Békés Megyei Népújság, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-16 / 13. szám
NÉPÚJSÁG 1983. január 16., vasárnap Gazdaságpolitikai céljaink megvalósításáért S. Hegedűs László nyilatkozata (Folytatás az X. oldalról) közeljövőben ismét napirendjére tűzi például a terület- és településhálózatfejlesztési koncepcióját. Testületeink e témával behatóan foglalkoztak, több alkalommal nyílt vitát is rendeztek. E fórumok tapasztalatait is felhasználva, azt a javaslatot terjesztették elő, hogy az országos tanács az illetékes kormányzati szervnél kiegyenlítettebb, arányosabb településpolitikát szorgalmazzon. Ez alatt azt értjük, hogy a városok és vonzáskörzeteik össze- hangoltabban fejlődjenek, mérséklődjék a lakosság áramlása nagyobb városokba. ugyanakkor gyorsuljon a falvak és a kisebb városok fejlődési üteme. Az elképzelések azonban csak akkor válhatnak valóra, ha ezeknek a településeknek, a helyi tanácsoknak növekszik anyagi önállósága is. Olyan pénzügyi reformokra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy növekedjék a saját jogkörben felhasználható összegek hányada. Egyébként is az a meggyőződésünk: minden helyi ügyben — legyen szó fenntartásról vagy fejlesztésről — azok mondják ki a határozatot. akik ott élnek. A tanácsok és a települések gazdasági önállósága ugyanolyan fontos, mint a vállalatoké, üzemeké, szövetkezeteké. Ez a nagyobb önállóság nem csökkenti, sokkal inkább fokozhatja a kormányzati szervek munkájának hatékonyságát. Szeretnénk közreműködni a tervezési és pénzügyi reform kidolgozásában is. Arra törekszünk, hogy már 1985-re, a VII. ötéves tervidőszak kezdete előtt, elhatárolódjanak egymástól az országos, a megyei és a helyi feladatok. Növelni kell a helyi szervek jogkörét, felelősségét, s így csökkenthető lesz a központi szervek túlterheltsége, mentesülnek olyan feladatok alól, amelyek megoldásához esetleg nem rendelkeznek elegendő, éppen helyi ismerettel. Ezeket az elveket annak idején az MSZMP és a Hazafias Népfront kongresszusa is megerősítette. A kedvezőtlen gazdasági helyzet nem gátolja, ellenkezőleg sürgeti az elvek következetes átültetését a gyakorlatba. Ugyanez vonatkozik a gazdaságirányítás és a gazdasági szervezet reformjának továbbfejlesztésére is. Gazdaságpolitikai munkabizottságaink e témakörben is számos fórumot szerveztek, annak ellenére, hogy élnek olyan nézetek is: ilyen, speeiális ismereteket kívánó kérdésekhez a laikusok aligha tudnak érdemmel hozzászólni. Nem osztjuk ezt a nézetet, s egyetlen olyan törekvést sem, amely az állampolgárok. szerepének csökkentését, háttérbe szorítását szorgalmazza. A közeljövő fontos kérdésének tartjuk, vajon sikerül-e optimálisabbá tenni ipari szervezeti rendszerünket, növelni tudjuk-e a kis- és középüzemek számát. Nagyobb figyelmet fordítunk a nagyüzemek integrációs feladataira. Meglehetősen elmaradott és sok esetben anakronisztikusnak bizonyul a bel-, és külkereskedelem szervezeti rendszere. A nagykereskedelem és a specializált külkereskedelmi vállalatok munkája az idők során ügyintézés jellegűvé vált. Mind kevébé képesek közvetíteni a fogyasztó és a termelő között. Monopolhelyzetük kényelmességre szoktatta őket, s ez csak nekik hozott hasznot. Legalábbis eddig. A kormány már számos lépést tett a korszerűsítésért, de mi továbbiakra biztatjuk. Továbblépésünk alfája és ómegája, hogy szocialista elosztási elveinknek megfelelően növeljük a teljesítmény, még inkább az eredményesség szerinti érdekeltséget. A népfront részt vett, s kész részt venni politikai programok, állami intézkedések kidolgozásában. Tervezzük, hogy a kormány vezetésével megbeszéljük, miképpen lehetne kapcsolatunkat rendszeresebbé és intézményesebbé tenni. Szorgalmazni fogjuk azt is, hogy a munkabizottságaink vitái bővebb teret kapjanak a sajtóban, mert a közvéleményt nemcsak a döntésről, hanem az odáig vezető útról, a felvázolt egyéb alternatívákról, az egymásnak ütköző, ellentmondó álláspontokról is tájékoztatni kell. Szólni kell arról is, hogyan működünk közre a feladatok végrehajtásában. Munkánk alapelve: tovább erősíteni a nemzeti egységet, a társadalmi egyetértést. A politikai eszközök elsőbbsége nyilvánvaló, ám az egység, az egyetértés fenntartásában, megszilárdításában meghatározó a területeken végzett aprómunka is. Az aprómunka elnevezés valójában jelentős feladatokat takar. Például a mezőgazdasági kistermelés ösztönzését, hiszen a kistermelők érdekképviseletét változatlanul mozgalmunk látja el. Eddigi politikánk eredményeként értékeljük, hogy a kistermelés szerves részévé válhatott a népgazdaságnak. Felkaroljuk, s támogatni kívánjuk a mindinkább fellendülő kisipari, kiskereskedői tevékenységet is. Munkájukkal kétségkívül hozzájárulnak a lakosság jobb ellátásához, s ezért megbecsülés illeti őket. Átlagosnál magasabb jövedelmeiket pedig, ameny- nyiben azt egyedül és kizárólag üzleti érzéküknek, erőfeszítéseinek, ügyességüknek köszönhetik, el kell ismerni. Színreléptükkel remélhetőleg éleződik majd a verseny, s a piacon a legfontosabb tényező a vásárló lesz. A települések fejlesztésében is nélkülözhetetlen a társadalom, az állampolgárok részvétele. Hatalmas erőforrásról van szó, amely koránt sincs teljesen kiaknázva. Előre azonban csak akkor léphetünk, ha a szervezett akciók a lakosság közvetlen érdekeit szolgálják. Éppen emiatt becsülendő az a buzgalom is, amellyel a lakosok ragaszkodnak egy-egy városképi alakzathoz. A távoli műhelyekben végzett tervezés — legyen bármilyen szakszerű is —, a hivatalok racionális intézkedése mit sem ér, ha sértik ezeket a nemes, tisztelendő érzelmeket. Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy részt vegyünk a másodnyersanyagok begyűjtésében. Nemcsak településtisztasági okokból — bár ez a szempont sem elhanyagolható —, hanem azért, mert az így kapott összeggel a helyi tanács önállóan rendelkezik, és arra a társadalompolitikai feladatra fordíthatja, amelynek megoldását a legsürgősebbnek ítéli. Megítélésünk szerint ez a kezdeményezés is hozzájárul a demokrácia fejlesztéséhez, vállalt céljaink megvalósításának előmozdításához. Mindennapos gyakorlatunkban így kapcsolódik össze az „aprómunka” politikai alapelveinkkel — mondotta S. Hegedűs László. Hazai húsok — hazai csomagolóanyagok * Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt több vállalattal működik együtt a húsipari csomagolóanyagok hazai előállítására. Az ágazat évente hozzávetőleg egymilliárd forint értékű, külföldről vásárolt csomagolóanyagot: dobozt, fóliát, különböző burkolóanyagot használ fel. Ezek egy részét a hazai vegyiparral, alumíniumiparral és a papírgyárakkal közösen itthon is elkészíthetnék, mégpedig a külföldivel azonos minőségben — erre irányul a közös program. A húsiparral együttműködő vállalatok számára nyereséges lehet a csomagolóanyag-gyártás, mivel nagy tételről van szó. A húsok ésfeldolgozott termékek exportra kerülő mennyiségének mintegy háromnegyed része, az itthon eladott áru hozzávetőleg egyharmada többé-kevésbé korszerű burkolóanyagokban kerül a piacra, az üzletekbe, s ezek az arányok a jövőben' még inkább eltolódnak a csomagolt termékek felé. Az együttműködésnek kezdeti eredményei vannak. A Tiszai Vegyi Kombinátban biztatóak a dobozsonka gyártásához szükséges műanyag bélések kísérletei. A hazai kartondobozok előállításával is foglalkoznak a gyártók. Egy másik lehetőség: az ÉLGÉP, az Alumíniumipari Tröszt és a húsipar közös tevékenységének eredményeként 1983-ban már több mint egymillió fémtubust gyártanak. Foglalkoznak a hazai műbélgyártás megszervezésével is. Az idén a Tiszai Vegyi Kombinátban próbasorozat kezdődik. A kísérleti gyártás tapasztalatait széles körűen felhasználják majd a húsipari készítmények csomagolásának korszerűsítésénél. A programban különösen nagy jelentősége van a gyorsaságnak; jó tempójú fejlesztéssel igyekeznek felszámolni azt a lemaradást, ami az elmúlt években keletkezett a csomagolástechnika rovására, amikor is az ipari feldolgozó berendezések korszerűsítése és fejlesztése — teljesen indokoltan — elsőbbséget élvezett. Hazánk egyik legmodernebb tejporgyárában — a Csornai Tejporgyárban — 1983-ban több mint négyezer-háromszáz tonna tejport állítanak elő a Győr-Sopron megyei mezőgazdasági nagyüzemekből szállított tejből (Fotó: MTI — Matusz Károly felvétele — KS) A tombolasorsolások számjegyzéke Az Országos Takarékpénztár Békés megyei Igazgatósága megyénk 6 totó-lottó- kirendeltségében 1982. november 25. és december 31. közötti tombolát rendezett. Azon fogadók, akik az említett idő alatt egyszerre legalább 5 totó-lottószelvényt vásároltak, vagy 25 forint összegnek megfelelő kollektív szelvényt fizettek be egy darab, az előfizetéses lottó- szelvénnyel játszó fogadók minden előfizetéses szelvényre 2 darab tombolajegyet kaptak. A tombolajegyek között a napokban megtartott sorsolásokon különböző ajándéktárgyakat húztak ki. A nyertes tombolajegyszámok: Békéscsabán: 509 930, 520 991, 524 213, 536 101, 542 846, 554 534, 798 875, 954 651, 976 860, 977 384, 978 972. Gyulán: 140 045, 142 001, 156 512, 158 493, 501 998, 510 284, 510 477, 545 808. Orosházán: 179 823, 181 164, 525 004, 532 301, 574 820, 591 703, 594 547, 791 895, 793 231. Szarvason: 146 115, 147 148, 147 814, 553 024, 565 902, 567 628, 580 799, 584 147. Békésen, 160 242, 163 655, 185 472, 186 325, 186 374, 187 854, 561 822, 562 779, 575 354, 575 777. Szeghalmon: 168 146, 169 281, 170 788, 171 432, 171 578, 172 849, 173 536, 174 856, 498 166, 498 799. A szerencsés nyertesek az ajándéktárgyakat az érintett totózóban — a kihúzott tombolajegyek ellenében — Szarvason február 4-ig, Gyulán 5-ig, Békéscsabán és Orosházán február 8-ig, Békésen 12-ig, Szeghalmon 15- ig vehetik át. Teherszállítás — légpárnán A berlini Karl Liebknecht transzformátorgyárban hasznos módszert dolgoztak ki a 450 tonna súlyú transzformátorok és más, hasonlóan nehéz berendezések üzemen belüli szállítására. A szállításra kerülő transzformátort négy, 15 atmoszféra nyomású légpárnakorong emeli meg. így szinte súrlódásmentesen továbbíthatják a hatalmas gépeket. A légpárnás teher siklópályán mozog, az ellenőrzést pedig hidraulikus berendezések biztosítják. Az új módszer lehetővé teszi az NDK-ban épített 500 megawattos erőműblokkok mozgatását és szállítását is. Nehéz szülőnek lenni! T együk szívünkre a kezünket és valljuk be: talán a legtöbb gon- dunk-bajunk a gyermekneveléssel van. Pedig a gyermekgondozási segély, a bölcsőde, az óvoda, az iskola és a napközi a társadalom nagyobbrészt önzetlen, csaknem ingyenes vállalása, hogy az apa és az anya helyett a nap nagyobb részében nevelje gyermekeinket. A nap ..nagyobb részében”, hiszen a bölcsődék, óvodák reggel hétkor nyitnak, és általában 17 óráig testi és szellemi táplálékkal látják el gyermekünket. Az iskolában is — ötödik osztályig — ugyancsak 10 órát töltenek intézetben, felügyelet alatt a tanulók. Akárhogyan is számoljuk, ez 10 óra, az alvás legalább nyolc óra. Tehát a szülői nevelésre, gondoskodásra, foglalkozásra mindössze hat óra marad, de a gyerek vacsorázik, megnézi a mesét, ösz- szepakolja a táskáját, elkészíti a házi feladatát. És már a hat órából is alig marad kettő-három, hogy a szülő is vállaljon valamit gyermeke neveléséből. Ez az átlag! A mai családok nagyobbik leiében ez így van. Marad a szombat, a vasárnap, ha . . . nem sietünk az építkezésre, a telekre és a gyerek. .. ..menjen már a nagymamához, meddig várjunk!” Az óvodától és az iskolától pedig szinte elvárjuk, hogy helyettünk jól, szakszerűen, emberségesen, megelégedésünkre nevelje fiunkat, lányunkat. Aztán csodálkozunk az első fekete ponton, az első intőn és az első behíváson, hogy ... „kedves anyuka, a Pisti magaviseleté már tűrhetetlen. Zavarja az órát, zavarja a társait, a tanulásban!” Legtöbbször a csodálkozó visszakérdezés következik: „Az én gyermekem?” Hát igen! Nehéz szülőnek lenni, a legősibb mesterség ez, amit nő és férfi együttesen gyakorol. A hangsúly az „együttesen” van. Minden különállás zavart okoz gyermekben és nevelésében egyaránt. A fejtegetés" nem önkényes, nem is tapasztalati csupán. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában most megjelent A szülői mesterség szerzői közössége, szakemberek sora keresi és adja meg a választ, a szülők kérdéseire. Hajlamosak vagyunk visz- szatekinteni a régi családra. Mennyivel mások voltak az akkori családközösségek a kevesebb gonddal és felelősséggel. Csak gondoljuk ezt! Ma egy lázas meghűlést két-három nap alatt legyűrünk. Akkor hetekig nyomta az ágyat a gyermek, sokszor élet-halál között. Nagyanyáink imádsággal kevert kanalas orvosságai, térdepeltetéssel kielégített nevelési ambíciói ma aligha segítenének. Más kor, más gyermek, más nevelési mód. És azt se feledjük — mai szülők —, hogy nemsokára mi is nagyanyák és nagyapák leszünk, és a mi, mostani módszereinkre mondják majd unokáink: ósdiak voltak és lehetetlenek. A türelem, a megértés az alapja a szülői mesterségnek a huszadik század végén. Ezért is olvastam megkülönböztetett figyelemmel a könyv fejezeteinek címeit, örülni a gyermek örömének, szomorkodni a bánata miatt, de olvastam az elszakadás szomorúságáról, a közeli és meleg hangokról, a közös ünnepi és színházi élményekről. S arról is, hogy a közös, a családi örömöt is tanulni kell. Nem látványosan, nem fennhangon, mint valami előírt leckét, de kitartóan és napi gyakorlással egybekötve, úgy, hogy a gyermek érezze és maga is részese legyen örömünknek. Külön is foglalkozik A szülői mesterség a nevelésben megnyilvánuló tiltással és engedékenységgel. Hányszor mondjuk-halljuk, hogy „mindent megenged a gyerekének, majd meglátja, hogy mi lesz belőle”. Lehet szülői engedékenység akkor is, ha következetesek vagyunk, ha a tiltás nem veszi el a gyermek önállóságát. Csak addig tilt, ameddig azt a gyermek korához idomuló nevelés ’ megkívánja. Egy kiváló, külföldi pszichológus mondta: „Különbséget kell tennünk a szülői közönyből származó engedékenység és a bizalomból származó”, a gyermek irányítását szolgáló engedékenység között. „Ez nem tartozik rád!” — szoktuk mondani, és kiderül, hogy a gyerekek az iskolában már hallottak erről a témáról, tanulták, a pedagógussal, vagy a társaikkal megvitatták. Ö a közbeszólásával szerette volna iskolai tudását, ismeretét kimutatni. Elismerés helyett lehurrogást kapott. Ezzel csorbát szenvedett önbecsülése, önismerete és önállósága is. Ha ez gyakran megismétlődik, kialakul a félénk, vagy ellenkezőleg az önfejű, a „csakazértis” típusú gyermek. n szülőknek ajánljuk a Minerva kiadványát. Olvasása felnyitja bennünk az addig csak sejtett gondolatokat, érzelmeket gyermekünk, gyermekeink iránt. Jobban megértjük nyiladozó értelmét és érzelmét, viselkedését és helyesebben befolyásolhatjuk magatartását. Háromszáz oldal csupa tapasztalat, csupa gyakorlatból fakadó jó tanács, amit ha apránként megfogadunk és megtartunk, az a pár óra, amit gyermekünkkel töltünk örömteli lesz az egész család számára. Gáldonyi Béla Gyulán az elmúlt hét végén hangulatos ünnepséggel emlékezett meg a tanács rendezvényirodája Kádár Ádám és felesége, Zielbauer Mária Magdolna hatvanadik házassági évfordulójáról. A több mint fél évszázad alatt sok ágat hajtott a családfa: a boldog jubilánsokat három gyermek, tíz unoka és tíz dédunoka köszöntötte Fotó: Béla Ottó
