Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-08 / 288. szám

Szomszédolás ^ 1982. december 8., szerda _________________ II kovácsháziak kérdezik Hol vannak például a bádogosok? niGmimmuni gg b'wdH«M< csoms»/Ip «« « n v » n » Mforfi HIKLAr Szervezett, reumás-moz­gásszervi hálózat Magyaror­szágon. A reuma a föld kü­lönböző égtáján élőket egy­aránt sújtja. Egy vizsgálat alapján kimutatták, hogy a világon a tartós munkakép­telenséget okozó betegségek 7—20 százaléka reumás­mozgásszervi bajokból ered. Nálunk a helyzet sememivel sem jobb, mint más euró­pai országban. Az Országos Reuma- és Fizikoterápiás Intézet vizsgálatának ered­ményeképpen megkezdték a szervezett reumahálózat ki­építését, melynek első állo­mása Baranya megyében jött létre. Ezt követte a többi, mára már az egész országot behálózó állomás létrehozá­sa. A világon elsőként létre­jött hálózatban, országos vi­szonylatban az ágyak száma csaknem megháromszorozó­dott. Levelező oktatás a főisko­lán. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán öt megye — köztük Békés — pedagógusai szerezhetnek második diplomát, illetve te­hetnek szert főiskolai bizo­nyítványra. A főiskola leve­lező tagozatára most 900 hallgatót vettek fel. A szak­párok oktatása mellett egy­szakos képzés is folyik, nagy az érdeklődés a testnevelés és a technika iránt. A szak­párokra olyanok jelentkez­hetnek, akik már felsőfokú diplomát szereztek, de nem pedagógusok. Az egyszakos képzés célja a pályakorrek­ció. A vizsgákat a 'szegedi tanárképző főiskolán tartják, a felkészülésre pedig az egyes megyék konzultációs központjaiban kerül sor. Elő­nye a levelező oktatásnak az is, hogy a gyakorló pedagó­gusok bizonyos szakmai hát­térrel, gyakorlati ismerettel érkeznek a vizsgákra. Háziasszonyok. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint Szolnok megyében több mint 74 ezer háztartásbeli élt. Tíz év múlva számuk körülbelül 35 ezerre apadt. A csökkenés ténye mellett megfigyelhető, hogy bizo­nyos körülmények között — falvakban, községekben ke­vesebb az elhelyezkedési le­hetőség, esetleg a család, az apró gyermekek miatt — újabb fiatal lányok, asszo­nyok választják ezt az éle­tet. Az újságíró három há­ziasszonyt, három családot, mutat be cikkében. Az asz- szonyok mindennapi életük­ről, teendőjükről, örömeikről beszélnek. Igaz, nincs perc­re, órára kiszabott munka­idő, de a háziasszony foga­lom nagyon is munkás min­dennapokat takar. „Be is gyújt a lelkem.” Jászapátiban három hivatá­sos és három tiszteletdíjas gondozónő látja el a házi szociális gondozást, a terüle­ti gondozónői szolgálatot. A nagyközségi tanács évente több mint 80 ezer forintot küld ki rendkívüli segélye­zésre, mellyel és további se­gélyekkel 47 idős ember vagy rászorult család életkörül­ményein javít. A gondozó­nők olyan idős embereket látnak, el, akiket betegségük vagy koruk szinte ágyhoz köt. Az öregek napközi ott­honából hordják nekik az ebédet, bevásárolnak, . kita­karítanak, a mosnivalót az otthonba viszik. Télen ők rendelik meg a téli tüzelőt, házhoz szállítják, behordják és a begyújtásnál is segíte­nek. Továbbá ők jelzik és javasolják a tanácsnak, hol milyen segítségre van szük­ség. rH*s rtcxiiltiAitcriUkjtTiKi . gM' HAJDÚ-1 tíiHAR! \ Amatőr szövők Nánáson. Valaha Tiszavasváriban jár­tak azok a szövőgépek, me­lyeket a szőni tanulók a megye városaiba, falvaiba vitettek. Nánásra is került néhány hasonló gép, ide vi­szont mester is kellett. 1978- tól tanítgatja Molnár Ká- rolyné az itt alakult szövő­szakkör tagjait. Könyvből tanultak szőni, tudatlanok és persze gyakorlatlanok vol- tak_ az akkori kezdők. A szí­nek és minták később vál­toztak, alakultak, ma már ki-ki maga tervezi saját szőttesét. A szakkör tagjai amatőr szövők, a maguk örömére, sőt, legtöbbször a maguk használatára dolgoz- ’ nak. Volt már közös kiállításuk is, és ezeket több városban, faluban bemutatták. Csupa praktikus használati tárgyat készítenek: lakásdíszítő sző­nyegeket, futókat, szőttese­ket, faliképeket, tarisznyá­kat. Ismerik azt az érzést, hogy környezetüket sajátké­szítésű, egyedi tárgyakkal készíthetik. Nyelvtanfolyam az Alföldi Nyomdában. Napjainkban mind több szó esik az ide­gen nyelvek tanulásának hasznosságáról. ‘ Szomorú tény, hogy ezen a téren nem büszkélkedhetünk jó ered­ményekkel. Azok az embe­rek, akik egyetlen idegen nyelvet sem ismernek, több­ségükben munkások, fizikai dolgozók, akik áltálában két vagy három műszakban dol­goznak. Ha beiratkoznának is TIT-tanfolyamra, mely­nek foglalkozásai az esti órákban zajlanak, nem való­színű, hogy megfelelő ered­ményt érnének el. Az Al­földi Nyomdában ezért úgy döntöttek, hogy az indítandó alapfokú angol nyelvtanfo­lyam igazodni fog a mű-, szakváltáshoz. A januárban induló másfél éves tanfo­lyamra jóval többen jelent­keztek, mint amire számí­tottak. Ez pedig a valódi ér­deklődést bizonyítja. WmmmzÁB .. Klubtagsági díjért cseré­be... A Csongrád megyei Autóklub szervezet csaknem 13 ezer tagot számlál. A ve­zetőség és a dolgozók min­dent megtesznek annak ér­dekében, hogy előzékenyebb légkör, gondosabb bánásmód fogadja a gépkocsi-tulajdo­nosokat. Az utóbbi években egyre újabb és újabb szol­gáltatásokkal kívánnak töb­beket bevonni a klubéletbe. Igaz, egyes kisműhelyek rá­fizetésesek, s talán ez abból fakad, hogy az autósok nem ismerik az új lehetőségeket. A klubélet élénkítésére a ta­gok autóstúrát szerveztek, veterán autók találkozását rendezték meg és más ha­sonló programokat kínálnak. A kancsalság nem szép­séghiba. A szegedi gyermek­szemészeti szakrendelés az országban elsőként 1964-ben kezdte működését. Fontos feladata a kancsal, a tom­pán látó és a nagy fénytö­rési hibában szenvedő gye­rekek folyamatos szűrése, gyógyítása, gondozása. Az újságíró dr. Dóczi László csoportvezető szemész főor­vossal beszélgetett az inté­zet munkájáról. A főorvos szavaiból kiderül, hogy a kancsalság jóval több az egyszerű szépséghibánál. Gyógyításában fontos a gyer­mek és a szülők megfelelő együttműködése az orvossal. összeállította: B. A. Több mint 7 ezer lelket számlál a megye déli részén fekvő járási székhely, Mező- kovácsháza. Ennélfogva von­záskörzete is meglehetősen nagy. A közeli falvakból, községekből sokan járnak ide vásárolni, javíttatni. Te­hát egyáltalán nem közöm­bös, hogy milyen a kereske­delmi és a lakossági ipari szolgáltatás színvonala. Ezekről kérdeztük Földi Já­nos tanácselnököt. — Mennyi a javítanivaló? — A mi községünk sem különbözik az ország többi településétől,' hiszen itt is egyre többen vásárolnak elektromos háztartási, hír­adástechnikai cikkeket, gép­kocsit, és megélénkült az építési kedv. Emiatt, sajnos, a gondjaink is szaporodnak. Itt van a Gelka, a Generál, a Patyolat, de a lakossági szolgáltatások 60—65 száza­lékát a kisipar adja. Jelen­leg 93 főfoglalkozású, mun­ka mellett dolgozó és nyug­díjas mester próbálja a nö­vekvő igényeket kielégíteni. Mindez természetesen érző­dik az árakban is. — Ez azt jelenti, hogy sok a hiányszakma? — Nehéz lenne erre egy­értelmű választ adni. Min­denesetre nem beszélhetünk telítettségről. Nézzük az építőipart. Több kőműves, ács, villanyszerelő, bur­koló, víz- és gázszerelő kel­lene, nincs a községben csempekályhás. Az általános iparban órásra', cipészre, szűcsre, kárpitosra lenne szükség. Ügy tudom, a KIOSZ és a tanács között együttmű­ködési megállapodás szüle­tett. Mi ennek az alapja? — Tavaly 19, az idén 17 új ipar jogosítványt adtunk ki, ugyanakkor tízen, illetve tizenhetén adták vissza az ipart. Egy helyben topogunk. Ezért ösztönözni kell az ille­gálisan munkát vállaló szak­embereket az ipar jogosít­vány megszerzésére. De nem szabad megfeledkezni a pon­tos, szakszerű felvilágosí­tásról, tájékoztatásról sem. Ebben van nagy jelentősé­ge az együttműködésnek. A bajok gyökere azonban az utánpótlás, a tanulók neve­Miröl ír a Házi Jogtanácsadó A fiatal korú bűnözés és meg­előzése kérdéseinek szenteli csaknem teljes, most megjelent számát a Házi Jogtanácsadó. Nem véletlen, hogy a veszé­lyeztetett gyermekek és fiatalok . problémája — a csavargás, az alkoholizálás, a csövezés, a bű­nözés, a fiatalok egészséges fej­lődését veszélyeztető körülmé­nyek — foglalkoztatja a közvé­leményt, hiszen — mint az ada­tok is mutatják — a fiatal ko­rú bűnelkövetők száma évek óta folyamatosan emelkedik, például az 1980. évi 6535-ről 1981-ben 7394-re, az összbűnözé- sen belüi arányuk megközelíti a 10 százalékot. A Házi Jogtanácsadó 11 feje­zete nemcsak azt elemzi, hogy milyen bűncselekményeket kö­vetnek el túlnyomórészt a fia­talok, milyen körökből kerülnek ki, mi motiválja őket a bűn el­követésében, hanem választ ad a megoldásra, a megelőzésre is. Néhány cim a kiadvány feje­zeteiből : A veszélyeztetett gyer­mek ; A technika és a fiata­lok; Az Jdegenforgalom hatása a fiatal korúak bűnözésére; A BTK-nak a fiatal korúakra vo­natkozó része. A jogtanácsádó ezenkívül közli a televízió jógi esetek szeptemberi adásának teljes szö­vegét a haszonélvezetről és el­tartásról, folytatja sorozatát a tanácsi ügyintézésről és ismer­tet, egyes gyakrabban előfordu­ló szabálysértési eseteket. lése. A mostani tanévben mindössze három (!) ipari tanulót foglalkoztatnak a kisiparosok. Közülük ketten kőművesek, egy pedig női szabó. Hiába a tanulmányi ösztöndíj, a tanulónevelési pótlék, egyes szakmák ki­halnak. Soroljam? Bádogos, kádár, látszerész, tírhár ... — Országos hírű a Mező- kovácsháza , és Vidéke ÁFÉSZ. Mit nyújt az itteni lakosoknak? — Szolgáltatási tevékeny­ségük sokrétű. Csak néhá­nyat említek. A Mozaik Áru­házban harisnya szemfelsze­dő dolgozik, az ott vásárolt függönyöket megvarrják. A műszaki osztály szakemberei felszerelik, beállítják a té­vékészüléket és az antennát. Ezenkívül házhoz szállítják a tartós fogyasztási cikke­ket, a pb-gázpalackot, az építőanyagot. — A MEZŐGÉP autószer­vizében tizenhármán dol­goznak. Győzik a munkát? — A műhely teljesítménye 36 ezer 400 óra, a teljes lét­számnak 18-nak kellene lenni. Tavaly 3 ezer sze­mély- és kistehergépkocsit javítottak, vállaltak kocsi­mosást, vizsgára való fel­készítést. A 3 millió forin­tos árbevétel önmagáért be­szél. Nem csupán a járás községeiből jönnek ide, ha­nem az ország más vidékei­ről is: Székesfehérvártól Szegedig. A Skodákat, a Wartburgokat, a Trabanto­kat, a Ladákat garanciálisán is javítják. — Az Üj Alkotmány Ter­melőszövetkezet elsősorban a tagok szolgáltatási igé­nyét teljesíti. Figyelembe ve­szik-e a lakossági óhajokat? — A termelőszövetkezet tíz éve szolgáltat. Minde­nekelőtt a kereskedelemben, a szállításban, az ipari és az építőipari javításban, kar­bantartásban, a homokkiter­melésben, a kiskertek meg­művelésében értek el sike­reket. Két-két tej-, vala­mint zöldségboltot nyitottak a községben. Az üzletek for­galma évente 4,3 millió fo­rint. A tápot árusító^boltok- nak nagy szerepük van a háztáji és a kisegítő gazda­Megszokottá lett az utóbbi években, hogy a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ a járási székhelyen levő Sárrét ét­teremben tartja soron kö­vetkező küldöttgyűlését, fgy volt ez december 4-én is. Az elnöklő Kádár István mi­után köszöntötte a szövetke­zet küldötteit és az elnök­ségben többek között helyet foglalt Kerekes Kálmánt, Szeghalom nagyközség párt­titkárát, Erdei Lászlóné or­szággyűlési képviselőt, Orosz Sándort, a MÉSZÖV szövet­kezetmozgalmi titkárságának vezetőjét, Szebelédi János ÁFÉSZ-elnök tartotta meg vitaindító számvetését. Bevezetőként az idei esz­tendőben nehezebbé lett gaz­dasági körülményekre utalt vissza, melyek a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ csaknem 700 fős kollektívájának tevé­kenységét is meghatározták. Itt említette az elnök a Szö­vetkezetek Országos Tanácsa által ez év májusában közzé­tett irányelveit, melyek sok új lehetőségre, azok ész­szerű alkalmazására hívták fel a szövetkezeti rendszer vezetőinek figyelmét. Ezen irányelvek, valamint az év közben megjelent jogszabá­lyok gondos tanulmányozása után készítették el az ÁFÉSZ hosszú távú programját, melyben első helyen a tagság A község egyetlen cipésze ságok takarmányellátásá­ban. Évente csaknem 10 ezer mázsa tápot, 3-4 ezer vagon szemes terményt ad­nak el, amelynek az értéke 6,5 millió forint. Foglalkoz­nak még személy- és te­herszállítással, vasajtók, ke­rítések 'készítésével, javítá­sával. — Végül hallhatnánk a postai szolgáltatásokról? — Talán azzal kezdem: a nagyközségek közül a mező­kovácsházi 1. sz. postahiva­tal a legzsúfoltabb, a legkor­szerűtlenebb, énnek ellenére nagy forgalmat bonyolít le. Munkájuk széles körű. Pos­tai és pénzügyi értékcikke­ket árusítanak, leveleket és csomagokat továbbítanak, ta­karékbetétet kezelnek, hír­lapot, folyóiratot terjeszte­nek. Külön kell szólni a te­lefonról. A helyi és a távol­sági beszélgetések lebonyolí­tásához egy 200 előfizetőt ki­szolgáló központ áll rendel­kezésre. A kihasználás 100 százalékos. Az igény meg­nőtt, sok a telefonra váró, de a bővítés az elmondottak sokoldalú közreműködését je­lölték meg, Ezután a különböző ágaza­tok első három negyedévi te­vékenységéről szólt Szebelédi János. Mint mondotta, az áruellátás összességében ki­egyensúlyozott volt a szövet­kezet működési területén. Ugyanakkor a munka haté­konyságát kifejező gazdálko­dási mutatók is jónak ítél­hetők. Egyébként az 1982. évi üzletpolitikai terv az áruel­látás kiegyensúlyozottságát gs a gazdálkodási mutatók szinten tartását jelölte meg. Ez minden bizonnyal valóra is válik, mivel a három ne­gyedévben az előirányzott tervfeladatok teljesültek. S ami szintén nem mellékes: az ÁFÉSZ pénz-, hitel-, bér- és létszámgazdálkodása ki­egyensúlyozott. Közben - ja­vult a dolgozók bérszínvona­la és munkakörülménye. De a költséggazdálkodás szintje is jobb, mint a megyei szö­vetkezeti átlag. Majd arról hallhattak a kül­döttek, az idei I—III. ne­gyedévben a szövetkezet 481 millió forintos árbevételt ért el, ami 3,94 százalékkal volt magasabb, mint 1981 hasonló időszakában. A különböző ágazatokban elért forgalom- növekedések nyomán az ÁFÉSZ nyeresége a harma­dik negyedév végén 12,9 mil­lió forint lett. Fotó: Veress Erzsi miatt korlátozott. A békés­csabai új távbeszélő központ üzembe helyezésével nálunk is javult a kapcsolási le­hetőség. — A kép meglehetősen tarka. Keresnek-e valamifé­le megoldást, hogy fejlődje­nek a szolgáltatások? — A közelmúltban tanács­ülésen tárgyaltunk, vitatkoz­tunk erről. Egyértelmű a kí­vánalom: az elkövetkezendő időszakban nagyobb gondot kell fordítani a hiányszak­mák pótlására. A 8 általá­nost és a gimnáziumot vég­zett fiatalok körében haté­konyabb pályaválasztási propagandát szükséges kifej­teni. Viszont ez a dolognak csupán az egyik oldala. Előbbre lépni úgy tudunk, ha megteremtjük a tanuló és a kisiparos érdekeltségét, akár adókedvezménnyel, ok­tatási segély folyósításával. Ugyanakkor fejleszteni, szor­galmazni kell a gebines szol­gáltatást és a gazdasági tár­sulások, munkaközösségek megalakítását. S. S. Számvetésének további ré­szében az idei hálózatfej­lesztésről adott tájékoztatást. Mint mondotta, 1982-ben 10,7 millió forint értékű fejlesz­tést valósított meg a Szeg­halom és Vidéke ÁFÉSZ. Va­lamennyi közül is kiemelte a közelmúltban 1,6 millió fo­rint ráfordítással kialakított korszerű cukrászüzemet, to­vábbá a 6,3 millió forintba kerülő bucsi üzletházat, me­lyet 1983 első negyedévében nyitnak meg. Ezzel a szövet­kezet eljutott oda, hogy olyan szaküzlethálózattal és bevá­sárlóközpontokkal rendelke­zik a szövetkezet, melyekkel kevés ÁFÉSZ dicsekedhet. Az elnöki számvetést kö­vetően Villám Béláné, a nő­bizottság, Szili Zoltán pedig az ifjúsági bizottság munká­járól adott értékelést. A há­rom beszámolót együtt vi­tatta meg a küldöttgyűlés. A tanácskozáson felszólalt Orosz Sándor, a MÉSZÖV szövetkezetmozgalmi titkár­ságának vezetője is, aki kü­lönösen az elkövetkező idő­szak, még nehezebbnek ígér­kező körülményeire hívta fel a figyelmet. A kérdésekre Szebelédi Já­nos elnök válaszolt, majd ha­tározatok elfogadásával ért véget a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ küldöttközgyűlése. Balkus Imre Iá évet zárhat a szeghalmi ÁFÉSZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents