Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-12 / 292. szám
NÉPÚJSÁG o 1982. december 12., vasárnap Utólag a Gazdálkodásról Mérlegen 1982 a Volán 8. sz. Vállalat művelődési bizottságának tanácskozásán Csütörtökön délután az autóklub békéscsabai tanácskozótermében vitatta meg 1982. évi tevékenységét a Volán 8. sz. Vállalat művelődési bizottsága. A bizottság tagjait, a vidéki telephelyek közművelődési felelőseit dr. Andódy Tiborné, a művelődési bizottság titkára köszöntötte, majd rövid tájékoztatót tartott a bizottság ez évi munkájáról. A több mint 3000 dolgozót foglalkoztató vállalat közművelődési tevékenysége jónak mondható, habár még korántsem éri el azt a színvonalat, melyet lehetőségei biztosítanának. Kerényi Klára, aki a békéscsabai Városi Tanács művelődésügyi osztályának képviseletében vett részt az évzáró tanácskozáson, úgy vélte, hogy a kétségtelen eredmények ellenére a művelődési bizottság helye és szerepe még mindig nem teljesen tisztázott, enélkül pedig el sem képzelhető, hogy előírásos tevékenységét maradéktalanul végrehajthassa. Az eszmecserében felszólalt munkahelyi közművelődési felelősök az 1982-es esztendőről szólva szinte egyöntetűen arról beszéltek, hogy a politikai és szakmai továbbképző tanfolyamok, előadássorozatok iránt megnövekedett az érdeklődés, jól sikerülnek a nyugdíjastalálkozók, a sportrendezvények; más, az általános műveltséget és ismereteket bővítő előadások, alkalmak viszont korántsem keltenek megfelelő érdeklődést. Kozsuch Mária, a szarvasi főnökség köz- művelődési felelőse többek között a KISZ-szervezet és a Szarvasi 3. sz. Általános Iskola közös rendezvényeit emelte ki, e kapcsolat jegyében a szocialista brigádok is sokszor ellátogatnak az iskolába. A szarvasi volánosok az Univerzál-klubban találtak otthonra, a két vállalat most közös szilveszterestet szervez. Juhász. N. Józsefné az Orosházán dolgozó volá- •nosok művelődési helyzetét ismertette. Különösen a könyvtári ' élet fellendülését tartotta jónak, és az itt is sikeres szakmai továbbképző tanfolyamokat. A közművelődés más területeiről szólva megállapította, hogy „több az erkölcsi támogatás, mint az anyagi”, szeretnék, ha 1983-ban — a takarékosság szempontjait is figyelembe véve — megfelelő anyagi eszközök állnának rendelkezésükre. Dr. Zámori József né, a vállalat nyugdíjasklubjának elnöke, szb-tag véleménye szerint hatékonyabb igényfeltárást kell kezdeni a dolgozók között, hogy a művelődésnek olyan részterületeire összpontosíthassák a nagyobb erőt, amely sokakat érdekel. Szólt a klub 3 napos, országjáró kirándulásairól, és az új esztendőre tervezett, megyén belüli 1-1 napos kirándulásokról is, melyek szervezését a klub tagsága kezdeményezte. Elmondta véleményét a közművelődési helyzetről Kaliczka Lászlóné, az szb kulturális bizottságának vezetője is, ismertetve a sikeresen zárult szakszervezeti napok eseményeit. Uj Ferencné, a békési üzemegység művelődési felelőse gazdag programról, eredményes évről számolhatott be, szólt azonban a gátló körülményekről is, melyek megszüntetése tovább; sikereket hozhat. Dicsérte a békési városi művelődési központ sokoldalú tevékenységét, melynek a volánosok is hasznát látják. Terveik között szerepel a „Ki tud többet városunkról?” című vetélkedő, mellyel Békés városi státuszának 10. évfordulóját kívánják megünnepelni. A tanácskozáson a központi könvvtár munkájáról Korcsok Ildikó könyvtáros, a Volán Híradóról pedig á vállalat sajtótitkára, Bikfalvi Ferenc beszélt. A bizottság végül úgy döntött, hogy az eredmények további bővítése, a közművelődés hatékonyságának növelése érdekében javaslattal él, miszerint kérik a művelődési kiadásokra fordítható központi anyagi eszközök felosztását a központ és a vidéki telephelyek között, hogy a kulturális élet szervezői mindig világosan lássák: mivel gazdálkodhatnak, mennyi pénzük van egy-egy feladat, elképzelés megvalósítására. (s. e.) A Gazdálkodás című mezőgazdasági, üzemszervezési és agrárközgazdasági folyóirat augusztusi száma Békés megyei különkiadásként jelent meg. Hogy milyen országos visszhangot váltott ki, arról nemrégiben egy Békéscsabára kihelyezett ülésen vitatkoztak a szerkesztő bizottság tagjai, valamint a megyei különkiadás szerzői. Az ülésen részt vett dr. Romány Pál, a szerkesztő bizottság elnöke, esete László felelős szerkesztő, dr. Biró Ferenc, a gödöllői ATE rektora, a megyei vezetés nevében Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára. Érdemes pár megállapítást idézni a kihelyezett szerkesztő bizottsági ülésen elhangzottakból. Az első, talán legfontosabb: kedvező volt a Békés megyei különszám országos visszhangja. Sokan megjegyezték, hogy nem is gondolták, milyen jó üzemek vannak megyénkben, mennyire alkalmazzák a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok a modern eljárásokat. Nagy tetszést aratott a megyei meliorációs munkák ismertetése, sokan felfigyeltek a szórva vetéses búzatermesztésre. Többen javasolták. hogy jelenjenek meg újabb írások a meliorációról. Elhangzott az a kérés is, hogy egy számban olvashassák a szakemberek egy-egy eljárás elméleti ismertetését ^és gyakorlati alkalmazásának üzemi tapasztalatait. Elismerést váltott ki az olvasókból a rizstermesztés helyzetét elemző írás. A Gazdálkodás augusztusi száma kelendőnek bizonyult a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen is, ahol a Békés megyei Diákklub tagjai terjesztették, az évente szokásos Békés megyei napoké rendezvénysorozatán. m. sz. zs. Kiváló minőségű rizs termett megyénkben Közeledik az év vége. Ilyenkor érdemes visszapillantani az elmúlt hónapokra: hogyan sáfárkodtunk az idővel, energiával, szaktudásunkkal, s melyik növényféleség milyen terméseredményeket hozott. Ez alkalommal táplálkozáskultúránk egyik fontos növényéről, a rizsről lesz szó. Megyénkben az idén 4791 hektáron jó termést hozott a rizs: ez három mázsával haladja meg az országos átlagot hektáronként. Az idei termés minőségével is elégedettek a szakemberek. Nagy szerepe volt a szép eredményben az időjárásnak. A melegkedvelő növény sok napfényt kapott, az állomány szépen beállt, fejlődött, a magkötés és beérés, valamint a betakarítás is sikeres volt. o Különböző területen dolgozó szakembereket kérdeztünk meg, hogy mi a siker titka? A Szarvasi Öntözési Kutató Intézet illetékesei elmondották többek között, hogy a kedvező időjáráson kívül elsősorban az emberek jó hozzáállása, a termelő üzemek, a kutatók és a rizstermesztés nagy segítői, a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat között igen jó volt az együttműködés. Hiszen nem elég a rizst megtermelni, azt fel kell dolgozni, csak úgy kerülhet a boltokba és az emberek asztalára. Sokat javultak az agrotechnikai feltételek. A jobb talajadottságú és felújított rizstelepeken a Catterpillar gépsorok megvásárlására jelentős összeget fordítottak a gazdaságok, hogy egyenletesebb talajba hulljon a vetőmag, könnyebb legyen a betakarítás. A tenyészidő alatt igen nagy gondot fordítottak a vízellátásra, a gyomirtásra és egyéb tennivalóra. Az idei termés — melyhez hasonló nem volt még hazánkban — bebizonyította, hogy a rizs meghálálja a termesztésére az átlagosnál nagyobb odafigyelést. Számos más szántóföldi növénynél nagyobb jövedelmet hozott. Hozzájárult a sikerhez az is, hogy a termőterület döntő többségén a bőtermő, korai fajtákat termesztették. Az intézet rizsnemesítő csoportja továbbra is azon fáradozik, hogy még korábban érő, gazdaságosan termeszthető fajtákat nemesítsen. Az ÖKI legújabb nemesít- vényét, az Oryzella fajtajelöltet az idén próbálták ki először több száz hektáron a Szarvasi Állami Tangazdaságban és a Körösi Á. G.- ben. Ez a legkorábban érő rizs. Aratása, felvásárlása, hánto- lása megelőz minden más fajtát, s szeptember végén ;— amikor már fogytán az ország rizskészlete — megjelenhet a boltokban. Az intézetben egyébként is elégedettek a rizstermesztést illetően. A kísérleti téren és a vetőmagtermesztő területén öt-hat tonnás átlagtermést értek el, így a jó minőségű elit vetőmag már a következő esztendőben üzemekbe kerülhet továbbtermesztésre. Újabb korai érésű fajtajelölt jelenik meg már szaporításban. A Karolina fajtajelöltet például a csárdaszállási Petőfi Tsz-ben szaporították. A rizstermesztési programból nagy szerep vár a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatra, hiszen ők vásárolják fel, hántolják és értékesítik a rizst. Igen nagy felelősséggel végzik ezt a tevékenységet. Már az augusztusi felmérésnél látták hogy több lesz a termés mint tavaly. Ezért az üzemekkel megkonzultálták előre: ki mikor viszi átvételre a termést, a dévaványai rizshántoló pedig ennek megfelelően készült a nagy munkára o A gabonaipar illetékesei ugyancsak örömmel adtak számot a gazdag risztermés- ről. Jó volt nemcsak a termés, hanem a betakarítási idő is. Az Oryzellával kezdték szeptember 7-én és október első napjaiban az egész megyében befejezték az aratást. Az Oryzella előnye, hogy a többi fajtánál 10—12 nappal hamarabb lehet aratni. Így minden eddiginél korábban kezdhette a hánto- lást a dévaványai üzem, ahol azóta is nagy odaadással, fegyelmezetten folyik a hánto- lás, és folyamatosan szállítanak az üzemekbe e fontos termékből. A gal^onaipar szakembere úgy véli: az Oryzella ígéretes fajtajelölt. Az idén több száz hektáron 46 mázsás átlagtermést értek el ebből az újdonságból, amely minőségre is kifogástalan. Könnyen hántolható, rövid tenyészide- je miatt intenzív a hő-, víz-, tápanyagigénye. Jól bírja a magas műtrágyaadagot. Termesztési technológiája azonos más fajtákéval. Csépel- hetősége is igen jó. A rizsvetőmag-termesztés- ben is szép eredmények születtek az idén: összesen 6200 mázsa, jó minőségű vetőmag került tárolásra, ami a jövő évi. jó termés egyik fontos feltétele. Sokat segített az is, hogy a rizstermesztő gazdaságok a termőterület döntő többségén a korai érésű fajtákat vetették. A Nucleoryza például az összes terület 76 százalékát „foglalta” el. 1983-ban tovább növelik a korai fajták vetésterületét. Az eredményekhez a KITE hasznos szaktanácsai és egyéb más segítsége is nagyban hozzájárult. Takács Mihály löszakács tálalja a rizskészítményeket Fotó: Fazekas László o Az Oryzella minőségéről sokan nyilatkoztak már. Mi arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit „tud” a konyhán. Ezért a Körös Szálló konyháján próbafőzéseket végeztek. Takács Mihály 'főszakács egyebek között gombás- rizst, sonkásrizst, tejberizst, rizsfelfújtat, húsételekhez, krokettekhez köreteket készített. Elmondották, hogy az Oryzella a konyhán kitűnőre vizsgázott. Fehérebb a hagyományos rizsnél, főzési ideje rövidebb, az egyenletes szemek nem tapadnak egymáshoz, gusztusosán lehet bármilyen módon elkészíteni, tálalni. Táplálkozásiam szerepe igen jó. Szép a rizsszemek alakja, jól kidomborodik minden szem. A köretet kétféleképp készítette: először zsírban megpárolta, s aztán öntötte fel vízzel. A másik mód: előbb a vizet megfűszerezte, felforralta, aztán tette bele a rizst. Az utóbbi esetben még ízletesebb és fehérebb volt a köretnekvaló. A Körös Szálló miélőbb szeretne nagyobb mennyiséget vásárolni e kitűnő fajtából, hogy reprezentálhasson a vendégek előtt. Ary Róza flz érdemrendes munkásasszony Éppen kávét szür- csölt egy pihenő-féle helyiségben, lehet, hogy ez a brigádiroda. Nem kérdeztem. Több asz- szony társaságában, melegen öltözve beszélgettek. Biztosan érdekes dologról, mert nevetésen értem őket. — Tőlem meg mit akar egy újságíró? — mondja nevetve, amikor a nevét mondom. — Én vagyok, itt-e. — nyomul előre a többiek közül egy alacsony, törékeny asszonyka. S tréfálkozva máris mentegeti magát: — Ezek az asszonyok mindig eltakarnak, olyan pici vagyok. Farkas Andrásné valóban nem a daliás termetűek közül való. Az ember el se hinné, hogy a téglagyártás szinte minden állomását megjárta az elmúlt 32 év alatt. Volt a téglaprésen, aztán kocsitoló, rakta placcra a nyerstéglát, megjárta a kemencét mint száraztéglás. — Tudja milyen nehezen jutottam be a gyárba? — emlékezik vissza 14 éves korára, amikor — sok évvel ezelőtt — a többi lánnyal és asszonnyal munkára jelentkezett. — Elzavartak először. Azt mondták: — Mit akarsz? Olyan kicsi vagy, hogy még az ajtókilincset sem éred fel. Azt hitték, hogy megijesztenek ezzel. Elmentem, de legközelebb megint odaálltam. „Velem ugyan nem bántok el olyan könnyen. Méghogy engem nem vesznek fel! Amikor itt dolgozott az anyám is, meg két nővérem is. Csakazért is jártam a nyakukra ... Jókedvűen mondja el felvételét. A kapunál a többiek elé tolakodott. Jól kihúzta magát, hátha így könnyebb, s nem mondják, hogy fiizkailag még gyenge. Nem akarom megbántani, de el tudom képzelni, hogy még magas sarkú cipőt is kért kölcsön valamelyik nővérétől. Amilyen talpraesett még most is ... És sikerült. — No, gyere te apróság, úgysem hagyod magad. Próbáljuk meg. Hát így kezdődött Farkas- né téglagyári karrierje. Ma már — ahogy mondani szokták — „feje” Békéscsabán a Il-es téglagyárnak. És háromszoros vállalati kiváló dolgozó, kiváló szocialista brigádtag. Mint szakszervezeti aktivista, a legjobbak közé tartozik. — Most mi a beosztása? — Osztályozó vagyok ezekkel az asszonyokkal. — Mit kell itt csinálni? — Mit? Hát mást, mint mondjuk a nyerstéglánál, vagy a száraz téglánál. Ott arra kellett vigyázni, hogy kezünk nyoma ne maradjon a nyers téglán, a száraz anyag meg „papucsosan”, vagyis eldeformáltan ne kerüljön a kemencébe. Itt pedig már a kemencéből kijött árut osztályozzuk. Nem mehet repedt, törött építőanyag a vevőhöz. Bizony ott kell lenni a szemnek. S naponta mintegy 22-23 ezer darab tégla fut át a tizenegy asszony kezén. És milyenek az asszonyok. Arra is fordítanak időt, hogy átfigyeljenek a „szárazosok- hoz”. Megnézik, jó-e az agyagkeverés, nem homo- kos-e túlzottan, vagy nem durva-e az alapanyag. Mert itt még lehet „veszekedni”, de égetés után már késő. Símogatóan, de megmondja: — Tudja ezek a fiatal fiúk időnként el-eleresztik a figyelmüket, úgy „máshova” . . . — Nevet, tudja, ő is volt fiatal. Nézem a kedélyes asz- szonyt. Bátor, talpraesetten beszél, de azért mégis látszik rajta a 32 munkásév. Gondolataiban kutat, aztán nevetve mondja: — Emlékszik maga is az ötvenes évekre. Akkor nem voltak így feltöltve a boltok. De az elismerés akkor is megvolt. Sosem felejtem, milyen jólesett, amikor elismerésként egy kiló cukrot, zsírt vagy lisztet kaptunk. És képzelje: műszak végén a gyárvezető piros és kék zászlóval tüntette ki a legjobbakat. Nem is sejti, hogy milyen büszkék voltunk rá! — És most hogy érzi magát? Elérzékenyül. Zsebkendőjébe szipog. — Soha nem mertem volna gondolni. Nem hittem el... Hát ez nem igaz .. . Pedig igaz. Több mint harmincéves munkásságának elismeréseként Farkas Sándor- nét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulóján a Munka Érdemrend Ezüst fokozatával tüntették ki. Varga Tibor Öregek évében — megfiatalodva (Tudósítónktól) Sokat szépült, csinosodott ebben az évben Újkígyóson az öregek napközi otthona. Az öregek nemzetközi éve alkalmából vállalatok és szövetkezetek szocialista brigádjai, munkáskollektívái nyújtottak segítséget, hogy megfiatalodjon az otthon. A nyáron hétvégeken, az otthon hétköznapos életének zavarása nélkül kőművesek, szerelők, festők szorgoskodtak társadalmi munkában a társalgó, a pihenő és a többi helyiség felújításán, újjávarázsolásán. Volt segítő kéz akkor is, amikor a mesterek után takarítani, rendezkedni kellett. Az önzetlenül segítők többek között: a Kemikál újkí- gyósi gyáregységének Lékai János szocialista brigádja, a békéscsabai ÁFÉSZ 102. számú boltjának Április 4., az élelmiszer-feldolgozó üzem November 7. Szocialista Brigádja, és még sokan mások voltak. A helyi termelőszövetkezet szakosított sertéstelepének Április 4. Szocialista Brigádja anyagi támogatásával új függönyök kerültek az ablakokra, s a már említett kollektívák pénzadományából lemezjátszóvásárlásra kerül sor, hogy kellemesebben teljenek az itt töltött napok. Vidékiek is kivették részüket a munkákból. A békéscsabai Herbária üzem November 7. Szocialista Brigádja nemcsak munkával, hanem bensőséges kapcsolatok kialakításával is igyekszik derűsebbé tenni az idősek életét. Rendszeresen megjelennek öregek napján, anyák napján, a karácsonyi ünnepek előtt, és ajándékokkal kedveskednek a napközi otthon lakóinak. Az év különböző eseményein köszöntötték az otthon lakóit a kisdobosok, az úttörők és a KISZ-esek is. Az otthon vezetője és lakói remélik, hogy a sokoldalú segítés és gondoskodás a jövőben sem marad el, s akkor valóban otthonosan érzik majd itt magukat az idősek. Kiss Pál /
