Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-24 / 302. szám
NÉPÚJSÁG 1983. december 24., péntek o Tanácsülésekről jelentjük Békéscsaba A december 22-i, szerdai tanácsülésen a végrehajtó bizottság 1981—1982. évi tevékenységéről hallgatott meg beszámolót a testület. A vb munkáját legutóbb 1980 novemberében a megyei tanács végrehajtó bizottsága, decemberében pedig a városi tanács értékelte. Ezen ciklusprogram kidolgozását határozta meg, amelyben a VI. ötéves terv feladatait fogalmazták meg. A beszámolási időszakban öt új tanácsrendeletet alkotott a vb előterjesztése alapján a városi tanács. A határozatok tartalmasabbak lettek, következetessé és rendszeressé vált a számonkérés. Békéscsabához 6 város környéki község tartozik. A vb az idén értékelte a város környéki irányítás tapasztalatait. A város környéki rendszer bevált, az elkövetkező időszak feladata a kapcsolatok javítása. Második napirendként a jövő évi költségvetést tárgyalta meg a testület. Jövőre fokozott figyelmet kell fordítani valamennyi feladat végrehajtására. Körültekintő pénzügyi politikával, az intézményi önállóság és felelősség nüveléséve.1, a belső tartalékok feltárásával növelni kell a tanácsi munka hatékonyságát. Ezt követően az 1983. évi fejlesztési tervet vitatták meg. Várhatóan 162 állami beruházású lakás építése fejeződik be a megyeszékhelyen. Folytatódik a városi sportcsarnok kivitelezése, és megkezdődik a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola tornatermének építése. A közlekedési ágazat kiemelt beruházása az autóbusz-pályaudvar építése. A résztvevők ezután meghallgatták a testnevelési és sporttevékenység továbbfejlesztésére vonatkozó tanácsi munkáról és az ötnapos munkahétre való áttérés tapasztalatairól szóló előterjesztést. A tanácsülés bejelentésekkel zárult. Békés A szerdán, december 22- én megtartott tanácsülés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés meghallgatásával vette kezdetét. Ezt követően a jövő. évi költségvetés és fejlesztési terv került napirendre. 1983-ban a célcsoportos beruházások megvalósítására 12 millió forintot irányoztak elő, ebből a Rákóczi út 1. szám alatt épülő 39 lakásra mintegy 10 millió forintot fordítanak, a fennmaradó összegből a terület-előkészítést folytatják. Jövőre várhatóan a békésiek mintegy 6 millió forint értékű településfejlesztő társadalmi munkát végeznek. A következőkben a város és -városkörnyék gazdasági és igazgatási kapcsolatainak alakulásáról, az irányító tevékenység ellátásáról hallgatott meg beszámolót a testület. A város kisugárzó hatása érvényesül a környező településekre, amelyek korábban szinte a városból nőttek ki. Gondot jelent a községek — Bélmegyer, Tarhos, Kamut és Murony — lakosságának folyamatos csökkenése, amely foglalkóztatási, közlekedési, ellátási és lakáskérdésekkel magyarázható. Gondot jelent a szolgáltatások színvonalának és a vendéglátóipari 'hálózat elmaradottságának alakulása a községekben. Ezt követően a vb munkájáról szóló beszámolót tárgyalta meg a tanács. Ezután a városi NEB idei munkájáról és a jövő évi munkatervéről hallgattak meg előterjesztést a jelenlevők. A városi tanács ülése bejelentésekkel zárult. V. L. Lakásátadás Békéscsabán Huszonnyolc lakásból álló lakótömböt adtak át tegnap, december 23-án Békéscsabán, a Szigligeti utcában. A lakásépítő szövetkezet szervezését a Békéscsabai Lakásépítő Szövetkezet még 1977- ben kezdte el. Kivitelezőt azonban csak három évvel később találtak. A terv az építés 13,9 milliós költségével számolt. A Békési Építőipari Szövetkezet végül is ennél olcsóbban. 12,8 millió forintból oldotta meg a kivitelezést. A háromszobás lakások $68, a kétszobás lakások 483 ezer forintba kerültek. A lakásokat egyedi gázfűtéssel látták el. Az újdonsült lakástulajdonosok többsége fiatal, A csütörtöki kulcsátadáson a Békéscsabai Lakásépítő Szövetkezet és a kivitelező képviselői is jelen voltak. —nyes Fotó: Veress Erzsi Szegediek vendégjátéka: Mirandolina Azt mondják, a Mirandolina Goldoni egyik legjobb vígjátéka. El kell fogadnunk ezt a véleményt,. azon egyszerű oknál fogva, hogy igaz. A Mirandolina nemhogy a legjobb Goldoni-vígjáték, hanem egyenesen a legesleg- jobb, főként ha szerepei kitűnő színészekre, az egész pedig kitűnő rendezőre talál. Nos, ez utóbbival a Szegedi Nemzeti Színház békéscsabai vendégjátékán nem is volt semmi baj, habár azt sem mondhatjuk, hogy a szereplők nem állták meg a helyüket, hogy nem voltak Goldoni- stílusában egytől egyig érdekes, megragadó jellemek; nos, akkor mi lehetett az oka, hogy az előadás valahogy mattra sikerűit. Nem a sakk-kifejezés értelmében, hanem színében, fényében, hangulatában. Az nem lenne igaz, hogy „szürke”, de a „matt” (ami magyarra fordításban fénytelent, tompát jelent), azt hiszem, jól érzékelteti a valóságot. Pedig miféle érdekes világba visz el bennünket Mirandolina, ez a talpraesett, csavaros eszű, szép fogadóslány?! Pedig hogy csilloghatna, villoghatna jtt, minden jelenet, hiszen Goldoni mestere a jellemábrázolásnak, őrgrófjai, lovagjai, szolgalegényei plasztiku- sabbak nem is lehetnének. • És mégis? Igen, mégis. Olyan volt valahogy ez a Mirandolina- bemutató, mint amikor az eminens tanuló pompásan és pontosan felmondja a leckét. Sándor János rendező ugyan mértéktartó volt elképzeléseiben, humora, játékos kedve azonban kétségtelen. Nos, ehhez a humorhoz, játékos kedvhez kellett volna az a plusz, az a felszabadult (vagy felszabadított?) színészi játék, amely jószerével csak a Forlipopoli őrgrófot alakító Király Levente és a kis, de mégis fontos szerepet játszó Ragó Iván szolgájában fedezhető fel. Igazságtalanság lenne azonban azt mondani, hogy a többiek nem értik, nem hozzák Goldoni világát, hozzák és értik is. Tetszett például Albafiorita grófként Kovács Zsolt, és a két színésznőt játszó Bor Adrienne és Goda Márta, még akkor is, ha kissé rikító színekkel rajzolták fel szerepeiket; a kellően tartózkodó Fabrizió, a pincérlegény (Szirmai Péter), aki végül is — megcsúfolandó a nemes szerelmeseket — elnyeri Mirandolina kezét. Első helyen kellett volna szólni a Mirandolinát alakító Andai Györgyiről és a' kezdetben nőgyűlölő, majd kellően csúffá tett lovag Ri- pafrattáról, Juhász Jácintról. Ha a pompás, eminens tudást, szövegközvetítést újra felidézzük, ők ketten ebben messzire körözték a társulatot. Kérdés persze, hogy mennyire volt rutin mindéz, és mennyire átlényegült színjátszás? Andai Györgyi talán keményebb is, mint a Goldonixelképzelte fogadóslány, Juhász ’Jácint pedig Ripafratta arcának inkább a rideg-darabos, védekezve-tá- madó vonásait erősítette. Érthető ezek után, miért kell erre az egyébként igazán kellemes, szórakoztató előadásról azt mondani, hogy matt volt, tompa fényeiben, és fényeiben is fénytelen. A díszlet hangulata Gol- donit idézte, Csányi Árpád megszokott, magas színvonalán. A jelmezek? Elképzelhetetlen, hogy a szegedi színház ilyen szegényesen volt eleresztve jelmezkészí- tés-vásárlás dolgában. Jó kezdeményezés, hogy a környékbeli színházak Békéscsabára jönnek vendégszerepelni. Legalább megismerjük őket, és össze is vethetjük azzal, amit itthon láthatunk, a csabai színház művészeitől. Ügy vélem, nem sok a különbség. Vagy talán nincs is ilyen. (sass e.) II Minisztertanács megtáravalta: Tovább fejlesztik a foglalkozási rehabilitációt A foglalkozási rehabilitáció továbbfejlesztéséről döntött a Minisztertanács . csütörtöki ülésén. Az erre vonatkozó 1980. évi határozatának végrehajtását elemezve szükségesnek ítélte, hogy az illetékes szervek — a rehabilitáció nemzetközi tapasz- tálatait, és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott egyezményeket is figyelembe véve — a következő két évben komplex rehabilitációs rendszert dolgozzanak ki. amelyet a VII. ötéves terv időszakától alkalmazhatnak majd. Az egyik fontos tennivaló: korszerűsítsék a rokkantság elbírálásának rendszerét, és ennek megfelelően módosítsák a társadalombiztosítási jogszabályokat, a keresetkiegészítés, valamint a vállalati pénzügyi kedvezmények formáit. Indokolt lenne, hogy a rehabilitációs bizottságok szakvéleményt mondjanak az egészségkárosodást szenvedett dolgozó munkaképességének várható alakulásáról, foglalkoztathatósága feltételeiről már az orvosi rehabilitáció időszakában. Ez elősegítené azt, hogy azok a megváltozott munkaképességű dolgozók' akik rehabilitálhatók, amint lehetséges, egészségi állapotuknak megfelelő munkát vállalhassanak, ne kényszerüljenek igénybe venni a rokkantsági nyugdíjat. Szükséges lenne megváltoztatni a társadalombiztosítási jogszabályokat is olyan értelemben, hogy ha a dolgozó a megbetegedés előtti munkakörében még nem, de más munkakörben foglalkoztatható. ott — megfelelő feltételek esetén — állítsák munkába. Segítse ezt elő az átmeneti keresetkiegészítés is. Célszerű lenne az is, hogy a rokkantságot elbíráló orvosi bizottságokban vegyenek részt a területileg illetékes tanács szakigazgatási szerveinek képvselői. Az Egészségügyi Minisztérium a munkaképesség-csökkenést elbíráló orvosszakértői bizottságok részére már kidolgozta a leggyakoribb betegségekből adódó munkaképesség-változás elbírálására vonatkozó orvosi szempontokat, és a rehabilitációs eljárás korszerűsített formájának fő elemeit. A Minisztertanács határozata előírja azt is, hogy korszerűsítsék a csökkent munkaképességűek helyzetének rendezésére vonatkozó. 1967- ben kiadott rendeletet, és annak hatályát 1983. július 1- től terjesszék ki a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjaira is. Vagyis: a jövedelemkiegészítés, az átmeneti segély- a rendszeres szociális járádék szabályai rájuk is vonatkozzanak, akárcsak a vállalatok dolgozóira. A korszerű rehabilitáció megvalósításához a jelenleginél pontosabb, részletesebb információs rendszer is szükséges, ezért elkészítették a rehabilitációs folyamat ösz- szes fokozatait végig követő, és eredményeit regisztráló statisztikai információs- rendszer tervezetét, amelyet 1984. január 1-től alkalmazhatnak. Számos más intézkedés is szolgálta a rehabilitáció fejlesztésére vonatkozó 1980. évi minsztertanácsi határozat végrehajtását az utóbbi két évben. A többi közt kialakították az orvosi és a foglalkozási rehabilitáció egységes folyamatát irányító, szervező, szabályozó központi szervezetet. Az Egészségügyi Minisztérium hangolja össze a foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos tevékenységet, amelyet a következő év január elsejétől a szociális intézetek központjában e célra létesített módszertani részleg is segít. Az új szervezet szorosan együttműködik majd az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézettel. A területi szervek is jelentős szerepet töltenek be a foglalkozási' rehabilitációban. A tanácsok mellett működő rehabilitációs bizottságok új — s igen fontos — feladata a rokkantak elhelyezkedési lehetőségeinek feltárása. Az eddigi intézkedések azonban felsősorban főleg a munkáltatók ez irányú tevékenységét segítették elő. Márpedig fontos — mind az érdekeltek, mind a társadalom számára —, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók hasznos, értelmes munkát végezhessenek ott. ahol erre egészségük veszélyeztetése nélkül lehetőség van. Nyilvánvaló: mindennek feltétele, hogy bevezessék a foglalkoztatást elősegítő, a rokkantsági nyugdíjjal legalább azonos jövedelmet garantáló keresetkiegészítő rendszert: Az orvosszakértői bizottságok véleménye szerint egyébként évente húszezer embert érint e kérdés; ennyien vannak, akik a megfelelő rehabilitációs rendszer feltételei mellett rendszeresen foglalkoztathatók. Korszerűbb szervezet — bővülő hatáskör a szállításban A Minisztertanács csütörtöki ülésén a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium előterjesztése alapján a Központi Szállítási Tanács, valamint a megyei szállítási bizottságok működésének tapasztalataival, és a fejlesztés lehetőségeivel foglalkozott. Megállapította, hogy a közlekedéskoordináló tevékenység nem felel meg a népgazdasági követelményeknek, s ezért határozatot hozott szervezetének korszerűsítésére, a koordináló szervezetek hatáskörének bővítéséről. A Központi Szállítási Tanács megalakításáról 1954- ben rendelkezett jogszabály, ám a többszöri módosítás ellenére is eljárt az idő a szabályozás felett, szükség van a korszerűsítésre. A Minisztertanács határozata szerint a KSZT legfőbb feladata ezentúl, hogy tárcaközi tanácsadó és koordináló szervként működjék, mind a személy-, mind az áruszállításban, a közlekedési és szállítási vállalatok és az azok szolgáltatásait igénybe vevők együttműködésének elősegítésére. Alapelv, hogy a KSZT a közlekedési és szállítási feszültségének feloldása érdekében részt , vegyen a tárca fu- varoztatókat érintő döntéseinek előkészítésében. Feladatai közé tartozik a szállítási igények, illetve kielégítésük rendszeres figyelemmel kísérése, a fuvaroztatók ösztönzése és befolyásolása a fuvarpiac egyensúlyával kapcsolatos szállításaik megfelelő szervezésére. Foglalkozik továbbá — egyebek között — a közületi autóbuszok közforgalomba állításával, a gyenge forgalmú vasútvonalak megszüntetésével. Bővül a KSZT tagjainak köre, ezentúl a tanács részesei lesznek mindazok a minisztériumok, országos hatáskörű szervek is, melyek különösképpen érdekeltek a személy- és áruszállításban. Indokolt ezenkívül, hogy részt vegyenek a KSZT munkájában a legfontosabb közlekedési vállalatok, és a nemzetközi szállítmányozást végző vállalatok képviselői is. Húsz év óta működnek a megyékben és a fővárosban úgynevezett megyei szállítási bizottságok. Munkájuk jellege, tevékenységük növekvő fontossága indokolja szervezetük korszerűsítését, műkö- ■dési körük kiszélesítését. Ezentúl a megyei tanács végrehajtó bizottságának tanácsadó szakbizottságaiként tevékenykednek ezek a szervezetek, feladatuk a fuvarpiac állandó figyelemmel kísérése, illetőleg területi felügyelete, a szállítással kapcsolatos új szervezeti formák létrehozásának elősegítése, ezek munkájának összehangolása. Ezenkívül hatékonyan közreműködnek egyebek között a legjelentősebb árukibocsátó és -fogadóhelyek nyitva tartási idejének meghatározásában, a különböző menetrendek és a személyszállítási feladatok egyeztetésében. (MTI) Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből újjárendezett kiállítással nyílt meg december 17-én Óbudán, a Fő tér 4-es számú házban — Kun Zsigmond régi lakásában — a lakásmúzeum. A kiállítást dr. Korek József, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese nyitotta meg. (A képen jobbról) (MTl-fotó: Tóth István felvétele — KS)
