Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
1982. december 11„ szombat o * * II tanácsok vállalatfeliigyeleti és intézményirányítási gyakorlatáról A fenti címen érdekes és fontos tapasztalatokat ösz- szegző írás jelent meg dr. Körösfalvi Pál és dr. Sós Sándor tollából a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elmélet és szakmai folyóiratában, az Állami és Igazgatás novemberi számában. A tanácstörvény szerint a tanácsok gondoskodnak a terület és a település fejlesztéséről, szervezik a lakosság szükségleteinek kielégítését, különösen a művelődési, egészségügyi, szociális, lakás-, kommunális, kereskedelmi ellátást, és egyéb szolgáltatásokat. Ebben a feladatkörben a tanács létrehoz vállalatokat és intézményeket, ez a kötelezettség ezen túl még magában foglalja azok fenntartását, esetleges átszervezését, a tevékenységi kör megállapítását, szükség esetén megszüntetését, és egyéb kapcsolódó jogokat is tartalmaz. A tanácsi szervek 300 önállóan gazdálkodó intézményt, 26 tanácsi vállalatot, és 24 költségvetési üzemet irányítanak és felügyelnek. Az ezekben foglalkoztatott állományi létszám eléri a megye aktív keresőinek 15 százalékát. Mint a számokból is látható, a tanácsi intézmények, vállalatok komoly helyet foglalnak el a megye munkaerőmérlegében, és tevékenységük. hatásuk az egész A házőrző kutya és a macska mellett számos hasznos háziállat található szinte valamennyi falusi portán. Az állatok gondozása, tartása során gyakran előfordul, hogy kamrában, pajtában a takarmányok közvetlen szomszédságában tárolják a növényvédő szereket. E veszélyes szomszédság következtében aztán kémiai fertőzés, szennyeződés éri az állatok takarmányát. Ehhez hasonló felelőtlenség, súlyos hiba az is, hogy az állatok itató-, etetőedényeit permet- lék, növényvédőszer-oldatok készítésére is felhasználják, majd ismét ezekből etetik, itatják a jószágot. A gazda megyére, gyakorlatilag minden lakosra kiterjed. Ezért nagyon fontos megfelelő irányításuk, felügyeletük. A szerzők részletesen elemzik, hogy milyen gondokkal, nehézségekkel jár a tanácsi testületek vállalatfelügyeleti, intézményirányító munkája, és milyen eredményeket sikerült elérni az utóbbi években. Megvizsgálják azt is, hogy miként kerültek végrehajtásra a különböző tanácsi határozatok, és megállapítják, hogy bár ezek ' a döntések helyesek voltak, a végrehajtás során nem mindig valósultak meg a jó elgondolások. Ennek jövőbeni elkerülésére a . jelentősebb vállalatok, intézmények vezetőit gyakrabban, közvetlenül is beszámoltatják majd. Sző esik a cikkben a jövő feladatairól is. A tanácsi szerveknek az eddiginél fokozottabban kell figyelemmel kísérni az igények változását, a kielégítetlen közületi és lakossági igények jelentkezését és rá kell irányítani vállalatok, intézmények. figyelmét ezekre a kérdésekre. A különböző szak- igazgatási szervek több konkrét javaslatot is kidolgoztak az irányítási, felügyeleti munka korszerűsítésére, javítására. Ezeket a javaslatokat a megyei tanács végrehajtó bizottsága eljuttatta az erdekelt minisztériumokhoz, és országos hatáskörű szervekhez. L. L. csak akkor figyel fel a súlyos vétségre, ha az állat elpusztul. Gyakoribb eset, hogy a fertőzés után az állat — szemre különösebb károsodás nélkül is — életben marad. Vigyázni kell azonban, mert az állati termékekkel — tejjel, hússal — a méreg az emberi szervezetbe is bekerülhet, közvetett vagy közvetlen formában egészségünket, életünket is veszélyezteti. A leírt esetekből csak egy következtetés vonható le: a takarmányoktól elkülönítve tárolja minden állattartó gazda a háztáji földek művelését segítő növényvédő szereket. Állami elismerés a cserszegi fűszereseknek Az Országos Fajtaminősítő Tanács állami elismerésben részesítette a cserszegi fűszeres nevű új szőlőfajtát. A nemesítője Bakonyi Károly, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kutató tanára. Az Irsai Olivér és a tramini keresztezésével létrehozott szőlőből eddig mintegy száz hektárt telepítettek a nagyüzemi gazdaságokban, s nagyon sokat — az ország különböző vidékein — a kisparcellákon. A cserszegi fűszeres jellemzője a gazdag zamat- és illatanyag, a nagy termőképesség: a nagyüzemi táblákon hektáronként 120—130 mázsás termést szüreteltek be- ■ lőle. Az sem lényegtelen, hogy az ország egyik leg- fagytűrőbb fajtája, rügyei még mínusz 20 fokban sem károsodtak. Az új szőlő előnye a szeptember közepére eső érési idő és a 17—18 cukorfok. Termelői a különböző borversenyeken eddig nyolc aranyérmet, a Badacsonyi Állami Gazdaság pedig a ljubljanai nemzetközi borversenyen nagydíjat nyert a cserszegi fűszeresből készült borral. Műanyag sörtartály Tél eleji ígéretes készülődés a kánikulára: a Fővárosi Műanyagipari Vállalatnál megtették az előkészületeket annak az új 500 literes műanyag, csapra verhető sörtároló és -szállító tartálynak a gyártására, amely javulást hozhat a strandok, nyári vendéglők sörellátásában. Az új hordó révén a sör kedvelőinek a legnagyobb hőségben — amikor a palackozó berendezések már nem győzik a munkát —• sem kell nélkülözniük hűsítő italukat, mert a sörgyárakban féltöltött tartályok minden különösebb előkészület nélkül, bárhol csapra verhetők. A nyomás alatt levő tartályok kis kerekeiken könnyen kigu- ríthatók akár a strandok alkalmi elárusítóhelyeire is, s a műanyag hordó különleges hőszigetelése a tűző napon is megtartja a sör kellemes hőfokát. Kertbarátok tanácsadója KNEB-vizsgálat az élelmiszer-csomagolás minőségéről A háziasszonyok a megmondhatói : milyen sokat javult az elmúlt években a magyar élelmiszeripari termékek csomagolása. Sorra jelenték meg a pultokon az árut is védő, ám a szemnek is tetszetős csomagolású édesipari, húsipari termékek, üdítő italok, konyhakész zöldségek, gyümölcsök. Kedvező változást hozott az élelmiszerek konténeres szállítási rendszere is, s ma már a belföldön forgalomba kerülő magyar termékek döntő többsége megfelel az élelmiszertörvény áruvédelmet előíró követelményeinek. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság — nemrégiben e témakörben végzett — vizsgálata azonban rámutatott számos, ma is meglevő hiányosságra. Sok még a jellegtelen csomagolás, nem higiénikus a zacskós tej, a dobozokon alig-alig találhatók meg a korszerű táplálkozási szokásokat és a diétás étkezést segítő információk (például a kalóriaérték, a szénhidráttartalom). Az exportra kerülő élelmiszerek csomagolásánál még rosszabb a helyzet. A legfejlettebb ipari országok mércéjével mérve'korszerűtlen, rossz minőségű, jellegtelen csomagolóanyagban piacra küldött termékeink.nem állják a versenyt. A fejlett tőkés országok piacain megváltoztak a fogyasztói szokások, más, korszerűbb követelményeket, bizonyos többletszolgáltatásokat igényel a kereskedelem és a szállítás. A mágyar csomagolás gyenge minősége miatt népgazdaságunkat az elmúlt években már devizakáli, piacvesztés is érte. Ennek okait azonban az irányító főhatóságok nem vizsgálták ki alaposan, és személyi felelősségrevonás sem történt — állapították meg a népi ellenőrök. Élelmiszeripari termékeinkben még mindig rejlenek „ártartalékok”, ezeket azonban csak korszerű, a piac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó csomagolással lehet érvényesíteni. A jelenlegi hiányosságok megszüntetéséhez szükség van az élelmiszeripar, a csomagolószereket gyártó iparvállalatok és a külkereskedelem jobb együttműködésére, a vásárlók értékítéletét tükröző információk összegyűjtésére és átadására. Bizonyos, hogy az élelmiszer-csomagolás fejlesztése tőkés importot is igényel. Ezért különösen fontos feladat a megfelelő helyettesítési megoldások feltárása, amiben a döntő szerep a háttériparé. Ugyanakkor az élelmiszer- iparnak kell törekednie, hogy a már kimunkált eljárásokat mielőbb alkalmazza, csökkentse az importanyagok felhasználását. A jövőben mind a csomagolószerek gyártásánál, mind pedig felhasználásuknál a korábbiaknál nagyobb mértékben szükséges érvényesíteni a kölcsönös érdekeltség szempontjait és a minőségi követelményeket. A vállalatok közötti szerződéses fegyelem ugyanis nem kielégítő. Előfordul, hogy az élelmi- szeripari vállalatok nem érvényesítik kötbérigényeiket, nem fordulnak a bírósághoz jogos követelésük kielégítéséért, mert attól tartanak, hogy monopolhelyzetben levő partnerük később még jobban megnehezíti munkájukat. A vizsgálat kitért egyebek között az üvegvisszaváltás, a csomagolóanyagok másodlagos hasznosításának helyzetére is. E területeken még ma is sok visszásság tapasztalható, nem megoldott például az üvegek méret szerinti osztályozása, tisztítása, az újra-felhasználó élelmiszer- ipari vállalathoz való eljuttatása. Felvetődött a vizsgálat során, hogy ezeket a munkákat esetleg társulások vagy kisvállalatok is végezhetnék. A népi ellenőrök azt is megállapították: a betétdíjas csomagolóanyagok jelenlegi ellenértéke nem ösztönzi eléggé a lakosságot arra, hogy visszaváltsa a kiürült üvegeket. Alakuljon ki a belső rend! A harisnyagyári „munkafonal” A kótóüzcmbcn Veress Erzsi felvételei Csökkent a ruházati termékek iránt a kereslet az elmúlt években, 1981 áprilisában pedig a harisnyák ára is. A. hazai ipar a csökkentett árakkal egyidejűleg a megnövekedett keresletet nem tudta kielégíteni. A kereskedelem a hazai piac igényeit kielégítendő, jelentős mennyiségű árut hozolt be. Olyan nagy mennyiséget, hogy egyből megcsappant a belföldi termékek iránt a nagykereskedelem igénye. A raktárra termelődő készlet „ellenszeréül” a Budapesti Harisnyagyár visszafogta termelését, s igyekezett külföldön értékesíteni. A számok is ezt igazolják, hiszen amíg 1981-ben a vállalat kivitele 55 millió forint volt, ebben az évben meghaladja a 100 milliót. • V 4 A párttitkár — Mindezt a hagyományos feltételrendszerben értük el, ami annyit jelent, hogy a fonal minősége változó, a géppark műszaki állapota sem nevezhető jónak — fogalmazott Patkás Sándorné, a gyulai gyár pártvezetőségének — négy hónapja megválasztott — titkára. « Az üzemben Szabó Imréné 24 gépet kezel egy időben. Naponta 7-8 kilométert gyalogol, 200 kiló fonalat mozgat meg. — Ahhoz, hogy a jelenlegi feltételek mellett a minőségre- is törekedhessünk, 16 gépet lenne szabad kezelni. Lehet 24 géppel is a meny- nyiségi normát teljesíteni, a minőség rovására. Az én teljesítményem 112 százalék, csakhogy ez nagyon sok idegeskedéssel jár. A fonalak minősége rossz, a pamutfonalak pelyhesednek, szakadnak, a gépek műszakilag erősen kifogásolhatók. A gyár igazgatója erről másképp vélekedik: — .Meglehetősen nagy szakmai irodalma van annak, milyen feltételek mellett, mennyi gépet lehet kezelni. Ezt, és a saját adottságainkat figyelembe véve alakítottuk ki ezt a normát. — tájékoztat Falvay Tibor. A gépek műszaki állapotának javításáért a gépmesterek bérét függővé tették a kötőnők teljesítményétől. Nem hozta meg ez az intézkedés a várt eredményt. Majd az ötnapos munkahétre való átálláskor a kötő- nőktől elvették a tucatolás munkaműveletét, viszont beépítették normáikba a minden ötödik termék meózását. — Megpróbálkoztunk azzal, hogy a műszaki gárda bérét differenciáljuk. A termelésből, a vezetésből többen leültünk és vizsgáltuk, ki hogyan dolgozik. Az volt a cél, hogy különbséget tegyünk az egyes emberek munkája között. Nagyon kevés, amit ezzel elértünk. A végeredmény az lett. hogy ha valakinek is kevesebbet adunk, mert nem jól látja el a munkáját, akkor elmennek, s így is kevés a hozzáértő, jó gépmester — mondja Patkás Sándorné párttitkár. Ebben az évben a Gyulai Harisnyagyárból 65-en mentek el. Kj azért, mert sok a három műszak, ki azért, mert nem tudja munkáját ellátni a 24 gépen. Sajnos, azok is elmentek, akik 10. 15. 20 éve jól dolgoznak. A szakmunkásképzőben pedig a három évfolyamon együtt kevesebb fiatal tanulja a szakmát, mint ahányan -1982-ben elmentek a gyárból. — Itt Gyulán sok osztályos fonalból gyártanak I. osztályú terméket. A harisnyanadrágok 80 százalékának kell elérni ezt a minőséget, s ennél magasabb százalékban zokniból. A fonal minősége tehát nem változott, az export és a belföldi minőségi követelmény szigorodott, a munkaerő fogyott. Többek között ezen okoknak tulajdonítható a minőségi lemaradás — teszi hozzá Falvay Tibor. A fiatalok képviselője, Erdélyi Lajos a gyárban folyó munkáról így gondolkodik: — Szemléletváltozásra lenne szükség: A dolgozóknak fegyelmezettebben dolgozni, a vezetőknek pedig megvizsgálni, gazdaságosan termelünk-e, jó-e a jelenlegi norma? Tudjuk: a gyárigazgató dolga az, hogy a .nagyvállalati érdekeket képviselje. Azt is látjuk viszont, hogy jobban együtt kellene lennie azzal a kollektívával, amely- lyel jól szolgálhatná egy nagyvállalat ügyét. Sájhos, sok még a gát. Az intézkedések sorából látható a gyárigazgató ten- niakarása. Születtek intézkedések bérkérdésekben, csökkentették a túlórákat, s talán majd a normákban is történik változás. Mert az a magyarázat kevés, hogy egy másik gyáregységben a 24 gép kezelése gazdaságos. Nem biztos, hogy ojt nem telt el hosszabb türelmi idő, s hogy a feltételek azonosak a gyulaiéval. A gyulai városi pártbizottság első titkára, Marsi Gyula és titkára, Kovács Lajos a legutóbbi napok eseményeiről a következőket mondják: — A harisnyagyárban az elmúlt időszakban befejeződött a műszaki fejlesztés, A gyárigazgató ugyanakkor a gyulai munkahelyek szaporodása — húskombinát, SZOT—MEDOSZ- üdülő —, a ruházati ipar állapota nehéz helyzetet teremtett. Tovább nehezítette ezt az a bizalmatlanság, ami a gyár dolgozói és a helyi vezetés között kialakult. Van igény arra, hogy kialakuljon a belső rend, a munkafegyelem, amely tíz éve jellemezte ezt a munkáskollektívát: minőségi munkát kiválóan teljesítő üzem volt ez. A műszaki pártalapszerve- zetben azt mondják: ez a mi dolgunk ... Ezt a felismerést Falvay Tibor véleménye is táplálja: — Számítok a pártalap- szervezetekre, a kritikájukra, a segítségükre a közös gondok megoldásában. Talán kezd a harisnyagyári „munkafonal” minősége javulni? Számadó Julianna
