Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-07 / 287. szám
1982. december 7., kedd o--------1---------------------------------------------------------------------------A cél: környezetkímélő sertéstartás Tervpályázat A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, az Országos Vízügyi Hivatal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Szolnok megyei Tanács V. B., a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége tervpályázatot hirdetett a nagyüzemi sertéstartó telepek rekonstrukciója során kialakítható új, környezetkímélő technológiák és építészeti megoldások tervezésére. A pályázat címe: Nagyüzemi sertéstartó telepek környezetkímélő technológiájának kialakítása. A pályázat elsődleges célja, hogy olyan — elsősorban a rekonstrukció keretei között alkalmazható — költségtakarékos technológiai folyamatok és építészeti megoldások szülessenek, amelyek alkalmazásával a híg trágya környezeti ártalmai elkerülhetők legyenek, az értékes szerves trágya tápanyagtartalma folyamatosan, célszerűen hasznosulhasson, miközben az állattartás feltételei is javuljanak. További cél a technológiai és építészeti megoldás kidolgozása, amelynek révén nem keletkezik híg trágya, a szerves trágya kezelése, hasznosítása pedig gazdaságosan, környezetvédelmi szempontból biztonságosan történik. A tervpályázaton saját szellemi munkájával részt vehet minden belföldi és lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi magán- vagy jogi személy, ha a tervpályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek elismeri, és vele szemben kizáró ok nem áll fenn. A tervpályázati kiírás és mellékletei 1982. december 2-től vehetők át, 100 forint térítési díj ellenében a MTESZ szakmai koordinációs titkárságán (Bp. 1055, Kossuth Lajos tér 6—8.), munkanapokon 9-től 15 óráig. A tervpályázattal kapcsolatos kérdéseket a MTESZ szakmai koordinációs titkársága címére 1983. január 8-ig kell feladni, a borítékon feltüntetve a tervpályázat megnevezését. A fenti időpontig postára adott kérdésekre a’ válaszokat a bíráló bizottság 1983. január 25-ig postára adja. A pályaműveket lezárt csomagban kizárólag postán lehet benyújtani a MTESZ szakmai koordinációs titkárságának 1983. február 28-án 24 óráig. A pályaművek díjazására és megvételére összesen 460 ezer forint áll rendelkezésre. Megfelelő számú és színvonalú pályamű beérkezése esetén a pályázók a teljes ösz- szeget megkapják. A legmagasabb díj összege 110 ezer forintnál több, a legkisebb díj, illetne megvétel összege 20 ezer forintnál kevesebb nem lehet. A pályadíjakat — az eredményhirdetést követően — 1983. március 24-ig kifizetik. Kétszáz újítással neveztek Méhészeti múzeum épül Gödöllőn A hazai méhészeti kutatás 80 éves intézményében, a Gödöllői Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ méhtenyésztési osztályának parkjában ismét felállítják a méhészmúzeumot. A háború előtti gyűjteménynek több értékes darabja megmenekült, ezt a most folyó gyűjtéssel kiegészítik. Az épület kétszintes lesz. Az egyik szinten a történelmi emlékeket mutatják be, a másik szint pedig állandó méhészeti műszaki kiállításnak ad helyet. A gyűjtőakciót a „Méhészet” című szaklap szerkesztősége bonyolítja (2100 Gödöllő). Kertbarátok tanácsadója Általános gyakorlat, hogy ilyenkor ősszel, a télre készülve, lehullott, száraz levelekkel, növényi részekkel takarják be a kiskertek tulajdonosai az örökzöldeket és a fagyérzékeny növényeket. A takarás hasznos, de csak abban az esetben, ha azt nem fertőzött levelekkel, növényi részekkel végzik el. Ellenkező esetben többet árthatnak, mint használnak, mivel a fertőzött levelek kórokozói részben kedvező körülmények között áttelelnek, részben pedig megfertőzhetik a fagyoktól védett növényeket is. Persze a lehullott levelekből már nehéz megállapítani, melyik fertőzött s melyik nem. Ezért takarásra csak azon fáink leveleit használjuk fel, amelyeken nem tapasztaltunk fertőzést a nyáron. A másik aktuális tennivaló, elsősorban erdős, vadgazdag vidéken: csemetefáink védelme a nyulaktól a törzsek takarásával. Erre a célra az elszáradt, egészséges rózsavesszőktől a papírig sok minden felhasználható. Kiállítás ás börze jövö áprilisban Ez év derekán a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa, a MTESZ megyei szervezete, a KISZ Békés megyei bizottsága, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya felhívással fordult megyénk valamennyi termelő- szervezetéhez. Arra kérték fel a felhívás aláírói a szövetkezeti és vállalati kollektívákat, hogy legyenek aktív részesei az 1983 tavaszán megrendezendő megyei újítási-találmányi kiállításnak és börzének. A kiállítással a rendező szervek a már jól bevált és hasznosnak bizonyult újítások, ötletek bemutátását, a szellemi alkotások széles körű megismerését, elterjesztését, cseréjét, egyszóval a műszaki haladást kívánják elősegíteni. Különös figyelmet kapnak e seregszemlén á tervek szerint az általánosan alkalmazható anyag- és energiatakarékosságot eredményező új megoldások, az importanyagok, s egyáltalán a behozatal kiváltását lehetővé tevő ötletek, a munkahelyi baleseti forrásokat megszüntető újítások. A felhívás értelmében a kiállítás és börze rendezői szeptemberrel bezárólag várták a vállalatok, üzemek jelentkezését azzal az ígérvénnyel, hogy a részvételről szakzsüri dönt, s a bemutatásra kerülő újításokat, találmányokat katalógusba is foglalva kézhez'kapják majd mindazok, akik a jó javaslatok elterjesztéséért bármit tehetnek. Nos, a pályázati rendszerben megrendezendő — tehát díjakat is kilátásba helyező — kiállításra szeptemberig 37 vállalat 200 újítással nevezett. A zsűri előkészítő munkájába bevonták az ágazati szervezetek megyei bizottságának újítási felelőseit is, s a közös döntés alapján a vállalatok megfelelő időben tudomást szerezhetnek az eredményről. Az eredmény egyébként már így is megfelel a várakozásnak, hiszen a kétszáz újításból és találmányból az a hatvankilenc, amelynek gazdasági haszna közvetlenül is kimutatható, együtt 21 és fél millió forint megtakarítást hozott egy esztendő alatt. A beküldött újítások közül húsz az anyagmozgatás ésszerűsítését segíti elő, hatvankét javaslat a munkavédelmi eredményességhez járul hozzá, ötvenhat a munkaszervezést ésszerűsíti §s javítja a termelékenységét, tizennyolc az anyagtakarékosságot segíti, gz energia- gazdálkodásban 21 hasznosítható. A többi ötlet elsősorban technikai, konstrukciós megoldásokban hoz újat. Az 1983 áprilisára tervezett kiállítást és börzét — amelynek Békéscsabán a MÁV-klubkönyvtár ad majd otthont — tulajdonképpen maguk az újítók kezdeményezték azokon a vállalati újítási ankétokon, amelyeken az újítók és feltalálók májusi ötödik országos találkozóját készítették elő. A jövő, tavaszi kiállítás megrendezésére vállalkozó szervek a zsűrizés tanulságai alapján most azzal a kéréssel fordulnak a pályázókhoz, hogy minél többen legyenek azok, akik újításaikat, találmányaikat nem vagy nemcsak rajzban és fényképeken, hanem eredetiben, illetve modellekkel mutatják be. (kőváry) Mini üzem konténerben üzem Folyékony műtrágya előállítására alkalmas mini üzemet fejlesztettek ki a Vegyiműveket Tervező Vállalatnál, közösen a Peremartoni Vegyipari Vállalattal. A konténer nagyságú berendezésben a nagyüzemi feltételek között gyártott folyékony műtrágyával azonos minőségű vegyszer keverhető ki. A műtrágyázás korszerű, s napjainkban egyik leggazdaságosabb eszköze a folyékony tápanyag, az oldott keverék egyenletesen teríthető a termőföldre, melyben azonnal hasznosul, s így a növények gyorsan, kisebb veszteséggel értékesíthetik a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen sókat, fémeket. A kétmillió forint értékű mini üzem felállítása kifizetődő már egyetlen, 2—5 ezer hektáron gazdálkodó kisebb szövetkezetnek is. A berendezésben egy műszak alatt 30 tonnányi folyékony műtrágya állítható elő a peremartoni gyár technológiájával a kívánt tápanyagokból. Felállítása egyszerű. Mivel szabvány konténer nagyságú, a megfelelő járművel a helyszínre szállítható a kész üzem, melyhez már csak a közműveket, a víz- és villanyvezetékeket kell csatlakoztatni. A gyors bemintázást számítógép segítségével csinálják a Gardéniában Csipkegyár a Rába partján Győrnek, a nagy iparvárosnak sok nevezetes üzeme van, de talán egynek a termékei sem jutnak el annyifelé, mint a Gardénia csipkefüggönyei, térítői. Japán, USA, NSZK, Kanada, Szingapúr, Srí-Lanka, Francia- ország, Svédország, Anglia, és még vagy negyven ország üzleteiben kaphatók a gyárban készült portékák. Ilyen óriási exportfeladatok mellett nem is tudják kielégíteni a hazai igényeket, kereskedelmi osztályuk főleg a belföldi érdeklődők lebeszélésével foglalkozik, hogy több áru jusson a kitűnően jövedelmező tőkés exportra. Ez a világszínvonal — Most igazán nem panaszkodhatunk, jól megy az üzlet, de nem is olyan régen az a veszély fenyegetett bennünket, hogy becsukják a gyárat. A gépparkunk any- nyira elavult volt, hogy javítani, felújítani nem lehetett, csak a csere segíthetett rajta. Ez viszont már akkoriban, a hetvenes évek elején sem volt olcsó mulatság, ráadásul mindent dollárért kellett megvásárolni. Végül is a teljes rekonstrukció mellett döntöttek az illetékesek, és a mai eredmények azt bizonyítják, hogy helyesen — mondja Földes Imréné, a gyár igazgatója. _Szó, ami szó, alaposan megérett a rekonstrukcióra a csipkefüggönygyár. Még 1912-ben alapította egy angol vállalkozó, és Angliában vásárolt, használt gépekkel kezdték meg a termelést. Ezek a gépek 1975-ben még dolgoztak, de el lehet képzelni, hogy milyen minőséggel, és milyen termelékenységgel. Ma már persze mind ennek nyoma sincs, a gyárban a világ legkorszerűbb gépei üzemelnek. Nem túlzás ezt állítani, külföldi szakemberek is elismeréssel mondogatják, hogy csipkefüggönygyártásban ma néhány nagy nevű nyugati céggel együtt a Gardénia képviseli a világszínvonalat. Ennek persze így is kell lennie, enél- kül nem tudnák ennyi helyen eladni termékeiket, és nem jelentkeznének egyre újabb és újabb vásárolni szándékozó partnerek. Számítógép és fényceruza A siker titka nemcsak a korszerű gép, hanem a korszerű minta is. A korszerűség azonban ebben az esetben kissé furcsa fogalom, ugyanis 40—50 éves minták jöttek újra divatba. A finom, habkönnyű csipkéket nemcsak függönyként használják, hanem azonos mintázattal, de persze másféle méretben, ágy- és asztalterítőnek, poháralátétnek, vit- l rindíszítésnek is. Egy mintacsaládhoz gyakran 10—15 kötéstervet kell készíteni, és ha három-négy napig tudnak egyfélét gyártani, akkor már örülnek a nagy szériának. A gyakori mintaváltást nem tudnák másként megoldani, csak a legkorszerűbb technika alkalmazásával. A mintakészítőknél számítógép segíti a tervezést, a színes monitoron megjelenő mintákon fényceruzával javítanak, és a véglegesnek elfogadott tervről elektronika készíti el a kódolt lyukkártyákat. De ma már létezik ennél is korszerűbb berendezés, és ez is megtalálható a Gardéniában. Itt már nincs szükség lyukkártyára, egy magnókazetta tartalmazza a minta valamennyi szükséges információját. A mintaraktárban több ezer tekercset őriznek gondos rendben. A gyár alapítá* sa óta készített valamennyi függöny terve megtalálható itt. A sok ezerből most ezer—ezerötszázat használnak egy évben, és természetesen mindig újabb és újabb formákkal, variációkkal bővül a mintakészlet. Szükség van ekkora választékra, mert ahány ország, annyiféle az ízlés. Az egyikben a színes, nagymintás függönyt a világ minden kincséért fel nem tennék az ablakra, másutt pedig csak ezt keresik. A tervezők már tudják, hol, milyet szeretnek, és kiismerték azokat a törvényszerűségeket is, melyek szerint a minták egyik országból a másikba vándorolnak. így ma már minden piacon célzott ajánlattal jelennek meg, olyan mintakészlettel, amely feltehetően elnyeri az ottani vevők tetszését. Színtartó és szennytaszító Az üzemben elképzelhetetlen mennyiségű cérnaszálat, és nagyon kevés dolgozót látni. Mindössze négyszázhú- szan dolgoznak a Gardéniában, három műszakban, többségük természetesen nő, és több mint 10 százalékuk diplomás. A modern technika megköveteli az állandó tanulást, ma már a gépek mellé is csak érettségivel lehet állni. Szálvezetőkön, kanyargós úton jut a rengeteg fonal a gépekbe, hogy a betáplált program alapján elkészüljön a csipke. Automatikus berendezés tartja az állandó hőfokot és a pára- tartalmat, ez nélkülözhetetlen feltétele az első osztályú minőségnek. Aki exportra akar eladni, annak mindenre kell gondolnia. Például arra is, hogy a függönynek megfelelő esése legyen. Ezt ólomzsinór bevarrásával érik el, amit természetesen egy villámsebes automata csinál. De ezzel még nincs készen a függöny, mert hátra van az egyik legfontosabb munka- művelet, a kikészítés. Ma már eredeti állapotában szinte semmiféle textiláru nem kerül forgalomba, valamennyit különleges vegyszerekkel kezelik. A Gardéniában ezektől a vegyszerektől válik a függöny színtartóvá és szennytaszító- vá. Ezek a függönyök nem szedik magukba a dohányfüstöt, nem tapad meg rajtuk a por, és ha egy térítőre kávé vagy vörösbor ömlik, hideg vizes mosással köny- nyen eltávolítható. A függöny útja a minőség ellenőrzésénél és a csoma- golóban ér véget. Centiméterről centiméterre átvizsgálják, és ahol hibát találnak, azt kijavítják, ha lehet, vagy félreteszik. A gyárat csak első osztályú termék hagyhatja el. A csomagolóban a vevő igényei szerinti formát kap az áru. Szállítják végben, ha úgy kérik, de teszik díszdobozba is, színes fényképpel illusztrálva a felhasználás módját. Kap még egy célnak megfelelő gyűjtőcsomagolást az áru, egyszerűbbet, ha Európába, erősebbet, ha a tengerentúlra kerül, így indulnak nap mint nap a világ mind a négy égtája felé a szállítmányok a Rá- ba-parti csipkegyárból. Kép, szöveg: Lónyai László Földes Imréné elégedett az automata gépen készülő függöny minőségével
