kapcsolatok vagy szakmai tanulmány­utak keretében hazánkba lá­togatók itt-tartózkodásának költségei nem, a részükre adott fogadás kiadásai azon­ban reprezentációs költség­ként számolhatók el, s ugyanez vonatkozik a devi­zamentes cserekapcsolatokra is. A külföldi vendégek üdül­tetésére, illetve külföldi üdü­lés elfogadására csak külön engedély alapján kerülhet sor, még akkor is, ha cse­reüdülésről van szó. A kül­földieknek adható ajándék csak szerény mértékű, jel­képes, fejenként legfeljebb 500 forint értékű lehet. Könnyíti a kongresszusok, konferenciák szervezését, hogy azok költségei — a vendéglátási kiadások kivé­telével — a jövőben nem a reprezentációs keretet terhe­lik, hanem költségként szá­molhatók el.

Next

/
Thumbnails
Contents