Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-04 / 285. szám
GmDlEÉJ' 1982. december 4., szombat Ünnepség Békéscsabán a magyar sajté napja alkalmából Arany Jánosra emlékeztek Névadójukra emlékeztek a sarkad! Arany János kollégium lakói. Halálának 100. évfordulóját emléktáblán örökítették meg. Szavalóversenyt tartottak, részt vettek a geszti ünnepségen, virágot helyeztek el az iskola udvarán álló Arany János-szobor talapzatán. Most írják a pályázatokat, gyűjtik az emlékeket, visszamelékezéseket. Rúzsa János magyar szakos nevelő emlékezett Arany Jánosról és az iskola névadójáról: Ady Endréről. Az irodalmi összeállítás a mai fiatalok tiszteletét, érző emberségét, történelmi büszkeségét és jövőt alkotó elkötelezettségét fejezte ki. Örömmel készülnek egy Bartók—Kodály dombormű elhelyezésére is: a legpéldamutatóbb múlt, jelen, jövő emlékhelyei nevelik a sarka- di középiskola fiataljait. Az Ady Múzeum megyénk sok iskolájának mutathatja be a hagyomány — nevelés — oktatás élő egységét. Palaki István mondott ünnepi beszédet Fotó: Veress Erzsi December 7-e a magyar sajtó napja. A közelgő ünnep alkalmából tegnap, pénteken délután Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a Békés megyei Népújság, a Szövetkezeti Élet és a Békés megyei Lapkiadó Vállalat vezetőit, pártós tömegszervezeti tisztségviselőit. Ezt megelőzően, délelőtt a megyei pártbizottság nagytermében tartották meg a sajtónapi ünnepséget, amelyen részt vett Várai Mi- hályné, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szeljak György, az SZMT titkára, Bocskai Mihályné, a Hazafias Népfront megyei alel- nöke. Az ünnepség részvevőit dr. Árpási Zoltán, a lapkiadó vállalat igazgatója köszöntötte, majd Pataki István, a megyei pártbizottság tagja, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. „Néhány nap múlva, december 7-én lesz a magyar sajtó napja. Hatvannégy évvel ezelőtt ezen a napon jelent meg Budapest utcáin a KMP hivatalos lapja: a Vörös Üjság. Magyarországon az első olyan sajtótermék, amely a munkásosztály harcos lapjaként vallotta, hirdette és terjesztette a marxizmus—leninizmus eszméit, lelkesítette és mozgósította a dolgozókat a kapitalizmus megdöntésére, a munkásosztály hatalmának megteremtésére ... A Vörös Üjság forradalmi feladatot teljesített, a nép hangján, a néphez szólt, kifejezve a dolgozók tömegeinek követelését, körvonalazva a szabadság és az igazi demokrácia létrehozásának lehetőségét. Ezért ünnepeljük december 7-ét, emKözépiskolások vetélkedője Sarkadon lékezve és emlékeztetve a kommunista sajtó elévülhetetlen történelmi érdemeire, legszebb hagyományaira, harcos útjának legfontosabb tapasztalataira” — mondta bevezetőül az előadó, majd a munkássajtó _ kialakulásáról, szerepéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az osztályharcos sajtó mindig is törekedett a tömegek megnyerésére, a párt és a tömegek közti kapcsolat erősítésére. Emlékeztetett arra, a tömegtájékoztatás szerepe, jelentősége napjainkban sem csökkent, a munkássajtó nemcsak a kommunista párt megteremtésében, a hatalom megszerzésében töltötte be szerepét, hanem szocialista fejlődé- | sünk jelenlegi időszakában f is. A pártos, hiteles, gyors j tájékoztatás napjainkban is i alapvétő követelmény — í mondta Pataki István —, { mert csakis ez járulhat hozzá a szocialista demokrácia oly kívánatos fejlődéséhez, a párt és a tömegek kapcsola- ; tának erősítéséhez. Beszédében ezután'felelevenítette a \ Békés megyei sajtó történetét. Az ünnepi beszéd után 5 Várai Mihályné átadta a j Népszabadság és a - megyei j lap terjesztésében kiemelke- I dő eredményt elért egyének- I nek, kollektíváknak az em- \ lékplakettet, majd törzsgár- | da- és Kiváló Dolgozó kitüntetések átadására került I Az ünnepség részvevői végül megkoszorúzták a me- • gyei pártbizottság székházé- j nak falán elhelyezett Békés ( megyei Népszava-emléktáb- lát. T. I. A Szegedi Postaigazgatóság középiskoláinak legjobbjai gyűltek össze Sarkadon: Bajáról, Szegedről, Kistelekről! A vetélkedő célja a Szegedi Igazgatóság Makarenko Szocialista Brigádja által alapított „Makarenko Kupa” megszerzése volt. Ezért zúgott a telexgép, oldottak meg összetett szakmai , feladatokat, rendeztek vidám „sport-erőpróbát”! A hangulatos találkozó másik szép értéke az a barátság, amely egyre mélyebb, sokoldalúbb szálakkal fűzi össze az iskolákat. Fontos az a tapasztalatcsere is. amely a nevelést, a közösségek felelős képviseletét, a hagyományok gazdagítását erősíti. A vetélkedőt a sarkadi „kispostások” nyerték meg, második Baja, harmadik Szeged, negyedik Kistelek tanulói lettek. A találkozó értékét a nevelők és a posta — vasútforgalmi képzés országos vezetőinek találkozása is fokozta. Eljött Biró László KPM-osztályvezető, Vízi György MM-főelőadó, dr. Juhász Pálné, a Posta Vezérigazgatóság képviselője. 1983-ban a szegedi „Bebrits Lajos” szakközépiskola rendezi meg a „Makarenko Kupáért” vívott „harcot”. Sorompószemle — szerencsétlenségek megelőzéséért A vasúti átjárókban bekövetkezett tömegszerencsétlenségek nyomán a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium az egész országra kiterjedő vizsgálatot rendelt el; szakemberek mérték fel az elmúlt hónapban, hogy mely út—vasút kereszteződésekben gátolják különböző okok a biztonságos, baleset- mentes áthaladást. Békés megyében a vizsgálat november közepén befejeződött, s most megtörtént a kiértékelés. Eszerint a me- g^e valamennyi — ötvennyolc — kereszteződésében fellelhetők közlekedést akadályozó tényezők. A biztosítóberendezések Valamennyi sorompónál megvannak és jól működnek, a közúti jelzések szabványosak és hiánytalanok, de a sorompók- legtöbb helyen takarásban vannak: a műúton haladó járművek vezetői fák, bokrok, domborzatok, különböző építmények miatt nem látnak rá kellő távolságból a vasúti kereszteződésre. A vizsgálatot végző bizottság már a szemléken elrendelte, hogy azokat az akadályokat, amelyek nagy költség és munka nélkül fölszámolhatok, azonnal távolítsák el. Mindjárt a helyszínen kijelölték azokat a technikusokat, mérnököket is, akik egy-egy kerszteződés környékének megtisztításáért, az úgynevezett látóháromszög zavartalan biztosításáért felelősek. A szemlebizottság javaslatot tesz az illetékeseknek a közlekedés biztonságát veszélyeztető épületek eltávolítására. Számológépet Dinamikus fejlődés a gyulai AFÉSZ-nél vásároltak A közgazdasági munka, az elemzések és a könyvvitel korszerű és viszonylag olcsó eszközei a programozható számológépek, sorkalkulátorok. Ezért határoztak úgy a Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének szakemberei, hogy segítik a Békés megyei termelőszövetkezeteket az említett gépek beszerzésében. Felvették a kapcsolatot a Szolnok megyei TESZÖV dolgozóival, akik a Ptk 1096- os programozható zsebszámológépet és a hozzá kapcsolt KA—100-as típusú, szalagsornyomtatóval ellátott komplett asztali kalkulátort forgalmazzák. E kapcsolatfelvétel eredményeként" jött létre az a gépátadás, amelyre tegnap, december 3-án, Békéscsabán került sor. összesen 25 termelőszövetkezet szakemberei vihették haza az olcsó, ám hasznos kisgépeket. A gépekhez olyan progratncsomago- kat is kaptak, amelyek lehetővé teszik a mindennapos számviteli munka megköny- nyítését. m. sz. zs. ■ Tegnap, december 3-án tartotta év végi küldöttközgyűlését a gyulai. ÁFÉSZ, amelyen többek között részt vett dr. Marsi Gyula, a párt városi bizottságának első titkára, dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke és a MÉSZÖV képviseletében Orosz Sándor, az _ÁFÉSZ- titkárság vezetője. A küldötteket elsőként Paulik János, az igazgatóság elnöke tájékoztatta az első háromnegyedévi célkitűzések végrehajtásáról. A beszámolóból kiderült: a gyulai ÁFÉSZ-nél a nehezebbé vált közgazdasági szabályozók ellenére is dinamikus volt a fejlődés. A kilenc hónap alatt árbevételük elérte az 530 millió forintot, amely 48 millió forinttal több a tavalyinál, de még a tervezettet is meghaladta 13 millió forinttal. Legnagyobb szerepe az árbevételben a kiskereskedelmi ágazatnak volt, amely 437,5 millió forint árbevételt ért el. A legnagyobb felfutást az élelmiszer főárucsoport biztosított. Persze, mindehhez az kellett, hogy az árubeszerzés megfelelő legyen. Ezért a megyei nagykereskedelmi vállalatokon kívül több más helyről is vettek át árut az áruválaszték bővítése és színesítése érdekében. A vendéglátó ágazat 50—56 millió forintos árbevételt ért el, amely az összes forgalom több mint 10 százaléka. Jelentős növekedésről adhatott számot a felvásárlási ágazat, amelynek forgalma meghaladta a 33 millió • forintot, a bázishoz viszonyítva ez 35 százalékos növekedésnek fele] meg, a dinamikus fejlődés a nyereségre is jó hatással volt, hiszen az év első kilenc hónapjában a szövetkezet több mint 12 millió forintos nyereséget ért el. A taglétszám 170-nel gyarapodott, és így összességében eléri a tízezret. Várhatóan év végére megvalósul a hálózatfejlesztési terv is. Az eredmények ismertetése mellett szó volt a jövő gazdasági év előirányzatairól, majd a nő- és ifjúsági bizottság adott beszámolót munkájáról. A küldöttgyűlés bejelentésekkel ért véget. Béla Ottó Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. DECEMBER 3-AN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) Trabant Hyc. Combi (Bp. Trabant Lim. (Bp.) Trabant Lim. (Győr) Trabant Lim. (Debrecen) Trabant Combi (Bp.) Trabant Combi (Győr) Wartburg Lim. (Bp.) Wartburg Lim. (Győr) Wartburg de Luxe (Bp.) Wartburg de Luxe (Győr) Wartburg de L. tolót. (Bp Wartburg Lim. tolót. (Bp.) Wartburg Tourist (Bp.) Wartburg Tourist (Győr) Skoda 105 S (Bp.) Skoda 105 Skoda 105 Skoda 120 Skoda 120 Skoda 12o (Győr) (Debrecen) (Bp.) (Győr) (Debrecen) Lada 1200 (Bp.) Lada 1200 (Debrecen) Lada 1200 (Győr) Lada 1300 S (Bp.) Lada 1300 S (Debrecen) Lada 1300 S (Győr) Lada 1500 (Bp.) Lada 1500 (Debrecen) Lada 1500 (Győr) Lada 1600 (Bp.) Lada 1600 (Debrecen) Lada Combi (Bp.) Lada Combi (Debrecen) Moszkvics (Bp.) Polski Fiat 126 P (Bp.) Polski Fiat 126 P (Győr) Polski Fiat 1500 (Bp.) Dacia (Bp.) Dacia (Debrecen) Zasztava (Bp.) 13 222 77 11 828 10 525 8 141 4 799 3 406 7 468 4 136 9 148 5 373 .) 1 350 2 029 4 172 1 612 6 310 5 547 5 061 11 070 8 204 6 f94 18 997 11 997 5 682 8 266 5 435 1 988 8 277 5 600 2 116 3 413 1 707 4 284 1 794 11 474 13 901 4 432 3 532 10 872 5 349 1 165 Befejezhetetlen programunk |éhány évvel ezelőtt — még mielőtt az olajválság kellemetlen következményei a mi gazdasági életünkbe is „begyűrűztek” volna — egy mezőgazdasági energetikai tanácskozáson Baranyi Ferenc, a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet főmérnöke mondhatni szenvedéllyel amellett érvelt, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés növekvő feladatainak csak növekvő energiaráfordítással tehet eleget. Más kérdés, hogy éppen a Vörös Csillag Tsz energia- gazdálkodásában dolgozók voltak azok, akik a főmérnök irányításával napjainkra bebizonyították: lehet úgy fokozni a termelést, hogy közben az egy forintnyi termelési, érték előállításához felhasznált energiamennyiséget csökkentik. A hangsúly pedig ezen, a lehetőségen van. Hozzá kell tenni, hogy az a néhány joule energiamegtakarítás, amit egy forint érték megtermelése közben „megfogható”, nem könnyen jön össze. A termelőknek még sincs más választásuk, mint forintonkénti fillérek megmentése. El lehet képzelni, hogy ott — a füzesgyarmati közösben például —, ahol a termelési érték már közelíti az egymilliárd forintot, az energiaköltség pedig hat év alatt két és félszeresére nő, meghaladva az 58 millió forintot, mit jelent forintonként az a néhány fillér megtakarítás is. Ezen a szinten egyébként a hagyományos „lámpaolto- gatós” módszerrel már nem lehet takarékoskodni, ott csak újabb és mindig újabb praktikákkal lehet célhoz jutni. Állandó figyelemmel, fejtöréssel és néha bizony nem kis befektetéssel. Mert az még viszonylag egyszerűen megoldható, hogy a traktorok is szabályos üzem- anyagkútnál tankoljanak, ne ötletszerűen és szabadon, egy mesterséges világításra és fűtésre alapozott sertésvagy baromfitartó ólat viszont nem olyan egyszerű már átalakítani ahhoz, hogy a neon meg az olajkályha helyett a napfényt, meg a napmeleget hasznosíthassák. Igaz, olajtüzelésről pakuratüzelésre átállni — ahogy azt megint csak a gyarmatiak tették —, vagy a gázt bevezetni, miként ezt többek között a medgyesbodzásiak szeretnék, avagy éppen a közeli termálkút forró vizével helyettesíteni a fűtőolajat, a gádorosiak terve és törekvése szerint — nos mindez- bármilyen ésszerűnek látszik is, nem megy simán. Lehet ugyanis, hogy a beruházás — anyag- és alkatrészhiány okán — még a hitel megszerzése után sem halad, lehet, hogy a termálkút üzembe léptetése — indokolatlanul — nem egy bürokratikus akadály miatt késik, mégis mindezekkel együtt sincsenek üzemeink abban a helyzetben, hogy lemondjanak az ésszerűsítésről. Az ősz ugyanis nem lesz mindig olyan kegyes a terményszárítók üzemeltetőihez, mint az idén, amikor a Viszonylag száraz kukorica milliókban mérhető megtakarítást hozott a legtöbb tengeritermesztő gazdaságban. Ép-, pen ezért kell komolyabban foglalkozni mindenütt a nedves kukoricatárolás lehetőségeinek megteremtésével. Mint ahogy arról sem lehet lemondani, hogy a traktorvezetőket is érdekeltté tegyék az üzemanyag-megtakarításban, a gépkocsivezetők ösztönzéséhez hasonlóan. Ma a legtöbb gépüzemvezető az előbbieket még kivitelezhetetlennek tartja a gyakorlatban, arra hivatkozva, hogy egy-egy gépnek több vezetője van. Ezzel azt is elismer; persze, hogy az üzemeltetés és „nyomon követés” jobb megszervezésével mégiscsak megoldható lenne a rendszeres és folyamatos üzemanyag-megtakarításban a traktorost érdekeltté tenni. Sőt! Ez a megoldás sokáig aligha várathat magára, ha tudjuk, hogy egy K—700-as traktor például 20 ezer liter gázolajat is felemészt egyetlen hónapos földmunkán. Ebből az adatból azután több irányba is elindulhat a „takarékoskodó” gondolkodás. Például: ha már földmunkáról van szó, vizsgálható, hogy megtettünk-e mindent az energiatakarékos talaj művelés meghonosításáért. Azután: rendben van-e az a talaj, avagy meliorálatlan, rossz vízgazdálkodású, ezért kell kétszer annyi munkát beleölni,. mint más területekbe átlagosan. Még tovább: ez a traktor-e az a jelenlegi kínálatból, amely az adott teljesítményhez a legkevesebb üzemanyagot fogyasztja, s végül: biztos, hogy a lehető legésszerűbben szerveztük meg ennek a gépnek a munkáját? E részletes felsorolással csupán azt szerettük volna érzékeltetni, hogy a részletek maguk is igen fontosak lehetnek, mert olajtüzelésről gázfelhasználásra átállni látványos, nagy lépés ugyan, ezzel azonban még csak az energiagazdálkodás alapjait változtattuk meg, a lényeg, s az igazi finom munka még csak ezután következik. A lényeg ugyanis abban van — amiként azt Katona István, a medgyesbodzási tsz párttitkára is megfogalmazta —, hogy a vezetők, de még a középvezetők kezében is ott a kis elektronikus számológép, s mielőtt bármilyen . termelési kérdésben döntenek hatáskörükben, beütik a kis masinába az adatokat, hadd lássák: mi mennyibe kerül? másik dolog meg, aminek ehhez párosulnia kell, az a finom munka, amiről a füzesgyarmati meg a medgyesbodzási tsz energetikusai egybehangzóan szóltak. Hogy tudniillik az energiagazdálkodásban nincsenek befejezett programok! Minden újabb lépést a megtakarításban kezdetnek kell tekinteni, tudva azt, hogy az egységnyi termeléshez felhasznált energia csökkentésével sem állítható ma már meg az energiaköltségek, növekedése. Csak mérsékelhető! Kőváry E. Péter űz Országos Anyag- és Arhivatal közleménye Az egyes motorbenzinfajták fogyasztói ára 1982. december 4-től literenként egységesen 3,20 forinttal — átlagosan 20 százalékkal emelúj fogyasztói árak: a 86-os oktánszámú normálbenziné 18,50, a 92-es oktánszámú szuperbenziné 20,—, a 98-as oktánszámú extra benziné 21,50 forint literenként. (MTI)
