Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-18 / 14. szám

NÉPÚJSÁG 1983. január 18., kedd Magyar—csehszlovák gazdasági és tervezési tárgyalások Hétfőn Budapestre érke­zett Svatopluk Potac cseh­szlovák miniszterelnök-he­lyettes, az állami tervbizott­ság elnöke. Délután meg­kezdődtek a hivatalos tár- gvalások a két ország közöt­ti gazdasági és tervezési együttműködés kérdéseiről. A magyar delegációt Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyet­tes, az Országos Tervhivatal elnöke vezeti. Svatopluk Potacot fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. Szocialista országok szakszervezeti titkárainak találkozója Hétfőn Budapesten, a SZOT székházában megkez­dődött a szocialista országok szakszervezeti központjai nemzetközi titkárainak és osztályvezetőinek háromna­pos tanácskozása. A bolgár, csehszlovák, kubai, magyar, mongol, NDK, román, szov­jet és vietnami szakszerve­zetek képviselői a nemzet­közi szakszervezeti mozga­lom időszerű kérdéseiről folytatnak eszmecserét. A Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára üdvözölte a tanácskozást. A Madách-évforduló ünnepségei Az idén ünnepeljük Ma­dách Imre születésének 160., Az ember tragédiája bemu­tatásának pedig 100. évfor­dulóját. A jubileum méltó megünneplésének megszer­vezésére tavaly szeptember­ben megalakult a Madách- emlékbizottság, amely hét­főn ülést tartott a Fészek Művészklubban. Az ülésen Devcsics Miklós, az emlék- bizottság elnöke, a Nógrád megyei Tanács elnöke tájé­koztatta a sajtó képviselőit az író és a megye kapcsola­táról, illetve az évforduló programjáról. Madách Imre nemcsak a XIX. századi magyar drá­mairodalom klasszikusa, ha­nem korának kiemelkedő .személyiségeként aktív for­málója, cselekvő résztvevő­je volt Nógrád megye poli­tikai és közéletének is — mondotta. 1983 ünnepi ese­ményeivel a lakosság minél szélesebb körét kívánják megismertetni Madách esz­mei, politikai, irodalmi örök­ségével. Január 21-én Sal­gótarjánban a József Attila Megyei Művelődési Központ­ban Madách-illusztrációk- ból nyílik kiállítás, s ugyan­itt rendezik meg a Madách- emlékünnepséget, ezen Sőtér István akadémikus, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia Irodalomtudományi In­tézetének igazgatója mond beszédet. Ezután kerül sor az idei Madách-díjak átadá­sára, majd a Madách Szín­ház művészei a Tragédiából keresztmetszetet adnak elő, Lengyel György színpadra állításában. Január 29-én a megyeszékhelyen a TIT me­gyei székházában tudomá­nyos tanácskozást és előadói konferenciát tartanak a Madách Imre munkásságá­val (kapcsolatos kutatások eredményeiről. Márciusban, a magyar nyelv hete alkal­mából az író nyelvi világá­ról rendeznek előadásokat Nógrád megyében. Április­tól decemberig a drámaköl­tő életét és munkásságát be­mutató vándorkiállítás lesz megtekinthető Európa szá­mos nagyvárosában, a Ma­gyar Színházi Intézet és a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezésében. Az évforduló kapcsán több új könyv is napvilágot lát: egyebek közt Horváth Ká- rolynak Madách Imre című munkája a Nagy magyar írók sorozatban, a Gondolat Könyvkiadó gondozásában, Kozocsa Sándortól Az em­ber tragédiájának bibliográ­fiája, Radó Györgynek Ma­dách Imre életrajz-kronoló­giája pedig a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Balassi Bálint Megyei Könyvtár kiadásában. n Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. JANUÁR 18-TÖL Devizanem vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban Angol font 6250,22 6256,48 6262,74 Ausztrál dollár 3883,89 3887,78 3891,67 Belga frank 85,33 85,42 85,51 Dán korona 473,84 474,31 474,78 Finn márka 747,70 748,45 749,20 Francia frank 590,06 590,65 592,24 Holland forint 1519,12 1520,64 1522,16 Japán yen (1000) 171,28 171,45 171,62 Kanadai dollár 3193,20 3196,40 3199,60 Kuvaiti dinár 13642,28 13655,94 13669,60 Norvég korona 565,24 565,81 566,38 NSZK márka 1680,11 1681,79 1683,47 Olasz líra (1000) 29,14 29,17 29,20 Osztrák Schilling 239,12 239,36 239,60 Portugál escudo 41,99 42,03 42,07 Spanyol peseta 31,35 31,38 31,41 Svájci frank 2002,50 2004,50 2006,50 Svéd korona 543,55 544,09 544,63 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3923,89 3927,82 3931,75 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek meg­felelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. JANUÁR 18-TÓL vételi eladási árf. 100 egys. Pénznem forintban Angol font 6068,79 6444,17 Ausztrál dollár 3771,15 4004,41 Belga frank 82,86 87,98 Dán korona 460,08 488,54 Finn márka (a) 726,00 770,90 Francia frank 572,93 608,37 Görög drachma (b) 44,24 46,98 Holland forint 1475,02 1566,26 Japán yen (1000) 166,31 176,59 Jugoszláv dinár (a) 50,67 53,81 Kanadai dollár 3100,51 3292,29 Kuvaiti dinár 13246,26 14065,62 Norvég korona 548,84 582,78 NSZK márka 1631,34 1732,24 Olasz líra (1000) 28,29 30,05 Osztrák Schilling 232,18 246,54 Portugál escudo 40,77 43,29 Spanyol peseta 30,44 32,32 Svájci frank 1944,37 2064,64 Svéd korona (a) 527,77 560,41 USA dollár 3809,99 4045,65 (a) vásárolható legmagasabb bankjegycímlet, 100-as. (b) vásárolható legmagasabb bankjegyclmlet, 500-as. Rohamkocsit kaptak Sorozatok szabálykönyve a békéscsabai mentők Szervezési elv, hogy a me­gyeközpontokban szolgálatot teljesítő mentőállomások kor­szerűen felszerelt rohamko­csikkal legyenek ellátva. A békéscsabai állomás a na­pokban vehette át azt a Mer­cedes típusú járművet, amellyel elsősorban az élet­veszélyben levő betegek ellá­tását tudják az eddigieknél jobban megoldani. A roham­kocsiban olyan berendezések vannak, amik a hagyomá­nyos járművekben nem áll­tak az egészségügyi szolgálat rendelkezésére. Nevezete­sen: lélegeztető gép, defib- rilátor a szívinfarktusos ese­tek helyszíni lokalizálásához, EKG, olyan folyadékok, ame­lyek segélynyújtáshoz szük­ségesek. és sok más gyógy­szer. Amint dr. Bumbera Jó­zsef mentő főorvos elmond­ta, a rohamkocsi szolgálatba állításával lényegesen javult a helyszíni munka feltétele, különösen súlyosabb vagy tömeges közlekedési bal­eseteknél, mérgezéseknél, és nem utolsósorban az infark­tusos kivonulásoknál. Mi­vel a berendezések mozgat­hatók, így a helyszínre ér­kezve akár a lakásokba vagy az utak mentén is használat­ba vehetők, és a kórházba szállítás ideje alatt ugyan­csak alkalmazhatók. Az új szolgálati járművel egyik gyógyintézetből a másikba való betegszállítás is meg­oldható olyan esetekben, amikor például lélegeztető vagy folyadékpótló berende­zésekre van szükség. Az elmúlt hónapokban rossz napok jártak a nyúl- nemzietségre: puskával va­dásztak rájuk, hálóval ejtet­ték fogságba egy részüket. A 8300 hektár területtel ren­delkező békési Október 6. Vadásztársaságnál a hét vé­gén rendeztek nagyszabású élőnyúl-befogást, francia ex­portra. A területen maradt tapsifülesek most már vi­dáman ugrándozhatnak. Azok a nyulak viszont, ame­lyeket hálóval fogtak be, útlevél nélkül, vagonban, ládába zárva utaznak távoli vidékre, hogy felfrissítsék az ottani állományt. Ezek egyelőre a szerencsésebbek közé tartoznak, ám utódaik­kal minden bizonnyal a gall puskák előtt áldozzák életü­ket. A békési vadászok most több mint 300 élő nyulat szál­lítottak Franciaországba, a MAVAD-on keresztül. Az állományt a helyszínen vet­te át a francia vadkereske­delmi cég képviselője. Elis­meréssel szólt a szép, egész­séges vadakról. Hazánk az idén mintegy 100 ezer élő nyulat exportál a tőkés or­szágokba, s ennek egyharma- dát 47 Békés megyei va­dásztársaság szállítja. A be­folyó pénzből azután a tár­saságok a vadgazdálkodásu­kat korszerűsítik. Egyébként az élő nyulakon kívül a békési Október 6. Vadásztársaság még mint­egy 1600 lőtt fácánt és 100 őzet is értékesít a tőkés piacokon. — sz — Folyik a háló telepítése a hét végén, több mint 800 méteres szakaszon Fotó: Szekeres András Tűzoltó-közgyűlés Szarvason (Tudósítónktól) Szarvason január 14-én, pénteken este tartotta köz­gyűlését az önkéntes tűzol­tó-egyesület, amelyen részt vett dr. Pataki István, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője. Répa János elnök megnyitója után az eredményeket és gondo­kat bemutató beszámolók hangzottak el, amelyek élénk vitát váltottak ki a tagság körében. Az elmúlt évben az egyesület gépi-technikai fel­szereltsége nagyon sokat ja­vult, ez azonban anyagi gon­dok elé állította a vezetősé­get. Változatlanul elismerés­re méltóan tevékenykedett a Kozák Lajos vezette tűzoltó­zenekar, annak ellenére, hogy felszereltségük sem a hangszereik, sem az egyen­ruha tekintetében nem ki­elégítő. A szervezeti mozgalmi élet visszaeséséhez vezetett, hogy az egyesületnek állandóan rendelkezésre álló helyiséget — a város tomateremhiánya miatt — általános iskolai ok­tatás céljára kellett igénybe venni. Az 1983. évre kitű­zött célok között elsődleges feladat a közösségi, mozgal­mi élet megőrzése és erősí­tése, valamint a fiatalok be­vonása az egyesület munká­jába. Medgyesi Lászlóné lassan valamennyien sorozatszakértőkké válunk. Természete­sen televíziós sorozatok szak­értőivé. Már az sem okoz komoly gondot: honnan ve- gvük a jó és rossz példákat. Egyszerű a dolog: jó példát a külföldi tévésorozatok kö­zött találunk, rosszat meg ugyanilyen könnyen a saját termésű, hazai produkciók között. Valóban, ha az Onedin családra — különösen az el­ső szériára — vagy a Kór­ház a város szélén című csehszlovák sorozatra emlé­kezünk, többnyire elfogad­hatók, vagy éppen kelleme­sek az emlékeink. Aztán ha eszünkbe ötlik a 78-as kör­zet, méginkább a Dániel, jobbára bosszankodásainkat idézhetjük csak fel. S ha a Liszt életén nem is bosszan­kodunk, úgy tetszik, igazi örömökkel sem tudott szol­gálni. A talán túl sommás meg­állapítások után illő egyszer a végére járni: mitől nem jók ezek a magyar soroza­tok. Azt is tisztázni kellene: van-e egyáltalán különbség a sorozatban látott tévéjáté­kok, tévéfilmek és az egyedi műalkotások között? Meg­győződésem szerint van kü­lönbség, és ezt a néző öntu­datlanul érzékeli is, az alko­tóművészeknek meg tudato­san számolni kellene ezek­kel a különbségekkel. Először azonban azt kell tisztázni, hogy sorozatból is legalább kétféle alaptípus létezik. Az egyik teljesen ön­álló epizódokból áll, egyet­len darabjának ismerete sem követeli meg egy előző, má­sik ismeretét. Sorozattá az azonos központi hős és az azonos dramaturgiai szerke­zet teszi ezeket a filmeket. (Ilyen volt például a Kojak, a Colombo, a Petrocelli, ál­talában a legtöbb krimi, amelynek azonos a detektív, ügyvéd, ügyész stb. hőse.) Az ilyen sorozatra az jellemző hogy ez a központi hős min­dig pontosan azonos tulaj­donságokkal rendelkezik, méghozzá azonos szerkezetű játékokban. (Gyilkosság, zsa­rolás stb. után hozzá, elé ke­rül az ügy, kideríti, s a bű­nöst leleplezi.) A vitatott magyar produk­ciók azonban nem ebbe a sorozattípusba tartoznak. Er­re a másikra ugyanis az jel­lemző. hogy egy központi hős mellett nagyon népes társasággal találkozunk, akik vele majdnem egyenrangú­ak, helyenként a cselekmény szempontjából még a köz­ponti hős elé is kerülhetnek. Ám ami még lényegesebb: e sorozatfajta egyes darab­jai között bizonyos időrendi összefüggések vannak, vala­miféle fejlődésen, átalakulá­son kell keresztülmenniük a hősöknek. (Példaként gon­doljunk a Kórház a város szélén fiatal sebésznőjére, és a körzeti orvosként nyugdíj­ba vonuló főorvosra.) A fejlődés, a változás akár meg is állhat időlegesen, visszájára is fordulhat egy- egy epizódban, bizonytalan­ságban is lehet tartani a né­zőt, de valaminek történnie kell. Ezért a központi sze­replőket, lehetőleg minden epizódban, valami új hely­zetbe kell hozni, olyanba, amilyenben még nem lát­tuk. Éppen ezért kell új meg új helyzetbe hozni őket, hogy eddig ismeretlen tulaj­donságaikra is fény derül­jön. (Maradjunk megint a kórházi sorozat fiatal orvos­nőjénél: egyszer beilleszke­dési gondjait éljük át, más­szor félresikerült kapcsola­tát egy férfival, harmadszor születő, később kiteljesedő, majd hamvadni látszó sze­relmét, végül orvosbarátnő­jéhez való viszonyának vál­tozásait.) Ez a módszer az­zal az előnnyel is jár, hogy hitelesíti a figurát. Szinte körbejárható jelleme lesz tőle. Még akkor is, ha a va­lósághoz való viszonyában nem is olyan hiteles ez a figu­ra. Ha úgy tetszik: az iro­dalmi megfogalmazás bizo­nyos hiányait is eltakarja ez a módszer, ha jól alkalmaz­zák. És fordítva: az irodal­mi lag jól megformált figu­ra is hihetetlen — vagy ér­dektelen — lehet, ha a so­rozat a „hidegbe-melegbe mártott főhős” dramaturgiai módszerével nem él. (Jól példázta ezt az igazában nem sikerült Thomas Mann adap­táció, mert végül is a kép­ernyőn nem vált igazi élmé­nyünkké a Buddenbrook ház, jóllehet igazán nem lehet kétségünk az irodalmi meg- formáltság színvonalát ille­tően.) Másrészt az új meg új helyzetek, amelyek közül egy-egy epizódban az egyik­nek be kell fejeződnie, és egy másiknak el kell kez­dődnie, igen alkalmasak ar­ra, hogy figyelmünket, ér­deklődésünket ébren tartsák, várjuk a folytatást a követ­kező epizódig. Mindehhez persze a sorozatnak nagyon szigorú időszabályait is be kell tartani, függetlenül at­tól, hogy milyen hosszú egy- egy epizód?/ 25—30 vagy ép­pen 50 perc. Akármilyen is egy egység hossza, valahol az elején elengedhetetlen egy cselekménybeli fordulat, amit aztán hosszabb „lazí­tás” követhet. Valahol az időegység kétharmadában az eseményeknek el kell érni a csúcspontra, majd rövid, újabb lazítás után egy lezá­ratlan fordulattal kell befe­jezni az epizódot. De hiszen mindez olyan, mint valami receptkönyv. Hol marad a művészet ki­számíthatatlan egyedisége? Igen, ez valóban recept­könyv, méghozzá szigorú; ha nem a megfelelő időben ke­rül az egészbe a só és a paprika, akkor még jó nyers­anyagból is csak nehezen fo­gyasztható sorozat-étel ké­szülhet. Mert a sorozat va­lójában nem művészet, ab­ban az értelemben legalább­is, ahogy Thomas Mann re­génye, Eizenstein filmje, Shakespeare drámája vagy akár olyan „egyedi” tévé­remekmű, mint Fehér György III. Richárdja. O sorozat olyan, mint az alkalmazott mű­vészetek. Felhasznál­ja a klasszikus művészetek eszközeit, de hasznossági funkciója, konkrét célja van — ha jó. Vagy ismeretet ter­jeszt, vagy hatásosan kikap­csol a hétköznapi élet gond­jaiból, és ebben az értelem­ben szórakoztat, a legjobb esetben pedig mind a kettőt teszi egyszerre. Nem cse­kélység ez, egyáltalán nem szabad a sorozatok ilyen funkcióját lebecsülni. Jól kell csinálni a maga szabá­lyai szerint. Éppen ebben különbözik az egyedi műal­kotásoktól, amelyek, ha iga­zán azok: öntörvényűek, ezért megismételhetetlenek. Nem ártana, ha a magyar sorozatok is ügyesebben használnák a sorozatoknak ezt a „szabálykönyvét”. Bernáth László Leunába utaznak az orosházi versenytáncosok A leunai „Blau-Silber” társastáncklub meghívására a Német Demokratikus Köz­társaságba utaznak január 20-án, csütörtökön — Antali Zoltán táncpedagógus veze­tésével — Imre Zsolt—Cser­ven. Éva, Rónyai Sándor— Veress Ágnes és Veress Im­re—Nyerges Tünde, az oros­házi Petőfi Művelődési Köz­pont „Gyopár” táncklubjá­nak verseny táncosai. Csapat- kapitányuk lesz Horváth Imre, az orosházi városi OTP-fiók vezetője. Az ifjú táncosok ez alka­lommal Merseburgban ad­nak ízelítőt versenytánc- programjukból egy, a hét végén befejeződő tánctan­folyam záróbáljáin. Szűcs József

Next

/
Thumbnails
Contents