Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-05 / 3. szám
NÉPÚJSÁG \ 1983. január 5., szerda Napirenden megyénk úthálózata és a városi tömegközlekedés Javult a dolgozók szociális ellátása Hz ÉVM és az Építők Szakszervezete vezetőinek értekezlete A Békés megyei Tanács településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága tegnap, kedden délelőtt Békéscsabán, a megyei tanácsnál Boross Lászlónak, a bizottság titkárának elnökletével tartotta ülését. Először Medovarszki János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának helyettes vezetője a megyei úthálózat korszerűsítésének feladatait, a megye városainak tömegközlekedési helyzetét elemezte. Az előterjesztésből kitűnt: Békés megye "közúthálózata az utóbbi években sokat javult, a burkolat minősége évről évre jobb, jó ütemben halad az utak szélesítése. Mindezekkel együtt viszont megyénk úthálózata nem éri el az országos átlagot. A helyi tömegközlekedésről szólva az előadó elmondta: a települések sorában legszámottevőbb a megyeA termőterületek védelmének jelenlegi helyzetéről, a talajok termőképességének megőrzésével kapcsolatos gondokról, s a közeljövő feladatairól tájékoztatta kedden, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület ülésén a megyei földhivatalok vezetőit és munkatársait Lengyel József, a MÉM földhasználati főosztályának főmunkatársa. Elmondta többek között, hogy a minisztérium felügyelete alatt működő Központi Földvédelmi Alap irányítása mellett a megyei földhivatalok az elmúlt évben felmérték a mezőgazdaságilag kihasználatlan — ám művelésre alkalmas — területeket. Az adatok szerint mintegy 10 ezer hektárnyi olyan parlagterület található az országban, amelyet viszonylag kis költséggel, négy-öt év alatt szántóföldi művelésbe vonhatnának. Ebből a vizsgálat útbaigazításait is felhasználva az idén már 2,5 ezer hektárnyi területet művelnek is. A megyék közt nagyok a különbségek, helyenként nem fordítanak kellő gondot az elhanyagolt részek művelésbe vonására. A felmérések szerint országosan mintegy 75 ezer hektáron olyan gyenge termőképességű gyepterület van, amelyet nyolc—tíz év alatt meg lehetne erősíteni. A feljavítás költségei ugyan magasabbak, de néhány év alatt megtérülnek. Az érintett megyék a földvédelmi alapból támogatást is . kapnak. székhely helyi autóbusz-forgalma, mely 1955-től indult. Az első évben 200 ezren, tavaly 20 millió 700 ezren utaztak a Volán békéscsabai autóbuszjáratain. A tömeg- közlekedésben továbbra is gondot okoz a reggeli és a délutáni csúcsidőszak, a lépcsőzetes munkakezdéssel tovább lehetne enyhíteni a zsúfoltságot. Az előterjesztés foglalkozott a megye úthálózatának fejlesztésével, majd a közületi autóbuszok közforgalomba állításával. A második napirendi pont keretében dr. Takács János, a megyei tanács ÉKV-osztá- lyának vezetője a bizottság elmúlt évi tevékenységéről adott számot, majd a jelenlevők megvitatták és elfogadták az idei munkatervet. A településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság ülése bejelentésekkel zárult. — szekeres — Bár a földhasználati díj elmúlt évi progresszív emelése arra ösztönzi a beruházókat, hogy minél kisebb területű, jó minőségű földet vegyenek igénybe új létesítményeik elhelyezésére, továbbra is számolni kell a termőterületek csökkenésével. Leginkább a vízügyi beruházások veszik igénybe a mezőgazdasági földterületet árvízvédelem és öntözés céljaira. Ezeknél a létesítményeknél a technológiák korszerűsítésével lehet takarékoskodni a földdel. A településfejlesztők és a mezőgazdászok kapcsolata az utóbbi időben lényegesen javult. Debrecen városát például az eredeti tervek szerint a hajdúsági löszhát felé kívánták terjeszteni, a földvédelmi szempontok alapján azonban módosították az elképzelést, s a város új lakótelepeit a Nyírség felé eső, gyengébb minőségű földekre építik. Veszprémben szintén ütköztek a mezőgazdasági földvédelem szempontjaival a városfejlesztők eredeti elképzelései. A Balaton felé eső déli részen kívánták ugyanis tovább bővíteni az új lakótelepeket, a módosított tervek alapján azonban az új épületek a gyengébb termőterületekre kerülnek. Eleve hasznosíthatatlan területen is épültek már lakótelepek, épületegyüttesek; Izsákon és Soltvadkerten ingoványos területeket töltöttek fel, szilárdítottak meg, s ide kerültek a családi házak. Az Építésügyi és Városfejlesztés; Minisztérium, valamint az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének vezetői kedden együttes értekezletet tartottak az építők székházában. Ábrahám Kálmán miniszter és Gyöngyösi István főtitkár vezetésével áttekintették a minisztérium és a szakszervezet együttműködésének múlt évi tapasztalatait és az idei közös feladatokat. Megállapították, hogy a tavalyi együttműködési programban megjelölt fontosabb célok teljesültek. Egyebek között mérsékelten ugyan, de javult a dolgozók szociális és kulturális ellátása. Az idén az eredmények megszilárdítása, az elért színvonal megőrzése a feladat. A lehetőségekhez mérten indokolt a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítása, ennek feltételeit gazdaságosabb és jobb munkával, az építési igények rugalmasabb kielégítésével és a belső tartalékok feltárásával alapozhatják meg a vállalatok. A minisztérium és a szak- szervezet vezetői hangsúlyozták : az idén az építő- és építőanyag-iparra is fokozott feladatok hárulnak a népgazdaság-külgazdaság egyénsúlyának javításában és az életszínvonal védelmében. Ezért szükségesnek tartják, hogy ösztönözzék, segítsék a vállalatokat belső érdekeltségi rendszerük továbbfejlesztésében. Határoztak arról is, hogy szorgalmazzák a lakásátadások ütemességének, és az építés minőségének javítását, az anyag- és energiatakarékosság újabb lehetőségeinek feltárását. A vállalatok gazdasági vezetőinek és szakszervezeti aktivistáinak fontos tennivalója az is, hogy a korábbinál körültekintőbben teremtsék meg a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom fejlesztésének további feltételeit, amivel segíthetik a fontos feladatok teljesítését. Kun Zsigmond Fraknó utcai lakása valóságos múzeum. A 90 éves nyugdíjas egy életen át gyűjtötte feleségével együtt a magyar folklór tárgyi emlékeit. Régi óbudai lakását és gyűjteményének nagy részét már az államnak adományozta, de még így is jócskán maradt az értékes, szép tárgyakból. Az újjárendezett óbudai kiállítás a napokban nyílik meg a Fő téri műemlék házban. A képen: Kun Zsigmond otthonában (MTl-fotó: Tóth István felvétele — KS) A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület ülése fl termőterületek védelme Új torkolatot a Császár pataknak Új, mesterségesen kiépített torkolaton keresztül ömlik a Velencei-tóba a Császár patak, a tó legnagyobb vízszállítója. A régitől néhány száz méterre alakították ki a hármas torkolatot, s odavezették a patak vizét. A természetes viszonyok megváltoztatására * azért volt szükség, mert annak a területnek a nádasai, ahol a patak eddig a tóba jutott, már nem tudták kellően megtisztítani, megszűrni a vizet, ami pedig igen fontos, mert a patak a vízgyűjtő terület vizeinek kétharmadát gvűjti össze, s viszi a Velencei-tóba. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei a torkolatépítés fél évig tartó munkája során harmincezer köbméter földet mozgattak meg, nyolcszáz méter hosszú csatornát építettek, bukógátat emeltek. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. JANUÁR 4-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 13 265 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 82 Trabant Lim. (Bp.) 11 928 Trabant Lim. (Debrecen) 8 251 Trabant Lim. (Győr) 10 843 Trabant Combi Sp. (Bp.) 4 828 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 984 Wartburg Lim. (Győr) 4 484 Wartburg de Luxé (Bp.) 10 059 Wartburg de Luxé (Győr) 5 464 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 350 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 2 054 Wartburg Tourist (Bp.) 4 172 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 310 Skoda 105 (Debrecen) 5 061 Skoda 105 (Győr) 5 547 Skoda 120 (Bp.) 11278 Skoda 120 (Debrecen) 7 111 Skoda 120 (Győr) 8 441 Skoda 120 GLS (Bp.) 304 Lada 1200 (Bp.) 19 159 Lada 1200 (Debrecen) 12 116 Lada 1200 (Győr) 5 698 Lada 1300 (Bp.) 8 501 Lada 1300 (Debrecen) 5 435 Lada 1300 (Győr) 2 041 Lada 1500 (Bp.) 8 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 684 Lada 1500 (Győr) 2 191 Lada 1600 (Bp.) 3 424 Lada 1600 (Debrecen) 1 867 Lada Combi (Bp.) 4 517 Lada Combi (Debrecen) 2 350 Moszkvics (Bp.) 11 474 Polski Fiat 126 (Bp.) 14 027 Polski Fiat 126 (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 10 919 Dácia (Debrecen) 5 349 Zastava (Bp.) 1 165 Pályázat zenész tiszthelyettes-képzú szakközépiskolai jelentkezésre A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja az általános — de elsősorban zenei — iskolák nyolcadik osztályos fiútanulóit, akik vonzódnak a katonai életpálya és a zenészi hivatás iránt, s vállalják, hogy tanulmányaik befejezése után a magyar néphadseregben zenész tiszthelyettesként teljesítenek szolgálatot. Az iskola — képzési ideje 5 év — Budapesten, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola kihelyezett tagozataként működik. A felvételi követelményeknek megfelelt tanulók az iskola növendékeiként, az ötödik évben tiszthelyettes-hallgatóként folytatják tanulmányaikat. Ezek befejezése után tiszthelyettesi rendfokozattal, középiskolai végzettséggel (érettségivel) a magyar néphadsereg fúvószenekaraiban kezdik meg szolgálatukat. A tanulók teljes és ingyenes ellátásban (kollégiumi elhelyezés, étkezés, tanszer, ruházat, hangszer, tanulmányi pótlék, zsebpénz, kulturális és sporteszközök) részesülnek. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, egészség- ügyi alkalmasság hivatásos katonai szolgálatra, rátermettség, középiskolai tanulmányokra és zenei oktatásra (fúvós- és ütőshangszer) való rátermettség, illetve zenei előképzettség. A pályázók a jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) parancsnokságtól, illetve az általános iskola igazgatójától szerezhetik be. A jelentkezés nem zárja ki más közép- vagy szakmunkásképző iskolába történő jelentkezés egyidejű lehetőségét. Érdeklődni személyesen, vagy levélben lehet az iskola igazgatóságán (magyar néphadsereg, zenész tiszthelyettesképző szakközépiskola, Budapest, pf. 12/z, IX., Üllői út 133 szám alatt). A pályázati határidő: február 20. Nem rokonszenv kérdése P anaszkodik a tsz-el- nök, szerinte, amíg a régi igazgató állt a felvásárló vállalat élén, valahogy jobb volt a kapcsolatuk. A nyugdíjba vonult vezető helyébe lépő fiatalember azzal kezdte, hogy felülvizsgálta a szerződéseket és új feltételeket szabott: azoknak adott nagyobb kedvezményt, akik nagyobb termőterületet kötöttek le a gyárnak. „Pedig mi már évtizedes partneri viszonyban álltunk egymással, a régi igazgató megértéssel fogadta azt is, hogy jövedelmezőségi okokból felére csökkentettük a szerződéses termelést. Belá- tóbb volt, vagy az is lehet, hogy az új vezető kevésbé rokonszenvezik velünk, biztos vannak más kedvencei” — érve] a sértődött fél. Nos, a méltatlankodó egy üzletembertől igen hamar megkapná a választ keserveire: az üzlet — az üzlet. Az üzlet az hosszú távon nem ismer rokoni szálakat, sógorságot-komaságot, s fennállásában is csak addig lehet bízni, amíg megkötői kölcsönös előnyökre tesznek szert az ügyleten. Azt mindenesetre kár lenne tagadni, hogy könnyebben, gyorsabban lehet nyélbe ütni egy együttes vállalkozást, megállapodást, szerződést, ha a felek nemcsak kedvező ajánlatot tudnak tenni egymásnak, hanem emellett hivatalos kapcsolatukat a kölcsönös rokonszenv is „olajozza”. Olyan üzletet azonban, amelyet a szerződést aláírók egymás iránti szimpátiájára alapoztak volna csupán, aligha tudnánk itt most példaként felmutatni, ha csak nem a bűnügyi krónikákat hívnánk segítségül. . Olyan ugyanis előfordulhat, hogy egy-egy feldolgozó üzem vezetője, élve (visz- szaélve) helyzeti előnyével, átveszi a le nem szerződött portékát is ismerőseitől, barátaitól, míg az ismeretlenek leszerződött árujának felvásárlását a piaci helyzetre hivatkozva késlelteti. Ez viszont már gyanús ügylet, mert ilyenkor joggal feltételezhetjük, hogy a haveri szimpátiát sem csak a szép emberi érzések táplálják, hanem „kéz kezet mos” alapon olyan anyagi előnyök, amelynek a népgazdaság látja kárát. Ezt a játékot, ezeket az előnyöket büntetlenül (hál’ istennek) senki nem élvezheti sokáig. Nézzünk ezek után egy konkrét, s jó példát: a Békés megyei Tsz-szövetség meg a Békés és Csongrád megyei állami gazdaságok szakszolgálati állomása nemrég együttműködési megállapodást kötött. Erre mondhatnánk látatlanul azt is, hogy most az együttműködési megállapodások korát éljük, s ezeknek a szerződéseknek egy része jóformán a felek kölcsönös rokonszen- vének írásba foglalása, miután anyagi érdekeltség a partnereket nem is fűzi öszsze. Ilyen formán az ilyen forma szerződések pontjainak betartása egyedül az aláírók jó akaratán múlik. A nevezett megállapodást szerencsére nem intézhetjük el ennyivel. Egyetlen tetszés szerint kiragadott pontja a szerződésnek önmagában is meggyőzhet bennünket erről. Eszerint a szakszolgálati állomás készen áll arra, hogy a Hódmezővásárhelyen 10 millió forint összértékben felműszerezett takarmánylaboratóriumra alapozva tel- jeskörűen szervezze meg a szolgálatait igénybe vevő gazdaságok ésszerű takarmánygazdálkodását. A negyedszázados múltra visszatekintő állomás a helyi takarmánytermesztő adottságok és költségtényezők figyelembe vételével, számítógépes programot ad a legeredményesebb, egyben legolcsóbb takarmányozásra, egyelőre csak a sertéstartásban. Hogy mit jelent ez? Megyénkben három állami gazdaságban több mint 200 ezer sertést hizlalnak már a szegediek receptúrája szerint, aminek egyedül az orosházi gazdaság mintegy hétmillió forintos megtakarítást köszönhet. Érdemes tehát a tsz-szö- vetség közvetítésével ezt a módszert, rendszert valamennyi sertéstartó üzemünknél elterjeszteni, világosak előnyei. De mit nyer az üzleten a szakszolgálati állomás, mert biztos nem emberbaráti (de még csak nem is állatbaráti) szeretetből ajánlja fel szolgálatait a mezőgazdasági termelés minden ágában a legkorszerűbb eljárások meghonosítását segítve a termelőszövetkezeteknek. Nemcsak arról van szó, hogy a szolgáltatásért a szolgáltatást igénybe vevőknek díjat kell fizetniük, hanem arról is, hogy ez az együttműködés szervezettebbé, folyamatosabbá és egyenletesebbé teszi, teheti a szakszolgálati állomás kapacitásainak teljesebb kihasználását. E z tiszta üzlet, s a tiszta üzletet csak nyílt kártyákkal lehet játszani, olyan asztalnál, amelynél egyenrangú partnerek ülnek, azonos tétekkel, az együttesen megszerezhető nyeremény reményében, amit azután a szerződésben foglaltak alapján az üzleti tisztesség szerint osztanak meg, akárcsak az esetleges veszteséget. Ehhez a játékhoz persze — és ez tagadhatatlan — megfelelő partnerek is kellenek, a kölcsönös érdekeltségen túl olyanok, akik tudnak a gazdasági élet szeszélyei szerint együtt sírni is, meg együtt nevetni is a tisztességes gazdasági érdekek együttes, egymás melletti érvényesítésétől fűtött szenvedéllyel, ami azután valamennyiünk szemében rokonszenvessé teheti az üzletelő feleket, miután ők képviselik igazán a mi igazi érdekeinket! Kőváry E. Péter Az abonyi Újvilág Termelőszövetkezetben immár több mint két éve gyártják a „Négercsók” néven közkedvelt édességet. Nagy a kereslet, napi tizenöt-tizenhatezer kartonnal készítenek, amelyet folyamatosan szállítanak a megrendelőknek (Fotó: MTI — Király Krisztina felvétele — KS)
