Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-12 / 292. szám

o 1982. december 12., vasárnap NÉPÚJSÁG A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG M éhány esztendővel ezelőtt a Magyar Tudományos Aka­démia egyik munkacsoportja tanulmányt készített Mezőberény fejlettségéről, fejlesztésének további le­hetőségeiről. Az elkészült tanulmányban többek között az is szerepel, hogy Békés megye települései közül leginkább ez a nagyközség felelne meg a városi követelményeknek. Mindeze­ket támasztja alá a „Mezőberény, a helyét kereső kisváros” című könyv. A 12 ezer 200 lelket számláló, háromnemzetiségű nagyköz­ség neve egy 1347-ben keltezett oklevélben szerepel először, Bérén formában. Két és fél évszázad múltán, 1596-tól a tö­rök seregek, majd a rácok pusztítása miatt öt esetben mene­kültek el az akkori falu lakosai, míg végül is 1723-ban a mai helyén újratelepült a község. A helybeliek nem tagadják: Mezőberény fejlődéséhez dön­tően hozzájárult kedvező fekvése. A települést átszelő vasút, a két főút, a Kettős-Körös már a múlt század éveiben is kedvezően hatott. A község szorgalmas lakói nemcsak egy­mástól, hanem más népektől is igyekeztek átvenni, alkalmaz­ni a jót. Az elmúlt századokban a település vásártartási jog­gal rendelkezett, mezővárosi rangja volt, ezt őrzi — nem hi­vatalosan — a nagyközség címere is. Mezőberény joggal büszke kulturális múltjára. Itt alakult meg Békés megye első, egyházi gimnáziuma 1803-ban. Töb­bek között megbecsüléssel ápolják Petőfi kapcsolatait, emlé­keit. Az utóbbi évtizedben a gyors fejlődés jellemzi a nagyköz­séget, s ma már fejlett ipari, mezőgazdasági nagyüzemekkel rendelkező ipari település. Az aktív keresőknek csaknem fele az iparban, 30 százaléka a mezőgazdaságban, a többiek az egyéb ágazatokban dolgoznak. A nagyközségben tíz jelentő­sebb gazdasági egység tevékenykedik, s ezek együttesen évente csaknem 1,5 milliárd forint termelési értéket állíta­nak elő. Az elmúlt két tervidőszak során megváltozott a település arculata. Évente 50—70 lakás épül a nagyközségben, melynek nagyobb hányada magánerőből készül. A felszabadulás óta a lakásállomány egyharmada kicserélődött. A település bölcső­déjébe és hét óvodájába valamennyi jelentkező apróságot fel tudnak venni. Befejeződött a villamosítás, az ivóvízhálózat bővítése, a szennyvízcsatornázás, s jó ütemben folyik a ve­zetékes földgázhálózat kiépítése. Korszerűsödött a kereske­delmi hálózat. A tervidőszak végéig gazdag programot tűztek célul a he­rényiek. A közelmúltban került átadásra a tornacsarnok, a vásárcsarnok, az elkövetkezendő két évben kerül átadásra mintegy kétszáz lakás, új egészségügyi központ épül, a hozzá kapcsolódó gyógyszertárral — ehhez a lakosság 3,5 millió fo­rinttal járul hozzá —, elkészül az új posta, s természetesen tovább bővítik a gázhálózatot. Akik a település arculatát formálják A Mezőberényi Építőipari Szövetkezet az utóbbi más­fél évtizedben jelentősen hoz­zájárult a nagyközség arcu­latának formálásához. A 130 tagú kollektíva 1969-ben kap­ta -a legjelentősebb beruhá­zást: akkor kezdték meg a nagyáruház és a vele gyütt készülő lakások alapozását. A nagyobb fejlődés 1973-tól indult. Napjainkban több mint 35 millió forint terme­lési értéket állít elő a szövet­kezet. — Nem tiszta profilú üzem szövetkezetünk, a beruházá­sok megvalósításán túl. épí­tőanyag-ipari termelést is folytatunk. Évente mintegy 10 millió forint értékű be­toncsövet és bitumoperlit- lapot gyártunk. A nehezedő gazdasági körülmények arra késztetnek, hogy a jövő év­től tovább keressük az új le­hetőségeket — kezdi a be­szélgetést Vrbovszki János elnök. Közben megtudom, hogy a korábban nagyon mostoha körülmények között dolgozó szövetkezet saját ipartelepé­nek kivitelezése ez évben fe­jeződik be. A szakaszosan birtokba vett telep nemcsak a munkakörülményeket ja­vította, hanem a hatékonysá­got is fokozta. Nagyobb ará­nyúvá vált az előre gyártás. A szövetkezet ebben a tervidőszakban is jelentős beruházásokat valósít meg a nagyközségben. A jövő év végéig több kislakást építe­nek, ezenkívül 31 OTP-s la­kást adnak át. Pontosan egy éve láttak hozzá az egész­ségügyi központ alapozásá­hoz, amit a tervidőszak vé­gére át is adnak. Persze ennél az építőipari egységnél is vannak gondok. Legnagyobb a létszámhiány. Kevés a segédmunkás. Ese­tenként akadozik az anyag- ellátás. Bitumoperlitlapból, ebből a hőszigetelő anyagból többet is tudnának készíte­ni, ha időben és megfelelő mennyiségben kapnának duzzasztott perlitet. Aztán a számlázási rend is időn­ként gondokat okoz. Arról van szó ugyanis, hogy a PM-rendelkezés, ami érvény­ben van, nem teszi lehetővé a folyamatos számlázást. A részszámlázást is csak sza­kaszosan, teljes átadással va­lósíthatják meg, ami nem minden esetben oldható meg, így néha hosszú ideig egy- egy beruházásban áll a pén­zük, nem tudják kellően és időben „forgatni”. Az OTP-s lakások a Kölcsey-lakótelepen épülnek Fiatalodik az „öreg” Az új rendszerű csehszlovák gépeken nagyobb hatékonyság­gal dolgoznak a herényiek Mezőberényben a textil­iparnak régi hagyománya van. A Pamuttextilművek helyi gyára 62 évvel ezelőtt alakult. Az azóta eltelt idő­szak munkájáról, a jövő ter­veiről Török György igazga­tóval és Balaton Ádárn mű­szaki vezetővel beszélgetünk. — Igen nehéz körülmények között indult meg a termelés a gyárban. Az itt dolgozók vállalták a felszabadulás előtt a kemény, megfeszített munkát, mert bíztak a jövő­ben. Örömmel mondhatom, tavaly elkezdődött a rekonst­rukció, megépült egy 2400 négyzetméter alapterületű munkacsarnok — kezdi az igazgató. — Tavaly 24, az idén 90 új rendszerű csehszlovák pneumatikus gépet és 54 kí­nai vetélőváltós automatát helyeztünk üzembe — kap­csolódik be a beszélgetésbe Balaton Ádám. — Hányán dolgoznak a gyárban? — Mintegy 500 dolgozónk van, akiknek 65 százaléka nő. Nagy gondot fordítunk a szakemberképzésre. Jelen­leg is több mint 50-en tanul­nak szakmunkásképző inté­zetben. Ennek ellenére lét­számgondunk van. Ami biz­tató a jövőre nézve, az, hogy a fiatalok aránya meghalad­ja az 50 százalékot. Igyek­szünk dolgozóink szabad ide­jének kulturált eltöltésére is odafigyelni. Rendelkezünk saját kultúrházzal, a Körös­parton hétvégi pihenőtele­pünk van. Siófokon és Be- regfürdőn is üdülhetnek munkások. Ebben a hónap­ban társadalmi munkát vé­geztek dolgozóink, s az itte­ni pénzt a kultúrház fejlesz­tésére fordítják — folytatja az igazgató. — Mi várható jövőre? — Tovább folytatódik a rekonstrukció, fiatalodik a gyár. Elkezdődik az előkészí­tő átalakítása. Üj, eddig még nem ismert gépekkel kell dolgozni. Tudjuk, mindez nem lesz könnyű, de tanul­tunk a jelenlegi télepítés gondjaiból — fejezi be Török György. A PATEX mezőberényi gyára több alkalommal nyer­te el az „Élüzem” címet. Legutóbb 1980-ban. Most azért dolgoznak a herényiek, hogy minél előbb újra meg­kapják ezt a megtisztelő el­ismerést. Bevált a központi ügyelet Mezőberényben az elsők között rendezték meg me­gyénkben a központi orvosi ügyeleti rendszert, s így las­san egy esztendős tapaszta­lat alapján nyilatkozhatott lapunknak dr.. Baukó Már­ton vb-titkár. A központi ügyelet előnyét egyértelmű­en abban látja, hogy a be­teg pontosan tudja, hol ta­lálhatja meg az orvost szük­ség esetén, s abban az eset­ben, ha az ügyeletes orvos betegnél tartózkodik, sincs magára hagyva a rászoruló. Hiszen az ügyeletes nővérek fel tudják venni az adato­kat, közvetítik az üzenetet. A gyakorlat azt mutatja, hogy a hétvégeken átlagban 40—42 esetben keresik fel a helybeliek és a csabacsüdiek a központi rendelőintézet­ben működő orvosi ügyele­tet, ami nem kis forgalmat jelez. A településen hat körzeti orvos dolgozik, egy gyer­mekszakorvos, valamint há­rom fogorvos. Az egyik ren­delőintézetben csak iskolafo­gászati feladatokat látnak el. A szakrendelés kérdése azonban nincs megoldva Me­zőberényben. Hiszen a be­utaltak egyik része Békésre, másik része Gyulára, illetve Békéscsabára kell beutazzon. Ezen a meglehetősen bonyo­lult és nehéz helyzeten fog változtatni az épülő egész­ségügyi központ 1984-ben. A gyermekszakrendelés azon­ban nem várja meg az új épületet, hanem ez év de­cember 15-én már fogadja a 14 éven aluli kis betege­ket. A tervek szerint hama­rabb nyílik meg az új gyógy­szertár is, amely az egész­ségügyi központ részeként épül fel. Erre annál inkább is szükség lenne, mert hét­végeken — a mezőberényiek és a környékbeliek legna­gyobb bánatára — nincs gyógyszertári ügyelet a nagy­községben. Mint azt dr. Baukó Már­ton elmondotta, Mezőbe­rényben megoldottnak te­kinthető az egészségügyi el­látás fejlesztésének személyi oldala, tehát a tárgyi felté­telek megteremtésén van a sor. * Az oldalt írták: B. Sajti Emese, Szekeres András és Verasztó Lajos. A fotókat készítette: Fazekas László. Sajátjuknak tekintik a művelődési központot Nem könnyű manapság megépíteni egy művelődési központot. Mégis úgy vél­jük, ennél lényegesen nehe­zebb a további munkához megőrizni a helybeliek — építéskor tapasztalt — lelke­sedését, támogatását. A me­zőberényi Petőfi Művelődési Központ igazgatónője, Nagy Ferencné mégis arról szá­molhatott be, hogy a hely­beli üzemek, szövetkezetek és a lakosság támogatása to­vábbra sem szűnt meg. Ez pedig a programok megszer­vezésében, az igényeknek megfelelő közművelődési for­mák megvalósításában reali­zálódik. A mezőberényi mű­velődési központ úgyneve­zett körzeti feladatokat is ellát. Ez azt jelenti, hogy a csárdaszállási és köröstar- csai művelődési házak te­vékenységének megkönnyíté­sében, a programok össze­hangolásában vesznek részt. Kölcsönöznek például lemezjátszót, magnetofont, utaztatják a művelődési köz­pont kiscsoportjait, hogy színvonalas ünnepségekkel tegyék emlékezetessé a kör­zeteikhez tartozó művelődési házak ünnepségeit. E tevé­kenység keretében rendez­nek közös vetélkedőket is, és utaztatják a mezőberényi színházi előadásokra a tar- csaiakat, illetve a csárda­szállásiakat. A helybeli PA­TEX művelődési otthonával ez a kapcsolat inkább a fel­adatmegosztásban érzékelhe­tő. Az utóbbi időben egyre népszerűbbekké váltak a művelődési ház által rende­zett pódiumműsorok, s szí­nesebbé a kiscsoportos fog­lalkozások. Ez utóbbiak szá­mát pontosan megmondani is nehéz, hiszen annyi van. Azért érdemes megemlíteni az újraéledt mezőgazdász klubot, a még igen „fiatal” nyugdíjas pedagógus klubot, s a nagy népszerűségnek ör­vendő sakk klubot. A ren­dezvények közül is csak a legnépszerűbbeket említjük meg: a nagyközségi nagyma­matalálkozót, a hétvégi csa­ládi napokat, a játszóháza­kat, az ifjúsági fórumot, s az évi háromszori hagyomá­nyos bálákat. Nagy Ferencné szerint na­gyon nehéz minden korosz­tály igényének eleget tenni. Azonban a művelődési köz­pont dolgozóinak nagy sze­rencséje, hogy a tanács ve­zetői, az üzemek munkájuk­hoz minden segítséget meg­adnak. S ha már a művelődési központról szóltunk ... Nem szabad megfeledkezni — az egyelőre még leginkább hoz­zájuk tartozó — nagyszerű helytörténeti bemutatóról, amelynek anyagát a műve­lődési központ és a népfront helytörténeti szakköre gyűj­tötte össze. A Hencz Lajos által esztétikailag, szakmai­lag egyaránt kitűnően ösz- szeállított kiállítási anyag nyomon kíséri a település történetét, az ott élő embe­rek kulturális hagyatékain keresztül. Ugyancsak sok lá­togatót vonz az első mezőbe­rényi gyógyszertár berende­zését őrző patikamúzeum is. A két kiállítóteremben, s az „eresz alatt” őrzött nép­rajzi, helytörténeti kincsek­ről már csak a „hivatalos pecsét” hiányzik . . . Ötszörös kiváló tsz Mezőberény határában két mezőgazdasági nagyüzem, a csárdaszállási Petőfi és a mezőberényi Aranykalász Tsz gazdálkodik. Az Arany­kalász Tsz-ben már több mint két évtizede dolgozik Vécsey Dániel elnökhelyet­tes, aki az idén megkapta a megyei tanács Mokry Sámu- el-díját. A szövetkezet mun­kájáról így beszél: — Mintegy 8 ezer hektár területen, ezer taggal gazdál­kodunk. A dolgozó tagok szá­ma 520, ebből mintegy 240 a, 35 éven aluli fiatal. A nö­vénytermesztési főágazatunk adja a termelési érték két­harmadát, míg az állatte­nyésztés a fennmaradó egy- harmaddal részesül az előál­lított javakból. Igen jó ered­ményt ért el az idén a rizs- ágazatunk, országosan az ötödikek lettünk a termésát­lagot illetően. Állattenyész­tésünk a szarvasmarha- és sertéstenyésztésre épül. Je­lenleg folyik az állománycse­re, a szarvasmarha-ágazatnál a magyar tarkát a holstein­frízzel váltjuk fel. Sertés- ágazatunk mintegy 700 KA- HYB-kocával rendelkezik. Az idén elkészült a melioráció első üteme a kereki terület­ben, a komplex rendezés tel­jes bekerülési értéke várha­tóan meghaladja a 40 millió forintot. Jövőre szeretnénk építeni egy szociális létesítményt, amelyben helyet kapna me­legítő konyha, korszerű ebéd­lő és egy pihenőhelyiség. Emellett még a gázt kíván­juk bevezetni a szárítóhoz és a géptelepre 1983-ban. — Szóljunk néhány szót a háztájiról. — A háztájiban tagjaink zömmel tengerit termelnek. Tudja, a herényi ember a sertésre esküszik. Az idén összesen mintegy 9 ezer 300 hízott sertést adtak a háztá­jiból a népgazdaságnak tag­jaink. Mi szemes takarmány­nyal, savóval, táppal és szak- tanácsadással segítjük a ház­táji termelést — fejezi be a tsz-elnökhelyettes. Egységes sportegyesület Mezőberény több kiváló spor­tolót adott az egyetemes ma­gyar sport számára. Itt kezdte pályafutását a DVTK váloga­tott kosárlabdázónője. Winter Ilona, és innen indult el Pan- gert László középtávfutó, aki országosan is több figyelemre méltó eredményt ért el. Het­ven évvel ezelőtt, 1912-ben ala­kult meg az első sportkör, a MAC. Ez év nyarán több éves terv­szerű munka és társadalmi ösz- szefogás eredményeként létre­jött az egységes sportegyesület, a Mezőberényi SE. Filozóf György, az egyesület társadalmi elnöke így beszél terveikről: — A Spartacus, az ÁFÉSZ és a textil sportkörökből alakult meg az új MSE. Célunk az, hogy elérjük a megyei kiemelt egyesület címet. Kosárlabdá­zóin«:, mind a nők, mind a fér­fiak az NB II-ben szerepelnek. Kézilabdában az idén női csa­patunk megnyerte a megyei II. osztályú bajnokságot, jövőre az I. osztályban küzdhetünk. Itt a célkitűzés az NB II elérése. Amikor látja a meglepetést ar­comon. így folytatja: — Sze­retnénk erősíteni tehetséges fia­tal csabai játékosokkal. A fér­fiak a megyei bajnokság közép­mezőnyében találhatók. Labda­rúgóink mérkőzéseit 400—500 szurkoló kíséri figyelemmel, je­lenleg az őszi szezon zárásakor veretlenül álllunk a megyei II. osztályú bajnokság élén. Re­méljük, tavasszal bajnokcsapa­tot köszönthetünk. Teniszezőink jövőre a megyei bajnokságban indulnak. A sportok királynőjét, az atlétikát az iskolákra épít­jük. Jelenleg már két testneve­lés tagozatos osztály működik az 1. számú általános iskolában. Sakkozóink a megyei bajnok­ságban szerepelnek — fejezi be az elnök A mezőberényi sportolók ed­dig is számos sikert értek el a különböző szintű versenyeken. Most az új, egységes egyesület létrejöttével, a nemrégiben át­adott korszerű tornaterem ha­tékony kihasználásával minden feltétele adott a még jobb ered­mények elérésének. Ä minőségi sport mellett természetesen he­lyet kap a tömegsport is a tor­nateremben.

Next

/
Thumbnails
Contents