Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-29 / 304. szám
NÉPÚJSÁG o 1982. december 29., szerda flz idei eredményekről és a jövő évi feladatokról / Beszélgetés Poliák Györggyel, az ÓÉV műszaki igazgató-helyettesével A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV) az 1982. évi 810 millió forint értékű termelési tervét teljesítette. A lakásépítést már december közepén befejezte, ezenkívül átadott Budapesten 198 lakást. Az idei eredményekről, a fejlesztésről és az 1983. évi célokról beszélgettem Poliák Györggyel, a vállalat műszaki igazgatóhelyettesével, aki bevezetőben elmondta, hogy elsőrendű feladat ezután is a gazdasági eredmény további növelése. Tavaly 21 millió forint nyereséget értek el, az idén 28 millió forint volt a terv, amit a számítások szerint túl fognak teljesíteni. Ebből az összegből lehetővé válik annak az 1977-ben felvett állami beruházási hitelnek a törlesztése, amit a vállalat a központi telep létrehozására, daruk, földmunkagépek vásárlására fordított. — Milyen szervezési változtatás történt 1982-ben? — A termeléshez igazodó szervezés nélkül nem tudnánk a fokozódó követelményeknek eleget tenni, ezért egyebek közt központosítottuk a szerelőipart. A központi telepen, a betongyárban laboratóriumot létesítettünk a beton minőségének ellenőrzésére. A központi telepre helyeztük át a mész- és habarcskészítő üzemet. Beköl- tözhetővé tettük a tmk-üze- met, ami egymagában 20 millió forintba került. Lehetővé válik azonban a más vállalatokkal való együttműködés, ami a költségek gyorsabb visszatérülését segíti elő. — Kérem, beszéljen a műszaki fejlesztésről. — Megvettünk egy találmányt, a mikrocölöp-alapo- zás módszerét, amely lakóházak és más létesítmények építésénél is alkalmazható. Az eddigieknél kevesebb ember, energia, idő és eszköz kell hozzá. Egy év alatt több százezer forintot takaríthatunk meg vele, ami a későbbiekben az építkezés árának a csökkentésében is megmutatkozhat. Jelentős a folyamatvezérléses mikroprocesz- szor alkalmazása, egyszerűbben kifejezve: a betongyár automatizálása, amely mintegy 5 százalék cementmegtakarítást eredményez, és az innen kikerülő beton kiváló minőségű. Harmadikként említem a poligonüzemben a gőzölési technológia korszerűsítését, amely egy újítás nyomán vált lehetővé. — Miből teremtették elő a költségeket? — A telephelyek egy részét (a Csorvási úton, a Szabolcs és a Szerdahelyi utcában) eladtuk, azok árából fedeztük a költségeket. — Mik az 1983. évi célok? — A betongyártási folyamatot nukleáris nedvesség- mérővel egészítjük ki, ami tovább javítja a minőséget, és cementmegtakarítással is jár. A poligonüzem termékeit közösségi létesítmények (óvodák, iskolák) építésére is alkalmassá tesszük. Erre már megállapodást kötöttünk a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalattal és a Békés megyei Beruházási Vállalattal. Az első ilyen létesítmény a gerlai 8 tantermes iskola lesz. A mikrocölöp-alapozási módszert bevezetjük a lakóházak építésénél. Erre az alapra kerül az előre gyártott fogadószint. Végül megemlítem még, hogy a poligonüzemben a nem paneles lakások építéséhez a helyszíni munka csökkentésére előre gyártott térelemeket (fürdőszobát, kamrát, WC-t) készítünk. A vízvezetéket, a szennyvíz- és az esővíz-elvezető csöveket ugyancsak beépítjük. — A vezetésben milyen szervezési változtatást terveznek? — A műszaki fejlesztési osztály az én irányításom alá kerül. A jövőben még korszerűbbé akarjuk tenni a termelést, felhasználva azokat az anyagokat, eszközöket, amelyeket megszerezhetünk, vagy mi magunk képesek vagyunk létrehozni, kifejleszteni. Ennek egyik fontos feltétele, hogy lássunk túl a vállalat határain és az is, hogy támogassuk az alkotó, az újat kereső embereket törekvéseik megvalósításában. — Tapasztalható ilyen törekvés? — Igen.' Jellemzésként elmondom, hogy 1982-ben 18 jelentősebb újítást fogadott el a vállalat, s ezek egyenként átlagosan több mint 100 ezer forint gazdasági haszonnal jártak. — Kik voltak a legeredményesebb újítók? — Többek között Hőgye Mihály, aki a legtöbb újítást adta be. Tóth Sándor főművezető tolótetős darabosmésztárolója lehetővé teszi a mész megóvását és géppel való rakodását. Ugyancsak az ő ötlete nyomán mészoltásra talajvizet használnak fel. A poligonüzemben Kukla Imre és Nagy Zsigmond villany- szerelő, valamint Hajkó György lakatos rendszeresen figyelemmel kísérik a termelési folyamatot. A maguk készítette eszközökkel, szerszámokkal már eddig is több igen hasznos változtatást hajtottak végre. Malatyinszki Pál főgépész a kazán túlfűtésének megelőzésére olyan szabályozót készített, amelynek alkalmazásával egy fűtési idényben az irodaházban csaknem százezer forint megtakarítást sikerült elérni. Az újítást más helyeken is felhasználjuk majd. — Mik a lehetőségek a jövőben? — Másfél éve jött létre az újítók klubja, melynek Póta Mátyásné mérnöknő volt a kezdeményezője, majd ő lett a klub elnöke. Ez a jelenleg 15 tagú lelkes csoport havonként tart rendezvényt, melyen elmondják véleményüket, javaslatukat. Ilyen alkalmakkor a vállalati újítási feladattervben szereplő egy- egy témakör megoldására csoportokat is szerveznek. Évente két alkalommal ötletnapot tartunk. Az ötletekből néha újítás is lesz. Arra törekszünk, hogy a jó és hasznos újításokat, ötleteket felhasználjuk, szerzőiket pedig megfelelő díjazásban részesítsük. A jövő évi termelési terv hasonló az ideihez, amit valamivel kevesebb létszámmal kell megvalósítanunk. Nyilvánvaló, hogy ez a megszokott eszközökkel nem lehetséges. Szükséges az új, a korszerűbb, a termelékenyebb megoldások keresése, alkalmazása. Lehetőség van tehát nálunk továbbra is arra, hogy az alkotni vágyó emberek anyagi és erkölcsi elismerést érdemeljenek ki — fejezte be a beszélgetést Poliák György. Pásztor Béla termelést a tudományos-műszaki haladás legmagasabb fokára emeli. Aligha van a városban olyan szociális probléma, melyet oly következetességgel és kitartással oldanának meg, mint a lakáshelyzetet. A két utóbbi ötéves terv időszakában itt évenként mintegy 25 ezer lakás épül, de még ez sem elegendő, mert a lakosság száma rendkívül gyors ütemben növekszik: 1961 óta 1,2 millióról 2,3 millióra gyarapodtak a kijeviek. A problémát megoldani nem olyap egyszerű, azért sem, mert a város több kerülete alapos rekonstrukcióra szorul, különösen a régi városrész. Emellett a város területi terjeszkedése nem célszerű, egyrészt mivel nem lenne gazdaságos, másrészt megbontaná Kijev évszázadok során kialakult jellegzetes városképét, amelyet napjainkban a világ legszebb városai közt tartanak számon. Igen kifejező a virágba borult gesztenyeág Kijev címerében, Az utcák árnyas fasoraira, a sok-sok parkra, virágos térre különösen büszke minden kijevi, akikre — a statisztika szerint — fejenként 19,5 négyzetméter zöld terület jut. A kijeviek egészségét közel 50 ezer egészségügyi dolgozó vigyázza. A jelenlegi ötéves tervben — 1985-ig — újabb 15 rendelőintézet, 14 kórház és gyógyintézet építése szerepel. Kijev a közép- és felsőfokú oktatás óriási központja: 260 általános iskolájában, 40 szakmunkásképzőjében, 39 technikumában és főiskoláján 212 ezer fiatal tanul. Gazdag a város kulturális élete. Aligha szükséges külön méltatni olyan együtteseket, mint az Ukrán SZSZK Állami Akadémiai Opera- és Balettszínháza, az Ukrán Népi Kórus, az Ukrán SZSZK Akadémiai Tánc- együttese, a Dumka Énekkar, a Bandola Együttes és a többiek. Ehhez még hoz- závehetjük a sokezernyi műkedvelő csoportot, a 68 mozit, a 1357 könyvtárat, a 32 múzeumot. Nagy teljesítményű turbinák Az atomerőművek millió- Ezeknek a turbináknak nyi teljesítményű turbináit elődeikhez képest számos az Ukrajna egyik legnagyobb előnyük, így például csökvállalata, a harkovi turbina- kent a vibráció, megnőtt a gyár készíti. gépegységek időtartama. SzaAz egymillió kilowatt teljesítményű turbina rotorját gyor- sító-egyensúlyozó állványra helyezik vatolják a "szükséges üzemelést, korszerűbb lett automatikus irányítórendszerük. A turbinaóriások sorozat- gyártásának megszervezésében- az ország negyven tudományos intézménye vesz részt. Az első nagy teljesítményű turbinákat már útnak indították a Szovjetunióban épülő atomerőművekhez, amelyekben a XI. ötéves terv során 24—25 millió kilowatt- nyi új kapacitást helyeznek üzembe. Öröklődő népművészet Az ukrán népet művészetének ápolása, a gazdag örökség megbecsülése ugyanúgy jellemzi, mint valamennyi szovjet köztársaságot. A nép művészete mindenkor szépíti a napi használati tárgyakat, a tányérokon élénk színekben virulnak a hagyományosan stilizált virágok, a kapukon, a házak ablakkeretein sorba elhelyezve kelnek életre a természet népművészetivé nemesedő alakjai, a szarvas, a medve és a madarak egész serege. S mindez olyan harmóniában egyesül, hogy a szokásosan kifestett parasztházak egyéniek lesznek, mégis meg lehet különbőz- 1 tetni őket távolabbi tájak sa- j játos díszítő jegyeitől. Marija Primacsenko népművész és Fedor fia — házuk előtt a kijevi terület egy falujában Változó szemlélettel Munkásvédelem a körösladányl tsz :-ben — Korábban sok baj volt ezzel a tsz-szel — kezdi a beszélgetést Csetneki István, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munka- védelmi felügyelője. Majd hozzáteszi: — Az utóbbi időben nagyot javult a munkásvédelem. Most a tavasszal feltárt hiányosságok pótlását ellenőrizzük, és egy általános szemlét tartunk a szövetkezet három ipari üzemében. Az irodában már vár a tsz-elnökehelyettes, Búzás János és Pekker Ferenc, munkavédelmi felügyelő. Csetneki Istvánnal együtt ők alkotják a szemlebizottságot. Máris indulunk, az első helyszín a tésztaüzem. A tésztagyártók üzemvezetője, Pájer Sándor — a szokásnak megfelelően — átadja a munkavédelmi oktatásról vezetett naplót. Akad benne egy kis hiányosság, az egyik oktatás leírásánál például nem rögzítették, mi hangzott el az előadáson. — Be kell írni — mondja Csetneki István —, mert egy baleset elbírálásakor döntő lehet, vajon a dolgozó tudott-e a veszélyforrásról, vagy sem? Először a tojásfeltörő helyiségben nézünk szét. A fehér köpenyes asszonynál egy hibát fedezünk fel: nem az előírt kismamacipőt viseli. A felügyelő megjegyzése egy „ejnye-ejnye”, és egy bejegyzés a szemlenaplóba. A tavaszi szemlén is hiányzott, és még mindig nincs védőburkolat a nyújtógépen. Pájer Sándor a plexilemez hiányára panaszkodik. ígéri, hogy a téli, évente szokásos felújításkor pótolják, mert végre megtudták, hol lehet beszerezni. Körbejárjuk a munkatermeket, csomagolóhelyiséget, a tésztaszárítót. A bizottság elégedett az általános renddel, igaz, néhány apró szabálytalanság akad. A csigakészítők szobájában ismerősként üdvözlik az asszonyok Csetneki Istvánt: — Mi újság, megint vizsgáztatni jött? — kérdi tréfásan egyikük. — Nem, most mást nézek. De ne féljenek attól a vizsgától! Senki nem halt bele, ugye? — Hát, persze, hogy nem — ért egyet az asszony. A bőrüzemben ismét Pájer Sándor kalauzol, ennek is ő a vezetője. A bizottság tagjai közben elmesélik, hogy végre elkészült a szociális helyiség. Néhány hete kulturált ebédlőben étkezhetnek, modern fürdőben zuhanyozhatnak a dolgozók. Az új létesítményt is meg kell azonban szokni. Sokan még mindig a gép mellett tartják a táskájukat, pedig be kell rakni az öltöző szekrénybe. Most tehát azt is figyeljük, hallgatnak-e a legutóbbi ellenőrzésen kiadott utasításra, hogy a táskának a szekrényben a helye? Ogy tűnik, igen, sehol egy táska. A bőrfaragó műhelyben azonban akad gond. Hiányzik a gépekről egy la- ticell-lemez, amely megakadályozná, hogy a dolgozó keze beleérjen a vágórészbe. Gyorsan pótolni kell — mondja Csetneki István —:, mert nagyon éles pengék vannak benne, előfordulhat, hogy valakinek megvágja a kezét. A szárítónál hatalmas vaskeretre rögzítik a bőröket. Először az egyik, majd » másik felére. Nem lehet könnyű munka, ezt rögtön látni, a négy asszony erőlködik a megfordításakor. A szemlé- zők egyetértenek benne, hogy gépesíteni kell a munkát — úgy tűnik, munkavédelmi újítás lesz belőle. Megnézzük a szociális létesítményt, majd körbejárjuk a telepet. A bőrök szép rendben sorolnak az udvaron. Pájer Sándor megjegyzi: — Sokat javult itt a helyzet, de én még mindig nagyobb rendet szeretnék. A faüzem vezetője már kikészítette a naplót. Apróbb hibák ebben is akadnak, de Csatári György másra hívja fel a figyelmet: — A munkavédelmi oktatás megtartása óta nem fordult elő baleset, és ez a lényeg! Egyetértünk, de azért a naplót is pontosan kell vezetni — teszi hozzá Csetneki István. A meglehetősen hideg, huzatos munkateremben első látásra minden rendben. A gépeken megtalálható az üzemben tartási utasítás, és a pneumatikus szegezőgépet is szabályosan leszerelték a légsűrítőről, mivel éppen nem használják. A raklapbesütőnél a munkavédelmi felügyelő először tovább megy, majd — mintha megérezné valamit — visszafordul. Éles szemmel egy szabálytalanul bekötött áramforrást fedez fel. Halkan, de határozottan kiadja az utasítást: azonnal le kell szerelni, nehogy valakit megrázzon az áram. Az üzemvezető maga lát neki, egy pillanat alatt megszünteti a „bűnös” vezetéket. Szerencsére már befejezték a raklapok megjelölését, nem okoz gondot a sütőlap kiesése. A gyalugépnél a szabályos védőkötényt kéri számon Csetneki István. Kis tétovázás után a munkások kiderítik, hogy használják, sőt kéznél van mindegyik. Látunk még néhány hiányzó gépburkolatot, ezek is bekerülnek a jegyzőkönyvbe. Csatári György elfogadja a megállapított hiányosságokat: — Tulajdonképpen ez a lényege az ellenőrzésnek. Hogy olyan szabálytalanságokat vesz észre a bizottság, ami nekünk, akik minden nap látjuk, fel sem tűnnek. Természetesen, mindent rövidesen pótolunk, hiszen nemcsak a munkásnak kár egy baleset, mi vezetők is nagyon félünk tőle. A szemlék összegzésénél Búzás János és Pekker Ferenc egyetért, hogy sokat javult a tésztaüzem és a bőrüzem munkavédelmi helyzete. A faüzemnél feltárt hibák azonban figyelmeztető- ek; elsősorban a tsz-vezetésnek, hiszen az ő feladatuk, hogy biztosítsák az anyagiakat a hibák kijavításához. Hasonló véleményen van Csetneki István, aki mégis elégedett. Néhány éve itt még munkacipőt sem akartak venni a dolgozóknak, most pedig már vetítőt vásárolnak a munkavédelmi oktatások sikeres megtartásához. Olyan változás ez, amely jól tükrözi, hogyan formálódik a vezetés és a tsz-tagság szemlélete — jegyzi meg búcsúzáskor. M. Szabó Zsuzsa
