Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-07 / 287. szám
1982, december 7., kedd \ II népfronttal közösen Kiskereskedők a közéletben Eddig több mint húsz magánkereskedő kapta meg a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságától a Kiváló Társadalmi Munkás kitüntető jelvényt, ami egyben jó példa arra, hogy a lakosságnak ez a szűk rétege is mindinkább bekapcsolódik a szolidaritási akcióba, és aktív közreműködést vállal a települések fejlesztésében, a támogatásra szoruló idős emberek megsegítésében és így tovább. Hosszas várakozás után a napokban a lakók is átvehették lakásukat Gyulán, a Szabadság téren felépült, látszatra igen reprezentatív épületben. Am az örömbe üröm is vegyült, néhány kisebb, de bosszantó tervezési hiba miatt. Hogy csak egyet említsünk: a csengőt az épületen belül helyezték el Fotó: Béla Ottó Mit mond a meteorológus az őszről Erről, valamint a magánkereskedelem helyzetéről dr. Sebestény József, a KISOSZ megyei szervezetének titkára tájékoztatta a testület tagjait a HNF megyei elnökségének legutóbb tartott ülésén. Beszámolója elején' kiemelte: a népfrontmozgalom hatása tapasztalható a magánkereskedői tevékenység megítélésében, a kereskedők társadalmi aktivitásában, a közügyek iránt tanúsított érdeklődésükben, s munkájuk elismerésében is. Egyre jobban tudatosodik a lakosság körében, hogy a csaknem 550 magánkereskedő fontos szerepet tölt be a hiánycikkek pótlásában, az új árualapok felderítésében, az egészséges konkurrencián alapuló kereskedelmi tevékenység szélesítésében; s így a helyi, illetve területi igények választékosabb kielégítésében. Az ötnápos munkahét szempontjából sem lényegtelen, hogy a 260 bejelentett segítő családtag bevonásával ^hetővé vált — különösen az élelmiszerszakmában — a lakosság kulturált^ szakképzett kiszolgálása a hétvégeken is. Ennél azonban még többen vannak azok, akik az áru előkészítésében, az árazásban, a csomagolásban, a szállításban és még számos egyéb munkában segítenek, örvendetes az is, hogy a szakmából kiöregedett kereskedőket a fiatalok váltották fel, s az átlag életkor a korábbi 50 év felettivel szemben ma már nem éri el a negyvenet. A titkár több kedvezőtlen jelenségre is felhívta a figyelmet. Kevés például a melléktermék- és hulladék- gyűjtők száma. Pedig az ilyen anyagokat egyre nagyobb mennyiségben igényli a népgazdaság. A negatívumok közé tartozik az is, hogy „egyesek meg nem engedhető eszközökkel élnek, evors meggazdagodást remélnek, jogtalanul kereskednek, eltitkolják jövedelmüket, megkárosítják a vásárlókat. Ez ellen a hatósági szervekkel együtt határozottan fellépünk, a becsületesen dolgozó kereskedők érdek- képviseletében is.” Ugyanakkor néhány helyi tanácsi vezető és ügyintéző megpróbálja „óvni” az állami, szövetkezeti kereskedelmet és a lakosságot a magánkereskedőktől. A beszámoló további része a jövőre vonatkozó elképzeléseket vázolta. Várható, hogy a VI. ötéves tervidőszakban mintegy 150-nel nő a magánkereskedők száma, és az áruértékesítésük megkétszereződik a kiskereske-» delmi forgalomban. Mint hallottuk, a megyei tanács által szervezett vállalkozók napja ösztönzőleg hatott a kiskereskedőkre. A KISOSZ ezentúl is arra törekszik, hogy előtérbe kerüljön a lakosság igényeinek még színvonalasabb kielégítése, a minőségi követelmények megtartása; továbbá pavilonok, élelmiszerboltok, korszerű vendéglátó egységek számának növelése, különösen az új lakótelepeken, a kiránduló- és idegenforgalmi helyeken. A piacok és vásárterek zsúfoltsága miatt viszont nem szerepel a tervek között az úgynevezett vásározók körének bővítése. A kulturált kiszolgálás céljából a vezetőség ezentúl , is szorgalmazza a szakmai tanfolyamok szervezését. 1982 szeptemberében több mint húsz érettségizett fiatal kereskedő jelentkezett szakmunkásképzésre. írásunk elején szóltunk a magánkereskedők növekvő közhasznú hozzájárulásának jelentőségéről, amely egyébként az országos és megyei népfronttestületek felhívásaival hozható összefüggésbe. Álljon itt néhány példa ezekre a kezdeményezésekre: egy-egy kiskereskedő legalább tíz óra társadalmi munkát végez évente. Sokan különböző összegeket ajánlottak és ajánlanak fel a kambodzsai gyermekváros alapítására; lakóhelyükön pedig iskolák, óvodák, sport- létesítmények építésére, illetve ezek karbantartására és korszerűsítésére. A kiskereskedők, valamint a békéscsabai 9. sz. iskola úttörői elhatározták, hogy együttműködési megállapodást kötnek. Ezenkívül sok levél, képeslap, gyermekrajz tanúsítja a kiskereskedők által nyújtott segítséget. A KISOSZ megyei titkára befejezésül azokat a kéréseket és ajánlásokat ismertette, amelyek erősítik a népfronttal való szorosabb együttműködést. Ezek közé sorolható a helyi kereskedelempolitikai célok elérését, a közéleti tevékenység kibontakoztatását előmozdító rendezvények, fórumok szervezése, s nem utolsósorban a kereskedők körében tartandó jogpropaganda, főként az adózási és társadalombiztosítási kérdésekről. —y —n Igazán nem panaszkodhattunk az idei őszre. Kellemes, napsütéses volt az időjárás még az elmúlt hetekben is. Ennek különösen a mezőgazdaságban dolgozók örültek, hiszen így jól haladtak a betakarítási és talaj előkészítési munkák. Szudár Béla, a békéscsabai meteorológiai állomás munkatársa így beszél az őszi időjárásról. — Nem olyan rendkívüli ez a mostani időjárás. 1976-ban és három évvel ezelőtt jóval enyhébb volt a december eleje. Egyébként amióta a megyeszékhelyen meteorológiai megfigyelés folyik, azaz 1928. óta, az idei szeptember volt a második legmelegebb. Novemberben az átlag hőmérséklet egy fokkal volt alacsonyabb a sokéves átlagnál. Ami a napsütéses órák számát illeti, szeptember és november igen gazdag, míg október elég szegény volt napfényben. A csapadékmennyiséget vizsgálva elmondhatom, hogy a szeptember száraz, csapadékszegény volt, októberben az átlag körüli mennyiség hullott, mig a november feltűnően száraz volt, mindössze 11 milliméter eső esett. — Megdőlt-e valamilyen rekord az idén? — Bármennyire is furcsán hangzik, az év legmelegebb napja nem a szokásos időpontra, nyár elejére esett. A legmelegebb Békéscsabán szeptember 7- én volt, amikor 33,6 Celsius-fo- kig emelkedett a hőmérő higanyszála. Mindez rendkívül ritka jelenségnek számít. — Gyakran érdeklődnek az időjárásról a csabaiak? — Igen. A város lakói különösen az időjárás-változások alkalmával . hivnak gyakran bennünket. Egy-egy hirtelen jött zivatar, gyors lehűlés, vagy más rendkívüli esemény után szinte egymást érik a hívások — fejezte be tájékoztatóját Szudár Béla. V. L. Ügyek és ügyfelek «HMRgPQKyjV A békési Városi Tanácsnál a talált tárgyakkal is az információs irodában foglalkoznak Fotó: Veress Erzsi Kedd van, késő délelőtt. A békési Városi Tanács földszinti folyosóján sehol egy lélek. Az emeleten is nagy a csend, a várakozó ügyfeleknek szánt székek most üresek. Leballagok az öreg épület széles lépcsőjén, vissza a bejárathoz. Lássuk csak, hogyan tájékozódhat itt az ügyfél? Nos, mindenekelőtt kérdezősködhet, de a bejárattól balra, az információs irodánál jól eligazítanak a táblák, feliratok is. Szembetűnő helyen olvasható, hogy mikor tartanak fogadóórát a tanácsi tisztségviselők, mikor lehet kopogtatni a területvédelmi és hadkiegészítő parancsnokságon. Jobbra egy másik tábla azt mutatja, melyik vezető, illetve osztály, csoport hol található. Mellette pedig a „tájékoztató”. Ez amolyan faliújság-féle, amely informál például a gépjárműadóról, az építési engedély megszerzésének ügymenetéről, az iparigazolványról, a tartási, öröklési és életjáradéki szerződésekről, a működési engedélyekről. Eddig jutok a böngészésben, amikor nyílik a bejárati ajtó, s egy szolidan, de csinosan öltözött asszony, Kiss Gáborné, a 8- as óvoda vezetőnője tétovázás nélkül, szapora léptekkel indulna föl a lépcsőn. — Az út miatt jövök a tanácselnökhöz — válaszol készséggel — tudniillik földút vezet az óvodánkhoz, úgyhogy az ebédet például a kö- vesúttól biciklivel hordjuk be. Alig lehet megközelíteni bennünket, ráadásul telefonunk sincs. Az utca szívesen összefog, ha kapunk segítséget. Szóval, ez ügyben megyek Makoviczki elvtárshoz, bízunk a segítségében. Megélénkül a folyosó, többen is érkeznek. Az egyik fiatalasszony, Pálinkás Lászlóné, aki a Viharsarok Tsz-ben dolgozik, az adócsoporthoz jött. Építkezni fognak, a telek már nagy nehezen megvan. Most egy igazolás kell, amit csatolni kell a tervhez. Együtt lépünk be az irodába. Az egyik tisztviselő, vékony fiatalember máris kérdezi, hogy mi járatban vagyunk. — Valami mentesítő papír kellene, építkezéshez. — Igen, egy nyilatkozat, máris adom, három példányban tessék kitölteni — lép a szekrényhez a fiatalember, s ügyfele halkan megjegyzi: „No, ez simán megy!” Ám perceken belül kiderül, hogy tévedett. Szóval, holnap déltájt. ismét el kell kéredzked- nie a munkahelyéről — és még ki tudja hányszor lesz ez így, mire felépül az a ház. A sáros utca, az igazoló nyilatkozat, a lakhatási engedély, az OTP-befizetés, vagy éppen kölcsön igénylése, igazolás a gyerek napközis ellátásához, adóbefizetés, anyakönyvi bejegyzés, szabálysértés — s a sort még hosszan lehetne folytatni — egyetlen szóval: ügyek, melyek elválaszthatatlan kísérői életünknek. Intézésük többnyire kényszerű kötelesség az ügyfél és munkaköri kötelesség az ügyintéző számára. Az egész társadalom érdeke, hogy az ügyintézés minél gyorsabb, pontosabb és színvonalasabb legyen. Az ügyfélfogadás és ügyfélszolgálat fejlesztéséről az elmúlt években rendelet ,is született. S hogy hol tartunk ma, hogyan tudják intézni ügyesbajos dolgaikat az állampolgárok — ezt vizsgálta meg — a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság programja, és kijelölése alapján a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, több városi, járási NEB bevonásával megyénkben. Lássuk tehát a megállapításokat, tapasztalatokat. A tanácsigazgatásban a legtöbb területen befejeződött, illetve folyamatban van az ügy- félfogadás és ügyfélszolgálat fejlesztéséről szóló rendelet végrehajtása. A tanácsi szervezeteket érintő konkrét intézkedéseket elsősorban a megyei tanács végrehajtó bizottsága középtávú korszerűsítési és egyszerűsítési intézkedési terve írja elő, amely az ügyfélfogadás gyorsítását, minőségi javítását, a színvonalasabb ügyintézést tűzte ki célul. Hogyan? Központi iktatás bevezetésével, központi leíró irodák szervezésével, a közigazgatási munka technikai feltételeinek javításával, információs és ügyfélszolgálati irodák, hatósági osztályok megszervezésével — természetesen ott, ahol erre szükség és lehetőség van. A tanácsok munkaideje, az ügy- félfogadás rendje — amely egységes _ nem mindenhol felel meg a lakossági igényeknek, több helyen javasolták, hogy reggel 8 óra helyett már 7 órától vagy fél 8-tól fogadják az ügyfeleket. A szombati ügyeletet mindenütt megszervezték, ám ilyenkor nagyon kevés az ügyfél. Munkaidőn túli ügy- félfogadást, kísérleti jelleggel Békéscsabán és Orosházán szerveztek, de eredménytelennek bizonyult, és meg is szűnt. A belső munkamegosztás vizsgálatára a tanácsok zöménél sor került, ennek eredményeként megtörtént az egész megyében a központi iktatási rendszer bevezetése, helyenként központi leíró iroda szervezése. Ha pedig gyorsabb, köny- nyebb az ügyvitel, több idő, figyelem juthat az ügyfelekre. Kevés helyen szerveztek ugyanakkor ügyfélszolgálati irodát, melynek a feltételei csak a városokban és a nagyközségekben adottak. A gyakorlat azt mutatja, hogy a létrehozott ügyfélszolgálati irodák nagyon különbözőek, hatáskörük, szolgáltatásaik változóak. Ezek ott töltik be jól feladatukat, ahol kibővített hatáskörrel rendelkeznek, jók a feltételek, s így a lakosságot érintő ügyek szinte teljes körét érdemben tudják intézni. Több helyen szerveztek kihelyezett állam- igazgatási szolgálatot is, de egy-két év után ezek többségében meg is szűntek, ugyanis nagyon kevesen fordultak meg ezeken a munkahelyi államigazgatási ügy- félfogadásokon. Az ügyintézés körülményei után lássuk magukat az ügyeket. A leggyakrabban adózás, segélyezés, gyám-, építés-, lakásügyek, anyakönyvezés, hatósági bizonyítványok és szabálysértés miatt keresik fel az állampolgárok a tanácsi szerveket. Az államigazgatási ügyek jelentős hányadánál nem lenne ugyan szükség arra, hogy személyesen is megjelenjen az ügyfél, de többnyire még az írásban előterjesztett kérelmeket is szívesebben adják át személyesen. Ebben rtem csupán az ügyfelek, hanem olykor az ügyintézők ludasok; a szakigazgatási szervek kifejezetten kérik az ügyfél megjelenését, például építési engedélyeknél, holott a személyes megjelenés mellőzhető lenne. Ügyes-bajos dolgaink intézésére az esetek többségében csak munkaidőben van lehetőség. A munkahelyről tehát — miként a békési fiatal- asszony esetében — el kell kéredzkedni, távozási engedélyt, írásos kilépőt kérni — ezt munkahelye válogatja. Mindez természetesen a munka rovására megy, ami hátrányos a munkahely és a dolgozó számára egyaránt. Hol, miként szabályozzák ezt, és mit tesznek azért, hogy minél kevesebb legyen az ebből adódó munkaidő-veszteség? A népi ellenőrzés ezt is vizsgálta, megállapítva, hogy a munkáltatók nagyon eltérően szabályozzák, követik nyomon és tartják szá-* mon a munkaidőn belüli eltávozást. A legáltalánosabb az írásos kilépő, amelyre többnyire ráírják a kilépés és a visszaérkezés időpontját, olykor azt is, hogy a kiesett munkaidőt le kell dolgozni, vagy hogy ezekre az órákra nem jár munkabér.» A Budapesti Harisnyagyár szeghalmi telepén például a távoliét idejét minden esetben ledolgozzák. Ugyanitt ez év augusztusában összesen 142 kilépőt kértek, az esetek csaknem 36 százalékában családi ügy, 29 százalékban orvosi ellátás, csaknem 15 százalékban hivatalos állam- polgári ügy, 7 százalékban OTP-, 3,5 százalékban tanácsi ügyintézés miatt, a fennmaradó hányad megoszlik a vásárlás, áramszolgáltató, ÁFÉSZ, posta között. A munkaidő-veszteségek csökkentésére a gazdálkodó egységek többsége tett intézkedéseket, például kialakították az üzemorvosi, szakorvosi ellátást, kihelyezett tüdő- és rákszűrést szerveztek. Ahol még nincs, ott törekednek a jogsegélyszolgálat létrehozására, illetve ahol már működik, bővítik a tevékenységét. Visszatérve a harisnyagyár szeghalmi telepének példájához, itt propagálják az OTP-átutalási betétet, a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi fehérneműtelepén pedig megszervezik az OTP-csekkek csoportos befizetését. Az államigazgatási munka korszerűsítése megyénkben tehát ma már a megvalósítás útján halad, a megyei tanács és szervei, a helyi ta- nácsak eredményeket értek el az ügyintézés gyorsításában, egyszerűsítésében. Ebben nem kis szerepet játszanak az ügyfélszolgálati irodák. Elégedettségről azonban még nem lehet szó, az állampolgárok munkaidőn kívüli ügyeinek intézése még mindig sok időt von el a termelőmunkától. Nem eléggé rendszeres és hatékony e területen a tanácsi szervek, a szolgáltató egységek és a munkahelyek együttműködése az időveszteség csökkentésében, az állampolgári fegyelem megszilárdításában. Tóth Ibolya
