Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-04 / 285. szám

1982. december 4., szombat Dinamikus előirányzatok A Szovjetunió jövő évi gazdasági terve November utolsó hetében tárgyalta meg és fogadta el a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa az ország 1983. évi népgazdasági tervét. A gaz­dasági fejlődés fő irányait a tervtörvény a termelés in­tenzitásának. növelésében, a korszerű tudományos és mű­szaki színvonalú termelőesz­energia termelésében 3,3 szá­zalékos, tehát az ideinél na­gyobb növekedéssel számol­nak. Az 1405 milliárd kilo­wattóra villamos áram két­harmad részét az atom- és vízi erőműveknek keli elő­állítaniuk, tovább csökkent­ve ezzel a szerves fűtő­anyaggal termelő erőművek házasra_47 milliárd rubelt szánnak, ami 4,3 százalékkal több, mint az idei befekte­tés összege. A fejlesztés el­sősorban a mezőgazdasági infrastruktúra javítását cé­lozza. A teljes beruházási ■összeg jelentős hányadát ter­ménytárolókra, falusi lakás­építésre, a vidéki kulturális Tizennyolc magyar vállalat mutatta be termékeit Rió de Janeiro egyik szállodájában a Hungária ’82 magyar árubemu­tatón, amelyet október végén rendeztek meg. A kiállítás, ahol a hazai oktatási, egészségügyi és kutatási műszeripar, valamint a mezőgazdaság, a közlekedés és az energiahasznosítás területéről hozták el legújabb áruikat a magyar exportőrök, igen sike­resnek bizonyult. A jelenlét a fontos Magyar—dél-amerikai gazdasági kapcsolatok részesedését. Nyugat-Szibéria előlép A kőolaj- és gáztermelés­ben végleg első helyre ke­rül Nyugat-Szibéria. Jövőre 619 millió tonna kőolajat és sűrített földgázt termelnek, ennek 60 százaléka innen származik majd. A lelőhe­lyek kimerülése miatt csök­kent a kőolajtermelés az Uraiban, a Kaukázusban, Ukrajnában és a Volga men­tén. A szovjet gázipar az ötéves tervben előirány­zottnál hárommilliárd köb­méterrel többet, 529 milli­árd köbmétert produkál. A földgáznak is több mint fe­le Nyugat-Szibériából szár­mazik. A széntermelésben a szov­jet tervezők az előzetes el­képzelésekhez képest vala­melyes visszaeséssel számol­nak. Az 1983-ra jóváhagyott 723 millió tonnás szénkiter­melés alacsonyabb, mint az ötéves terv előirányzata. En­nek oka, hogy a szénbányá­szatban az idén nem sike­rült időben megnyitni és művelés alá venni több új szénmezőt. Az élelmiszerprogrammal összhangban, gyorsított ütemben kívánják fejleszte­ni a mezőgazdasági terme­lést A mezőgazdasági beru­és szociális létesítmények hálózatának bővítésére szán­ják. A mezőgazdaságnak az ideinél 10,5 százalékkal több, összesen 137,3 milliárd ru­be] értékű terméket kell elő­állítania. Tovább fejlesztik a háztáji gazdálkodást. A kolhozok és a szovhozok gé­pekkel, takarmánnyal, nö­vendék állatokkal segítik tagjaik, illetve dolgozóik magángazdálkodását. Segít­séget nyújtanak nekik az ér­tékesítésben is. 130—180 rubel A jövő évi terv során a munkások és az alkalma­zottak havi átlagfizetése 180.4 rubelre, a kolhoztagok jövedelme pedig 130 rubelre emelkedik. A jobb közellá­tás érdekében a termelőesz­közök előállítálsánál gyor­sabb ütemben növekszik a . közfogyasztási cikkeké. Ugyancsak jövőre bevezetik a gyermekgondozási segélyt. Ezt az anyák gyermekük egyéves koráig vehetik igénybe. Az ötéves tervben előírttal szemben a kiske­reskedelmi forgalom jövőre 5.4 százalékkal lesz nagyobb, mint az idén. A szolgáltatá­sok értéke országos átlagban 6,8 százalékkal, a falvakban pedig ezt meghaladó mér­tékben, 8,2 százalékkal nö­vekszik. Moszkva, 1982. november 29. Fazekas László Amerikai nazdasáa? Tanakodás a tőzsdén m «k A nemzetközi pénzvilág egyik központja, a New York-i tőzsde (Fotó — AP — MTI — KS) közök szélesebb körű elter­jesztésében, a lakosság köz- fogyasztási cikkekkel és élel­miszerekkel való ellátásának javításában szabta meg. Mindezeket a célokat — mint ezt a Legfelsőbb Ta­nács ülésén többször nyoma­tékosan aláhúzták — úgy kell megvalósítani, hogy közben a lehető legnagyobb megtakarítást érjék el. Munka­megtakarítás A jövő évben a jelenlegi ötéves terv első két évében elértnél gyorsabb ütemben, több mint három százalék­kal kell nőnie a munka ter­melékenységének. A nemze­ti jövedelem emelkedésének 95 százalékát, az ipari ter­melés növekményének pedig 91 százalékát a munkater­melékenység javításával kell elérni. A terv egyik lényeges jellemvonása, hogy a koráb­bi éveknél nagyobb munka­megtakarítással számol. A jövő évben hatékonyabb ter­melési eljárás bevezetésével, korszerűbb gépek munkába állításával 3,3 millió ember munkáját kell pótolni, szem­ben az idei kétmillióval. A Szovjetunió ipari ter­melése előreláthatólag 3,1 százalékkal emelkedik, mi­közben további szerkezeti változásokra kerül sor az ágazatokban. A villamos A világgazdaság fejlemé­nyeire legélénkebben reagáló két tőzsde a New York-i és a londoni. A mérési mód­szer eltérése miatt más-más jelzőszámokkal ugyan, de mindkettő ugyanazt jelzi: idén októberben tíz év óta nem ismert mértékben emel­kedett a részvények forgal­ma és árfolyama. A jelenség legfőbb oka a kamatláb csökkenése a ve­zető tőkés országokban, első­sorban az Egyesült Államok­ban, amelytől partnerei már régen követelik, hogy sza­kítson az 1979 óta követett szigorú monetarista politiká­val. Az USA ugyanis a pénz- kibocsátás megszorításával, a kamatláb magasan tartásával küzdött az infláció ellen. El­szívta és lekötötte a koráb­ban szabadon áramló tőkét, annyira megdrágította a hi­telt, hogy elvonta a gazdasá­gi élettől a normális műkő-, déshez szükséges pénzt. A következmény: lassacskán mérséklődött az infláció üte­me, fokozatosan csökkent a belső fogyasztás, ám roha­mosan nőtt a munkanélkü­liség. Megfordul-e most ez az irányzat? Az amerikai ka­matláb már majdnem az ) 980-ban elért legmagasabb szint felére esett, de még nem érte el a Reagan elnök ál­tal kívánatosnak, a New York-i tőzsde bölcsei szerint azonban a gazdaság gyógyu­lásához még mindig túlságo­san magasnak tartott tíz szá­zalékot. A csökkenés azon­ban már azt a reményt kel­Mit keresnek a magyar vállalkozók ezen a távoli kontinensen? Egyáltalán ér­demes-e bővíteni gazdasági kapcsolatainkat a Magyaror­szágtól több ezer kilométerre levő dél-amerikai országok­kal? A kérdés korántsem költői. Dél-Amerika a nagy üzleti lehetőségek kontinense. Leg­alábbis, ha figyelembe vesz- szük Brazília, Peru, Argen­tína és Venezuela fejlesztési elképzeléseit. A kontinens legnagyobb országaiban a tervek szerint öt év alatt 300 —500 millió dollárt fordíta­nak beruházásokra. Többek között az infrastrukturális­hálózat kiépítése, az oktatás, a közegészségügy, a hírköz­lés és a közlekedés korszerű­sítése szerepel a tervekben. Ezt a földrészt egyben ha­talmas ellentmondások jel­lemzik. Brazília és Argentí­na szinte kontinensnyi mé­retű ország, ahol a tenger­parti sávon épült nagyváro­sokban él a lakosság zöme. Itt jöttek létre az ipari köz­pontok, amelyek önmaguk­ban is modern technológiai szigeteket alkotnak. Az or­szágok belsejében, a brazíliai és a perui őserdőkben még szinte érintetlen a vidék. Feltárásra és kitermelésre vár a föld mélyében rejlő jelentős mennyiségű ásvány­kincs. Hasonlóképpen ki­használatlanok Argentína pampái és Venezuela hatal­mas tartományai. A gyors gazdasági növekedés azon­ban a nagyfokú inflációval, a külföldi eladósodás erősö­désével, a növekvő munka­ti, hogy olcsóbb lesz a hitel, tehát arra ösztönöz, hogy a szabad tőkét ne bankban ka­matoztassák, hanem a ter­meléshez közelebb vigyék, a kamatnál nagyobb osztalékot ígérő ipari részvényekbe fek­tessék. Ha beválik ez a remény és az „olcsóbb pénz” tartósan érezteti élénkítő hatását, ak­kor megerősödhet a beruhá­zási kedv, s a tőkének a termelésbe áramlása csök­kentheti a munkanélkülisé­get. Az Egyesült Államok­nélküliséggel, az élelmiszer- termelés stagnálásával páro­sul. Az ENSZ egyik jelenté­se szerint 1981-ben Latin- Amerika lakosainak 40 szá­zaléka éhség-küszöbszinten élt. Ugyanakkor a régió gaz­dasági jövőjéről készített előrejelzések szerint a gaz­dasági növekedés viszonylag gyors üteme 2000-ig folyta­tódhat; évi átlagban megha­ladhatja a 7 százalékot. Bra­zíliában, Peruban vagy Ar­gentínában az iparfejlesztési programot protekcionizmus, szigorú importkorlátozás mellett hajtják végre. Az ex­portőröknek csak akkor van­nak esélyeik, ha szállításaik­kal kiegészítik a belföldi ipar termelését. A lehetőségeket és az említett korlátokat egy­aránt figyelembe kell venni­ük a magyar vállalati szak­embereknek, amikor e távoli földrészen akarnak üzletet kötni. A hazai vállalatok dél­amerikai kapcsolatai nem új keletűek. Az I. világhábo­rú előtt egy sor kereskedel­mi megállapodást kötöttek magyar és latin-amerikai vállalkozók. A harmincas években a magyar ipar mo­torvonatokat exportált Ar­gentínába, s ezeket a szállí­tásokat az ötvenes és a hat­vanas években felújították. Mégis: a kereskedelmi kap­csolatokban csak az elmúlt ötéves terv során követke­zett be gyors fejlődés, ami­kor exportunk megkétszere­ződött, importunk pedig több mint 80 százalékkal nőtt. / ban kormányon levő repub­likánus pórt politikusai máris eszerint nyilatkoznak: „Üjra beruháznak!" — sietett kije­lenteni például Dole szená­tor. Az ellenzékbe szorult demokrata párt nevében megszólaló Bumpers szenátor viszont aggódik: „A gazdasá­gi katasztrófa szélén va­gyunk!” Többen hangoztat­ják, hogy a központi állami bank szerepét betöltő szö­vetségi intézmény által elin­dított kamatlábcsökkentés csak választási trükk volt: ezzel akarták az urnákhoz járuló amerikai szavazókat Reagan pártjának megnyer­ni. A bank előrejelzése sze­rint ugyanis jövőre legfel­jebb kétszázalékos gazdasá­gi növekedés várható, s a munkanélküliek aránya el­éri a 11 százalékot az Egye­sült Államokban. Mindennek ellenére való­színűnek látszik, hogy még­sem csak választási megfon­tolásról volt szó. A gazda­ság megélénkítése objektív szükséglet, hiszen a drága dollár vonzza az importot, rontja az exportot, gátolja a beruházást, elavulttá teszi a ki nem használt termelőbe­rendezést, tovább növelj az állami költségvetés máris százmilliárdos deficitjét, ki­iktatja a belső fogyasztásból a munkanélküliségtől sújtott, vagv egyszerűen vásárlóere­jüket vesztő családokat. Ahhoz azonban, hogy a gazdaság gyógyulása valóban megkezdődjék, a New York-i tőzsde legtekintélyesebb szakértője szerint további kamatlábcsökkenés szüksé­ges. Azaz a tőke már érzi az új szelet, de még nem mozdult meg igazán. Ha megmozdul, 1983-ban várha­tó a gazdaság megélénkülé­se, ami addig tarthat, amíg meg nem bénítja egy újabb inflációs hullámtól való fé­lelem. Vajda Gábor Ebben az időszakban a nem szocialista magyar kivitelből a latin-amerikai országok ré­szesedése elérte az 1,7 szá­zalékot, az importban pedig a 6,3 százalékot. Ez a ten­dencia a múlt esztendőben tovább folytatódott; tavaly az export már 68 millió dol­lárt tett ki, a‘z import pe­dig meghaladta a 284 millió dollárt. A magyar külkeres­kedelem Dél-Amerikában el­sősorban Argentínára, Bra­zíliára, Perura és Venezue­lára koncentrálódik. E négy ország részesedése összes la­tin-amerikai exportunkból 72 százalék, az importból pedig még nagyobb. A tavasszal Dél-Amerikában járt magas szintű magyar delegáció kör­útja során több megállapo­dást írt alá, többek között Brazíliával egy 580 millió dollár értékű csomagterv ké­szült, amelyet 1982—85 során valósítanak meg. Mindez természetesen bi­zonyos mértékig megkönnyí­ti a magyar áruk értékesíté­sét a dél-amerikai piacon, de korántsem jelenti azt, hogy nem kell megküzdeni a bra­zíliai és a külföldi konkur­enciával. Itt is csak akkor talál gazdára a magyar ter­mék, ha legalább azono^ mi­nőségű a legnagyobb nyugat­európai és amerikai cégek árucikkeivel. Eddig megle­hetősen kiegyensúlyozatlan volt a magyar—brazil külke­reskedelmi forgalom, éppen áruink gyengébb minősége miatt. (A magyar export évek óta 10 millió dollár kö­rül mozog, a Brazíliából származó behozatalunk érté­ke pedig 200 millió dollárt tett ki.) A keretmegállapodás nagyobb lehetőséget nyújt a kereskedelmi egyensúly meg­teremtésére. Mit kínálnak a magyarok Dél-Ámerikában? Néhány hazai vállalatnak: a MEDI­COR Műveknek, a Magyar Hajó- és Darugyárnak, a Ganz-MÁVAG-nak vagy a BUDAVOXNAK már ismert a neve ezen a kontinensen. A MEDICOR például az idén júniusban vegyesvállalatot alapított Brazíliában MEDI­COR do Brazil néven, hogy a későbbiekben komplett egész­ségügyi berendezéseket gyártsanak, és értékesítsenek a dél-amerikai piacon. A Ganz-MÁVAG tolatómozdo­nyok, a Magyar Hajó- és Darugyár pedig úszódaruk közös gyártásáról tárgyal brazíliai partnereivel. Szóba került az is, hogy a BUDA- VOX és az Ericsson do Bra­zil gyártásmegosztással koo­perációt -hoz létre. Emellett elsősorban olyan termékek exportjára adódik lehetőség, amelyek illeszkednek a fo­lyamatban levő brazil fej­lesztési programokhoz. Pél­dául sor kerülhet különböző mezőgazdasági rendszerek brazíliai meghonosítására, energetikai, magfizikai kuta­tóberendezések, nukleáris mérőműszerek, mélyfúró olajtömlők kivitelére. De olyan hagyományos magyar exportágazatok, mint az ok­tatási eszközök, közlekedési iparág forgalma is növeked­het. Ha... Ha állják a versenyt a tá­voli piacon; ehhez azonban állandóan jelen kell lenni. Többek között úgy, hogy kooperációt szerveznek, ve­gyesvállalatokat alapítanak, vagy időszakonként kiállítják a magyar termékeket. Pichler Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents