Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-23 / 19. szám
^ 1983. januar 23„ vasárnap ¥ NÉPÚJSÁG Békésszentandráson S zorgalmas, dolgos emberek lakják Békésszentandrást. Igaz, sokáig szegény községként tartották számon. A gyenge föld nem adott megélhetést a családoknak. A férfiak vették a talicskát, a vándorbotot, és nekivágtak a nagyvilágnak. Ették a kubikosok nehéz kenyerét. Az igazi fordulatot a mezőgazdaság szocialista átszervezése hozta az 1960-as években. Pálus András tanácselnök és Laczkó József, a községi pártbizottság titkára elmondotta, hogy a 4,5 ezer lelket számláló településen 1961 óta van vezetékes ivóvíz. Nincs gond a bölcsödével, az óvodával, az iskolával, a kereskedelmi alapellátással. Járdát, kövesutat építettek, évente 40—50 modern, fürdőszobás családi házat hoznak tető alá. Figyelemre méltó: az elmúlt esztendőben, a felszabadulás óta először nem csökkent, hanem gyarapodott a község lakossága. Visszajönnek az emberek Szarvasról, Öcsödről és a környező településekről. Munkalehetőséget helyben, vagy a közeli városban, Szarvason találnak. A háztájiban és a kisgazdaságokban zöldséget termelnek, állatot tartanak. Ma már 880 nőnek van állandó munkahelye. Legtöbben az ÁFÉSZ bélüzemébcn, a vasipari szövetkezet helyi részlegében, a szőnyegszövőben dolgoznak, és természetesen ingáznak is. A tavaly, január elsején bevezetett új orvosi ügyeleti rendszer bevált, megoldott a körzeti orvosi ellátás, csak a gyermekorvosi hely nincs betöltve, pedig minden készen áll: a rendelő és az orvosi lakás is. Jelenleg négy kilométer utat építenek az üdülőkhöz, a tulajdonosok segítségével. Mintegy 200 telket osztanak ki az arborétumi üdülősoron, és folytatják a kertes családi házak építését. A Tessedik Tsz új utcát nyit, ahol 16 szövetkezeti társasházat húznak fel. Most készül a szennyvíz-elvezető rendszer terve. Még ebben az évben befejezik a kerékpárút építését, központi fűtést kap a két óvoda, bitumenes pályát adnak át az új általános iskolában. A tervidőszak végén újabb négy utcában lesz kövesút. Megszépül a diákotthon Szőnyeg és nyersszövet Néhány nap híján most lesz egy éves a szentandrási iskola. Bármelyik község, város megirigyelhetné a szép, jól felszerelt, nyolc tantermes iskolát, amelyet akkor ar kondorosi tsz építői készítettek el. A viszonylag rövid idő alatt felépült iskola azért is emlékezik szívesen a kivitelezőkre, mert a szereléssel, a munkával kapcsolatosan azóta sincsen panasz. Ha már a panasznál tartunk!.. . A hatholdas egykori kastélykert szélén magaMatematikaóra az egyik szaktanteremben sodó új iskola mellett húzódik meg a diákotthonnak helyt adó igen régi épület. A közel félezer diák közül hatvannak valóban otthont jelent. A tanyasi iskolák felszámolásakor, tizenöt évvel ezelőtt létesítették. Az épület elavult, állaga meggyengült. Mára már készen áll a teljes felújítási terve, amelynek kivitelezéséhez a nyári tanítási szünetben szeretnének hozzákezdeni. A legfontosabb munka a falak talajvízszigetelése. Majd központi fűtésrendszert kap a diákotthon, s végre elkészülhetnek a mosdók, fürdőhelyiségek is. A szentandrásiak remélik, hogy a munkákat végző kondorosiak most sem hagyják cserben őket, a szeptemberi iskolakezdésre a lakók elfoglalhatják helyüket. A közel félezer iskolás kabinetrendszer jellegű oktatási formában sajátítja el a tananyagot a jól felszerelt szaktantermekben. Néhány évvel ezelőtt társadalmi ösz- szefogással tanterem is épült. Tavasszal ezt kiegészítendő, sportpályát is építenek a szép parkban. Ismét számítanak a szentandrásiak segítőkészségére. Párbeszéd a „dióhéjban” Gondok az OBC-ben Az ABC-áruház havi forgalma 3 millió forint A kereskedelmi alapellátás jó — mondotta a tanácselnök és a párttitkár. Az ABC--áruházban az egyik asszony egyetért ezzel, de hozzáteszi: — Sokszor kevés a felvágott, a tőkehús, és kenyeret sem lehet kapni már délután 4 órakor ... . Csik Ferenc, az üzlet vezetője tud a gondokról. — Nézze, 1975-ben nyílt meg az üzlet. Akkor másfél millió forint volt a havi forgalom. Most a duplája. Az orosházi FÜSZÉRT havonta négyszer, a Gyulai Húskombinát és a szarvasi húsüzem hetente kétszer szállít. — Mégsem elég? — Inkább a választékkal van baj. Ha háromféle felvágottat kínálunk, biztos, hogy a negyedik kellene. Ha nem tudunk adni sertéscombot, azt mondják, nincs hús az üzletben. Elismerem: kolbászból és egyéb szárazáruból kevés van, viszont ezek elosztásos cikkek. — De kenyérből elegendőt sütnek . . . — Nagyon nehéz az igényeket felmérni. Mi tudjuk, hogy például hétköznap 3 és 1 kilós kenyérből 6-7 mázsát vesznek meg. Ugyanakkor árusít kenyeret a termelőszövetkezeti és a sütőipari bolt is. Amikor náluk elfogy az áru, lehúzAz oldalt írták: Nemesi László és Seres Sándor. A fotókat Veress Erzsi készítette. zák a rolót, a vevők meg jönnek az ABC-be. így aligha lehet tervezni. — Miért nem egyeztetnek1 — Valóban le kellene ülni, és beszélni a nehézségekről. Csak nincs, aki kezdeményezzen. Apróság, ugye? Szépséghibája, hogy a vásárló üres gyomorral bosszankodik. Vajon meddig? — Csak itt tudunk leülni, be- szélgetni, ebben az ablaka nincs dióhéj irodában — mutatja az utat a békésszentandrási művelődési házban az igazgató, Rába István. Ami azt illeti, erről az épületről sok mindent el lehet mondani, csak egy valamit sem. Azt, hogy küllemével vonzani tudja a közönséget. Itt-ott kartondarabok tartják a hullani kész vakolatdarabokat. A meny- nyezeten, a falakon . . . — Mennyi pénz jut a „tartalomra-”? — Tavaly 264 ezer volt a költségvetésünk, ebből a bevételi terv nyolcvannégy ezer. — Mire telt belőle? — Az úgynevezett nagytermi rendezvények sorában hat színházi és műsoros estet tartottunk a felnőtteknek, öt előadást a gyerekeknek. — S kik léptek a közönség elé? — Úgy szokták mondani: hak- nizók. Én nem szeretem ezt a szót, mert rossz íz tapadt hoz-* zá. Sokszor színvonalasabbak ezek a ..magántársulatok”, mint a hivatalosan szervezettek. Annak tudatában mondom ezt, hogy a haknisok ellen védtelenek vagyunk, ha bárminemű probléma is felmerül. — S akkor mégis miért? . . . — Az Országos Rendező Iroda által megszabott díjakat nem tudjuk megfizetni. A színpad A közelmúltban adták át a Tessedik Termelőszövetkezet üzemi konyháját és éttermét. Egyszerre 120-an tudnak asztalhoz ülni; sokan hazaviszik — a vélemények szerint igen ízletes — előfizetéses ebédet Munkában a kötözőgép, amely a láncfonalakat köti össze. Ezt a műveletet régen kézzel csinálták hiányosságai miatt a színházak sem igen állnak velünk szóba. — Hány nem műsoros est volt? — Nyolcvankettőben három. Táncos est. Zenekarral, diszkóval. — Hány fiatal jött el? — Alkalmanként átlagban hatvan—kilencven. — ... és a nagyteremben akár háromszázötvenen is elférnek. — Igen. Ráfizetéses volt mindegyik. — Ügy tudom, kiállításokat is rendeznek. — Tavaly ebből is három volt. Kettő a Hazafias Népfront által vándoroltatott fotókiállítás. A harmadik pedig az orosházi amatőrök tárlata. És: öt, úgynevezett egyéb program, a nagy- közönségnek. Többek között találkozó Bujtor Istvánnal, Mészöly Kálmán szövetségi kapitánnyal. Telt ház volt. — De az igazsághoz az is hozzátartozik, . . . — . . . hogy jól működő kiscsoportjaink, klubjaink vannak, hogy a gyermekszakkörökkel nincsen gondunk, mert az iskola ad nekik otthont, segít biztosítani a működési feltételeket. — S a „dióhéj” marad? — Egyelőre és érthetően! Előbb az iskola háza táját kell rendbe hozni. Bár nyáron szeretnénk körbevakolni az épületet. Legalább a vályogtéglák ne hulljanak ki tovább! . . . Mindenki tudja: Békésszentandráson hagyományai vannak a szőnyegkészítésnek. Termékeiket ismerik az országban, a világban. Méltó versenytársai szépségben, minőségben a nagy múltú közel-keleti gyártóknak. Csakhogy ez nem minden. Ma már az árakat sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A szentandrási szőnyeg ezekhez képest meglehetősen drága, így az utóbbi időben lanyhult a hazai és a külföldi kereslet. Mit lehet tenni ilyen körülmények között? Cuczi Ernő, a Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet elnöke szerint az új gazdasági szabályozók sem kedveztek a kézimunka-igényes szőnyegek előállításának. Az alacsony kereset miatt a lányok-asszonyok nagy része más munka után nézett. Ezért át kellett térni a gépesítésre. Először hat szövőgépet vásároltak, jelenleg 78 ilyen masina dolgozik az új üzemcsarnokokban. Nőtt a termelékenység, a nyereség, öt év alatt megháromszorozták a termelést. Ennek hatására a VI. ötéves tervben a Hagyományos szőnyeggyártás is 6-7 százalékkal emelkedik. A kevés saját fejlesztési alap arra inspirálta a szövetkezetét, hogy üzleti partner után nézzen. Létre is jött immár nyolc éve az együttműködés a Lenfonó és Szövőipari Vállalattal. A szerződés értelmében nyersszövetet gyártanak, a budapestiek pedig kikészítéssel foglalkoznak. Az áru nagy része tőkés és szocialista országokban talál gazdára. A 70 dolgozót foglalkoztató üzem az elmúlt évben 60, az idén 90 millió forint termelési értéket állított, illetve állít elő. Természetesen a szőnyeg- gyártásról sem mondanak le. Ápolják a hagyományokat. Az idén 20 százalékkal több kézi csomózású szőnyeget készítenek, mint tavaly. Iparművészek bevonásával azon törik a fejüket: hogyan lehetne olyan egyedi, különleges termékekkel meglepni a kereskedőket, amely jó piacot jelentene a nyugati országokban is. ...és akkor a háztáji! A község kevésbé látványos, de mindenképpen nagy hasznot hozó nevezetességei közé tartozik az, amit úgy szoktak fogalmazni: kimagasló színvonalú a háztáji állattartás, példamutató annak szövetkezeti támogatása. A nagyközség két termelőszövetkezete — a Zalka és a Tessedik — valóban erejéhez mérten mindent megtesz azért, hogy a „második gazdaság” jó irányban, eredményesen fejlődjék. Az elmúlt évben több, mint hatezer hízott sertést adtak le a szentandrásiak értékesítésre. Ebből közel négyezer a Zalka Termelőszövetkezet „körzetében” hízott. Oláh Géza főagronómus és Pákái Emil főágazat-vezető érthetően természetesének veszi az állattartási kedvet. — Segítjük is fenntartani, fokozni, ahogyan erőnkből telik. Évente kétszer lehet takarmányt — búzát, kukoricát, árpát, koncentrátu- mot — tápot, terményt vásárolni a szövetkezettől, s azt kedvező feltételek mellett kifizetni. A takarmány azonban mard: a tárolást a szövetkezet vállalja. Bejelentés alapján a termelő igényei szerint — akár kétnaponként — szállítjuk el a házakhoz a kért mennyiséget, fajtát. Természetesen nemcsak a szövetkezet tagjai részesülnek ebben a sok köny- nyebbséget nyújtó lehetőségben. A tagoknak kétszáz négyszögöl kaszálót is biztosít, elsősorban az aprójószágok zöldtakarmánnyal való ellátására. A fejlődés azonban nem áll meg. Éppen a háztáji segítése érdekében a két szövetkezet félezer vagonos befogadóképességű terménytárolót épít, amely — a tervek szerint — az új termést már fogadni tudja. Jó ütemben halad az 500 vagonos terménytároló vázszerkezetének szerelése
