Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-05 / 286. szám

NÉPÚJSÁG o 1982. december S., vasárnap Kistermelők az iskolapadban Humán szolgáltatások Beteggondozás, gyermekfelügyelet Sokféle fórumon foglal­koztak már hozzáértő szak­emberek és érintettek a csa­ládok életének alakulásával, változásával. Elemezték a kisgyermekesek teherviselé­sét, az idős, gondozásra szoruló szülők sorsát, a fia­tal felnőttek nehézségeit. Tény, hogy a felszabadulás óta fejlődő, formálódó szo­ciálpolitikai eredményeink, az intézkedések sorozata (a bölcsőde, az óvodai hálózat kiépítése, a gyes, a házi szo- éiális gondozás, az • öregek napközijeinek megteremtése) nagyszerű dolog. Mindezek elősegítik, hogy a munkaké­pes korú emberek energiá­juk nagy részét a termelésre fordíthassák. Mégis egyre több egyéni gond jelentkezik a családokban; kevés a fé­rőhely az intézményekben, változnak az igények, az életformák is. A társadalom szociális intézményrendsze­réből hiányzó ellátásokat kü­lönféle szolgáltatásokkal le­hetne pótolni. Budapesten például kisvállalkozási for­mában alakult meg a „LA­HES” szövetkezet, ahol ilyen úgynevezett humán szolgál­tatásokat vállalnak. Me­gyénkben a Békés megyei Tanács Békéscsabán létesí­tett munkaerő-szolgálati iro­dája nróbálkozik e rendszer kiépítésével. Budai Gyula, a munkaerő­szolgálati iroda vezetője tá­jékoztatott bennünket a le- \ hetséges szolgáltatásokról: — A családok mindenna­pos tevékenységének ilyen módon való segítése kicsi, de igen fontos része a munká­nak — mondta. — Például a kisgyermekes családok több­sége éveken át nem tud el­jutni színházba, moziba, szó­rakozni. A hétköznapi tenni­valók sokasága közben kevés ideje jut a családnak a be­szélgetésre, a közös játékra, a tanulásra. Mi a különböző korú gyerekek (3-tól egészen 14 évesig) egyéni és csopor­tos felügyeletét próbálnánk megoldani az óvoda-, iskola­időn kívül, vagy hétvégeken. Elképzelhető ez akár a gye­rekek, akár a felügyelő la­kásán is. A nyelvtanulásban, játékban, étkeztetésben, sport- és kulturális tevé­kenységben, nyaraltatásban, a fiatalok továbbtanulási fel­készítésében egészen 18 éves korig segítséget nyújtanánk. Sajátos élethelyzetekben, fo­gyatékos _ gyerekek nevelésé­nél, nehézen beilleszkedők­nél az előnyösebb kiscsopor­tos, vagy egyéni foglalkozást is megoldanánk. Az elképze­lésünk az, hogy összehozzuk a partnereket, s ők egyezze­nek meg a feltételekben. Volt is már erre példa a májusi nyitásunk óta, de nem túl sok. Egyelőre többen vál­lalkoznának ilyesmire,, mint ahányan igényeikkel megke­restek bennünket. Kiszámoltam, hogy a me­gye lakosságának a fele olyan fiatal, vagy idős korú, akit érintenének a szolgáltatása­ink. A házi beteggondozás körébe nemcsak az idős ko- rúakkal, hanem a gyerme­kekkel való foglalkozás is beletartozik. Ha elfogynak a gyermekápolási táppénz nap­jai, vagy olyan idősebb gyermek betegszik meg, aki után már nem jár ez a ked­vezmény, mi az otthoni gon­dozás nyugalmát biztosíta­nánk a szülőknek. Az idős emberek hosszan tartó be­tegségeinél sem tud minden család segíteni a hozzátarto­zójának. Kevés főállású ápoló dolgozik a házi szociális gondozói hálózatban, megva­lósításba vár még a nyugdí­jasok háza is. A humán szolgáltatások keretében az olyan öregek sem maradná­nak ellátatlanok, akik ed­dig még pénzért sem kaptak segítséget maguk mellé. A családok, az idős emberek jó közérzetének biztosítása a cé­lunk. Szeretnénk jobban megis­merni az emberek igényeit, mire van szükségük, miben tudunk segítséget nyújtani, s a jövőben ehhez alkalmaz­kodnánk. Néhány óvodában Békéscsabán már kértük a szülőket, hogy válaszoljanak kérdőíveinkre és szükségle­teiket így jobban megismer­nénk. A leírtak szerint a gyermekek néhány órás fel­ügyeletét igényelnék. Arra is volt már példa az iroda éle­tében, hogy segítségükkel talált egy család gondozót a kórházból hazatérő nagyma­ma mellé. ♦ A szolgáltatások elképzel­hetetlenül sokfélék lehetnek. A lehetőségeket továbbgon­dolva, a vállalati és tanácsi erőket koordinálva haszno­síthatók az iroda által fel­ajánlott különféle formák, például szociális juttatás­ként, vagy a nyugdíjasokkal való törődés keretében. Olyan szakképzetlen vállalkozó, be­tegápoló egészségügyi dolgo­zó, vagy pedagógus máris jelentkezett, aki fő állása mellett szabad idejében el­látná az ilyen feladatokat. Az viszont még megoldásra vár, hogy a munkaerő-szolgálati iroda segítségével a vállalko­zók és a szolgáltatást igény­lők minél többen egymásra találjanak. B. Zs. Sikeresen végezte el a napokban 120 budapesti kiskerttulajdonos a TIT nö­vényvédelmi szaktanfolya­mát a Budapesti Természet- tudományi Stúdióban. A ter­vek szerint télen az ország számos lakó- és munkahe­lyén szerveznek sertéstartá­si, illetve növényvédelmi tanfolyamokat. A résztvevők a termelés legfontosabb el­méleti és gyakorlati tudni­valóinak elsajátítását tanú­sító oklevelet kapnak. Erre az intenzívebb tanulási for­mára azért is nagy szükség volt, mert a mezőgazdasági kistermelők évenként több százezer tonna tápanyagot, vegyi anyagot használnak fel, negyvenezer kisgéppel rendelkeznek, és ők állítják elő az élelmiszeripari termé­kek több mint egyharmadát. Mivel legtöbbjük nem a me­zőgazdaságban dolgozik, alapképzettségük hiányos, s nem eléggé ismerik a kor­szerű termelési eljárásokat. A TIT mezőgazdasági és élelmezésügyi választmánya — a MÉM-mel, a Szövosz- szal és a Hazafias Népfront­tal együttműködve — az el­következő években minden, a kistermelőket érintő téma­körre kidolgozza az előadás- sorozatok tananyagát. A részvételi díjas tanfolyamok­ra — amelyeket elegendő je­lentkező esetén a munkahe­lyeken is megszerveznek — a megyei TIT-szervezeteknél, illetve a Budapesti Termé­szettudományi Stúdióban le­het jelentkezni. vélemény is, hogy ha már a hazai alapanyagárak a vi­lágpiaci árakat követik, ak­kor azt azonnal tegyék, akár emelkedésről, akár csökke­nésről van szó. Csak így le­het reális alapokon üzlete­ket kötni. / E nehézségek ellenére is 9—10 millió forintnyi tőkés export teljesítésére számít a jövő évben a szövetkezet. Az NSZK-ba, több hagyomá­nyos partnerüknek, mintegy ötmillió forint értékben szál­lítanak papucsokat, és jelen­leg tárgyalási szakaszban van e jelentős svéd üzlet. Itt kooperációs gyártásról lenne szó, a fa—műanyag kombinációjú talpat a svéd partner szállítaná, Békéscsa­bán pedig bőr fejjel látnák el a terméket. A termékkorszerűsítés egyébként is folyamatos program a szövetkezetben. Jelenleg újfajta talpszerke­zettel kísérleteznek, mely ha­sonlít a Skandináv-országok- ban használatos kombinált talphoz. Rétegelt lemezből, préseléssel . alakítják ki a talpformát, és erre jön a vastag, rugalmas járást biz­tosító műanyag réteg. Ezzel az anyagok jó tulajdonságait sikerül egyesíteni. A fa hi­giénikus viseletét biztosít, a műanyag pedig a puha járást segíti elő. Nemcsak a termékek, á termelés is korszerűsödik, és részben már korszerűbb is.. Üj gyártórendszereket állí­tottak be nemrég elkészült üzemeikbe, ezáltal a termelé­kenység több mint 20 száza­lékot nőtt. Természetesen emelkedett a dolgozók jöve­delme is. Jobb lett. a ter­melés szervezettsége, a szö­vetkezet vezetésébe nagy számban bekerült fiatal szakemberek pedig sok új ötletet hoztak, és munkájuk­kal igyekeznek megfelelni a bizalomnak. Ügy tűnik egyébként, hogy' fokozódik az érdeklődés a cipészszakma iránt. A szö­vetkezet új, modern tanmű­helyében minden munkahely foglalt, annyi ipari tanuló­juk van. Végre több éves szünet után fiúk is jelent­keztek cipésztanulónak, őket kiképezhetik a nagyobb fi­zikai erőt kívánó, már-már kihalóban levő ortopédcipő­készítő szakmára.’ Nő az ér­deklődés a méretescipő-ké- szítés iránt is, így a jövő­ben is szükség lesz 'jól kép­zett szakemberekre. A szövetkezet a dolgok eddigi állása szerint túltel­jesíti árbevételi tervét, és 120 millió forint körüli for­galomra számít. Nyereség- tervüktől az évközbeni ár­változások miatt valószínű­leg kissé elmaradnak, de ez nem befolyásolja fizetési kö­telezettségeik teljesítését. Bi­zakodásra ad okot, hogy a békéscsabai mellett a mező- berényi telep is korszerű gé­pekkel és gyártástervezéssel termel, így a nagyobb meny- nyiségi és minőségi igények kielégítésének egyik helyen sincs akadálya. Lónyai László A jövő évi modellek készül­nek a tervezőknél Új piacok, új üzletek Korszerű tanműhelyben sajátíthatják cl a mesterség alap­jait a cipésztanulók A békéscsabai Körösvidé­ki Cipész Szövetkezet az or­szág egyik legnagyobb pa­pucsgyártója. Kisebb-na- gyobb tételeket eddig is szál­lítottak exportra, de elsősor­ban inkább a belkereskede­lemben értékesítették termé­keiket. Ebben az évben azon­ban néhány új üzleti lehető­séget sikerült kiaknázni. Fennállásuk óta először elad­tak Belgiumba 700 ezer fo­rintért különféle női papu­csokat. Ez persze még nem nagy üzlet, de vegyük figyelembe: csak próbaszállítmányról van szó. A vevő elégedett volt az első tétellel, és a jövő évre nagyobb mennyiség megren­delését helyezte kilátásba. Van azonban egy nagy gondja a szövetkezetnek, mégpedig az ár. A .világpia­con elég jelentősen leesett a bőrök ára, itthon viszont ép­pen ellentétes tendencia ta­pasztalható, némileg még drágultak is az alapanya­gok. Emiatt a szövetkezet nemigen tud versenyképes ajánlatot adni partnereinek. Megalapozottnak tűnik az a Elnökségi tag az országos nőtanácsban Október végén, a III. or­szágos nőkonferencián is­mertem meg Hegedűs lm- rénét. A második ciklusban választották újra a Magyar Nők Országos Tanácsa el­nökségének tagjai sorába a 26 éves fiatal konzervgyári munkásnőt. Amikor a Bé­késcsabai Konzervgyárban kerestük, nem sokan ismer­ték, s még kevesebben tud­ták, hogy a nőmozgalom tisztségviselője. — A II. országos nőkon­ferencia előtt, 1975-ben kér­dezték meg tőlem, hogy vál­lalnék-e nőpolitikái mun­kát. Néhány nap gondolko­dási idő után az igen mellett döntöttem. Csanádapácai vagyok, itt a gyárban 1973- ban lettem szakmunkás. Az akkori fizikai munka telje­sen más volt, mint a jelen­legi. F .ől évre olyan gép­sorok állták már munkába, amelyek könnyítették a gyár­tási munkát. Szerettem a termelésben dolgozni, ott az igazi lételemem. A gyereke­im születése után azonban nem tudtam tovább vállalni a három műszakot, a gyár­tás adminisztrációjában dol­gozom. 'Az európai színvonalú nagyüzemben jóval ezer fö­lötti a munkáslétszám, és többségük nő. A kampány- szerű idénymunkák idején ennél is több a dolgozó. Közéleti tennivaló télen- nyáron bőven akad. Hege- düsné 1975-től vesz részt ak­tívan a különféle mozgal­makban, a politikai munkád ban. KISZ-titkár volt, 1974- ben pedig túravezetői vizs­gát tett, az üzemi termé­szetjáró szakosztály aktivá- , ja lett. — Szinte az egész országot bejártuk — mondja. — Egy-" ,-egy kiránduláson olyan jó közösségeket lehet kialakíta­ni. Később a férjemet is si­került bevonni a természet- járó mozgalomba, ö hunyai, a városi szocialista brigád klub rendezvényein ismertük meg egymást. A barátság­ból 1977-ben házasság lett. Nemsokára fiunk, a követ­kező évben kislányunk szü­letett. Nem jutott már annyi időm a mozgalmi munkára. Persze, mindenkinek az éle­tében van olyan korszak, amikor elsősorban a család- alapítás a gondja. A kisfi­únk még egy 20 négyzetmé­teres albérletben született. A vállalat segítségével, köl- ■ csönével jutottunk lakáshoz 1979-ben. Csodálatos érzés az albérleti kényszerhelyzet után az egy plusz két félszo­bás összkomfortban lakni. Ahogyan az életünk rende­ződött, a nőmo^galomba, a társadalmi megbízatások so­rába is jobban tudtam be­kapcsolódni. Beszélgetünk az anyagiak­ról. A Hegedűs család össz­jövedelme közepesen jó. Ter­mészetesen nem kis feladat a megélhetés költségeire oko­san porciózni a pénzt. Mondja is Magdi: — Akikkel a falumban együtt nőttem fel, anyagi­lag jobban állnak, mint mi. Házuk, autójuk, sok jószá­guk van, de ők is alaposan megdolgoztak érte. Szerin­tem. minden környezetben le­het és kell is bizonyítani. Az értékek isa különbözőek az emberek szemében. Férjemnek és nekem az egész napom foglalt, reggel 8-tól délután 5-ig, a gyere­kek pedig oviban vannak. Délután, ha hazamegyek, se­besen rohan az idő. Bevá­sárlás, vacsorakészítés, für­dés, esti mese (egyszer a té­vében, majd a meséskönyV^ bői), s ezzel vége a napnak. Kicsit beszélgetünk a fér­jemmel, a gyerekek alsza­nak, nézzük a tévét, s ol­vasunk, Jobban szeretnék reggel 6 órától délután 2-ig dolgozni, több időnk jutna akkor egymásra, a gyerekek­re. A nőtanácsi elnökségi tag­ság Magdi ismereteit, ta­pasztalatait mások életéről, a világ dolgairól jócskán gyarapította. Az üléseken hallottakat továbbadja köz­vetlen munkahelyi környeze­tében párttitkárának és — Az esti mesét nem pótolja semmi . Fotó: Veress Erzsi üzemvezetőjének. Az a nő­politikái munka, amiben ő is részt vesz, nem könnyű, és nem is látványos. A nőta­nács kezdeményezte például a gyermekélelmezés vendég­látóipari megoldását, s azt, hogy a gyest igénybe vehes­sék az édesapák is. Bár ez utóbbira nem sok példa akad még megyénkben. Az már mégis az élet diktálta eredmény — állapítjuk meg közösen Hegedüsnével —, hogy egyre több apukával találkozunk az óvodában, a gyermekorvosnál, a szülői értekezleten. Már nemcsak a gyermek mosolyának, szere- tetének örömét élvezik az anyákhoz hasonlóan, hanem a kötelességekből is kive­szik a részüket, enyhíteni próbálnak a sírás fájdalmán, a bajok gondjain. Ott és olyan családokban, ahol a két felnőtt érzelmi, értelmi kapcsolatai jók, megbecsü­lik, szeretik egymást. — Gyakran töprengek — folytatja Hegedüsné. — Csak az én időbeosztásom rossz, hogy a gyerekekkel keve­set tudok foglalkozni? Az öt­napos munkahét bevezetése után legalább a hét végén többet lehetünk együtt. A nőtanáes fóruma elé is a többi sok ezer család, a ma­gunk problémáit vihetem. Nagy kérdés a család egé­szének összetartása; a régi fajta modell átváltozása, a gyermekek érzelemvilágá­nak alakítása. Tudjunk együtt örülni még az óvodai dicsérő kártyának is, osztoz­ni a gyerek, az egész csa­lád apró gondjain — mind­ezt a legdrágább ajándék sem tudja helyettesíteni! A nőpolitika célkitűzése­it, elveit- már sókfelé értik, érzik, gyakorolják, nemcsak hangoztatják. Talán mégis a családban a legnehezebb megvalósítani, mert sok férj előjogokat tart fenn magá­nak. Például vigyázzon az asszony a gyerekre, míg ő a barátai közé megy, vagy a kötelességét intézi, fordítva nehezen képzeli el az életét. Hogy mi otthon hogyan ala­kítjuk a napjainkat? A nyugodt, kiegyensúlyozott feltételeket szeretnénk biz­tosítani a gyerekeinknek, persze előfordul’ hogy mi is idegesek, fáradtak vagyunk. A terveink: szeretnénk nyel­vet tanulni a férjemmel, én az oroszt, ő az angolt vá­lasztotta. Alig várjuk, hogy négyen együtt eljussunk a vállalat ómassai üdülőjébe. * * * A dübörgő gépek zajában keressük meg Magdi üzem­vezetőjét, Lajtavári László- nét. A nőtanácsba ő java­solta Hegedüsnét. Nem csaló­dott benne, s a jövőben a párttitkárral együtt • még több szerepet szánnak neki. Hiszen a konzervgyárban sok a nő. Ök sem szeretné­nek olyan vezetők lenni, akik nehéz útjukat végigjár­va, mai beosztásukban nehe­zen értik meg a saját ko­rábbi, s a mások jelenlegi problémáit. Lajtaváriné sze­rint sincs pusztán nőpoliti­kái kérdés, hanem emberi, társadalmi problémák, ered­mények vannak, amelyeken belül esetenként a nők sa­játságos helyzete nehezebb. Tervezik, hogy Hegedüsnét hamarosan felkérik egy él­ménybeszámolóra. Mondja el, vitassák meg közösen, miről beszélgettek a nőkon­ferencián. s képviselje ügyü­ket továbbra is az országos fórumon. Bedé Zsóka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents