Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-07 / 287. szám

NÉPÚJSÁG 1982. december 7., kedd Békéscsabán, a TIT Békés megyei Szervezetének székházá­ban tegnap délután Cs. Tóth János, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője Várkonyi János festőművész képeiből kiállítást nyitott. A kamaratárlat ja­nuár végéig várja az érdeklődőket Fotó: Fazekas László Előadás az Értelmiségi Klubban A TIT Békés megyei me­zőgazdasági és élelmezésügyi szakosztálya tegnap, decem­ber 6-án, Békéscsabán tar­totta soros ülését. Elsőként Frankó János, a szakosztály elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd be­szélt a szervezet munkájá­nak idei eredményeiről. Eszerint egy év alatt 622 elő­adást, reprezentatív bemu­tatót szervezett a szakosz­tály, az egyes rendezvénye­ken átlagosan 66-an vettek részt. Jelentőségében ki­emelkedett a gyulai agrár szabadegyetem és a szarvasi Tessedik Sámuel nyári egye­tem. Dr. Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese nép­gazdaságunk és mezőgazda­ságunk helyzetéről tartott előadást. Bevezetőben vá­zolta az elmúlt tíz esztendő fejlődésének fő vonásait. Mint mondotta, a világgaz­dasági korszakváltás, a cse­rearányok számunkra ked­vezőtlen alakulása, és az alapanyagárak emelkedése együttesen okozták, hogy külkereskedelmi és fizetési mérlegünk egyensúlya kibil­lent. Külkereskedelmi mér­legünk már az idén jelentős aktívummal zár, jövőre azonban tovább kell fokozni exportunkat. Ebben jelentős szerep vár a nemzeti jöve­delmünk 16'—17 százalékát adó mezőgazdaságra. A fel­mérések szerint a jelenlegi terméshozamok az ezredfor­dulóig 80 százalékkal nö­velhetők. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy vízkészletünk szűkös, és a közgazdasági szabályzók sem szorgalmaznak minden öntözési lehetőség kihaszná­lására. Kívánatos, hogy a közeljövőben tovább emel­jük a kiszórt műtrágya­adagokat, korszerűbb és el­térő teljesítményű gépekkel javítsuk a technikai színvo­nalat. Ugyanakkor a mező- gazdaság is sokat tehet és kell, hogy tegyen az országos energiatakarékossági prog­ram megvalósításáért. Az előadás után dr. Le- hoczki Mihály a szakosztály­tagok kérdéseire válaszolt. m. sz. zs. A belső ellenőrzés hatékonyságáért (Tudósítónktól) A Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága a közel­múltban határozatot hozott ar­ról, hogy a belső ellenőrzés ha­tékonyságának javítására isme­retterjesztő előadás-sorozatot kell indítani. Az első foglalkozás a napokban volt, amelyen 86-an vettek részt. Zömmel a felügye­lő, az ellenőrző és az intéző bi­zottságok tagjai. Az első előadást dr. Balogh Mihály, a MÉSZÖV revizori iro­dájának vezetője tartotta. Töb­bek között szólt az ellenőrzés­sel kapcsolatos általános ren­delkezésekről és az utóellenőr­zések szerepének fontosságáról.-' A jövőben ezt az öntevékeny képzési formát a szövetkezet folytatiTi kívánja. Előadások lesz­nek a jogi és a vagyonvédelmi kérdésekről. Halasi Mária II Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. DECEMBER 7-TÖL Devizanem vételi közép árf. 100 egységre eladási forintban Angol font 6483,15 6489,64 6496,13 3852‘,64 Ausztrál dollár 3844,94. 3848,79 Belga frank 82,91 82,99 83,07 Dán korona 462,26 462,72 463;i8 Finn márka 736,07 736,81 737,55 Francia frank 574,43 575,00 575,58 Holland forint 1480,97 1482,45 1483,93 Japán yen (1000) 160,68 160,84 161,00 Kanadai dollár 3227,95 3231,18 3234,41 Kuvaiti dinár 13726,27 13740,01 13753,75 Norvég korona 569,82 570,39 570,96 NSZK márka 1628,26 1629,89 1631,52 Olasz líra (1000) 28,14 28,17 28,20 Osztrák schilling 231,67 231,90 232,13 Portugál escudo ~ 43,88 43,92 43,96 Spanyol peseta 31,44 31,47 31,50 Svájci frank 1895,46 1897,36 1899,26 Svéd korona 539,72 540,26 540,80 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3992,97 3996,97 4000,97 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek meg­felelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. DECEMBER 7-TÖL Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma Holland forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank' Svéd korona Török líra USA dollár vásárolható Vételi eladási legmagasabb árf. 100 egys. bankjegy­forintban címletek 50 6294,95 6684,33 50 3733,33 3964,25 5000 80,50 85,48 1000 448,84 476,60 100 714,71 758,91 500 557,75 592,25 500 51,39 54,57 1000 1437,98 1526,92 10000 156,01 165,67 100 54,29 57,65 100 3134,24 .3328,12 10 13327,81 14152,21 1000 553,28 587,50 1000 1580,99 1678,79 50000 27,32 29,02 1000 224,94 238,86 5000 42,60 45,24 5000 30,53 32,41 1000 1840,44 1954,28 100 524,05 556,47 1000 20,11 21,35 100 3877,06 4116,88 ízléses grafikák karácsonyra, újévre Az utóbbi években egyre megszokottabbá válik, hogy a Képzőművészeti Kiadó gondozásában mind több íz­léses grafika lát napvilágot. Az idénre is százféle kará­csonyi és ötvenféle újévi le­velezőlap jelent meg kere­ken 26 millió példányban. Ezeknek több mint a fele új, az idén vásárolható elő­ször az üzletekben. A már hagyományosnak számító összerakójátékoknak is széles választékával je­lentkezett a Képzőművészeti Kiadó, a képes levelezőlap mérettől a 960 darabból ösz- szerakhatóig. Űj a memória- játéka, amelyeknek képanya­ga ízelítőt nyújt hazánk tör­ténelmi nevezetességeiről, néprajzi, földrajzi, népmű­vészeti és turisztikai érde­kességeiről. Ugyancsak új a kézügyességet, formaérzéket fejlesztő kivágós játéka is a Képzőművészeti Kiadónak. Tovább könnyíti a gyerme­kek karácsonyi csomagjai­nak összeállítását az autó­kat, repülőket, meseállato­kat, gyógynövényeket, virá­gokat ábrázoló öntapadó matricák széles választéka is. A Képzőművészeti Kiadó nemes törekvése, hogy az ajándékozások fő időpontjai­hoz alkalmazkodva egyre íz­lésesebb, szépre nevelő anyagokkal jelenik meg a kereskedelemben. — g — l Megjelent az Olvasó Nép üszi száma A folyóirat, amely már kapható az újságárusoknál, többek között az alábbi írá­sokat tartalmazza: Kodály Zoltán emlékezései, Galántá- tól Nagyszombatig; Olvas­mányaikról vallanak a tele­vízió munkatársai: Vitray Tamás, Érdiné Szabó Márta, Érdi Sándor, valamint a tör­ténész, néprajzos és költő: Tavak, erdők, szaunák: Üti- napló finn tájakról; Könyv­kiadói tervekben szereplő kiadványok a magyar könyv­kiadás 1983-as évében. Úegyen a társunk a könyv barátja, az Olvasó Nép olva­sója! Jól szerepeltek a Békés megyei társastáncosok Sikeres területi társastánc­versenyt rendezett a közel­múltban a szarvasi Krecsma- rik Endre Úttörőház, ame­lyen 15 társastánccsoportból 88 páros vett részt. Különö­sen örvendetes, hogy me­gyénk nyolc társastánccso­portja 43 párossal képvisel­tette magát a versenyeken. A megyei párosok igen szép eredményeket értek el. A verseny E és D/II. osz­tályban került megrendezés­re. A nagy létszámra való tekintettel a rendezőség több döntő kört is indított. E osz­tályban négy első helyezést adtak ki, melyeket a követ­kező párosok nyertek el: Pribojszki György—Szedla­csek Edit (Békéscsaba); Cservenák László—Szilágyi Angéla (Gyula); Ludvig Ist­ván—Őri Magdolna (Gyula); Papp Tamás—Éles Julianna (Szeged). D II. osztályban két első helyezést adott ki az öttagú zsűri, mindkettőt békéscsabai párosok nyerték el: Szugyicz- ki Attila—Csehi Judit és Va- lastyán Pál—Boskó Klára páros. Ebben az osztályban két szentesi páros végzett a második helyen. A verseny a részt vevő párok nagy szá­ma ellenére is jól szervezett és gördülékeny volt. Az in­duló párosok szép élmé­nyekkel térhettek haza. Karácsony a televízióban Kicsiket és nagyokat egy­aránt képernyő elé invitáló, változatos programot kínál nézőinek a háromnapos ka­rácsonyi ünnepre a televí­zió. A délelőtti műsorok ez­úttal is elsősorban a legki­sebbek érdeklődésére tart­hatnak számot, esténként pe­dig nagy sikerű alkotásokat tűznek műsorra. Az első napon a Tizenné­gyen egy asztalnál című csehszlovák játékfilm fordu­latos cselekményét követhe­tik nyomon a gyerekek, majd a Hagymácska című szovjet rajzfilmet tekinthetik meg. Délután a Papírsárkány különkiadása jelentkezik: A karácsonyi készülődés köz­ben a gyerekek szobájukba zárva elképzelik, mit csinál­hat a Télapó és a Kram­pusz ... Az esti program — hagyo­mányosan — Beethoven IX. szimfóniájának dallamaival kezdődik. A családi ünnep alkalmából a gyerekek szü­leikkel együtt Babay József: Három szegény szabólegény című művének adaptációját tekinthetik meg. A késő éj­szakai programban Szűcs András Emberek a havason című, 1940-ben született al­kotása szerepel, amelyet a Filmmúzeum is többször fel­újított már. Sikerfilmet ve­títenek a 2-es csatornán is: a hatvanas évek legjelentő­sebb kanadai filmjét, a Bol­dog Leopoldot. A következő napon régi is­merősökkel találkozhatnak az apróságok: Foxi Maxi és Magilla ’ Gorilla kalandjai után Johnny Weismüllerrel a főszerepben újabb Tarzan- film izgalmait élhetik. A Va­rázsgömb című szórakoztató összeállításban többek kö­zött Janikovszky Éva Az úgy volt... sorozatának újabb epizódja látható, amelyben egy sikerrel záru­ló Télapó-ünnepség viszon­tagságos előkészületeit mesé­li el az írónő. Szerepel a programban Tersánszky Jó­zsi Jenő: Én fogom az aranyhalat című mesejátéka, amely 1945 tavaszán játszó­dik a háborútól meggyötört Budapesten. Két további ka­landjával lepi meg a gyere­keket Süsü, a sárkány. Katkó István Telefonpapa című írásából készült tv-já- ték is helyet kapott az ünne­pi műsorsorozatban: Mihály­it Sándor rendező alkotása, amely elnyerte az idei plov- divi nemzetközi fesztivál fő- díját, napjaink felgyorsult életritmusában vizsgálja a gyerek—felnőtt viszonyt. Es­te a Volt egyszer egy vad­nyugat című, a mozikban telt házzal vetített amerikai filmet mutatja be a televí­zió, majd Amanda Learnek a Budapest sporcsarnoki vendégszerepléséről készített összeállítást sugározza. A 2-es programon Ibsen: A vadkacsa című drámája lát­ható — a Játékszín művé­szeinek előadásában. A harmadik nap is számos érdekességet kínál a gyere­keknek: lesz játékszüret, újabb parádéval jelentkezik Szergéj bohóc. Délután leve­títik a Különben dühbe jö­vünk című olasz—spanyol filmet Búd Spencerrel és Terence Hillel a főszerep­ben. Ezután a száz éve szü­letett Kálmán Imre emléké­nek adózik a televízió Meg­hódítom a világot című mű­sorával. A 2-es csatorna programja a néhány éve el­hunyt kiváló színésznő, Dóm­ján Edit alakját idézi fel — Színész és változó világ cím­mel. Változatok B szakemberek abban kivétel nélkül egyet­értenek, hogy a közoktatás és a közművelő­dés kapcsolatában csakis és kizárólag egyetlen helyes út létezik: az együttműködés. A vita különböző fórumokon csak a hogyanról folyik. Kezdetben volt — és sze­rencsére igen sok helyen ma ds van — a tartalmi együtt­működés az iskolák és a művelődési intézmények kö­zött. Ehhez nem kell sem­milyen közös szervezeti for­ma, csak a közös nagy cél felismerése: pedagógusok­nak, művelődésiotthon-veze- tőknek, múzeumi, könyvtári szakembereknek és a kul­túra más munkásainak ösz- szefogása annak érdekében, hogy minél több legyen a „kiművelt emberfő”. Ennél szorosabb együttmű­ködést feltételez a másik el­képzelés, amely szerint szer­vezetileg össze kell vonni az iskolákat és a művelődési intézményeket, megtartva szakmai önállóságukat. A gyakorlat azt mutatja, hogy erre elsősorban a kis telepü­léseken, és az új lakótelepe­ken van szükség — és lehe­tőség. Jogi alapot egy tavaly megjelent művelődési mi­niszteri rendelet teremtett hozzá — a személyi feltéte­lek megteremtése azonban sokkal nehezebb. Nemcsak azért, mert nem mindenütt van elegendő megfelelő fel­készültségű pedagógus,­könyvtáros, népművelő, ha­nem azért is, mert aligha le­het. égyik napról a másikra elérni, hogy megszűnjék a szakmai sovinizmus, s a kü­lönböző szakemberek egy­mást segítve végezzék a minden nemzedékre kiter­jedő közművelődési mun­kát. Ugyanis nem kevesebb­ről 'van szó, mint arról, hogy az óvodáktól a nyugdíjas- klubokig közös irányítás és — ami ennél is jelentősebb — közös művelődési elképze­lés kell. hogy érvényesüljön. A jövő művelődési intéz­ménye napjaikban kezd ki­bontakozni. Egységes, min­den területet átfogó művelő­dési intézmény, ahol minden korosztály és társadalmi ré­teg számára megvannak a művelődési. képzési és to­vábbképzési lehetőségek. Két évvel ezelőtt. 1980 augusztusában, a párt Köz­ponti Bizottsága úgv foglalt állást, hogy meg kell vizs­gálni, mennyire alkalmas ez a forma Magyarországon a művelődéspolitika céljainak elérésére, a különböző tár­gyú és irányú művelődési intézmények munkájának egységesítésére. Azóta az or­szág 18 helyén kezdődtek el a kísérletek: nagyvárosok­ban és községekben egyaránt. Korai volna a tanulságo­kat leszűrni. Vannak már biztató eredmények, de a kísérlet még alig egy éve tart. Azok a művelődési szakemberek, akik az idei debreceni tanácskozáson ezeket az új intézményeket képviselték, a helyi eredmé­nyekből. a kísérlet kezdeti vagy előbbre haladott voltá­tól függően számoltak be az országos tanácskozáson. a jövőre Többnyire optimistán, de nem titkolva . a gondokat sem. Azok viszont nagyon is különbözőek voltak, hiszen néhol már jócskán előre tar­tanak a kísérletezésben, s fi­gyelemre méltó eredménye­ket is tudnak felmutatni, másutt viszont csak az első lépéseket tették meg az idén. Hozzá kell tenni, ott sincse­nek késésben, hiszen a kísér­let határideje 1985. Mégis elgondolkodtató, hogy miért okoz annyi vitát a közoktatás és a közművelő­dés kapcsolata. Hogy a cél azonos, ahhoz nem fér két­ség. Mind az oktatási, mind a közművelődési dolgozók abban látják munkájuk ered­ményességét, ha művelt, sok­oldalúan képzett embereket nevelhetnek. Ehhez sokféle­képpen lehet hozzájárulni, kezdve az életkori sajátossá­goknak mindenben megfe­lelő, játékos óvodai ismeret­gyűjtéstől, az alapos és való­ban általános tudást adó ál­talános iskolán át, folytatva a középfokú oktatás sokol­dalúságán és elmélyültsé- gén, a felnőttek szabad ide­jének kulturált és hasznos eltöltésén, egészen a legidő­sebb korosztályig, amelynek ugyancsak programokat kell nyújtani, méghozzá olyano­kat, amelyek felkeltik koruk miatt nehezebben ébredező érdeklődésüket. Az is igaz, hogy mindeh­hez elsősorban jól képzett szakemberek szükségesek, de mindjárt hozzá kell tenni: a hivatástudat, a lelkesedés legalább olyan fontos, mint a képzettség! S az sem el­hanyagolható, hogy a peda­gógusok és a művelődésügy­gyei foglalkozó szakemberek keresete között nagy kü­lönbségek vannak, amelyek rendezése hosszú és bonyo­lult kormányzati feladat. A mai fizetési rendszer ugyan­is alig teszi lehetővé, hogy — például — az általános is­kolai tanár teljes erőbedo­bással foglalkozzék végzett tanítványai továbbképzésé­vel. Energiáit — ha nem is mindenütt, de még a leg­több helyen — lekötik a szakköri, a napközi otthoni és az egyéb különórák. Az is tény, hogy számos helyén vannak ütközések az iskola- igazgatók és a művelődési- ház-igazgatók között, akikre más és más jogszabályok vo­natkoznak, különböző- a fi­zetési rendszerük is. indezek rendezése alapvető jelentősé­gű, mert egy pilla­natra sem szabad szem elől téveszteni a célt: a művelt­ség terjesztését. E téren pe­dig -— városban és falun egyaránt — igen sok még a tennivaló, attól kezdve, hogy az anyanyelv (azon belül a helyesírás) tökéletes ismere­te nélkül már nem lenne szabad az általános iskolá­ból senkit sem továbbenged­ni, egészen addig, hogy az iskolán kívüli művelődésnek a mainál több segítséget kell adnia a különböző szak­mai továbbképzéshez, az idegen nyelvek elsajátítá­sához, s a tennivalókat még hosszasan lehetne sorolni. Várkonyi Endre Nemzetközi könyvkiállítás Kubában. A magyar pavilon az I. havannai nemzetközi könyvkiállításon (Telefotó)

Next

/
Thumbnails
Contents