Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-24 / 302. szám

NÉPÚJSÁG 1983. december 24., péntek o Tanácsülésekről jelentjük Békéscsaba A december 22-i, szerdai tanácsülésen a végrehajtó bizottság 1981—1982. évi te­vékenységéről hallgatott meg beszámolót a testület. A vb munkáját legutóbb 1980 no­vemberében a megyei tanács végrehajtó bizottsága, de­cemberében pedig a városi tanács értékelte. Ezen cik­lusprogram kidolgozását ha­tározta meg, amelyben a VI. ötéves terv feladatait fogal­mazták meg. A beszámolási időszakban öt új tanácsrendeletet alko­tott a vb előterjesztése alap­ján a városi tanács. A hatá­rozatok tartalmasabbak let­tek, következetessé és rend­szeressé vált a számonkérés. Békéscsabához 6 város kör­nyéki község tartozik. A vb az idén értékelte a város környéki irányítás tapaszta­latait. A város környéki rendszer bevált, az elkövet­kező időszak feladata a kap­csolatok javítása. Második napirendként a jövő évi költségvetést tár­gyalta meg a testület. Jövő­re fokozott figyelmet kell fordítani valamennyi feladat végrehajtására. Körültekintő pénzügyi politikával, az in­tézményi önállóság és fele­lősség nüveléséve.1, a belső tartalékok feltárásával nö­velni kell a tanácsi munka hatékonyságát. Ezt követően az 1983. évi fejlesztési tervet vitatták meg. Várhatóan 162 állami beruházású lakás építése fe­jeződik be a megyeszékhe­lyen. Folytatódik a városi sportcsarnok kivitelezése, és megkezdődik a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola torna­termének építése. A közle­kedési ágazat kiemelt beru­házása az autóbusz-pályaud­var építése. A résztvevők ezután meg­hallgatták a testnevelési és sporttevékenység továbbfej­lesztésére vonatkozó tanácsi munkáról és az ötnapos munkahétre való áttérés ta­pasztalatairól szóló előter­jesztést. A tanácsülés beje­lentésekkel zárult. Békés A szerdán, december 22- én megtartott tanácsülés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelen­tés meghallgatásával vette kezdetét. Ezt követően a jö­vő. évi költségvetés és fej­lesztési terv került napi­rendre. 1983-ban a célcsoportos beruházások megvalósítására 12 millió forintot irányoztak elő, ebből a Rákóczi út 1. szám alatt épülő 39 lakásra mintegy 10 millió forintot fordítanak, a fennmaradó összegből a terület-előkészí­tést folytatják. Jövőre vár­hatóan a békésiek mintegy 6 millió forint értékű telepü­lésfejlesztő társadalmi mun­kát végeznek. A követke­zőkben a város és -városkör­nyék gazdasági és igazgatá­si kapcsolatainak alakulásá­ról, az irányító tevékenység ellátásáról hallgatott meg beszámolót a testület. A vá­ros kisugárzó hatása érvé­nyesül a környező települé­sekre, amelyek korábban szinte a városból nőttek ki. Gondot jelent a községek — Bélmegyer, Tarhos, Kamut és Murony — lakosságának folyamatos csökkenése, amely foglalkóztatási, közle­kedési, ellátási és lakáskér­désekkel magyarázható. Gondot jelent a szolgálta­tások színvonalának és a vendéglátóipari 'hálózat el­maradottságának alakulása a községekben. Ezt követő­en a vb munkájáról szóló be­számolót tárgyalta meg a ta­nács. Ezután a városi NEB idei munkájáról és a jövő évi munkatervéről hallgattak meg előterjesztést a jelenle­vők. A városi tanács ülése be­jelentésekkel zárult. V. L. Lakásátadás Békéscsabán Huszonnyolc lakásból álló lakótömböt adtak át tegnap, december 23-án Békéscsabán, a Szigligeti utcában. A la­kásépítő szövetkezet szerve­zését a Békéscsabai Lakás­építő Szövetkezet még 1977- ben kezdte el. Kivitelezőt azonban csak három évvel később találtak. A terv az építés 13,9 mil­liós költségével számolt. A Békési Építőipari Szövetke­zet végül is ennél olcsóbban. 12,8 millió forintból oldotta meg a kivitelezést. A há­romszobás lakások $68, a két­szobás lakások 483 ezer fo­rintba kerültek. A lakásokat egyedi gázfű­téssel látták el. Az újdonsült lakástulajdonosok többsége fiatal, A csütörtöki kulcsát­adáson a Békéscsabai Lakás­építő Szövetkezet és a ki­vitelező képviselői is jelen voltak. —nyes Fotó: Veress Erzsi Szegediek vendégjátéka: Mirandolina Azt mondják, a Mirando­lina Goldoni egyik legjobb vígjátéka. El kell fogadnunk ezt a véleményt,. azon egy­szerű oknál fogva, hogy igaz. A Mirandolina nemhogy a legjobb Goldoni-vígjáték, ha­nem egyenesen a legesleg- jobb, főként ha szerepei ki­tűnő színészekre, az egész pedig kitűnő rendezőre ta­lál. Nos, ez utóbbival a Sze­gedi Nemzeti Színház békés­csabai vendégjátékán nem is volt semmi baj, habár azt sem mondhatjuk, hogy a sze­replők nem állták meg a he­lyüket, hogy nem voltak Gol­doni- stílusában egytől egyig érdekes, megragadó jelle­mek; nos, akkor mi lehetett az oka, hogy az előadás va­lahogy mattra sikerűit. Nem a sakk-kifejezés értelmében, hanem színében, fényében, hangulatában. Az nem len­ne igaz, hogy „szürke”, de a „matt” (ami magyarra for­dításban fénytelent, tompát jelent), azt hiszem, jól érzé­kelteti a valóságot. Pedig mi­féle érdekes világba visz el bennünket Mirandolina, ez a talpraesett, csavaros eszű, szép fogadóslány?! Pedig hogy csilloghatna, villoghat­na jtt, minden jelenet, hiszen Goldoni mestere a jellemáb­rázolásnak, őrgrófjai, lovag­jai, szolgalegényei plasztiku- sabbak nem is lehetnének. • És mégis? Igen, mégis. Olyan volt valahogy ez a Mirandolina- bemutató, mint amikor az eminens tanuló pompásan és pontosan felmondja a leckét. Sándor János rendező ugyan mértéktartó volt elképzelé­seiben, humora, játékos ked­ve azonban kétségtelen. Nos, ehhez a humorhoz, játékos kedvhez kellett volna az a plusz, az a felszabadult (vagy felszabadított?) színészi já­ték, amely jószerével csak a Forlipopoli őrgrófot alakító Király Levente és a kis, de mégis fontos szerepet játszó Ragó Iván szolgájában fe­dezhető fel. Igazságtalanság lenne azonban azt mondani, hogy a többiek nem értik, nem hozzák Goldoni világát, hozzák és értik is. Tetszett például Albafiorita grófként Kovács Zsolt, és a két szí­nésznőt játszó Bor Adrienne és Goda Márta, még akkor is, ha kissé rikító színekkel rajzolták fel szerepeiket; a kellően tartózkodó Fabrizió, a pincérlegény (Szirmai Pé­ter), aki végül is — megcsú­folandó a nemes szerelmese­ket — elnyeri Mirandolina kezét. Első helyen kellett volna szólni a Mirandolinát alakító Andai Györgyiről és a' kez­detben nőgyűlölő, majd kel­lően csúffá tett lovag Ri- pafrattáról, Juhász Jácintról. Ha a pompás, eminens tu­dást, szövegközvetítést újra felidézzük, ők ketten ebben messzire körözték a társula­tot. Kérdés persze, hogy mennyire volt rutin mindéz, és mennyire átlényegült színjátszás? Andai Györgyi talán keményebb is, mint a Goldonixelképzelte fogadós­lány, Juhász ’Jácint pedig Ripafratta arcának inkább a rideg-darabos, védekezve-tá- madó vonásait erősítette. Ért­hető ezek után, miért kell erre az egyébként igazán kel­lemes, szórakoztató előadás­ról azt mondani, hogy matt volt, tompa fényeiben, és fé­nyeiben is fénytelen. A díszlet hangulata Gol- donit idézte, Csányi Árpád megszokott, magas színvona­lán. A jelmezek? Elképzel­hetetlen, hogy a szegedi színház ilyen szegényesen volt eleresztve jelmezkészí- tés-vásárlás dolgában. Jó kezdeményezés, hogy a környékbeli színházak Bé­késcsabára jönnek vendég­szerepelni. Legalább megis­merjük őket, és össze is vet­hetjük azzal, amit itthon lát­hatunk, a csabai színház mű­vészeitől. Ügy vélem, nem sok a különbség. Vagy talán nincs is ilyen. (sass e.) II Minisztertanács megtáravalta: Tovább fejlesztik a foglalkozási rehabilitációt A foglalkozási rehabilitá­ció továbbfejlesztéséről dön­tött a Minisztertanács . csü­törtöki ülésén. Az erre vo­natkozó 1980. évi határozatá­nak végrehajtását elemezve szükségesnek ítélte, hogy az illetékes szervek — a reha­bilitáció nemzetközi tapasz- tálatait, és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott egyezményeket is figyelembe véve — a követ­kező két évben komplex re­habilitációs rendszert dolgoz­zanak ki. amelyet a VII. öt­éves terv időszakától alkal­mazhatnak majd. Az egyik fontos tennivaló: korszerűsítsék a rokkantság elbírálásának rendszerét, és ennek megfelelően módosít­sák a társadalombiztosítási jogszabályokat, a keresetki­egészítés, valamint a vállalati pénzügyi kedvezmények for­máit. Indokolt lenne, hogy a rehabilitációs bizottságok szakvéleményt mondjanak az egészségkárosodást szenve­dett dolgozó munkaképessé­gének várható alakulásáról, foglalkoztathatósága feltéte­leiről már az orvosi rehabi­litáció időszakában. Ez elő­segítené azt, hogy azok a megváltozott munkaképes­ségű dolgozók' akik rehabili­tálhatók, amint lehetséges, egészségi állapotuknak meg­felelő munkát vállalhassanak, ne kényszerüljenek igénybe venni a rokkantsági nyugdí­jat. Szükséges lenne meg­változtatni a társadalombiz­tosítási jogszabályokat is olyan értelemben, hogy ha a dolgozó a megbetegedés előt­ti munkakörében még nem, de más munkakörben fog­lalkoztatható. ott — megfe­lelő feltételek esetén — ál­lítsák munkába. Segítse ezt elő az átmeneti keresetkiegé­szítés is. Célszerű lenne az is, hogy a rokkantságot elbí­ráló orvosi bizottságokban vegyenek részt a területileg illetékes tanács szakigazga­tási szerveinek képvselői. Az Egészségügyi Minisztérium a munkaképesség-csökkenést elbíráló orvosszakértői bi­zottságok részére már kidol­gozta a leggyakoribb be­tegségekből adódó munka­képesség-változás elbírálá­sára vonatkozó orvosi szem­pontokat, és a rehabilitációs eljárás korszerűsített formá­jának fő elemeit. A Minisztertanács határo­zata előírja azt is, hogy kor­szerűsítsék a csökkent mun­kaképességűek helyzetének rendezésére vonatkozó. 1967- ben kiadott rendeletet, és an­nak hatályát 1983. július 1- től terjesszék ki a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek tagjaira is. Vagyis: a jövede­lemkiegészítés, az átmeneti segély- a rendszeres szociális járádék szabályai rájuk is vonatkozzanak, akárcsak a vállalatok dolgozóira. A korszerű rehabilitáció megvalósításához a jelenle­ginél pontosabb, részletesebb információs rendszer is szük­séges, ezért elkészítették a rehabilitációs folyamat ösz- szes fokozatait végig követő, és eredményeit regisztráló statisztikai információs- rendszer tervezetét, amelyet 1984. január 1-től alkalmaz­hatnak. Számos más intézkedés is szolgálta a rehabilitáció fej­lesztésére vonatkozó 1980. évi minsztertanácsi határozat végrehajtását az utóbbi két évben. A többi közt kialakí­tották az orvosi és a foglal­kozási rehabilitáció egységes folyamatát irányító, szerve­ző, szabályozó központi szer­vezetet. Az Egészségügyi Mi­nisztérium hangolja össze a foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos tevékenységet, amelyet a következő év ja­nuár elsejétől a szociális in­tézetek központjában e célra létesített módszertani részleg is segít. Az új szervezet szo­rosan együttműködik majd az Országos Orvosi Rehabili­tációs Intézettel. A területi szervek is jelentős szerepet töltenek be a foglalkozási' re­habilitációban. A tanácsok mellett működő rehabilitáci­ós bizottságok új — s igen fontos — feladata a rokkan­tak elhelyezkedési lehetősé­geinek feltárása. Az eddigi intézkedések azonban felsősorban főleg a munkáltatók ez irányú tevé­kenységét segítették elő. Márpedig fontos — mind az érdekeltek, mind a társada­lom számára —, hogy a meg­változott munkaképességű dolgozók hasznos, értelmes munkát végezhessenek ott. ahol erre egészségük veszé­lyeztetése nélkül lehetőség van. Nyilvánvaló: minden­nek feltétele, hogy bevezes­sék a foglalkoztatást elősegí­tő, a rokkantsági nyugdíjjal legalább azonos jövedelmet garantáló keresetkiegészítő rendszert: Az orvosszakértői bizottságok véleménye sze­rint egyébként évente húsz­ezer embert érint e kérdés; ennyien vannak, akik a meg­felelő rehabilitációs rendszer feltételei mellett rendszere­sen foglalkoztathatók. Korszerűbb szervezet — bővülő hatáskör a szállításban A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium elő­terjesztése alapján a Köz­ponti Szállítási Tanács, vala­mint a megyei szállítási bi­zottságok működésének ta­pasztalataival, és a fejlesztés lehetőségeivel foglalkozott. Megállapította, hogy a köz­lekedéskoordináló tevékeny­ség nem felel meg a népgaz­dasági követelményeknek, s ezért határozatot hozott szer­vezetének korszerűsítésére, a koordináló szervezetek hatás­körének bővítéséről. A Központi Szállítási Ta­nács megalakításáról 1954- ben rendelkezett jogszabály, ám a többszöri módosítás el­lenére is eljárt az idő a sza­bályozás felett, szükség van a korszerűsítésre. A Minisz­tertanács határozata szerint a KSZT legfőbb feladata ezentúl, hogy tárcaközi ta­nácsadó és koordináló szerv­ként működjék, mind a sze­mély-, mind az áruszállítás­ban, a közlekedési és szállí­tási vállalatok és az azok szolgáltatásait igénybe vevők együttműködésének elősegí­tésére. Alapelv, hogy a KSZT a közlekedési és szállítási fe­szültségének feloldása érdeké­ben részt , vegyen a tárca fu- varoztatókat érintő döntései­nek előkészítésében. Feladatai közé tartozik a szállítási igények, illetve ki­elégítésük rendszeres figye­lemmel kísérése, a fuvaroz­tatók ösztönzése és befolyá­solása a fuvarpiac egyensú­lyával kapcsolatos szállítása­ik megfelelő szervezésére. Foglalkozik továbbá — egye­bek között — a közületi autó­buszok közforgalomba állítá­sával, a gyenge forgalmú vasútvonalak megszüntetésé­vel. Bővül a KSZT tagjainak köre, ezentúl a tanács ré­szesei lesznek mindazok a minisztériumok, országos ha­táskörű szervek is, melyek különösképpen érdekeltek a személy- és áruszállításban. Indokolt ezenkívül, hogy részt vegyenek a KSZT mun­kájában a legfontosabb köz­lekedési vállalatok, és a nem­zetközi szállítmányozást vég­ző vállalatok képviselői is. Húsz év óta működnek a megyékben és a fővárosban úgynevezett megyei szállítási bizottságok. Munkájuk jelle­ge, tevékenységük növekvő fontossága indokolja szerve­zetük korszerűsítését, műkö- ■dési körük kiszélesítését. Ezentúl a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának tanács­adó szakbizottságaiként te­vékenykednek ezek a szerve­zetek, feladatuk a fuvarpiac állandó figyelemmel kíséré­se, illetőleg területi felügye­lete, a szállítással kapcsola­tos új szervezeti formák lét­rehozásának elősegítése, ezek munkájának összehangolása. Ezenkívül hatékonyan közre­működnek egyebek között a legjelentősebb árukibocsátó és -fogadóhelyek nyitva tar­tási idejének meghatározásá­ban, a különböző menetren­dek és a személyszállítási feladatok egyeztetésében. (MTI) Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből újjárendezett kiállítással nyílt meg december 17-én Óbudán, a Fő tér 4-es számú házban — Kun Zsigmond régi lakásában — a lakásmúzeum. A kiállítást dr. Korek József, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese nyitotta meg. (A képen jobbról) (MTl-fotó: Tóth István felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents