Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-29 / 304. szám
1982, december 29., szerda NÉPÚJSÁG Pomogáts Béla: Hz újabb magyar irodalom 1945—1981 Ö, hol vagy Szerb Antal, Babits Mihály, Benedek Marcell, Németh László, Halász Gábor, Gyergyai Albert — sóhajt fel az olvasó, miután hősies küzdelemmel átrágta magát Pomogáts Béla hatszáz oldalas könyvén. Hol vannak az irodalomtörténészek, akik művészei is a szónak, nemcsak bölcsességeket írnak, de szépen is teszik azt? Kevés, a Pomogátséhoz hasonló száraz, nyögvenyelős könyv került a kezembe az elmúlt években ... Szinte érthetetlen is, hogy ilyen, mert ha van téma, amely izgalmas, amely után kapva-kap magyartanár és irodalomszerető laikus, vizsgára készülő diák, és már „kész” szakember, akkor az elmúlt négy évtized magyar irodalmának története mindenképpen az. Az új „spenót” szintén kedvet lelombozó gigantomániáját ismerve meg szinte égetően szükségessé vált egy jól használható kézikönyv, amely adataiban megbízható, kompozíciójában friss és nyitott. Ez tette kelendővé, már-már sikerkönyvvé Pomogáts Béla munkáját. Mindaddig persze, míg arra nem vállalkozik valaki, hogy végig is olvassa... Nos, erről jó szívvel lebeszélek mindenkit, aki ismeri a fentebb felsorolt szerzőket, akinek valamelyes képzetei, illúziói vannak az irodalomtörténetről. Csak kortyolgatni szabad, óvatosan, mint az angolkeserút. Mert valami haszna azért van ennek a könyvnek is. Mindenekelőtt a névmutató, s a kötetnek a második része, amely kissé bőbcszédúen megírt bibliográfiának is tekinthető. Megtudhatjuk egy-egy szerző születési (néhánynak az elhalálozási) dátumát, a kötetek címét, megjelenésének idejét. Hasznos és fontos tudnivalók ezek, s — sajnos — jószerével hozzáférhetetlenek is máshol. Mindenesetre némi fáradság, utánajárás szükséges hozzá. Tehát ami dicsérendő a könyvben, az Detre Józsefné (a névmutató) és Csapody Miklós (az irodalmi díjasok névsora) munkája. Zomborban vendégszerepeit a kecskeméti színház Bács-Kiskun megye és a jugoszláviai Vajdaság között másfél évtizede létesült testvérmegyei kapcsolat. Ennek jegyében utazott Zomborba — immár tizedik alkalommal — a kecskeméti Katona József Színház társulata. A vendégjátékra ezúttal a felújított színházépületben került sor. A zombori színházat ugyanis 100 évvel ezelőtt, 1882. november 2-án avatták. Az akkori épületnek ma már csak a falai eredetiek, a teljes technikai részt — részben magyar berendezésekre —- kicserélték. A nézőteret viszont eredeti formájában építették újjá, és megőrizték a régi homlokzat egy részét is. A 100 éves múlt emlékeit pedig az épületben kialakított múzeumban mutatják be. A vendégjáték alkalmával a kecskemétiek Vörösmarty Mihály—Görgey Gábor: Handabasa című zenés vígjátékát mutatták be. A 100 éves zombori szerb népszínház múltját a most átadott épület színészmúzeumában mutatják be (MTl-fotó: Karáth Imre felvételei — KS) flz ősmitoszok tudója volt Érdemes azért szemügyre venni néhány megjegyzés erejéig magát a „törzsanya-, got” is. Mindenekelőtt el kell ismerni Pomogáts Béla hallatlan bátorságát, amely- lyel egyáltalán bele mert vágni ebbe a munkába. Hisz tudjuk, egyetlen intézet, még maga a Tudományos Akadémia sem tudta megoldani ezt a feladatot. (A két új „spenót” csak részterületeket tekintett át, s azok is a kritika pergőtüzébe kerültek . . .) Joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért olyan nagy ez a feladat. Nos, a válasz magában a könyvben van. Az egyik gond a szemléleté. A legkézenfekvőbb a pozitivista módszer lenne, mindaddig, amíg az elmélet ki nem dolgoz néhány vitatott kérdést. Érzi ezt Pomogáts is, ezért menekül a közhelyekhez, a már elfeledettnek hitt irodalmi zsargonhoz. Ilyen kifejezések olvashatók — százával! — a könyvben, mint például: „a költő a valóság gondjai fölé hajolt”, vagy „a vidék üzenetét hozta”. Szinte bárhol ütjük fel a könyvet, ezekbe botlunk. „A modern értelmiségi ember ellentmondásos élményeit és felismerését fejezte ki” — írja Tornai Józsefről. De korunk mely költőjéről nem mondható el ez? Takács Imre: „Mint a költői realizmus és a népi hagyományok követője lépett fel." Mint sokan mások — tehetnénk hozzá. Ám a legnagyobb nehézség — leküzdhetetlennek tűnik Pomogáts számára —éppen az átalakulás, más szóval az író személyiségének, életművének fejlődését bemutatni. Durván leegyszerűsítve három sémával dolgozik. Azok, akik már 1945 előtt is publikáltak vagy „felismerték az új társadalom igazságait”, vagy „igazolva látták eddigi törekvésüket”, ám az ötvenes években szinte kivétel nélkül „elkomorultak”, vagy „sematikussá” váltak, vagy elhallgattak. Az utóbbiakkal egyszerűbb a helyzet: nincs mű. ' nem keli beszélni róla. A másik „doboz”, . akik 1945 után kezdtek írni. Ök előbb lelkesedtek. majd kiábrándultak, hogy 1957—1960 körül visszanyerjék alkotókedvüket, s azóta is „töretlen az emberbe vetett hitük”. Ök a „derékhad". Ami persze nem olyan egyszerű, mert több „derékhadról” is olvashatunk. de ebbe már tényleg ne menjünk bele. Viszonylag könnyebbnek tűnik a szerző dolga a legfiatalabb írástudókkal, mert csak 1-2 kötet címét kell sablonos mondatokba foglalni. Csupán egy példát erre is: „A modern prózairodalom személyesebb jellegű, ironikus vagy groteszk ábrázolásmódja jellemzi...” s következik egy tucatnyi név Kolozsvári Papp Lászlótól Sebeők Jánosig. Nem szóltam eddig a kötet első harmadáról, az elméleti, irodalomtörtéheti fejtegetésekről. Az öt fejezetcím: Az irodalom élete, A költészet. Az elbeszélő irodalom, A drámairodalom és az irodalomtudomány logikusnak tűnő elrendezést sejtet, ám talán ez okozza a legkeservesebb csalódást. Mert hiába a korszakhatárok 1945—1948,. 1948—1956, 1957—1968, 1969—1981, ha a minősítések összemosódnak. Itt derül ki, hogy mekkora csapda, ha lemondunk az esztétikai elemzésről, hogy a napi sajtó és a mozgalmi zsargon patentjaival jelöljünk művészi jelenségeket. Ha van tanulsága ennek a könyvnek, akkor az egyik mindenképpen ez. Ezután már nem lehet ezekkel a tarminusz technikuszokkal irodalomtörténetet írni. Mert. ha érdem (márpedig az!), hogy az író „a valóság gondjai fölé hajol", akkor meg kell mondani azt is, hogyan emelkedik fel ebből a kellemetlen testtartásból, milyen esztétikai minőség születik ebből. Mert az IDŐ kegyetlen rosta, tudjuk, ha máshonnan nem, hát Ady verséből, s kihullik belőle minden. ami értéktelen, ocsú. Kiderülhet (máris kiderült), hogy ami és aki az adott korban ilyen-olyan politikai (tehát irodalmon, esztétikán kívüli) meggondolásból nem kívánatos volt, az marad meg, míg mások, az „aktuálisak” nyomtalanul elenyésznek. Szábó Lőrinc, Németh László, Kassák — nem kell itt névsorolvasás — marad, Aczél Tamás, Nagy Sándor stb. csak' az irodalomtörténészek „csemegéje” lehet immár. Nem véletlenül kezdtem a névsort Szerb Antal(ék) idézésével. Sokáig volt „nem kívánatos” sommás ítéletei, tévedései miatt. Hiszen nem is szentírás az ő magyar és európai irodalom- története, lehet vele vitatkozni is akár, de olvasni kell, mert olvastatja magát. Porqogáts viszont egy bő lére eresztett telefonkönyvet ad el, amelyből éppen a Szerb Antalnál kárhoztatni szokott személyiségjegy hiányzik, az ítélet és a minősítés ereje, bátorsága és hitele. Éneikül pedig nem megy, mert olvashatatlan kásahegy lesz a legizgalmasabb matériából is .. . (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1982.) Horpácsi Sándor Meghalt a magyar ősmítoszok tudója: a baranyai Egyházaskozáron élt Mares György, aki a legteljesebben őrizte meg a moldvai csángók gazdag folklórkincsét. Hetvenkilenc éves volt. Szülőfaluja, Klézsa, híres „termőhelye” volt a csángó daloknak, táncoknak. Mares György egy évtizede kapta meg a Népművészet Mestere címet. Tőle tanulta a pécsi Mecsek táncegyüttes azokat a csángó táncokat, amelyekkel itthon és külföldön nagy sikert aratott. Sok régi népdalt tudott és művészien furulyázott. Ami leginkább felkeltette iránta a néprajz- kutatók érdeklődését, az az általa ismert mondakincs volt. Ünnepi Kodály-est Szarvason A gyakorló óvoda óvodásainak kedves népi játékcsokrai nyitották meg december 15-én a centenáriumi hangversenyt Szarvason, a Vajda Péter Művelődési Központban. Dr. Debreceniné Bakos Erzsébet zeneiskola-igazgató a kodályi életművet méltató szavai után a zenei általános iskola (1. sz. általános iskola) énekkarának tisztán csengő gyermekhangjain szólalt meg egy népdalcsokor, és két bicinium a születésnap tiszteletére. Meghitten hangzott Mozart: Alkonyóra kórusműve. Az Óvónőképző Intézet kórusai közül legelőbb az Istenes Istvánná (intézeti adjunktus) által vezetett I. évfolyam kamarakórusa mutatkozott be. Különösen meggyőző volt a Rameau-mű meghitt előadása. Az I. évfolyam nagykórusa is hasonlóképp igen rövid idő alatt készülhetett fel az első szereplésekre. Máris megmutatkoztak a Bliznákné Dudás Julia intézeti adjunktus vezette kórus erényei. Precíz ritmussal, kidolgozottan szólalt meg Bárdos: Falu végen kórusműve. A ritkán hallott Csikó mellett a feszes tartá- sú Szabadság himnusza zárta a műsor első felét. Szünet után a városi kamarazenekar Lang Gusztáv szakiskolai tanár vezetésével Werner: Divertimentó- jának 1—3—2. tételét adta elő jó tónussal. A fiatalodó zenekar egységes hangzása leginkább az első tétel előadásában mutatkozott meg. Ez évben alakult a városi vegyes kar. A kis létszámú férfikar számbeli fejlesztése mindenképp szükséges lenne. A Darabán Géza intézeti docens által vezetett lelkes kórus legkidolgozottabb műsorszáma Bárdos: Tiszai dallamok kórusműve volt. Nemcsak buzdításként írjuk az életképes kórusról, hogy sokat fejlődött. Az est legnagyobb közönségsikerét az Óvónőképző Intézet II. évfolyamos kórusa aratta Privler Mária intézeti adjunktus vezetésével, Karai: Estéli nótázás kórusművének előadásával. E mű kíséretét is a városi vegyes karnál közreműködő Regős Imre, a zeneiskola igazgató- helyettese látta el a tőle megszokott igényességgel. A kellemes hangulatú estét Szabó Éva, Krizbai Anna intézeti hallgatók szólóének és duettek előadásával színesítették, Nagy Béláné intézeti adjunktus zongorakíséretével. Maginyeczné Bárdos Zsuzsa óvónő, Tóth Ágnes és Teleki Beáta intézeti hallgatók Kodályról szóló versekkel vettek részt az ünnepi műsorban. D. G. Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 9.08: Híres előadóművészek felvételeiből. 10.05:.Téli mustra. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Rumbaritmusban. 11.10: Erich Leinsdorf Mozart gyermekkori szimfóniáiból vezényel. 12.45: Házunk tája. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Kritikusok fóruma. 13.40: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Hangképek és vallomások egy országos népzenei zárótanfolyamról. 15.36: Fritz Kreisler hegedül. 16.05: Borbiró herceg három pőre. 16.46: Bádos Lajos kórusmúvei- ből. 17.05: Nem az igazi, de... 17.30: Pátria — népzenei hanglemezsorozat. 17.44: ..Egy kis itóka ha ... ” 19.15: Gondolat. 20.00: Üj lemezeinkből. 20.24: SzVjatoszlav Richter felvételei. 21.30: öt kontinens — egy éve. 22.30: Lemezgyűjtemények. 23.30: Zenekari muzsika. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Szovjet dalok. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Nóták. 10.00: Zenedélelőtt. 12.05: Népdalok. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Színes szőttes. 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. 16.00: A Diákkönyvtár hangszalagon melléklete. 16.40: Operettmúzeum. 17.00: Nyolc rádió nyolc dala. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Népdalkórusok, népi hangszerszólók. 19.05: Szórakoztató zene Moszkvából. 19.25: Utazás Kautiában. 19.45: A Bad Vompany felvételeiből. 20.35: Válasz. 21.27: A rock and roll csillagai. 22.17: Périchole. 23.20: Szörényi Levente és Bró- dy János dalaiból. III. MŰSOR 9.00: Az Omega együttes ösz- szes felvétele. 9.37: Finn operaciklus. Kokkonen: Az utolsó kísértések. 12.00: Két trió. 13.07: Fekete-Afrika zenéjéből. 13.22: Zenekari muzsika. 15.00: Reneszánsz kórusmuzsika. 15.35: Történelmi operákból. 16.34: öt földrész zenéje. • 16.50: Üj kamarazene-felvételeinkből. 17.45: Reflektorfényben egy operaária. 18.15: Magnósok, figyelem! 19.05: Hangszerszólók. 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. 21.30: Minden versek titkai. Kb. 22.01: Irina Arhipova Szviridov- dalokat énekel. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A lakásgazdálkodás és -elosztás új rendjéről. Ille- __ tékesek válaszolnak a hallgatók és a riporter kérdéseire. Telefon: Szolnok 11-088. Műsorvezetőszerkesztő: Dalocsa István. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna, (ism.) 9.05: Szünidei matiné. A Föld titkai, (ism.) 9.30:Lolka, Bolka Texasbáh- (ism.) „ 9.40: A Losniawski-család. 10.10: Delta. Tudományos híradó. (ism.) 10.35: öt lépés Kairó felé. Amerikai film. (ism., f.-f.) 12.10: Képújság, (f.-f.) 14.05: Iskolatévé. Nyelvtanárok, figyelem! (ism., f.-f.) 15.10: Hírek, (f.-f.) 15.15: Gólyavári esték, (ism.) 16.00: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 16.05: Fogócska. Szokolay Sándor műsora, (ism.) 16.40: Reklám, (f.-f.) 16.50: Képújság, (f.-f.) 16.55: Képes Sport Kupa terem- labdarúgó torna. DVTK— ZTE, és Rába ETO—Haladás mérkőzés. 18.35: Reklám, (f.-f.) 18.45: Tévétorna. 18.50: Esti mese. 19.00: Hatvanéves a Szovjetunió. Közben: Tv-híradó 1. Kb. 21.20: Én vagyok Mária. Svéd film. 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.06: A kisfilmek kedvelőinek: A szabadság és ifjúság szigete. Környező világunk: A város és a természet együttélése. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Hogyan találkozhat egy lány és egy fiú? 22.20: Pulzus. 23.05: Képújság, (f.-f.) BUKAREST 16.05: Aurel Vlaicu. II. rész-. 17.05: Művelődési élet. 17.10: Főiskolások amfiteátruma. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.30: \ köztársaság 35. évfordulóján. 21.05: Folytatásos színház: A lány és a körhinta. 22.00: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Tv-napló. 17.30/ Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Társadalmi témák. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00 : Szórakoztató szerda: Névrokonok. 21.00: Komoly zenei hangverseny. 21.45: Tv-napló. II. MŰSOR 19.00: Kulturális adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Kultúra az objektívben. 20.30: Zágrábi körkép. 20.45: Reklám. 20.50: Drámaest. 22.05: Könyvek és eszmék. SZÍNHÁZ 1982. december 29-én, szerdán 19 órakor Békéscsabán: körtánc ,,I” bérlet (A városi CSÉB előadása) 1982. december 30-án, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ Móricz-bérlet MOZI Békési Bástya: Szuperzsaru. Békéscsabai Szabadság: de. i0 és du. 4 és 6-kor: Panelkapcsolat, 8-kor: Milka. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: Szóljon a rock. fél 8-kor: Fehér telefonok. Gyulai Erkel: Kölcsön vagy ajándék. Gyulai Petőfi: Guernica. Orosházi Partizán: Az ítélet: halál.
