Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-08 / 288. szám

NÉPÚJSÁG 1982. december 8., szerda Békéscsabán a 4. számú öregek napközi otthonában decem­ber 6-án, hétfőn délután a Békéscsabai 2. számú Általános Iskola első osztályos tanulói köszöntötték az idős embereket, és átnyújtották nekik az alkalomra készített kis csomagokat. Az egészségügyi gyermekotthon Kossuth Zsuzsa Szocialista Brigádjának tagjai pedig a 2. számú általános iskola tanulóit ajándékozták meg a bensőséges Télapó-ünnepélyen Fotó: Fazekas László Ülést tartott a MÉSZÖV nöbizottsága Tegnap, december 7-én tartotta soron következő ülé­sét Békéscsabán a MÉSZÖV nőbizottsága. A Fogyasztási Szövetkezetek Megyei Szö­vetsége székházában tartott tanácskozást Sebestyén Sán- dorné, a MÉSZÖV nőbizott­ságának elnöke nyitotta meg és köszöntötte a megjelente­ket, közöttük Fazekas Sán- dornét, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa Osztályvezetőjét. A nőbizottság mostani ülé­sén több fontos napirendét vitattak meg. Elsőként Faze­kas Sándorné, a MNOT osz­tályvezetője Népesedési hely­zet, népesedési politikánk az MSZMP Politikai Bizottsága 1981. szeptemberi határozata tükrében círrfmel tartott elő­adást. Bevezetőként a kü­lönböző országokban tapasz­talható népesedési helyzetről adott rövid áttekintést. Ez­után a felszabadulást köve­tően hazánkban végbement népesedési politikát vázolta. Részletesen elemezte azokat a népesedési hullámzásokat, melyek 1982-re a gyermekek születésének számszerűségét tekintve a mélyponthoz ve­zettek. Ezután méltatta az 1973-ban hozott párt- és kor­mányhatározatokat, melyek a népesedési politika fellendí­tése céljából a gyermekgon-i. dozási segélyek és más in­tézkedések létrejöttét ered­ményezték. Előadása második részében a már említett párt- és kor­mányhatározatok nyomán az 1974 és 1976 között tapasztal­ható gyermekszületések ked­vező emelkedéséről szólt. De máris azzal folytatta,' hogy 1976 óta évről évre csökken- hazánkban a gyermekek szá­ma. Mint mondotta, ezért is tekintette át az MSZMP Po­litikai Bizottsága és a Mi­nisztertanács 1981-ben ismét hazánk népesedési helyzeté­nek alakulását. A továbbiak­ban a párt és a kormány legutóbbi állásfoglalásait ele­mezte, melyek minden bi­zonnyal megállítják, esetleg előbbrelendítik a születések számát. Kérte a MÉSZÖV nőbizottságát az előadó arra, hogy saját területükön és ha­táskörükben tegyenek meg mindent azért, hogy kedve­zőbben alakuljon Békés me­gyében is a népesedési hely­zet. A MNOT osztályvezetőjé­nek előadását nagy érdeklő­dés és több hozzászólás kö­vette. Ezután Balogh Györgyné, a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ nőbizottságának titkára tar­tott beszámolót az ötnapos munkahét szövetkezeten be­lüli tapasztalatairól. Számve­tésének lényege az volt, hogy a boltokban szorgoskodó nő­dolgozók egyetértésével ala­kították ki az új nyitva tar­tási rendet, ebből következik, hogy részükről panasz azóta sem volt. Ezt követően Gye- raj János MESZÖV-titkár- helyettes az ötnapos mun­kahét fogyasztási szövetkeze­tekre vonatkozó megyei ta­pasztalatairól tájékoztatta a nőbizottságot. A MÉSZÖV nőbizottsága ezután elfogadta az 1983. évi oktatási és továbbképzési, va­lamint a jövő évi üléstervet. Balkus Imre Január elsejéiül új bér- és keresetszabályozás Napirenden a haltenyésztési kutatás helyzete A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémi­ai Bizottságának állategész­ségügyi és állattenyésztési albizottsága december 7-én, kedden Szarvason, a Halte­nyésztési Kutató Intézetben tartotta kihelyezett ülését. A tanácskozás kiemelt té­mája volt az édesvízi halte­nyésztési kutatások helyzeté­nek és a további feladatok­nak az' áttekintése. A szak­emberek rámutattak, a hal­hús fokozottan jelentős a táplálkozásban. A tenyész­tés minden vonatkozásban gazdaságos, mivel alacsony fajlagos energiaigénye, s emellett környezetóvó szere­pe is van, amely speciális he­lyet biztosít ennek az ága­zatnak az állattenyésztésen belül. A résztvevők közül többen hangsúlyozták, hogy a hazai haltenyésztési kuta­tások eredményei világszer­te ismertek és elismertek. Ugyanakkor régi és jelen­leg is megoldatlan gond a halászati szakemberek egye­temi szintű oktatása ha­zánkban. Az albizottság állást fog­lalt abban, hogy a halte­nyésztési kutatások meg­szerzett hazai, valamint nemzetközi rangjának meg­őrzése és további fejleszté­se céljából szükséges Ma­gyarországon az egyetemi halászati oktatás megszerve­zése. B. J. (Folytatás az 1. oldalról) A bevezetendő bér- és ke­resetszabályozás — hang­súlyozta az elnökhelyettes — a jelenlegi rendszer korsze­rűsítését jelenti, megfelelő biztonsággal képes szabá­lyozni a bérkiáramlást. Kö­vetkezetesebbé teszi az ösz­tönzést is, mivel a bérfej­lesztési lehetőséget a telje­sítmények színvonalához, és nem annak növekményéhez kapcsolja. Azonos érdekelt­ségű alapot teremt az ár­rendszerrel és a vállalati jö­vedelemszabályozással, ez­által megszűnnek az ösztön­zés korábbi torzulásai, a tel­jesítmény-visszatartásban való érdekeltség. Január elsejétől módosu1 a vállalati magasabb vezető állású dolgozók anyagi érde­keltségi rendszere is. A mó­dosítás célja a vezetők anya­gi ösztönzésének fokozása, valamint a vállalat jövedel­mezősége szerepének növe­lése a vezetők ösztönzésé­Dobozon jelenleg egy régi, elavult épületben 2 körzeti orvos és 1 fogorvos látja el az egészségügyi szolgálatot. Más helyen van az anya- és gyermekvédőnői szolgálat. A községben új egészségügyi központot hoznak létre, amelyben terv szerint 2 kör­ben. Azokon a területeken, ahol a nyereségérdekeltség érvényesíthető, a vállalati jövedelmezőségi mutató ké­pezi a jövőben is a vezetői premizálás alapját. Ennek egyenletesebbé tétele érde­kében, a jövőben a prémiu­mok alapjaként az adott év és az azt megelőző két év jövedelmezőségi mutatójá­nak átlagát kell figyelembe venni. Változás az is, hogy a tevékenység átfogó érté­kelésében alapuló jutalom valamennyi központilag elő­írt szempontja és a jutal­mazás személyi felső határa megszűnik. A jutalmak ke­retösszegével a felügyeleti szerv gazdálkodik a jövőben. Az intézkedés lehetővé te­szi a vállalati sajátosságok­nak, a vállalatok előtt álló távlati feladatok teljesítésé­nek az eddigieknél jobb fi­gyelembevételét, valamint lényegesen differenciáltabb anyagi elismerést biztosít a korábbiaknál. zeti orvosi,. gyermekorvosi és fogorvosi rendelő, valamint anya- és gyermekvédőnői szolgálat lesz. Később 2 or­vosi lakás is épül hozzá. Az új létesítményt a t.aná- esi költségvetési üzem vár­hatóan jövőre készíti el. Országos szakmai tanulmányi versenyek A Művelődési Minisztéri­um középfokú nevelési fő­osztálya meghirdette az or­szágos szakmai tanulmányi versenyeket. A Művelődési Közlönyben megjelent is­mertetés szerint a szakkö­zépiskolák IV. osztályos ta­nulói 32-féle szakmai verse­nyen vehetnek részt. A versenyzőknek a tanter­vekben előírt feladatokat kell megoldaniuk szóbeli, írásbeli és gyakorlati vizs­gákon. A versenyeket 1983. febru­ár eleje és április vége kö­zött taöják, a vizsgák jel­lege szerint két vagy három fordulóban. A selejtezőket a versenyzők iskoláiban, az elődöntőket és a döntőket a kijelölt szakközépiskolákban rendezik meg. A legkiválóbb eredményt elérő tanulók az érettségi vizsgán jeles minő­sítést kapnak az adott szak­mai tantárgyakból. Azok­nak, akik egyetemen vagy főiskolán a szakképzettsé­güknek megfelelő szakon folytatják tanulmányaikat, az előírt szaktantárgyakból nem kell felvételi vizsgát tenniük. Az idei tanévben még több tanuló jelentkezését várják a szakmai versenyekre, mint ahányan tavaly neveztek be. Az előző oktatási évben ren­dezett 26-féle szakmai ver­senyen közel hatezer végzős szakközépiskolás vett részt. Új egészségügyi központ létesül Gépkocsiátvételi sorszámok: Szovjet iparművészeti tárgyak kiállítása 1982. DECEMBER 7-ÉN. Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 13 222 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 77 Trabant Lim. (Debrecen) 8 141 Trabant Lim. (Győr) 10 57(1 Trab. Combi Spec. (Győr) 3 406 Trail. Combi Spec. (Bp.) 4 799 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 214 Wartburg de Luxe (Bp.) 9148 Wartburg de Luxe (Győr) 5 373 Wartburg Lim. tt. (Bp.) 1350 Wartburg de Luxe tt. (Bp.) 2 054 Wartburg Tourist (Bp.) 4 172 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 310 Skoda 105 (Debrecen) 5 061 Skoda 105 (Győr) 5 547 Skoda 120 (Bp.) 11070 Skoda 120 (Debrecen 6 794 Skoda 120 (Győr) 8 258 Lada 1200 (Bp.) 19 021 Lada 1200 (Debrecen) 12 041 Lada 1200 (Győr) 5 682 Lada 1300 (Bp.) 8 306 Lada 1300 (Debrecen) 5 435 Lada 1300 (Győr) 2 041 Lada 1500 (Bp.) 8 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 2 116 Lada 1600 (Bp.) 3 413 Lada 1600 (Debrecen) 1 707 Lada Combi (Bp.) 4 386 Lada Combi (Debrecen) 1 873 Moszkvics (Bp.) 11 474 Polski Fiat 126 (Bp.) 13 901 Polski Fiat 126 (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp,) 10 882 Dácia (Debrecen) 5 349 Zastava (Bp.) 1 165 Skoda 120 gls. (Bp.) 304 Szovjet Közép-Ázsia ipar­művészeiét reprezentáló, áru­sítással egybekötött kiállítás nyílt meg tegnap a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban. A magyar és a szovjet nép barátságának ápolásáért tevékenykedő intézmény és az Iparművészeti Vállalat hagyományos, karácsony előtti rendezvényén kézmű­ves technikával készített és sorozatban gyártott kerámi­ák, textil, illetve fa felhasz­nálásával formált használati és dísztárgyak adnak ízelítőt az Üzbegisztánban, a tad­zsik és a Kirgiz Szovjet Köztársaságban élő iparmű­vészek alkotásaiból. A be­mutatón látható ajándéktár­gyak a Kossuth Lajos utcai Nyírfácska iparművészeti boltban megvásárolhatók. Az SZKTH évek óta ott­hont ad az esztendő utolsó hónapjában egy-egy szovjet köztársaság kulturális érté­keit bemutató tárlatnak, öt­leteket adva, segítve a ka­rácsonyi ajándékozás gond­jain. A kiállítást december 12-ig tekinthetik meg az ér­deklődők. Emberközelben M áig emlékszem a falu­si szatócsboltra, ame­lyet néhány paraszt- ember pénzén hoztak létre egy sarki épületben. Órákig bámultam az ablak-kiraka­tot, ahol cipőfűző, '•petróle­umlámpa, ceruza kínálta magát. Csúszkáltam az ola­jos padlón, és magamba szívtam a semmihez sem ha­sonlítható, jellegzetes illatot, miközben elhatároztam, hogy boltos leszek. Gyerekfejjel vonzott az áru. a réztányérú mérleg, és a boltban beszél­getni is lehetett. Szólt a nép­rádió, Józsi bácsi malackari­kát kért, aki magáénak te­kintette a földművesszö- vetkezetet. Senki sem ál­modott akkor szupermar­ketről. csak jól érezte magát a parányi üzletben. Mi vál­tozott azóta? Épült egy má­sik bolt, a kereskedő meg jövedelmezőbb foglalkozás után nézett: kocsmáros lett. Hogy köszönő kedvét meg- tartotta-e, nem tudom. Talán eszembe se jut mindez, ha a közelmúltban nem hallgatom meg dr. Szilvasán Pált, a’SZÖVOSZ elnökhelyettesét. Ugyanis arról beszélt: a jövőben még inkább emberközelben kell dolgozni, nem jó az, ha egyedül maradnak az ÁFÉSZ-ek. Óriási jelentősé­gű ez a megállapítás, annál is inkább, mivel az utóbbi időben mintha elfeledkez­tünk volna erről. Egyre job­ban kísért a gigantománia. A IV. és az V. ötéves terv­ben nagyon sok üzlet épülj:, de a forgalom emelkedése nem tartott ezzel lépést. Pe­dig a fogyasztási és értékesí­tő szövetkezeteknek 1856 gazdasági szervezete van, és több mint 3 millió a tagok száma; évente 8 milliárd fo­rint értékű árut exportálnak. Az egyre erősödő verseny­ben is megállják a helyüket. Békés megyében például a szövetkezetek bonyolítják le az élelmiszer-forgalom 60— 80 százalékát. Az sem elha­nyagolható: az ország 2800 településén csaknem telje­sen az ÁFÉSZ-ek gondos­kodnak az alapellátásról. Az egy éve véget ért IX. szövetkezeti kongresszuson fontos határozatokat fogad­tak el. Vajon sikerül-e eze­ket teljesíteni? A számok mindenesetre imponálóak. Ebben az évben a kereske­delem, a vendéglátás, az ipari termelés és a szolgál­tatás együttes árbevétele el­éri a 200 milliárd forintot. Ugyanakkor -á takarékszö­vetkezetekben váltott egy­millió betétkönyvbe 22 milliárd forintot jegyeztek be. A lakásszövetkezetek évente mintegy 3-4 ezer la­kást építenek, és 220 ezer otthon fenntartásáról gon­doskodnak. Mégsem lehe­tünk elégedettek. A szövet­kezetek nehézkesen fordul­nak az intenzív fejlődés irá­nyába. Erről persze nem csu­pán ők tehetnek. Addig, míg a tagsági érdekeltségi alap felhasználásáról nem dönt­hetnek önállóan, ne várjunk csodákat. A 180 ezer szövet­kezeti dolgozó anyagi meg­becsülésének fokozása szin­tén nem lehet utolsó szem­pont. Végre elérték, hogy a takarékszövetkezetek az ÓTP monopóliumát megtörve, bővíthették szolgaltatásai- ~kat, a lakásszövetkezetekben viszont rengeteg a bizonyta­lansági tényező, gyakoriak a visszaélések. Az adminiszt­ráció csökkentése sem megy úgy, ahogy kellene. A kü­lönböző szervek megértik a gondokat, ígéret is elhang­zik olykor, csak éppen a cselekvés marad el. A kül­kereskedelmi vállalatok saj­nos, közömbösek a szövetke­zetek iránt, a kapcsolat emiatt megromlott. De ne menjünk olyan messzire, söpörjünk az ÁFÉSZ-ek portáján, marad­junk emberközelben. Mi volt a gyakorlat az elmúlt tíz esztendőben? A szövet­kezetek egy része a városi és a nagyközségi fejleszté­seket helyezte előtérbe; nem fordított megfelelő figyelmet az áruforgalom szervezésé­re, az ezzel kapcsolatos ha­táskörök ésszerű megosztá­sára. Helyenként még ma is hiányzik a kis településeken és a tanyákon élőkről való szövetkezeti gondoskodás, az életkörülményeiket javító szándék. Az elmúlt tervidő­szakban a hálózatfejlesztés aránya^ csupán 20 százalék­kal volt magasabb a falvak­ban, mint a városokban. A VI. ötéves tervben fordult a kocka: a fejlesztésre szánt pénzből a községeknek 80, a városoknak 20 százalék jutott. Ez is mutatja, hogy ily módon is fokozni szük^ séges a falvak népességmeg­tartó erejét. Csakhogy ez egyre nehe­zebb. Mindenki ^tudja: az áruellátás, a ' fogyasztás szinten tartása a cél. Ez ál­talában elfogadható. Világos, hogy ahol 20—30 éve csak egy szűk bolt jelenti a ke­reskedelmet, ott nem lehet szinten tartásról beszélni! A járható út: az üzlet bővíté­se, az áruellátás javítása. Megintcsak Józsi bácsi, az alapító tag jut az eszembe, aki azért lépett be a szövet­kezetben, hogy a falu áruel­látása jobb legyen. Nem ta­gadom, fontos a mai gazda­sági környezethez való al­kalmazkodás, a helyes rang­sorolás. Az alapvető kívána­lom azonban nem szenvedhet csorbát. Arról van szó: alap­vető termékekből kiegyensú­lyozott, folyamatos legyen a kínálat. Aligha hiszem, hogy mindenki és mindenütt ABC-áruház után sóvárog, inkább a meglevő bolt kor­szerűsítését, gépesítését tart­ja szem előtt. Igaz, a falvak­ban az ÁFÉSZ egyeduralko­dó, nincs konkurrencia. Mi pótolhatja a verseny serken­tő erejét? Mindenekelőtt a felelősségtudat, a szövetke­zeti sajátosság figyelembe­vétele, a tagsági kapcsolatok szorosabbra fűzése. Ki a sikerember? Az a szövetkezeti elnök, amelyik minél több új üzletet, áru­házát nyit. A jövedelmező­ség fekete számait beragyog­ják az ünnep fényei. De utána szürke hétköznapok jönnek, és a nagy költségek megkeserítik a kollektíva életét. A SZÖVOSZ úgy lát­szik példát akar mutatni. Rövid idő alatt 3 vesztesé­ges ZÖLDÉRT-vállalatot megszüntetett, amire idáig nem volt példa széles e ha­zában. Az elhatározás min­denképpen dicséretes. Okos, megfontolt döntésre van szükség, hiszen az alapellá­tást nem szabad alárendelni a rövid távú jövedelmező­ségnek. A hatékonyságot az ellátási színvonal és az ered­ményesség együttes mérlege­lésével lehet megállapítani. A választék szűkítése, a ja­vítások, a karbantartások halogatása nem vezethet eredményre, a bolt bezárá­sa pedig csak végső megöl-' dás lehet. Mi tehát a teendő? Több­féle is van. Nézzük a 2 ezer szövetkezeti szerződéses üz­letet. A tapasztalatok kedve­zőek. Legkapósabbak a ven­déglátóipari üzletek, ke­vésbé népszerűek az élelmi­szerboltok. A nagyobb lét- számú áruházak, éttermek is gazdaságossá tehetők a jövedelemérdekeltségű üze­melés . bevezetésével. A ke­reskedelem hatékonyságát is növelhetik a különböző szakcsoportok és munkakö­zösségek. Ehhez természete­sen szükség van a vezetés színvonalának az emelésére, a belső érdekeltségi és szer­vezeti rendszer fejlesztésére. A legidőszerűbb követel­mény, hogy a szövetkezet élő kapcsolatot tartson fenn a tagokkal. Az eddigieknél jobban kell segíteni a kez­deményező, az új iránt fo­gékony, a felelősséget és az ésszerű kockázatot vállaló vezetőket. N agy utat tettünk meg a - parasztházakban megnyílt boltoktól a Skála áruházakig. A szövet­kezeti mozgalom azonban sohasem feledkezhet meg az úttörő elődökről, akiknek nagy része még ma is el­avult vegyesboltban vásárol­ja meg mindennapi kenye­rét. Seres Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents