Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-05 / 286. szám
NÉPÚJSÁG 1982. december 5., vasárnap o Megálmodtam réges-régen... Nem néztem utána, hányszor játszotta már a színház Békéscsabán és a megye városaiban, községeiben Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát, de mint hírlik, mindenütt tapsos, megérdemelt sikerrel. Pénteken délután értő, figyelmes és érdeklődő ifjú közönség előtt énekelte először Iluska szerepét a Kolozsvári Magyar Opera tagja, Csorna Mária. Szép színházi délután volt! A vendégművésznő olyan kvalitásokat bizonyított, melyek egyetlen pillanatig sem tették kétségessé, hogy az előadássorozat immár harmadik Iluskája olyan, amilyennek Kacsóh Pongrác is megálmodta, olyan, akire hosszú időn át szívesen emlékezünk. Vele együtt az együttes, valamennyi tagja felsorolható, az egyre magabiztosabb és igazabb János vitéz: Géczi József, a dekoratív és széphangú Pusztaszeri Emília, a szerepremeklés francia király: Gálfy László, a Gonosz mostoha, Hídvégi Mária és a csupaszív Bagó: Medgyessy Pál. Reméljük, Csorna Máriát még több alkalommal hallhatjuk és láthatjuk Puskaként, és újra örömmel tapsolunk neki. (Képünkön: Iluska — Csorna Mária és János intéz, amikor még Kukorica Jancsi — Géczi József.) (sass c.) Fotó: Veress Erzsi Kodály emlékhangverseny Nagyszabású Kodály-em- lék hang versenyt’ rendeztek tegnap Szombathelyen, a zeneszerző születésének 100. évfordulója tiszteletére. A Bartók Béla tejemben megtartott koncerten tizenkilenc Vas'megyei kórus szólaltatta meg a mester legnagyobb hatású műveit. A szünetben külön ünnepségen méltatták Kodály Zoltánnak, az énekés zeneoktatás úttörőjének munkásságát. Ötvenezer karácsonyfa a bükki és zempléni erdőkből A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság bükki és zempléni erdőségeiben megkezdték a karácsonyfa kitermelését. A gazdaság a korábbi években külön „karácsonyfakerteket” telepített, többek között Szendrő és Sárospatak környékén. Ezekről a telepekről három-, ötéves korban vágják ki a szépen fejlett csemetéket az ünnepekre. Emellett az üzemi fenyőerdőket is ritkítják. Az igényeknek megfelelően nagyobb részt másfél méteres lucfenyőket szállítanak Borsod megyén kívül a Nyírségbe, valamint a Hajdúságba. Az idén mintegy ötvenezer karácsonyfát vágnak ki a bükki és a zempléni erdőkben. fl városlödi majolika sikere itthon és külföldön Sikeres évet zárt a Város- lődi Majplikagyár. Az elmúlt évhez viszonyítva több mint 12 százalékkal növelte exportját, és belföldön is javította az~ ellátást keresett termékeiből. Ebben az esztendőben Svájcba, Ausztriába, az NSZK-ba, Finnországba és Franciaországba jutott el a városlödi kerámia, a megrendelő elképzeléseinek megfelelő változatban. Az igények ugyanis eltérőek. Az NSZK-ban elsősorban a kék színű kerámiaféleségeket kedvelik, Ausztriában söröskorsókat kérnek, a finnek pedig szívesen teáznak vá- roslődi csészékből. A népszerű városlödi kerámia eladásával egyébként jövőre sem lesz gondja a gyárnak, hiszen már szerződésekben lekötötték exportra és belföldre a teljes 1983- as termelést, sőt a tényleges igények 30 százalékkal túlhaladják a majolikagyár gyártási lehetőségeit. Növekedett a bolti takarmányforgalom Egész évben élénk a bolti takarmányforgalom, az üzletekben mindvégig folyamatosan beszerezhették az állomány tartásához szükséges készleteket a kistermelők. A Gabonatröszt összesítése szerint az elmúlt évhez képest az idén várhatóan mintegy 10 százalékkal több takarmányt adnak el az üzletekben. Különösen kelendőek az új keverékek, amelyek az állatok élettani igényét a lehető legjobb összetételben — és ennélfogva gazdaságosan — elégítik ki. Az országban 5700 boltban árusítanak takarmányt. Az üzletek nagyobb részét az ÁFÉSZ-ek kezelik. A gabonaforgalmi vállalatok tulajdonában a bolti hálózat harmada van, azonban az ösz- szes forgalomnak mintegy 40—45 százalékát bonyolítják le; az egy boltra jutó értékesítés ezekben az üzletekben az átlagosnál lényegesen nagyobb. Az idén több helyen korszerűsítették a kiszolgálást. A bolti épületek udvarán, illetve az üzletek közvetlen szomszédságában több helyen kisebb fémsilókat szerelnek fel, ezekkel mérik ki a nagyobb tételeket. A silók garataiból közvetlenül a vásárlók zsákjaiba, tartályaiba ürítik az árut. A piacokon több helyen hasonló módon szolgálják ki a kistermelőket. Megkezdték a munkát a Gabonatröszt ásványi premix üzemében, amely hazai alapanyagot dolgoz fel, és ezzel foszforimportot takríthatnak meg; az új üzem termékét, a csontlisztet már forgalmazzák. Több termékbe- ezt a magyar alapanyagot keverik. Az idei termés feldolgozása jó ütemben halad. Az első szállítmányok már a takarmányüzletekben vannak. A készletek jó minőségűek, és az úgynevezett beltartal- mi érték — amely végül is a takarmány minőségét és a felhasználás gazdaságosságát határozza meg — szintén kedvezően alakult. Kettős tüzhalál Gádoroson Végzetes tűzeset történt december 2-án este Gádoroson, a Tanya 102-ben. Fekete Nagy Imre, aki 1915-ben, és Bárdos László, aki 1933-ban született, együtt italoztak. Ezen az estén az ágy fölé akasztott petróleum- lámpától a falvédő lángra lobbant, majd meggyulladt az_ ágy, és megégett a rajta fekvő Fekete Nagy Imre. A felvetés szerint társa, Bárdos László szénmonoxid-mérgezésben fulladt meg. Az eddigi tények alapján arra lehet következtetni, hogy Bárdos László az égő lámpát megpróbálta eloltani, mert annak darabjait egy közelben levő vödörben találták meg a helyszínen. A láng nem terjedt tovább a konyhánál. A Békés megyei Rendőr-főkapitányság szakértők bevonásával folytatja a vizsgálatot. Szovjet est a tv-ben Egy évtizede már, hogy a Magyar Televízió minden esztendő utolsó negyedében szovjet estet rendez. Ezúttal decmber 15-én jelentkezik a program, amely több mint 6 órán át invitálja a nézőket a képernyő elé. A szórakoztató estet népdal- és balalajkaműsor nyitja meg: a Szovjetunióban népszerű együttesek és szólisták mutatkoznak be. A szabad idő egészséges eltöltésére ad ötleteket az így pihenünk című kisfilm, amelyben síelésről, sziklamászásról, turisztikáról egyaránt láthatnak majd képeket — egybekötve a szovjet tájak, a Krím, a Kaukázus, illetve az Onyega-tó bemutatásával. Korabeli képekkel, metszetekkel illusztrált, képzőművészeti látványosságokat megörökítő film ismerteti meg a nézőkkel a világhírű Kreml és a Vörös tér születésének történetét. Néhány magyar produkció is kiegészíti a szovjet estet. Televíziónk munkatársainak műsora arról ad képet: hogyan látják a magyarok a szovjet emberek életét. A Tisztelet Uzbegisztánnak című sorozat e napi epizódja Szamarkandba kalauzolja el nézőit, akik a kamera segítségével körüljárják az ősi város műemlékeit, arabesz- kekkel díszített, XV. századi építészeti remekeit, mecseteit, nem feledkezve meg az európai ember számára különös egzotikumot jelentő bazárokról sem. A Nahodka — kapu az óceánra című film nézői a szovjet tengermellék legnagyobb kereskedelmi és személyforgalmú kikötőjébe látogathatnak el. Magyár forgatócsoport első ízben járt a Szovjetuniónak ezen a részén, és — a véletlennek köszönhetően — lefilmezte a tájon éppen végigsöprő tájfunt is. Az est főműsora a Moszkva nem hisz a könnyeknek című játékfilm, amelyet 1981-ben a legjobb külföldi filmnek ítélt Oscar-díjjal tüntettek ki. . Lássanak túl a faluhatárokon K özös községi tanács. Meglehet, ez a kifejezés sokak számára még kicsit idegenül hangzik, de tény, hogy országszerte egyre több helyen már a mindennapok gyakorlatában ismerkednek ezzel a viszonylag új közigazgatási formával az emberek. A kisebb falvak igazgatási szövetségét kezdetben az érintettek döntő többsége helyes, szükséges lépésnek tartotta. Azok a kisközségek, amelyek korábban már évek óta nem tudtak ötről hatra jutni a fejlesztésben, az útépítésben. a vezetékes'- vízhálózat bővítésében — a falvak társulásától a tanács anyagi alapjainak növekedését, a legégetőbb gondok mihamarabbi megoldását várták. Mivel a várakozásokat az új igazgatási szervezeti forma nem tudta — tegyük hozzá: reálisan nem is tudhatta — maradéktalanul kielégíteni, sok helyen az ellentétes végletbe csapott át a hangulat. Az öszevonások remélt előnyeit alig-alig tapasztaló helyi lakosság egyre inkább annak hátrányairól kezdett beszélni. Mire volt jó — hangoztatták sokan —, hogy elköltözött a faluból a tanács, hiszen így az embereknek mindenféle csip-csup üggyel a székhelyközségbe kell utazniuk. A körzetesítések következtében ott összpontosul az egészségügy-, kereskedelmi ellátás, az oktatás, előbb-utóbb oda költözik a falusi értelmiség, oda koncentrálódik a fejlesztés, az úgynevezett társult községek tehát teljesen elsorvadnak, magukra maradnak. Valóban reálisnak látszott ez a veszély, a gyakorlati tapasztalatok azonban egyre több helyen mégis mást mutatnak. Azt igazolják, hogy igenis lehet, van jövője a falvak társulásának mindenki kölcsönös megelégedésére. Senki sem vitatja: bizonyos szakosodásra, differenciált fejlesztésre minden településcsoportnak szüksége van. Nem lehet minden egyes kisközségben színvonalas ügyintézést, szakorvosi ellátását, kereskedelmi hálózatot és oktatási feltételeket biztosítani — ez egyszerűen képtelenség lenne. De meg lehet találni a módját annak, hogy a megfelelő szintű alapellátás mellett egy bizonyos körzeten belül az emberek többsége valamennyi fontosabb igényét kielégíthesse. Éppen ezt a célt tűzték maguk elé a községtársulások, a közös tanácsok. Hogy a fejlesztéseknél tovább lássanak a faluhatároknál, hogy együttes erővel próbáljanak gondoskodni a lakossági szükségletek minél jobb kielégítéséről. Sok múlik persze az egyes társközségek tanácstagi csoportjain is. Azon, hogy ezek mennyire tudják ténylegesen képviselni választóik érdekeit a közös tanács döntéseinek meghozatalában, illetve a határozatok végrehajtásában. Helyesnek tűnik például az a gyakorlat, hogy a társközség tanácstagi csoportjának vezetője egyben a közös tanács elnökhelyettese is, aki így tisztségénél fogva eleve megkülönböztetett helyzetben van. Az önálló tanács nélkül maradt községekben a tanácstagi csoportok a falusi közélet kulcstényezői. Vagy ha még nem azok. azzá kell lenniük. Tevékenységük nem szűkülhet le arra, hogy a közös tanácsban saját településük érdekeit megfelelően képviseljék. Szükség van egy olyan munkamegosztás kialakítására is, amelynek keretében bizonyos önállósággal rendelkeznek. Ehhez a közös tanács költségvetésén belül akár még elkülönített anyagi alapot is kaphatnak. Ennek igen nagy szerepe lehet tekintélyük növelésében, a társadalmi munkák szervezésében. és egy sor más területen is. Rendkívül fontos hangsúlyozni a tanácstagi csoportok felelősségét a helyi lakosság megfelelő ellátásáért, jó közérzetéért. Ez sokszor csak apróságokon múlik. Ha jól megszervezik például a faluban a tanácsi ki- rendeltség munkáját, az sok felesleges bosszúságot előzhet meg. Nem kell az állampolgároknak a székhelyközség be. a városba utazniuk, ha itt helyben összegyűjtik kérelmeiket, beadványaikat, s azokat együtt viszik a felettes hatóságokhoz. -Oda, ahol a gyors és szakszerű ügyintézés minden feltétele biztosítva van. Nagyon lényeges az is, hogy a helyi tanácstagok mindennapos, élő kapcsolatot tartsanak választóikkal, rendszeresen tájékoztassák őket nemcsak a közös tanács döntéseiről, hanem azokról a kérdésekről is, amelyekben majd ezután kell még dönteni. Csakis az ilyen vélemény- cseréktől. az előzetes megbeszélésektől várható, hogy a lakosság valóban beavatottnak érezze magát. S okat hallunk manapság az államigazgatás szervezetének, módszereinek korszerűsítéséről. Ennek egyik formája a közös községi tanácsok létrehozása is. Ezzel az új szervezeti formával a tanácsok látszólag távolabb kerülnek a lakosságtól. A tényleges cél azonban ennek éppen az ellenkezője. Vagyis az, hogy a tanácstagok aktivitásának fokozásával a testület minden eddiginél jobban kapcsolja be az embereket a közösségi élet áramkörébe, hogy róluk ne nélkülük, hanem velük együtt döntsenek. Deák András Orvosi tanácsok A közhiedelem szerint csak nyáron van ételmérkezés, holott a tél is bővelkedik ebben a sok kellemetlenséget, rosszullétet kiváltó betegségben. A tél a disznóvágások időszaka, amely sok esetben sajnos ételmérgezéshez vezet. Mi okozhatja ezt — kérdeztük az Országos Egészség- nevelési Intézet munkatársait. Főképp a házilag, helytelenül elkészített disznósajt. Azért hallani viszonylag keveset az ilyen esetekről, mert általában csak egy-egy család betegszik meg, vagy legfeljebb még azok, akiket a disznósajttal megkínálnak. A házilag készített disznósajt azért okoz gyakorta ételmérgezést, mert készítése olyan munkafolyamatokból áll, amelyek során a legapróbb figyelmetlenségek is a baktériumok gyors elszaporodását okozhatják. A disznósajtban levő kocsonyás belsőség és bőrdarabok, valamint a feldolgozás során alkalmazott hő kedvező feltételeket . teremtenek a baktériumok elszaporodásának. Csak az vállalkozzon tehát disznósajt készítésére, aki annak minden csínját-bínját ismeri. A kész sajtot még hideg helyen, hűtőszekrényben sem szabad 3-4 napnál tovább tárolni, hanem azt minél előbb el kell fogyasztani. S végül: tévhit az,' hogy a füstölés megvédi a disznósajtot a romlástól, a fertőzéstől.
