Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-25 / 20. szám

NÉPÚJSÁG 1933. január 25-, kedd Dz Országos Anyag- és Úrhivatal közleménye Január 25-től — típusonként eltérő mértékben — átlago­san 10,2 százalékkal emelkedik a szocialista országokból be­hozott személygépkocsik fogyasztód ára. Az árváltozás oka, hogy növekedtek a személygépkocsik beszerzési árai. Az egyes gépkocsitípusok új árairól, valamint az intézke­désekkel kapcsolatos tudnivalókról a Merkur Személygépko­csi-értékesítő Vállalat részletesen tájékoztatja a vásárlókat. A MERKUR SZEMÉLYGÉPKOCSI-ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT KÖZLEMÉNYE A személygépkocsik új fogyasztói árai a következők: Lada 1200 S/21013 125 000 Lada 1200 Combi 128 000 Lada 1300 S/2105 139 500 Lada 1500 S/2106 150 500 Niva 2121 * 212 000 Volga Limousine 172 000 Volga Combi 197 500 Moszkvics 2140 100 500 Dácia 1310 128 500 Polski -Fiat 126/650 77 000 Polski Fiat 125/1500 139 500 Skoda 105 S 100 000 Skoda 120 L 107 000 Skoda 120 GLS 127 500 Skoda mikrobusz * (közületi ár) 147 000 Trabant Limousine Spec. 69 000 Trabant Limousine Hyc. 49 000 Trabant Combi Spec. 79 000 Trabant Combi Hyc. * 53 000 Wartburg Limousine 109 500 Wartburg de Luxé 115 000 Wartburg de Luxé tolót. 119 000 Wartburg Tourist 124 000 Barkas B. 1000 * (közületi ár) 177 000 Zastava GTL 101 158 000 A csillaggal jelölt típusok je­lenleg nem rendelhetők. Azok a vásárlók, akik a meg­rendelt személygépkocsi átvéte­lére már értesítést kaptak, és ennek alapján a teljes vételárai 1983. január 25-ével bezárólag befizették, a korábbi áron jogo­sultak átvenni személygépkocsi­jukat. 1983. január 25-től gépkocsi­előjegyzést az OTP fiókjai és a takarékszövetkezetek az új fo­gyasztói ár 50 százalékának be­fizetésével fogadnak el. 1983. ja­nuár 24-ig befizetett gépkocsi­vételár előleget nem kell az új fogyasztói ár.. 50 százalékára ki­egészíteni. Az előjegyzési sor­számok változatlanok, ezek sor­rendjében kerül a gépkocsi át­adásra. (MTI) 11 mozgáskorlátozottak battonyai gyűlése ,.Mi sem lehetünk egy nyomorék szobor, mely ég­re emel csontkezet!” Ennek a gondolatnak a jegyében rendezték meg közgyűlésü­ket a mozgáskorlátozottak gyulai egyesülete battonyai klubjának tagjai. Elnökük, Vrányis Sándor adott szá­mot a klub tagságának el­múlt évi tevékenységükről. Elmondta, hogy a klub 10 taggal 1981 októberében ala­kult, első teendőjük az volt, hogy felkutassák, nyil­vántartásba vegyék a köz­ségben fellelhető mozgás- korlátozottakat. Segítettek sorstársaikon, ahogy tudtak. Hargittai Lászlónak mind­két lábát amputálták, sürgő­sen szükség volt tolókocsira. Gondot okozott a tagságnak} a klubhelyiség biztosítása is. Végül is a művelődési házban kaptak egy helyisé­get. Igyekeznek a kollektív szellemet erősíteni, ezért már több ízben szerveztek közös kirándulást. Tovább­ra is problémát okoz vi­szont Battonyán a tolóko­csik javítása, mivel nem ta­láltak erre megfelelő szak­embert. A termelőszövetke­zet sietett segítségükre, ami­kor vállalták, hogy a tolóko­csikat rendszeresen kijavít­ják. Szerencsére, a helyi ta­nács és ÁFÉSZ hathatós anyagi és erkölcsi támoga­tást nyújt részükre, amely - lyel elérték, hogy életképes, jól működő klub tevékeny­kedik Battonyán. B. O. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. JANUÁR 25-TÖL Devizanem vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban Angol font 6250,22 6256,48 6262,74 Ausztrál dollár 3883,89 3887,78 3891,67 Belga frank 83,19 83,27 83,35 Dán korona 462,18 462,64 463,10 Finn márka 735,35 736,09 736,83 Francia frank 575,08 575,66 576,24 Holland forint 1487,04 1488,53 1490,02 Japán yen (1000) 166,65 166,82 166,99 Kanadai dollár 3243,52 3246,77 3250,02 Kuvaiti dinár 13642,28 13655,94 13669,60 Norvég korona 558,87 559,43 559,99 NSZK márka 1629,06 1630,69 1632,32 Olasz líra (1000) 28,41 28,44 28,47 Osztrák Schilling 232,07 232,30 232,53 Portugál escudo 41,99 42,03 42,07 Spanyol peseta 30,88 30,91 30,94 Svájci frank 1981,62 1983,60 1985,58 Svéd korona 539,42 539,96 540,50 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3983,04 3987,03 3991,02 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek meg­felelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. JANUÁR 25-TÖL Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka (a) Francia frank Görög drachma (b) Holland forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár (a) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák Schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona (a) USA dollár vételi eladási árf. 100 egys. forintban 6068,79 6444,17 3771,15 4004,41 80,77 85,77 448,76 476,52 714,01 758,17 558,39 592,93 43,25 45,93 1443,87 1533,19 161,82 171,82 50,67 53,81 3149,37 3344,17 13246,26 14065,62 542,65 576,21 1581,77 1679,61 27,59 29,29 225,33 239,27 40,77 • 43,29 29,98 31,84 1924,09 2043,11 523,76 556,16 3867,42 4106,64 (a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet, 100-as. (b) vásárolható legmagasabb bankjegycimlet, 500-as. Tóth Ernő festőművész legújabb munkáit bemutató kiállí­tással indította el — a megye képzőművészeinek alkotásai­ból ízelítőt adó — kamarakiállítás-sorozatát a dombegyházi művelődési ház. Az emlékezetes élményt nyújtó kiállítást Cs. Tóth János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója nyitotta meg Fotó: Kovács Erzsébet Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész nyilatkozata (Folytatás az I. oldalról) szí tevékenységünkben a tör­vényességi kérelmek meg­vizsgálása felügyeleti mun­kánk egyik információs for­rása, amelynek révén a jog- alkalmazási gyakorlat jobbí­tására, az állampolgárok ma­gatartásának helyes formá­lására is törekszünk. A tör­vényesség két oldalát jelen­ti — egyebek között —, hogy miközben számon kérjük, megköveteljük az állampol­gári fegyelmet és a törvény­tiszteletet, egyidejűleg ga­rantálnunk kell az állami fegyelem megtartását, az ál­lampolgári jogok maradék­talan érvényesülését. Az állampolgárok beadvá­nyainak, törvényességi ké­relmeinek elintézése nem csak az egyéni jogsérelmek orvoslását szolgálja. Az ügyek egy részében olyan általános okokat is talá­lunk, amelyeknek a meg­szüntetésére külön intézke­dést teszünk. Például ha egy határozat azért hibás vagy sérelmes, mert a jogszabályt — annak valamilyen hiá­nyossága, szaknyelven jog­hézag folytán — a jogalkal­mazók tévesen értelmezik, akkor kezdeményezzük értel­mező állásfoglalás kiadását vagy a jogszabály módosítá­sát, kiegészítését. SZIGORÚ FELLÉPÉS A KORRUPCIÓ ELLEN — A korrupciós jellegű ügyekkel kapcsolatban meg kell különböztetni a hivata­los személyek, illetve a gaz­dálkodó szervezetek dolgo­zói által elkövetett cselek­ményeket. Az állami szervek és a hivatalos személyek tör­vényes és elfogulatlan műkö­déséhez a legalapvetőbb tár­sadalmi érdekek fűződnek! Az államhatalmi, az igazga­tási és az egyéb állami funk­ciókat gyakorló hivatalos személyeknél elengedhetet­len az erkölcsi feddhetetlen­ség. A korrupció nemcsak az egyes ügyekben tett intézke­désekkel csorbíthatja a tör­vényességet, hanem szélesebb körben, akár társadalmi mé­retekben is alááshatja az ál­lampolgárok bizalmát a ha­talom és szervei iránt. íjzért a legszigorúbban fellépünk az ilyen megnyilvánulások­kal szemben! A magas er­kölcsi mérce, írott és írat­lan normatívák és a súlyos szankciókkal fenyegető jogi előírások tudatában nyugod­tan állíthatom: hazánkban e tekintetben is- rend van. A hivatalos személyek, néhány kivételtől eltekintve, az er­kölcsi és a jogi követelmé­nyeknek megfelelően, tisztes­séggel végzik felelősségteljes munkájukat. Az utóbbi idő­szakban hivatali vesztegetés miatt évenként csupán mint­egy 150 alkalommal történt büntetőjogi felelősségrevo- nás. Ez a hivatalos szemé­lyek számához viszonyítva — elenyészően csekély arány. A bűnüldöző hatóságok fel­lépése továbbra is határo­zott lesz! A gazdálkodó szervek dol­gozói körében, sajnos, már többször fordul elő korrup­ciós bűnözés. Az ilyen ese­tek száma az utóbbi két-há- rom esztendőben évenként mintegy 340 volt. Nem köny- nyű felderíteni az ilyen bűn- cselekményeket, amelyeket „objektív” okok (például az áruellátás hiányosságai) is motiválhatnak. Most, amikor a gazdálko­dásban előtérben áll a nép- gazdasági érdekek fokozott érvényesítése, különösen nagy figyelmet kell fordíta­nunk arra, hogy ezzel egy­idejűleg erősítsük a jogren­det, a törvényességet — fe­jezte be nyilatkozatát dr. Szíjártó Károly. Ki mit tud — elődöntők Több százan jelentkeztek az idei Ki mit tud? vetélke­désére. Megyénkben az elő­döntőket négy helyen tart­ják meg. Január utolsó nap­ján, este 7 órakor a gyulai művelődési központ nagy­termében, február 5-én, szombaton délelőtt 10 órá­tól a békéscsabai Megyei Művelődési Központban, másnap, vasárnap délelőtt ugyancsak 10 órai kezdettel az orosházi Petőfi Művelő­dési Központban, 16-án. szer­dán este 6 órától pedig a szarvasi művelődési köz­pontban rendezik meg a te­rületi elődöntőket, selejte­zőket. A legjobb együttesek, szólisták — a meghirdetési kategóriánként — március 5-én, szombaton a békéscsa­bai Jókai Színházban mér­hetik össze tudásukat. A me­gyei döntő este 6 órakor kez­dődik; itt már országos zsűri értékeli a résztvevők telje­sítményét! Hiánycikkeink és igényeink M incg szerencsém a la­kásomhoz legköze­lebbi élelmiszerbolt­tal: délutánonként, mire ha­zaérek, gyakran nem kapok tejet, tejfölt, sőt, olykor ke­nyeret sem. Gondolom, má­sok is tapasztaltak ilyesmit, mégsem jut eszébe senkinek sem, hogy a tejet vagy a ke­nyeret hiánycikknek nevez­ze. A hiánycikkek között tartjuk viszont számon sok egyéb mellett például a Le- got, amelyhez legfeljebb ka­rácsony előtt lehet némelyik jobban ellátott áruházban hozzájutni. A két véglet, az itthon bőven előállítható tej, ke­nyér és *á tőkés importból származó márkás játék kö­zött van azonban az áruk­nak egy meglehetősen széles skálája, amelyet hosszabb- rövidebb ideig nem lehet kapni. Az ezen a skálán el­helyezkedő termékek hiányát már bajos olyan egyértelmű­en indokoltnak vagy indoko­latlannak ítélni, mint a Le- góét, illetve a kenyérét. Az ítéletalkotáshoz tudni kelle­ne, mi, milyen okból hiány­zik. Egy jól szervezett, olajo­zott gazdaságban az a ter­mészetes, hogy a termelők a fogyasztók igényei elé men­nek: előre kutatják, mi lesz, mi lenne kelendő a pia­con, és ami jól eladható- nak ígérkezik, azt villámse­besen elkezdik gyártani. Az új terméket ajánlják a ke­reskedelemnek, amely — ha szintén fantáziát lát a for­galmazásban — biztosan megvásárolja. Így a fogyasz­tó számára a hiány szinte is­meretlen; a vásárló inkább a bőség, az áru- és az árvá­laszték zavarával küzd, és a tetszetős, reklámozott, ám számára esetleg felesleges, drága termék megvásárlásá­tól igyekszik megóvni ma­gát. A magyar ipar távolról sem csupán rugalmatlansága vagy szerényebb érdekeltsé­ge miatt kullog olykor a fo­gyasztók igényei mögött. Alapanyagok, félkész termé­kek hiánya, gyártó kapaci­tások szűkössége, korszerű gépek, technológiák kénysze­rű nélkülözése nagyban hoz­zájárul ahhoz, hogy bizonyos cikkekből nem tudja kiszol­gálni a kereskedelmet, illet­ve a fogyasztót. Ez az állapot régóta arra készteti a kereskedelmet, hogy maga keresse, szede­gesse össze a termelőktől a fogyasztóknak szükséges áru­kat. Az intenzívebb keresés módja, a „Vevők vagyunk” kiállítások szervezése: a ke­reskedelmi vállalatok össze­gyűjtik a legnyomasztóbban hiányzó, főként apróbb áru­kat, és koncentráltan — ki­állítás keretében — tárják a termelők elé keresletüket. Ez a módszer meglepően eredményesnek bizonyult: a kiállítások látogatói — a he­lyi kis és nagy vállalatok, gyárak, termelőszövetkeze­tek, ktsz-ek képviselői és kisiparosok — mindgyak- rabban vállalkoztak a kere­sett termékek előállítására. Bár a kereskedelem ter­melésszervező tevékenysége egyre nagyobb méreteket ölt, és mind több terméket töröl le a hiánycikkek listájáról, a folyamatnak mégsem látni a végét, hiszen a fogyasztó igé­nyei változnak, megújulnak: mindig más és újabb cikkek előállításához keli a terme­lőknek és a forgalmazóknak összefogniuk. Mivel nemcsak ásó, kapa vagy laposfogó, hanem már­kás külföldi fogyasztási cik­kek is hiányoznak a boltok­ból, és a kereskedelem ren­delkezésére álló konvertibi­lis devizaösszeg véges, a for­galmazó vállalatok változa­tos eszközökkel igyekeznek devizakiadás nélkül import- termékekhez jutni. A ter­melési együttműködés olyan jó, bevált példái állnak előt­tük, mint amilyen a már­kás farmerruházati cikkek vagy a Triumph-fehérneműk közös előállítása és forgal­mazása. Hasonló gyártási kooperációk szervezésébe újabban kereskedelmi válla­latok is bekapcsolódtak, egyes cikkek hiányát enyhí­tendő. Így kerülnek forga­lomba például olyan korsze­rű termékek, mint az egyka- ros csaptelepek, az acél főző­edények, vagy bizonyos ház­tartási műanyagáruk. De ha ez sem elég; hát — cseréljünk! A határ menti árucsere, a választékcsere keretében — amelyet külke­reskedelmi vállalatok közve­títésével folytatnak a hazai és a külföldi belkereskedel­mi vállalatok — szintén szá­mos termék hiánya mérsék­lődött vagy szűnt meg. Az olyan árucserére, amely nem igényel devizát, minden bel­kereskedelmi vállalatnak le­hetőséget adnak a legújabb rendeletek, előírások. M indennek tükrében le­het reálisabban meg­ítélni, hogy az egyes termékek indokoltan vagy indokolatlanul hiányoznak az üzletekből. És hogy az indo­kolatlan hiányokra is bőven akad példa, hogy miközben a belkereskedelmi vállalatok törik magukat a több, a jobb, a változatosabb áruért, aközben másutt mesterséges hiányt teremtenek, arra hadd mondjak el egy ellesett tele­fonbeszélgetést. A múlt év végén jártam egy szerelvé­nyeket értékesítő áruházban. Üres polcokat találtam, ezért bekopogtam az áruház veze­tőjének kis irodájába érdek­lődni, mikor jön 1056-os jel­zőszámú lengőcsap. Mielőtt kérdésemet feltehettem vol­na, csengett a telefon, a boltvezető felvette, és a kö­vetkezőket mondta: — Ne küldj nekem édes öregem semmit, én már teljesítettem az éves tervemet. Nem, kö­szönöm, nem kérem. Azt sem. Nem érted? Semmit se küldj! Nemcsak a tej és a kenyér „óvatos” rendelése okoz olykor indokolatlan áruhiányt, amint indokolt­nak tetsző hiány is meg­szüntethető némi lelemény­nyel, szervezéssel, piacisme­rettel. Gál Zsuzsa Ötös ikrek születtek Budapesten öt egészséges gyermeknek — 4 kislánynak és egy kisfiúnak — adott életet Tarjányi Sándorné tegnap délután a Budapesti Or­vostovábbképző Intézet szülésze­ti és nőgyógyászati klinikáján. A világviszonylatban is rendkí­vüli eseménynek számító szü­lést dr. Gáti István professzor, a klinika igazgatója — számos orvosból és más szakemberből álló csoport közreműködésével — vezette le. A gyermekeket császármetszéssel segítették a világra. A 24 éves, Kiskunfélegyházán lakó Tarjányiné és az orvosok felkészülten várhatták a rendkí­vüli eseményt, hiszen a terhes­ség 24. hetében már felfedezték az ikerterhességet. Ekkor ke­rült a kismama az OTKI-ba, ahol ultrahangos vizsgálattal ál­lapították meg, hogy öt gyer­mek világrajötte várható. Tar­jányi Sándorné ettől kezdve a klinika lakója lett, gondos or­vosi felügyelet mellett várta gyermekei megszületését, amely a terhesség 33. hetében követke­zett be. Az első gyermek, Szilvia 1410 grammal született, 13 óra 35 perckor; őt 2 perccel később követte Melinda, akinek a test­súlya 1600 gramm, majd 13 óra 40 perckor Hajnalka 1220 gram­mos testsúllyal. Üjabb két perc elteltével jött a világra az egyet­len fiú, Sándor, 1200 grammal. Erika, az ötödik gyermek 1180 grammal, 13 óra 45 perckor kö­vette testvérkéit. A gyermekek életképesek, további fejlődésü­ket az inkubátor éltető bizton­sága szavatolja, és az édesanya is egészséges.

Next

/
Thumbnails
Contents