Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-05 / 3. szám

NÉPÚJSÁG \ 1983. január 5., szerda Napirenden megyénk úthálózata és a városi tömegközlekedés Javult a dolgozók szociális ellátása Hz ÉVM és az Építők Szakszervezete vezetőinek értekezlete A Békés megyei Tanács te­lepülésfejlesztési és környe­zetvédelmi bizottsága tegnap, kedden délelőtt Békéscsabán, a megyei tanácsnál Boross Lászlónak, a bizottság titká­rának elnökletével tartotta ülését. Először Medovarszki János, a megyei tanács építési, köz­lekedési és vízügyi osztályá­nak helyettes vezetője a me­gyei úthálózat korszerűsítésé­nek feladatait, a megye vá­rosainak tömegközlekedési helyzetét elemezte. Az elő­terjesztésből kitűnt: Békés megye "közúthálózata az utób­bi években sokat javult, a burkolat minősége évről év­re jobb, jó ütemben halad az utak szélesítése. Mind­ezekkel együtt viszont me­gyénk úthálózata nem éri el az országos átlagot. A helyi tömegközlekedés­ről szólva az előadó elmond­ta: a települések sorában legszámottevőbb a megye­A termőterületek védelmé­nek jelenlegi helyzetéről, a talajok termőképességének megőrzésével kapcsolatos gondokról, s a közeljövő fel­adatairól tájékoztatta ked­den, a Geodéziai és Kartog­ráfiai Egyesület ülésén a megyei földhivatalok vezető­it és munkatársait Lengyel József, a MÉM földhasznála­ti főosztályának főmunka­társa. Elmondta többek kö­zött, hogy a minisztérium felügyelete alatt működő Központi Földvédelmi Alap irányítása mellett a megyei földhivatalok az elmúlt év­ben felmérték a mezőgazda­ságilag kihasználatlan — ám művelésre alkalmas — területeket. Az adatok sze­rint mintegy 10 ezer hektár­nyi olyan parlagterület talál­ható az országban, amelyet viszonylag kis költséggel, négy-öt év alatt szántóföldi művelésbe vonhatnának. Eb­ből a vizsgálat útbaigazítá­sait is felhasználva az idén már 2,5 ezer hektárnyi terü­letet művelnek is. A me­gyék közt nagyok a különb­ségek, helyenként nem fordí­tanak kellő gondot az elha­nyagolt részek művelésbe vo­nására. A felmérések szerint or­szágosan mintegy 75 ezer hektáron olyan gyenge ter­mőképességű gyepterület van, amelyet nyolc—tíz év alatt meg lehetne erősíteni. A feljavítás költségei ugyan magasabbak, de néhány év alatt megtérülnek. Az érin­tett megyék a földvédelmi alapból támogatást is . kap­nak. székhely helyi autóbusz-for­galma, mely 1955-től indult. Az első évben 200 ezren, ta­valy 20 millió 700 ezren utaztak a Volán békéscsabai autóbuszjáratain. A tömeg- közlekedésben továbbra is gondot okoz a reggeli és a délutáni csúcsidőszak, a lép­csőzetes munkakezdéssel to­vább lehetne enyhíteni a zsú­foltságot. Az előterjesztés foglalko­zott a megye úthálózatának fejlesztésével, majd a közü­leti autóbuszok közforgalom­ba állításával. A második napirendi pont keretében dr. Takács János, a megyei tanács ÉKV-osztá- lyának vezetője a bizottság elmúlt évi tevékenységéről adott számot, majd a jelen­levők megvitatták és elfo­gadták az idei munkatervet. A településfejlesztési és kör­nyezetvédelmi bizottság ülé­se bejelentésekkel zárult. — szekeres — Bár a földhasználati díj elmúlt évi progresszív eme­lése arra ösztönzi a beruhá­zókat, hogy minél kisebb te­rületű, jó minőségű földet vegyenek igénybe új létesít­ményeik elhelyezésére, to­vábbra is számolni kell a termőterületek csökkenésé­vel. Leginkább a vízügyi be­ruházások veszik igénybe a mezőgazdasági földterületet árvízvédelem és öntözés cél­jaira. Ezeknél a létesítmé­nyeknél a technológiák kor­szerűsítésével lehet takaré­koskodni a földdel. A településfejlesztők és a mezőgazdászok kapcsolata az utóbbi időben lényegesen javult. Debrecen városát pél­dául az eredeti tervek sze­rint a hajdúsági löszhát fe­lé kívánták terjeszteni, a földvédelmi szempontok alapján azonban módosítot­ták az elképzelést, s a vá­ros új lakótelepeit a Nyírség felé eső, gyengébb minőségű földekre építik. Veszprém­ben szintén ütköztek a me­zőgazdasági földvédelem szempontjaival a városfej­lesztők eredeti elképzelései. A Balaton felé eső déli ré­szen kívánták ugyanis to­vább bővíteni az új lakótele­peket, a módosított tervek alapján azonban az új épü­letek a gyengébb termőterü­letekre kerülnek. Eleve hasznosíthatatlan területen is épültek már lakótelepek, épületegyüttesek; Izsákon és Soltvadkerten ingová­nyos területeket töltöttek fel, szilárdítottak meg, s ide ke­rültek a családi házak. Az Építésügyi és Város­fejlesztés; Minisztérium, va­lamint az Építő-, Fa- és Épí­tőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének vezetői kedden együttes értekezletet tartot­tak az építők székházában. Ábrahám Kálmán miniszter és Gyöngyösi István főtitkár vezetésével áttekintették a minisztérium és a szakszer­vezet együttműködésének múlt évi tapasztalatait és az idei közös feladatokat. Megállapították, hogy a tavalyi együttműködési prog­ramban megjelölt fontosabb célok teljesültek. Egyebek között mérsékelten ugyan, de javult a dolgozók szociális és kulturális ellátása. Az idén az eredmények megszilárdí­tása, az elért színvonal meg­őrzése a feladat. A lehetősé­gekhez mérten indokolt a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek további javítá­sa, ennek feltételeit gazda­ságosabb és jobb munkával, az építési igények rugalma­sabb kielégítésével és a bel­ső tartalékok feltárásával alapozhatják meg a vállala­tok. A minisztérium és a szak- szervezet vezetői hangsúlyoz­ták : az idén az építő- és épí­tőanyag-iparra is fokozott feladatok hárulnak a nép­gazdaság-külgazdaság egyén­súlyának javításában és az életszínvonal védelmében. Ezért szükségesnek tartják, hogy ösztönözzék, segítsék a vállalatokat belső érdekelt­ségi rendszerük továbbfej­lesztésében. Határoztak arról is, hogy szorgalmazzák a la­kásátadások ütemességének, és az építés minőségének ja­vítását, az anyag- és ener­giatakarékosság újabb lehe­tőségeinek feltárását. A vál­lalatok gazdasági vezetőinek és szakszervezeti aktivistái­nak fontos tennivalója az is, hogy a korábbinál körülte­kintőbben teremtsék meg a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom fejlesztésének további felté­teleit, amivel segíthetik a fontos feladatok teljesítését. Kun Zsigmond Fraknó utcai lakása valóságos múzeum. A 90 éves nyugdíjas egy életen át gyűjtötte feleségével együtt a magyar folklór tárgyi emlékeit. Régi óbudai lakását és gyűjteményének nagy részét már az államnak adományoz­ta, de még így is jócskán maradt az értékes, szép tárgyak­ból. Az újjárendezett óbudai kiállítás a napokban nyílik meg a Fő téri műemlék házban. A képen: Kun Zsigmond otthonában (MTl-fotó: Tóth István felvétele — KS) A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület ülése fl termőterületek védelme Új torkolatot a Császár pataknak Új, mesterségesen kiépített torkolaton keresztül ömlik a Velencei-tóba a Császár pa­tak, a tó legnagyobb vízszál­lítója. A régitől néhány száz méterre alakították ki a hár­mas torkolatot, s odavezették a patak vizét. A természetes viszonyok megváltoztatására * azért volt szükség, mert an­nak a területnek a nádasai, ahol a patak eddig a tóba ju­tott, már nem tudták kellő­en megtisztítani, megszűrni a vizet, ami pedig igen fontos, mert a patak a vízgyűjtő te­rület vizeinek kétharmadát gvűjti össze, s viszi a Velen­cei-tóba. A Közép-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság szakembe­rei a torkolatépítés fél évig tartó munkája során har­mincezer köbméter földet mozgattak meg, nyolcszáz méter hosszú csatornát épí­tettek, bukógátat emeltek. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. JANUÁR 4-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 13 265 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 82 Trabant Lim. (Bp.) 11 928 Trabant Lim. (Debrecen) 8 251 Trabant Lim. (Győr) 10 843 Trabant Combi Sp. (Bp.) 4 828 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 984 Wartburg Lim. (Győr) 4 484 Wartburg de Luxé (Bp.) 10 059 Wartburg de Luxé (Győr) 5 464 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 350 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2 054 Wartburg Tourist (Bp.) 4 172 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 310 Skoda 105 (Debrecen) 5 061 Skoda 105 (Győr) 5 547 Skoda 120 (Bp.) 11278 Skoda 120 (Debrecen) 7 111 Skoda 120 (Győr) 8 441 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 19 159 Lada 1200 (Debrecen) 12 116 Lada 1200 (Győr) 5 698 Lada 1300 (Bp.) 8 501 Lada 1300 (Debrecen) 5 435 Lada 1300 (Győr) 2 041 Lada 1500 (Bp.) 8 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 684 Lada 1500 (Győr) 2 191 Lada 1600 (Bp.) 3 424 Lada 1600 (Debrecen) 1 867 Lada Combi (Bp.) 4 517 Lada Combi (Debrecen) 2 350 Moszkvics (Bp.) 11 474 Polski Fiat 126 (Bp.) 14 027 Polski Fiat 126 (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 10 919 Dácia (Debrecen) 5 349 Zastava (Bp.) 1 165 Pályázat zenész tiszthelyettes-képzú szakközépiskolai jelentkezésre A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja az általá­nos — de elsősorban zenei — iskolák nyolcadik osztályos fiútanulóit, akik vonzódnak a katonai életpálya és a zenészi hivatás iránt, s vállalják, hogy tanulmányaik befejezése után a magyar néphadseregben zenész tiszthelyettesként teljesítenek szolgálatot. Az iskola — képzési ideje 5 év — Budapesten, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, a Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakközépiskola kihelyezett tagozataként működik. A felvételi követelményeknek megfelelt tanulók az iskola növendékeiként, az ötödik évben tiszthelyettes-hallgatóként folytatják tanulmányaikat. Ezek befejezése után tiszthelyet­tesi rendfokozattal, középiskolai végzettséggel (érettségivel) a magyar néphadsereg fúvószenekaraiban kezdik meg szol­gálatukat. A tanulók teljes és ingyenes ellátásban (kollégiu­mi elhelyezés, étkezés, tanszer, ruházat, hangszer, tanulmá­nyi pótlék, zsebpénz, kulturális és sporteszközök) részesül­nek. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, egészség- ügyi alkalmasság hivatásos katonai szolgálatra, rátermett­ség, középiskolai tanulmányokra és zenei oktatásra (fúvós- és ütőshangszer) való rátermettség, illetve zenei előképzett­ség. A pályázók a jelentkezési lapot a megyei hadkiegészí­tési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) parancsnokságtól, illetve az általános iskola igazgatójától szerezhetik be. A jelentkezés nem zárja ki más közép- vagy szakmunkásképző iskolába történő jelentkezés egyidejű le­hetőségét. Érdeklődni személyesen, vagy levélben lehet az iskola igazgatóságán (magyar néphadsereg, zenész tiszthelyettes­képző szakközépiskola, Budapest, pf. 12/z, IX., Üllői út 133 szám alatt). A pályázati határidő: február 20. Nem rokonszenv kérdése P anaszkodik a tsz-el- nök, szerinte, amíg a régi igazgató állt a felvásárló vállalat élén, va­lahogy jobb volt a kapcso­latuk. A nyugdíjba vonult vezető helyébe lépő fiatal­ember azzal kezdte, hogy felülvizsgálta a szerződése­ket és új feltételeket sza­bott: azoknak adott nagyobb kedvezményt, akik nagyobb termőterületet kötöttek le a gyárnak. „Pedig mi már évtizedes partneri viszonyban álltunk egymással, a régi igazgató megértéssel fogadta azt is, hogy jövedelmezőségi okok­ból felére csökkentettük a szerződéses termelést. Belá- tóbb volt, vagy az is lehet, hogy az új vezető kevésbé rokonszenvezik velünk, biz­tos vannak más kedvencei” — érve] a sértődött fél. Nos, a méltatlankodó egy üzletembertől igen hamar megkapná a választ keser­veire: az üzlet — az üzlet. Az üzlet az hosszú távon nem ismer rokoni szálakat, sógorságot-komaságot, s fennállásában is csak addig lehet bízni, amíg megkötői kölcsönös előnyökre tesznek szert az ügyleten. Azt mindenesetre kár len­ne tagadni, hogy könnyeb­ben, gyorsabban lehet nyél­be ütni egy együttes vállal­kozást, megállapodást, szer­ződést, ha a felek nemcsak kedvező ajánlatot tudnak tenni egymásnak, hanem emellett hivatalos kapcsola­tukat a kölcsönös rokon­szenv is „olajozza”. Olyan üzletet azonban, amelyet a szerződést aláírók egymás iránti szimpátiájára alapoz­tak volna csupán, aligha tudnánk itt most példaként felmutatni, ha csak nem a bűnügyi krónikákat hívnánk segítségül. . Olyan ugyanis előfordul­hat, hogy egy-egy feldolgozó üzem vezetője, élve (visz- szaélve) helyzeti előnyével, átveszi a le nem szerződött portékát is ismerőseitől, ba­rátaitól, míg az ismeretlenek leszerződött árujának felvá­sárlását a piaci helyzetre hi­vatkozva késlelteti. Ez vi­szont már gyanús ügylet, mert ilyenkor joggal felté­telezhetjük, hogy a haveri szimpátiát sem csak a szép emberi érzések táplálják, ha­nem „kéz kezet mos” alapon olyan anyagi előnyök, amelynek a népgazdaság lát­ja kárát. Ezt a játékot, eze­ket az előnyöket büntetlenül (hál’ istennek) senki nem él­vezheti sokáig. Nézzünk ezek után egy konkrét, s jó példát: a Bé­kés megyei Tsz-szövetség meg a Békés és Csongrád megyei állami gazdaságok szakszolgálati állomása nem­rég együttműködési megálla­podást kötött. Erre mond­hatnánk látatlanul azt is, hogy most az együttműködé­si megállapodások korát él­jük, s ezeknek a szerződé­seknek egy része jóformán a felek kölcsönös rokonszen- vének írásba foglalása, mi­után anyagi érdekeltség a partnereket nem is fűzi ösz­sze. Ilyen formán az ilyen forma szerződések pontjai­nak betartása egyedül az aláírók jó akaratán múlik. A nevezett megállapodást szerencsére nem intézhetjük el ennyivel. Egyetlen tetszés szerint kiragadott pontja a szerződésnek önmagában is meggyőzhet bennünket er­ről. Eszerint a szakszolgála­ti állomás készen áll arra, hogy a Hódmezővásárhelyen 10 millió forint összértékben felműszerezett takarmányla­boratóriumra alapozva tel- jeskörűen szervezze meg a szolgálatait igénybe vevő gazdaságok ésszerű takar­mánygazdálkodását. A negyedszázados múltra visszatekintő állomás a he­lyi takarmánytermesztő adottságok és költségténye­zők figyelembe vételével, számítógépes programot ad a legeredményesebb, egyben legolcsóbb takarmányozásra, egyelőre csak a sertéstartás­ban. Hogy mit jelent ez? Megyénkben három állami gazdaságban több mint 200 ezer sertést hizlalnak már a szegediek receptúrája sze­rint, aminek egyedül az orosházi gazdaság mintegy hétmillió forintos megtakarí­tást köszönhet. Érdemes tehát a tsz-szö- vetség közvetítésével ezt a módszert, rendszert vala­mennyi sertéstartó üzemünk­nél elterjeszteni, világosak előnyei. De mit nyer az üz­leten a szakszolgálati állo­más, mert biztos nem em­berbaráti (de még csak nem is állatbaráti) szeretetből ajánlja fel szolgálatait a mezőgazdasági termelés minden ágában a legkorsze­rűbb eljárások meghonosítá­sát segítve a termelőszövet­kezeteknek. Nemcsak arról van szó, hogy a szolgáltatá­sért a szolgáltatást igénybe vevőknek díjat kell fizetni­ük, hanem arról is, hogy ez az együttműködés szervezet­tebbé, folyamatosabbá és egyenletesebbé teszi, teheti a szakszolgálati állomás kapa­citásainak teljesebb kihasz­nálását. E z tiszta üzlet, s a tiszta üzletet csak nyílt kártyákkal le­het játszani, olyan asztalnál, amelynél egyenrangú part­nerek ülnek, azonos tétek­kel, az együttesen megsze­rezhető nyeremény reményé­ben, amit azután a szerző­désben foglaltak alapján az üzleti tisztesség szerint osz­tanak meg, akárcsak az eset­leges veszteséget. Ehhez a játékhoz persze — és ez ta­gadhatatlan — megfelelő partnerek is kellenek, a köl­csönös érdekeltségen túl olyanok, akik tudnak a gaz­dasági élet szeszélyei sze­rint együtt sírni is, meg együtt nevetni is a tisztes­séges gazdasági érdekek együttes, egymás melletti ér­vényesítésétől fűtött szenve­déllyel, ami azután vala­mennyiünk szemében rokon­szenvessé teheti az üzletelő feleket, miután ők képvise­lik igazán a mi igazi érde­keinket! Kőváry E. Péter Az abonyi Újvilág Termelőszövetkezetben immár több mint két éve gyártják a „Négercsók” néven közkedvelt édességet. Nagy a kereslet, napi tizenöt-tizenhatezer kartonnal készí­tenek, amelyet folyamatosan szállítanak a megrendelőknek (Fotó: MTI — Király Krisztina felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents