Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-04 / 285. szám
1982. december 4., szombat Dinamikus előirányzatok A Szovjetunió jövő évi gazdasági terve November utolsó hetében tárgyalta meg és fogadta el a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa az ország 1983. évi népgazdasági tervét. A gazdasági fejlődés fő irányait a tervtörvény a termelés intenzitásának. növelésében, a korszerű tudományos és műszaki színvonalú termelőeszenergia termelésében 3,3 százalékos, tehát az ideinél nagyobb növekedéssel számolnak. Az 1405 milliárd kilowattóra villamos áram kétharmad részét az atom- és vízi erőműveknek keli előállítaniuk, tovább csökkentve ezzel a szerves fűtőanyaggal termelő erőművek házasra_47 milliárd rubelt szánnak, ami 4,3 százalékkal több, mint az idei befektetés összege. A fejlesztés elsősorban a mezőgazdasági infrastruktúra javítását célozza. A teljes beruházási ■összeg jelentős hányadát terménytárolókra, falusi lakásépítésre, a vidéki kulturális Tizennyolc magyar vállalat mutatta be termékeit Rió de Janeiro egyik szállodájában a Hungária ’82 magyar árubemutatón, amelyet október végén rendeztek meg. A kiállítás, ahol a hazai oktatási, egészségügyi és kutatási műszeripar, valamint a mezőgazdaság, a közlekedés és az energiahasznosítás területéről hozták el legújabb áruikat a magyar exportőrök, igen sikeresnek bizonyult. A jelenlét a fontos Magyar—dél-amerikai gazdasági kapcsolatok részesedését. Nyugat-Szibéria előlép A kőolaj- és gáztermelésben végleg első helyre kerül Nyugat-Szibéria. Jövőre 619 millió tonna kőolajat és sűrített földgázt termelnek, ennek 60 százaléka innen származik majd. A lelőhelyek kimerülése miatt csökkent a kőolajtermelés az Uraiban, a Kaukázusban, Ukrajnában és a Volga mentén. A szovjet gázipar az ötéves tervben előirányzottnál hárommilliárd köbméterrel többet, 529 milliárd köbmétert produkál. A földgáznak is több mint fele Nyugat-Szibériából származik. A széntermelésben a szovjet tervezők az előzetes elképzelésekhez képest valamelyes visszaeséssel számolnak. Az 1983-ra jóváhagyott 723 millió tonnás szénkitermelés alacsonyabb, mint az ötéves terv előirányzata. Ennek oka, hogy a szénbányászatban az idén nem sikerült időben megnyitni és művelés alá venni több új szénmezőt. Az élelmiszerprogrammal összhangban, gyorsított ütemben kívánják fejleszteni a mezőgazdasági termelést A mezőgazdasági berués szociális létesítmények hálózatának bővítésére szánják. A mezőgazdaságnak az ideinél 10,5 százalékkal több, összesen 137,3 milliárd rube] értékű terméket kell előállítania. Tovább fejlesztik a háztáji gazdálkodást. A kolhozok és a szovhozok gépekkel, takarmánnyal, növendék állatokkal segítik tagjaik, illetve dolgozóik magángazdálkodását. Segítséget nyújtanak nekik az értékesítésben is. 130—180 rubel A jövő évi terv során a munkások és az alkalmazottak havi átlagfizetése 180.4 rubelre, a kolhoztagok jövedelme pedig 130 rubelre emelkedik. A jobb közellátás érdekében a termelőeszközök előállítálsánál gyorsabb ütemben növekszik a . közfogyasztási cikkeké. Ugyancsak jövőre bevezetik a gyermekgondozási segélyt. Ezt az anyák gyermekük egyéves koráig vehetik igénybe. Az ötéves tervben előírttal szemben a kiskereskedelmi forgalom jövőre 5.4 százalékkal lesz nagyobb, mint az idén. A szolgáltatások értéke országos átlagban 6,8 százalékkal, a falvakban pedig ezt meghaladó mértékben, 8,2 százalékkal növekszik. Moszkva, 1982. november 29. Fazekas László Amerikai nazdasáa? Tanakodás a tőzsdén m «k A nemzetközi pénzvilág egyik központja, a New York-i tőzsde (Fotó — AP — MTI — KS) közök szélesebb körű elterjesztésében, a lakosság köz- fogyasztási cikkekkel és élelmiszerekkel való ellátásának javításában szabta meg. Mindezeket a célokat — mint ezt a Legfelsőbb Tanács ülésén többször nyomatékosan aláhúzták — úgy kell megvalósítani, hogy közben a lehető legnagyobb megtakarítást érjék el. Munkamegtakarítás A jövő évben a jelenlegi ötéves terv első két évében elértnél gyorsabb ütemben, több mint három százalékkal kell nőnie a munka termelékenységének. A nemzeti jövedelem emelkedésének 95 százalékát, az ipari termelés növekményének pedig 91 százalékát a munkatermelékenység javításával kell elérni. A terv egyik lényeges jellemvonása, hogy a korábbi éveknél nagyobb munkamegtakarítással számol. A jövő évben hatékonyabb termelési eljárás bevezetésével, korszerűbb gépek munkába állításával 3,3 millió ember munkáját kell pótolni, szemben az idei kétmillióval. A Szovjetunió ipari termelése előreláthatólag 3,1 százalékkal emelkedik, miközben további szerkezeti változásokra kerül sor az ágazatokban. A villamos A világgazdaság fejleményeire legélénkebben reagáló két tőzsde a New York-i és a londoni. A mérési módszer eltérése miatt más-más jelzőszámokkal ugyan, de mindkettő ugyanazt jelzi: idén októberben tíz év óta nem ismert mértékben emelkedett a részvények forgalma és árfolyama. A jelenség legfőbb oka a kamatláb csökkenése a vezető tőkés országokban, elsősorban az Egyesült Államokban, amelytől partnerei már régen követelik, hogy szakítson az 1979 óta követett szigorú monetarista politikával. Az USA ugyanis a pénz- kibocsátás megszorításával, a kamatláb magasan tartásával küzdött az infláció ellen. Elszívta és lekötötte a korábban szabadon áramló tőkét, annyira megdrágította a hitelt, hogy elvonta a gazdasági élettől a normális műkő-, déshez szükséges pénzt. A következmény: lassacskán mérséklődött az infláció üteme, fokozatosan csökkent a belső fogyasztás, ám rohamosan nőtt a munkanélküliség. Megfordul-e most ez az irányzat? Az amerikai kamatláb már majdnem az ) 980-ban elért legmagasabb szint felére esett, de még nem érte el a Reagan elnök által kívánatosnak, a New York-i tőzsde bölcsei szerint azonban a gazdaság gyógyulásához még mindig túlságosan magasnak tartott tíz százalékot. A csökkenés azonban már azt a reményt kelMit keresnek a magyar vállalkozók ezen a távoli kontinensen? Egyáltalán érdemes-e bővíteni gazdasági kapcsolatainkat a Magyarországtól több ezer kilométerre levő dél-amerikai országokkal? A kérdés korántsem költői. Dél-Amerika a nagy üzleti lehetőségek kontinense. Legalábbis, ha figyelembe vesz- szük Brazília, Peru, Argentína és Venezuela fejlesztési elképzeléseit. A kontinens legnagyobb országaiban a tervek szerint öt év alatt 300 —500 millió dollárt fordítanak beruházásokra. Többek között az infrastrukturálishálózat kiépítése, az oktatás, a közegészségügy, a hírközlés és a közlekedés korszerűsítése szerepel a tervekben. Ezt a földrészt egyben hatalmas ellentmondások jellemzik. Brazília és Argentína szinte kontinensnyi méretű ország, ahol a tengerparti sávon épült nagyvárosokban él a lakosság zöme. Itt jöttek létre az ipari központok, amelyek önmagukban is modern technológiai szigeteket alkotnak. Az országok belsejében, a brazíliai és a perui őserdőkben még szinte érintetlen a vidék. Feltárásra és kitermelésre vár a föld mélyében rejlő jelentős mennyiségű ásványkincs. Hasonlóképpen kihasználatlanok Argentína pampái és Venezuela hatalmas tartományai. A gyors gazdasági növekedés azonban a nagyfokú inflációval, a külföldi eladósodás erősödésével, a növekvő munkati, hogy olcsóbb lesz a hitel, tehát arra ösztönöz, hogy a szabad tőkét ne bankban kamatoztassák, hanem a termeléshez közelebb vigyék, a kamatnál nagyobb osztalékot ígérő ipari részvényekbe fektessék. Ha beválik ez a remény és az „olcsóbb pénz” tartósan érezteti élénkítő hatását, akkor megerősödhet a beruházási kedv, s a tőkének a termelésbe áramlása csökkentheti a munkanélküliséget. Az Egyesült Államoknélküliséggel, az élelmiszer- termelés stagnálásával párosul. Az ENSZ egyik jelentése szerint 1981-ben Latin- Amerika lakosainak 40 százaléka éhség-küszöbszinten élt. Ugyanakkor a régió gazdasági jövőjéről készített előrejelzések szerint a gazdasági növekedés viszonylag gyors üteme 2000-ig folytatódhat; évi átlagban meghaladhatja a 7 százalékot. Brazíliában, Peruban vagy Argentínában az iparfejlesztési programot protekcionizmus, szigorú importkorlátozás mellett hajtják végre. Az exportőröknek csak akkor vannak esélyeik, ha szállításaikkal kiegészítik a belföldi ipar termelését. A lehetőségeket és az említett korlátokat egyaránt figyelembe kell venniük a magyar vállalati szakembereknek, amikor e távoli földrészen akarnak üzletet kötni. A hazai vállalatok délamerikai kapcsolatai nem új keletűek. Az I. világháború előtt egy sor kereskedelmi megállapodást kötöttek magyar és latin-amerikai vállalkozók. A harmincas években a magyar ipar motorvonatokat exportált Argentínába, s ezeket a szállításokat az ötvenes és a hatvanas években felújították. Mégis: a kereskedelmi kapcsolatokban csak az elmúlt ötéves terv során következett be gyors fejlődés, amikor exportunk megkétszereződött, importunk pedig több mint 80 százalékkal nőtt. / ban kormányon levő republikánus pórt politikusai máris eszerint nyilatkoznak: „Üjra beruháznak!" — sietett kijelenteni például Dole szenátor. Az ellenzékbe szorult demokrata párt nevében megszólaló Bumpers szenátor viszont aggódik: „A gazdasági katasztrófa szélén vagyunk!” Többen hangoztatják, hogy a központi állami bank szerepét betöltő szövetségi intézmény által elindított kamatlábcsökkentés csak választási trükk volt: ezzel akarták az urnákhoz járuló amerikai szavazókat Reagan pártjának megnyerni. A bank előrejelzése szerint ugyanis jövőre legfeljebb kétszázalékos gazdasági növekedés várható, s a munkanélküliek aránya eléri a 11 százalékot az Egyesült Államokban. Mindennek ellenére valószínűnek látszik, hogy mégsem csak választási megfontolásról volt szó. A gazdaság megélénkítése objektív szükséglet, hiszen a drága dollár vonzza az importot, rontja az exportot, gátolja a beruházást, elavulttá teszi a ki nem használt termelőberendezést, tovább növelj az állami költségvetés máris százmilliárdos deficitjét, kiiktatja a belső fogyasztásból a munkanélküliségtől sújtott, vagv egyszerűen vásárlóerejüket vesztő családokat. Ahhoz azonban, hogy a gazdaság gyógyulása valóban megkezdődjék, a New York-i tőzsde legtekintélyesebb szakértője szerint további kamatlábcsökkenés szükséges. Azaz a tőke már érzi az új szelet, de még nem mozdult meg igazán. Ha megmozdul, 1983-ban várható a gazdaság megélénkülése, ami addig tarthat, amíg meg nem bénítja egy újabb inflációs hullámtól való félelem. Vajda Gábor Ebben az időszakban a nem szocialista magyar kivitelből a latin-amerikai országok részesedése elérte az 1,7 százalékot, az importban pedig a 6,3 százalékot. Ez a tendencia a múlt esztendőben tovább folytatódott; tavaly az export már 68 millió dollárt tett ki, a‘z import pedig meghaladta a 284 millió dollárt. A magyar külkereskedelem Dél-Amerikában elsősorban Argentínára, Brazíliára, Perura és Venezuelára koncentrálódik. E négy ország részesedése összes latin-amerikai exportunkból 72 százalék, az importból pedig még nagyobb. A tavasszal Dél-Amerikában járt magas szintű magyar delegáció körútja során több megállapodást írt alá, többek között Brazíliával egy 580 millió dollár értékű csomagterv készült, amelyet 1982—85 során valósítanak meg. Mindez természetesen bizonyos mértékig megkönnyíti a magyar áruk értékesítését a dél-amerikai piacon, de korántsem jelenti azt, hogy nem kell megküzdeni a brazíliai és a külföldi konkurenciával. Itt is csak akkor talál gazdára a magyar termék, ha legalább azono^ minőségű a legnagyobb nyugateurópai és amerikai cégek árucikkeivel. Eddig meglehetősen kiegyensúlyozatlan volt a magyar—brazil külkereskedelmi forgalom, éppen áruink gyengébb minősége miatt. (A magyar export évek óta 10 millió dollár körül mozog, a Brazíliából származó behozatalunk értéke pedig 200 millió dollárt tett ki.) A keretmegállapodás nagyobb lehetőséget nyújt a kereskedelmi egyensúly megteremtésére. Mit kínálnak a magyarok Dél-Ámerikában? Néhány hazai vállalatnak: a MEDICOR Műveknek, a Magyar Hajó- és Darugyárnak, a Ganz-MÁVAG-nak vagy a BUDAVOXNAK már ismert a neve ezen a kontinensen. A MEDICOR például az idén júniusban vegyesvállalatot alapított Brazíliában MEDICOR do Brazil néven, hogy a későbbiekben komplett egészségügyi berendezéseket gyártsanak, és értékesítsenek a dél-amerikai piacon. A Ganz-MÁVAG tolatómozdonyok, a Magyar Hajó- és Darugyár pedig úszódaruk közös gyártásáról tárgyal brazíliai partnereivel. Szóba került az is, hogy a BUDA- VOX és az Ericsson do Brazil gyártásmegosztással kooperációt -hoz létre. Emellett elsősorban olyan termékek exportjára adódik lehetőség, amelyek illeszkednek a folyamatban levő brazil fejlesztési programokhoz. Például sor kerülhet különböző mezőgazdasági rendszerek brazíliai meghonosítására, energetikai, magfizikai kutatóberendezések, nukleáris mérőműszerek, mélyfúró olajtömlők kivitelére. De olyan hagyományos magyar exportágazatok, mint az oktatási eszközök, közlekedési iparág forgalma is növekedhet. Ha... Ha állják a versenyt a távoli piacon; ehhez azonban állandóan jelen kell lenni. Többek között úgy, hogy kooperációt szerveznek, vegyesvállalatokat alapítanak, vagy időszakonként kiállítják a magyar termékeket. Pichler Ferenc
