Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-18 / 14. szám

1983. január 18., kedd 11 békéscsabai kórház gyermekosztályán Gyógyítás — megváltozott körülmények között A nővérek szívesen mesélnek Fotó: Veress Erzsi aranykorona helyett termőhelyi értékszám Békésen a járási és városi földhivatal 1967-ben alakult, majd 1975-től a város és a hozzá tartozó Bélmegyer, Kamut, Murony és Tarhos lakosságának földdel, telek­kel kapcsolatos ügyeit inté­zik. A hivatalnak három ön­álló, szorosan összefüggő szakterülete van. Foglalkoz­nak ingatlan-nyilvántartás­sal és földminősítéssel, vala­mint földhasználattal és földméréssel. Ezenkívül igaz­gatási, pénzügyi, ügykezelési feladatokat is ellátnak. A hozzájuk tartozó föld­terület több mint 34 ezer hektár. Ezért is fordítanak nagy gondot a nyilvántar­tásra, a föld minősítésével kapcsolatos vitás ügyek ren­dezésére. Másik fontos ten­nivaló a termőföld védelme, a művelés ellenőrzése, az in­gatlanforgalmi jogszabályok megtartása, az állami tarta­lékföldek hasznosításának vizsgálata. Készítenek rész­letes térképeket, amely alap­ja a pontos nyilvántartás­nak. Ezekből is látszik, hogy a földhivatalnak sokrétű mun­kát kell ellátnia. Kiemelke­dik közülük az ingatlan­nyilvántartás megszerkeszté­se, amelyet néhány éve fe­jeztek be. Ennek során 12 ezer földrészletet azonosítot­tak, miközben 25 ezer tulaj­donossal és használóval egyeztették az adatokat. Évente mintegy ezer meg­osztási, épületfeltüntetési, változási rajz és egyéb föld­mérési munka kerül ki a ke­zük alól. Közreműködtek a décseri és az epreskerti ház­helyek elosztásánál, a zárt­kertek ki jel' .lésénél. Munká­juk minőségét mutatja, hogy 15 év alatt csupán kétszer reklamáltak a megrendelők. A földrengés és az árvíz ide­jén társadalmi munkában nyújtottak segítséget a ká­rosultaknak. Soron kívül ad­ták ki a bontáshoz, az épí­téshez és a hitelhez szüksé­ges okmányokat. Árvízkor 420—430 tanya semmisült meg, ezek tulajdonjogait fo­lyamatosan rendezik. Az elkövetkezendő időben nem kevés tennivaló vár a földhivatalra. Most készül az egységes országos térkép- rendszer, amelynek része­ként Békés várost és kör­nyékét is fölmérik. Az új és az eddiginél pontosabb, azonos méretarányú térkép alapot ad egy másik nagy feladat megoldásához. Ugyanis a jelenlegi aranyko­rona tiszta jövedelem he­lyett a talaj termőadottságait jobban figyelembe vevő ter­mőhelyi értékszám-rendszert dolgoznak ki. Ez a talaj ter­mőképességén kívül közgaz­dasági mutatókat is tartal­maz. ’ S. S. Sokan nem felejtették el még Békéscsabán és a kör­nyező településeken a régi gyermekkórház lehangoló épületét a Bartók Béla úton, az öreg falakat, a riasztó körülményeket. Ne­hezen válik meg egymástól gyermek és szülő a beteg­ség esetén, hát még ha a kórházi osztály képe semmi jóval nem biztat. 1981 telén végre átköltözhetett a gyer­mekosztály a békéscsabai kórház korszerű, szép, új pavilonjába. ♦ A derűs, piros falakon szí­nes képek, gyermekrajzok, hatalmas ablakok, tisztaság és csillogás fogadja a gyer­mekosztály látogatóit. A len­gőajtón belüli folyosón tar­ka pizsamás, köpenyes gyere­kek. Néhányan a kórter­mekben játszanak, olvasnak, beszélgetnek, egy-két kicsi pityereg. Két srác izgalmas gombfocimérkőzésbe merül, egy szőke kislány az ujját szopja. A legapróbbakat, a koraszülötteket inkubátor óvja a fertőzéstől, ebben erő­södnek meg annyira, hogy édesanyjuk hazaviheti őket. A legtöbb gyerek nyugodt, mosolygós. Persze, nem min­dig ilyen a hangulat, hiszen akik idekerülnek, betegek. Olykor kellemetlen vizsgála­tokat is átélnek, rossz a köz­érzetük, hazavágynak. Az itt dolgozó orvosok és nő­vérek a gyógyítás mellett a pszichés feltételek biztosítá­sára is gondolnak. Ameny- nyire a három műszakban az idejük engedi a 60 ágyas osztályon, foglalkoznak aki­csikkel a nővérkék. Segítik őket az egészségügyi szak­középiskolások és a KÖJÁL egészségnevelési osztályának munkatársai is, akik kazet­tás mesefelvételeket, egész­ségnevelő kifestőfüzeteket küldenek a gyerekeknek. A közös foglalkozások, a raj­zolás, a tévénézés színtere a társalgóvá bővülő folyosó, ahová asztalokat, székeket helyeztek el. Itt találhatók azok a játékok, amelyeket különböző vállalatok, szocia- ___ % _____ l ista brigádok küldtek a kór­háznak. Természetesen min­denkit nem lehet bevonni a játékba, esetleg megfertőz­nék egymást a gyerekek. ' ♦ Az osztály életét harmadik esztendeje irányítja dr. Go­dó Béla főorvos. Ketten szak­orvosok, ő, és a helyettese, dr. Somlai Rózsa. A gyógyí­tás mellett kilenc fiatal or­vos szakmai irányítása, kép­zése a feladatuk. — Stabil szakgárdát sze­retnénk nevelni a fiatalok­ból — mondja a főorvos. — Amíg a gyermekkörzeti ál­lásokat be nem töltik a me­gyében, addig nálunk is ál­landó lesz a változás. A fia­tal orvosok itt, a kórházban szerzik meg a gyakorlati is­mereteiket, szakvizsgáznak, majd sokan kimennek kör­zetbe dolgozni. Akinek tudo­mányos ambíciói vannak, szereti a kórházi munkát, az többnyire közöttünk marad. Az osztályon több lehetőség nyílik a kutatásokra, a szak­mán belüli specializálódásra. Szakterületem az endokrino­lógia, azaz a belső elválasz­tásé mirigyek betegségeinek vagy az ilyen betegségeket okozó elváltazásokríak a gyó­gyítása. Gondozzuk a cukor­betegeket, és szeretnénk a vesebetegségek, a gyermek­kardiológia (szívbetegségek) gyógyításának területén is minél nagyobb tapasztalato­kat szerezni. Országos gond, hogy a gyermekosztályokon rossz az ágykihasználás, in­dokolt esetben sem szívesen küldi a körzeti orvos, vagy engedi a szülő a kis beteget kórházba. Igaz, lehet, hogy­ha jó a körzeti ellátás, ak­kor nálunk kevés a beteg. Az viszont baj, ha hosszas kezelést követően igen rossz állapotban kerül hozzánk a gyerek. A gyógyításhoz ki­tűnő feltételeket tudunk biz­tosítani, megfelelő a műsze­rezettségünk, adott a labo­ratóriumi háttér. Fontos, hogy a beteg indokolt eset­ben időben kórházba kerül­jön! Pontosan kidolgozott to­vábbképzési tervet szemlé­lünk. Névre szólóan tudják, hogy ki, mikor, hová megy tanulni, tudományos szak­előadást hallgatni, vagy tar­tani. A gyermekosztálynak bővülő, tartalmasán alakuló kapcsolatai >6 vannak neves hazai és külföldi tudományos intézményekkel, egyesületek­kel. A gyógyító munka fon­tosságát mindez nem csök­kenti, az itt dolgozók jó hí­rét, szakmai tudását viszont jelentősen növeli. Kapcsolat­ban állnak a város és az ide tartozó gyermekkörzetek or­vosaival, nyílt vizitekre, re­ferálásokra (szakcikkek, té­mák megbeszélésére) hívják őket. Így épülhet szervesen egymásra a járó- és fekvő­beteg-gyógyító tevékenység. Az egészségügyi integráció rendszerében ügyeletet lát­nak el a körzeti gyermek- gyógyászok, de nemegyszer mennek a kórháziak is a körzetekbe helyettesíteni. ♦ Betegség, kórház — nem öröm, de átmeneti állapot a szülőnek és a gyermeknek is. Sajnos azonban vannak olyan viharos sorsú kicsik, akiknek otthoni gyógykeze­lését nem vállalják az anyák, vannak, akiket itt is felej­tenek ... A többség szeren­csére nem ilyen. A kórház, az osztály irányítói foglal­koznak a nyitott osztály ki­alakításának gondolatával. Néhány kórházban van már hasonló jó példa, ide a nap meghatározott szakában ál­landóan bemehetnek a szü­lők, s ottlétük biztonságot, gyorsabb gyógyulást jelent a gyerekeknek. A nyitott osz­tály feltételeit a szülőknek, hozzátartozóknak is meg kell teremteniük. Felesleges étel­csomagokkal, nyugtalanító viselkedéssel csak nehezíte­nék a gyógyító munkát. Re­mélhetően a terv mielőbb valóra válik, s mihamarább feledésbe merül az a régi békéscsabai gyermekkórház. Bede Zsóka Keszthelyi tervek talajjavításra A Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem Termelés- fejlesztési Intézete Győr- Sopron, Vas. Veszprém és Zala megye gazdaságainak készít részletes terveket a talajjavításra, terep- és víz­rendezésre, s részt vállal a kivitelezésből is. A kutató-fejlesztő szak­emberek közreműködésével évenként több ezer hektár szántóföld, rét, legelő ter­mőképessége nő a négy me­gyében. A tapasztalatok sze­rint átlagosan 25 százalék­kal nagyobb a különböző nö­vények hozama azokon a földeken, amelyeken mecha­nikai, biológiai és kémiai ta­lajjavítást végeztek. Az idén a kilenc Göcsej-vi- déki falu határában működő Csömödéri Termelőszövetke­zetben kezdődnek a kör­nyezetvédelmet is szolgáló meliorációs munkák; öt esz­tendő alatt csaknem kétezer hektáron dolgoznak a talaj­javítók­Az intézet hosszabb távra szóló művelési és termelési tervet is készít megbízóinak. Az utóbbi tsz-ben kutatók javaslata alapján szűkítik például a termékszerkezetet, az eddigi tizenkét növény­fajta helyett csupán búzát, repcét és zabot termesztenek. Udítöújdonságok Üjfajta üdítő italokat gyár­tanak a Borsodi Sörgyárban, ahol eddig hatféle sör és hétféle üdítő készült. Az idén további nyolc üdítővel bővítik a választékot. A ha­zai alapanyagokból — a Bal- kányi Állami Gazdaságból érkező gyümölcsből — ké­szülő szénsavas alma, sza­móca, sárgabarack és őszi­barack ízű üdítők tavasszal kerülnek a boltokba, a már forgalomban levőkhöz hason­ló áron. B férfiak kedvenc itala a sör — a nőké a babkávé Hosszú ideig úgy vélték, hogy az ember évente nem tud átlag 600 liternél több folyadékot felvenni. Az el­múlt évek italfogyasztásának alakulása azonban egyértel­műen megcáfolta ezt a „fi­ziológiai telítettségi határt”. Dr. Ibrahim Elmadfa pro­fesszor, giesseni táplálkozás­tudós és dr. Jorge Diel pszi­chológus vizsgálata szerint a férfiak átlagos italfogyasztá­sa kb. valamivel több. mint heti 13 liter, ez annyi mint 676 liter évente — jóval több, mint a nők fogyasztá­sa, amely csak 8 liter heten­ként. Emellett az ivási szokások nagyon különbözőek: a fér­fiak mindenekelőtt a sört szeretik (29%), ezt követi a babkávé (19%), az ásvány­víz (9%) és a fekete tea (8%). A nők ezzel szemben leginkább a babkávét (25%), majd az ásványvizet (13%), a gyümölcsleveket (9%), a sört (6%), a fekete teát (6%) és a teát (5%) kedvelik. A giesseni tudósok kiderí­tették, hogy az italok fo­gyasztása korántsem csökken a növekvő életkorral, viszont feltűnően csökken a táp­anyagok, tehát az energia, fehérje, zsír vagy szénhidrá­tok felvétele az italokon ke­resztül. A vizsgálatból az is kiderült, hogy nincs felis­merhető kapcsolat az iskolai végzettség és az italfogyasz­tás között — az italozási szokásokban tehát iskolá­zottságtól függetlenül — egyenlőség van. ' (Ford.: Horváth Ida) Az elmúlt év decemberében nyílt meg Békéscsabán, a Szarvasi úton, a helyi ÁFÉSZ és a Kunság Élelmiszer- és Vegyiáru-kereskedelmi Vállalat közös háztartási boltja. Az egyéni és a közületi vásárlók 1 millió forint értékű áru közül válogathatnak. Az üzlet tervezett éves forgalma 8 millió forint Fotó: Veress Erzsi HNF-akció: Hulladékgyűjtés kezdődik tizenöt településünkön Az egy hónappal ezelőtt létrehozott megyei operatív bizottság döntése alapján a következő településeken szerveznek hulladékgyűjtési akciót ebben az évben: Bé­kés, Csanádapáca, Csárda­szállás, Doboz, Gerendás, Gerla, Kardoskút, Kétsop­rony, Köröstarcsa, Mezőbe­rény, Nagyszénás, Orosháza, Szabadkígyós, Telekgerendás és Üjkígyós. A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága nemrég azzal a kéréssel fordult az érde­kelt városi, nagyközségi és községi párt-, tanácsi és népfronttestületek vezetői­hez, hogy a február 10-ig el­készítendő ütemterv szerint segítsék elő a gyűjtéssel, szállítással stb. kapcsolatos feladatok pontos teljesítését. Célszerű, ha az akciót az idén két alkalommal tartan­dó „környezetvédelmi hó­nap, hét, nap” keretében, s azzal összekötve rendezik meg a fentebb említett hely­ségekben. Fontos az is, hogy a lakosság széles körű tájé­koztatása érdekében meg­felelő időben juttassák el a MÉH-vállalattal közösen. Erre egyébként jó alkalmat nyújtanak a lakóterületi fó­rumok, valamint a falu- és részfalugyűlések is. A má­sodnyersanyagokért és a hasznosítható hulladéko­kért kapott pénzt a taná­csok elkülönített számlán kezelik, és csakis közhasz­nú célokra fordíthatják majd az elkövetkezendő időkben. —y—n Új sípálya a Bakonyban Üj sípályával gazdagodott Komárom megye. Festői környezetben, a Bakony nyúlványán, <Sur község köz­pontjától három kilométer­nyire építették a felvonót p megyei sporthivatal támoga­tásával, a falu és a környék­beliek társadalmi összefo­gásává!. A kétszázötven mé­teres pályához vezető fel­vonót az általános iskola tartja üzemben; a sízők — ha sportolásra alkalmas hó lesz — hétfőtől péntekig 12—16 óra között, szombaton és vasárnap 10-től 17 óráig csekély díjazás ellenében használhatják. II tárgyalóteremből Közveszélyes munkakerölésért 5 hónap szabadságvesztés Egy késő délután Békés- sámsonban egy lány kopo­gott be az egyik házba: En­nivalót kért. Adtak neki, de közben megkérdezték, hon­nan jön, hol dolgozik. A mindössze 22 éves lány csak a vállát vonogatta. Megkö­szönte az ennivalót és to- vábbállt. Egy másik utcában i£z egyik családnál viszont már szállást kért. A község­ben hamarosan híre ment az esetnek. A rendőrségen aztán kiderült, hogy a fiatal lány, Pusztai Mária Buda­pestről érkezett. Nincs mun­kaviszonya, s idejét csavar­gással tölti. Emiatt egy íz­ben már felelősségre vonták. A pesti Központi Kerületi Bíróság közveszélyes munka­kerülés vétsége miatt négy­hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet végrehajtá­sát azonban kétévi próba­időre felfüggesztette, s egy­ben elrendelte ü lány párt­fogói felügyeletét. A pártfo­gó segítségével Budapesten a Lóverseny Vállalatnál he­lyezkedett el. Egy ideig ta­karítónőként dolgozott. A munkát azonban megunta, és se szó, se beszéd, otthagyta á vállalatot. Ezt követően sem állandó, sem alkalmi munkaviszonyt nem létesí­tett. Az ország különböző területén csavargott. Megél­hetését kéregetésből biztosí­totta, végül elvetődött me­gyénkbe is. Letartóztatását megelőzően Békéssámson te­rületén csavargott, kérege- tett, az éjszakáit idegen sze­mélyeknél töltötte. Az Orosházi Járásbíróság Pusztai Máriát közveszélyes munkakerülés vétsége miatt 5 hónap szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként egy évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. A sza­badságvesztést fogházban kell letöltenie. Ugyanakkor a bíróság elrendelte á koráb­ban kiszabott, de felfüggesz­tett 4 hónap szabadságvesz­tés végrehajtását is. Az íté­let jogerős. S. J.

Next

/
Thumbnails
Contents