Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-03 / 284. szám
0 1982. december 3., péntek — Mindent megteszünk életünk megszépítéséért Beszélgetés Vantara Andrással, a vakok és gyengénlátók megyei szervezetének titkárával Vantara Andrást, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Békés megyei Szervezete titkárát, mint két' évtizede minden munkanapon, ezúttal is a szervezet békéscsabai Luther utcai irodájában találjuk meg legközvetlenebb munkatársai körében. Az egyszerűen berendezett iroda sarokasztalánál Nádai József, a megyei szervezet 82 éves örökös. tiszteletbeli elnöke, az általa vezetett kultúrcsoport makói vendégszereplésére készülve, az énekkar kíséretéül szolgáló magnókazettákat rendezi. Gulyás Béláné a postát bontja, míg Kún Gáborné adminisztrátor a katonás rendben álló személyi kartonok egyikére vezeti fel a befizetett tagdíj összegét. Vantara András hellyel kínál, majd amikor gratulálunk a közelmúltban kapott kitüntetéséhez. a Munka Érdemrend bronz fokozatához, a személyes érdemek ecsetelése helyett a következőket indítványozza : — Javaslom, beszéljünk inkább szervezetünk elmúlt 5 évi munkájáról, hiszen néhány nappal az országos szövetség kongresszusa előtt különösen, időszerű eredményeinkről, életünkről szólni! Ügy vélem, hogy az elismerés személyemen keresztül a kollektívának is szól, amely mindent megtesz a vakok és gyengénlátók életének megszépítéséért. Ezt az érvelést valameny- nyien elfogadjuk, és Vantara András szavai nyomán az újságíró,előtt eddig ismeretlen világ képe rajzolódik ki. — Mi is szervezeti életet élünk. A tanácsok és az országos szövetség támogatása, irányítása mellett teljesítjük feladatunkat. Hét körzeti csoportunk, és természetesen a megyei elnökség éves munkaterv szerint látja el teendőit. Rögzítjük a taggyűlések, összejövetelek, elnökségi ülések, tapasztalatcserék, a kultúrcsoport szerepléseinek időpontját. Nagy súlyt fektetünk a családlátogatásokra, valamint a tagszervezésre. Rendszeresek a tapasztalatcsere tagösszejövetelek, amelyek a körzeti csoportok vezetőségi tagjaival, a szociális bizottság tagjaival, a helyi megbízottak részvételével kerülnek sorra — kezdi a tájékoztatót a megyei titkár, majd eképp folytatja: — Az országos elnökséggel instimktorunk, Szemerédi István revén gyümölcsöző a kapcsolatunk. Itt jegyzem meg, hogy az országos szövetség a fővárosban olyan intézményekkel rendelkezik, amelyekben sorstársaink óvodás kortól a felnőtt korig folytathatnak iskolai tanulmányokat, s az ipari tanfolyamokon a résztvevők a hagyományos szakmákon — seprű-, kefekötés, kosárfonáson kívül — kiképzést nyerhetnek, mint telefonközpont-kezelők. vagy pedig gyógymasz- szőrök. A továbbtanulókat segélyekkel és tankönyvekkel támogatják. A szövetség nyolcezer kötetes „pontírásos” és magnetofon szalagra vett könytvárral, boglár- lellei üdüléssel segíti tagjainak kikapcsolódását. Kedvezményesen vásárolhatók írógépek, magnók, órák, ösz- szecsukható fehér botok. A „Vakok Világa” című folyóirat, több kulturális kiadvány a tagság tájékozódását biztosítja. — Ezek szerint megfelelőek a szervezeti keretek, és az országos szövetség erősen fogja a tagság kezét! Mivel segíti sorstársait a megyei szervezet? — Elnökségünk 5 éves munkájáról a nagy szavak helyett beszéljenek a statisztikai adatok. Az elmú't esztendők során 7 tagtársunkat segítettük hozzá az intézetbeli elhelyezéshez, és nyolcán voltak azok, akik munkába álltak. Legutóbb a fiatal Török Imre kezdhette meg gyógymasszőri tevékenységét a gyomaendrődi fürdőben. Nyugdíj, házastársi pótlék megszerzésénél, a lakásügyek intézésében 172 alkalommal segítettünk. Meg kell jegyeznem: nyolc alkalommal kértük az Ille' tékhivatalt arra, hogy ház, ingatlan vásárlásánál és örökségnél csökkentsék, töröljék a tagtársainkra kivetett illetéket. Örömmel mondhatom, hogy a hivatal minden esetben megértőnek bizonyult! Ezenkívül közbenjártunk más díjak, hozzájárulások összegének mérsékléséhez, törléséhez. — Azt, hogy milyen a szervezet és a tagság kapcsolata, azt iktatott ügyforgalmunk bizonyítja. Három és fél ezer irat érkezett hozzánk, 12 200>vlevelet postáztunk, háromszázhat hivatalos igazolást adtunk ki — veti közbe Gulyás Béláné, elismeréssel Kún Gáborné felé. akinek a keze alatt átfutott ez a levéltenger. — Milyen anyagiakkal rendelkeznek? — Utazási költségek és a készkiadások fedezésére 60 000 Ft áll egy esztendőben rendelkezésünkre — veszi vissza a szót Vantara András, -majd hozzáteszi —, természetesen az a mintegy 1200 vak és gyengénlátó, aki személyi járadékban részesül, nem tőlünk, hanem államunktól kapja áz egészség- ügyi és szociális szervezetek által megállapított összeget. — Ha már itt tartunk, meg kell tudnunk, hány ,fe- hér bottal, és anélkül közlekedő gyengénlátó ember él Békés megyében? — Jelenleg 1246 tagot számlálunk, 5 évvel ezelőtt azonban jóval többen voltunk. Noha belépett szervezetünkbe 389 férfi és nő, örökre elhagyott bennünket 552 tagtársunk. Ezt a szomorú számadatot az magyarázza, hogy a mi kollektívánk 80" o-át az 55 évnél idősebb ,nők és a 60 éven felüli férfiak teszik ki. Hosszú másodpercekre csend ült közénk. Ezután ismét a megyei titkár hangja hallatszik: — Nem lenne teljes a beszámoló, ha nem ejtenénk szót kulturális és turisztikai tevékenységünkről. Kultúr- csoportunk hetente kétszer tart próbákat. Tagösszejöveteleinken, szociális otthonokban, öregek napközi otthonában ad műsort* Békés és a szomszédos megyékben. Természetjáró csoportunk az idei nyáron Karlovy- varyban, Hévízen, Szovátán túrázott. A nagy távolságok áthidalására a békéscsabai Városi Tanács - biztosított társasgépkocsit, Körzeti csoportjaink zöme élénk klubéletet él. Különösen Orosházán és Szeghalmon látogatottak, népszerűek az ismeretterjesztő előadások, a vidám műsoros összejövetelek, sőt az országjáró kirándulások, tapasztalatcserék. v Itt tartott tájékoztatójában a megyei titkár, amikor — mintegy végszóra — nyílott az ajtó, és belépett Rózsa Dezsőné, az orosházi és Hőgye Mihály, a szeghalmi körzet vezetője. A kölcsönös üdvözlés és gratuláció utón Miska bácsi a következő szavak kíséretében fordult Vantara Andráshoz: — öten vagyunk itt a kongresszusi küldöttek közül. Dugjuk össze a fejünket, és beszéljük meg, kinek a jelölését támogassuk, milyen javaslatokat terjesz- szünk az országos plénum elé?! Számunkra itt a búcsúzás ideje. Mielőtt távozunk, megtudjuk, hogy a december 4-én sorra kerülő országos kongresszuson a viharsarkiakat Kiss István, Vantara András, Rózsa Dezsőné, Gulyás Béláné, Ma- tuz Mihály, Vass Katalin, Fehér Ferencné, Hőgye Mihály képviseli. Hasznos tanácskozást, eredményes munkát kívánunk a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége vezetőségv41asztó és küldött- értekezlete valamennyi résztvevőjének! Machalek István Iskolaszövetkezetek megyénkben Kapjon nagyobb hangsúlyt a munkára nevelés A kertbarátok és kiste- nvésztők társadalmi szövetsége december 2-án, tegnap Schmidt János elnökletével vezetőségi ülést tartott a HNF megyei bizottságán, Békéscsabán. Elsőként Hajdú Antalné, a MÉSZÖV képviselője az iskolaszövetkezetek gazdasági, társadalmi és nevelési céljáról; létrehozásuk körülményeiről. valamint mai helyzetükről számolt be a jelenlevőknek. Megemlítette, eddig 18 oktatási intézményben alakultak meg — népfront- és ÁFÉSZ-segítség- gel — az iskolaszövetkezeti csoportok. Legtöbbjük fő tevékenysége: az iskolábóltolv működtetése. Sajnálatos viszont az, hogy mindössze néhány helyen vállalkoztak mezőgazdasági termelésre tavaly, illetve ebben az évben. Ezek közül is csak egy iskola tanulói (Mezőhegyes) kezdték el a munkát a gyakorló- kertben. A tájékoztató további részében azokról a feladatokról esett szó, amelyeknek megoldása hatékonyan elősegítheti az ifjúság nagyobb arányú bevonását a szövetkezeti mozgalomba, s ezáltal még erőteljesebb hangsúlyt kaphat a szakmai ismeretek megszerzése, valamint a fizikai munkára való nevelés. A kérdések megválaszolása és a hozzászólások elhangzása után a ZÖLDÉRT részéről Madarász János az idei forgalmazási gondokról, a fogyatékosságok megszüntetése céljából hozott intézkedésekről beszélt. Majd Fekete Béláné, a MÉSZÖV képviselője a kistermelők kiállításainak ez évi tapasztalatait ismertette a tegnapi vezetőségi ülésen. —y—n NÉPÚJSÁG Kislakásépítés Gyulán A T-utca—Székely Aladár utcai új lakások Fotó: Veress Erzsi „Micsoda házak!” — jegyzi meg elismeréssel a várossal ismerkedő idegen Gyulán az olyan új egyedi és korszerű családi házak láttán, mint amilyenek például a T-utca és a Székely Aladár utca térségében a többlakásos épületek. Valóban, zömmel ízléses, praktikus otthonok épülnek Gyulán, ahol évente mintegy 300 lakás készül el, s ebből 100—110 az egyedi családi, illetve korszerű csoportos családi ház. Vajon milyenek a kislakásépítés lehetőségei, feltételei ebben a városban? Erről folytattunk beszélgetést Hild Györggyel, a gvulai Városi Tanács osztály- vezető főmérnökével. Mint megtudtuk, Gyulán nincs sok állami tartalék terület, holott ez az építési forma a leginkább területigényes. Szükség van tehát a magántelek-forgalomra is. Mivel a városban sok a magánkézen fekvő nagy telek, mód van ezek megosztására, illetve az elavult, öreg kis lakóépületek lebontására — az építkezni szándékozók egy része ily módon jut beépíthető telekhez. A szervezett állami telekkínálat révén mintegy 300 lakás építésére alkalmas területtel rendelkezik a város, ebből 200 Gyulaváriban, 100 pedig a törökzugi városrészben fekszik. E változó nagyságú telkeken csak korszerű családi házak építhetők. Egy-egy telek 80- tól 100 négyszögöl, 80-tól 120 ezer forint közötti áron. Ugyanakkor a magánforgalomban egy 200 négyszögöles telekért 2—300 ezer forintot is kérnek. Ennek egyik oka az, hogy viszonylag kicsi a kínálat — kevesen osztják meg a telküket —, s a városon belül is a fürdőhöz közel eső telkek érthető módon a legdrágábbak. Befolyásolja a viszonylag magas telekárakat az is, hogy kisajátításukkor magas összegeket állapítanak meg. Az állami telkeknél egyébként a legfontosabb közművek, a víz-, a villanyvezeték, a járda adott — ahol ennél magasabb a közművesítettség, ott drágább is a telek. A számítások szerint az említett 300 állami telek 1984 végéig talál gazdára. A népesség növekedése, s ezzel az építkezés egyébként is csak olyan mértékben észerű, kívánatos, amilyen ütemű az ellátás — kereskedelmi szolgáltatás, egészségügy és így tovább — fejlődése. S ha már -megvan a telek —- nos akkor következik a tervezés, amellyel . az esetek többségében a magántervezőket bízzák meg a kislakásépítők. Magántervezőben nincs hiány Gyulán, s a munkájuk is megfelelő. Sokat segít e téren az a néhány kisvállalkozás, amely nemrégiben létrejött. Az ajánlott tervek választéka bőséges, és nagyon sokan választják manapság az úgynevezett típustervet, annál is inkább mert ebben az esetben 10 százalékkal magasabb az igényelhető OTP- kölcsön. A . magántervezők tudnak mutatni tervkatalógusokat, típusterveket, de hozzá lehet ezekhez jutni a kereskedelemben, vagy a tervezők által megadott címen is. A városi tanácsnál a kislakásépítők általában 5-6 ízben fordulnak meg egy-egy építkezés ügyében, első ízben rendszerint a telekvásárlás idején, azután a beépítés lehetőségeiről tájékozódni, majd az építési engedélyért, s végül — ha nem jön közbe semmi bonyodalom — a lakhatási engedélyért. Egy családi ház általában 3 év alatt készül el olyannyira, hogy benne már lakni lehet. Az építési engedélyért folyamodók közül mostanában senkit nem kellett elutasítani, az építési fegyelemmel ; viszont vannak gondok. Sokan engedélyezhető tervet nyújtanak ugyan be. de mire elkészül az épület, nemigen hasonlít a tervre. Bontást ritkán rendelnek el emiatt, bírságolni viszont annál többször kénytelenek, s ez nem csekély összeg, az építkezés tervtől eltérő részértékének 20—30 százaléka. Nem esett még szó a kislakásépítők talán legnagyobb gondjáról, az anyagbeszerzésről. Az építőanyag-kereskedelem ugyan a TÜZÉP-ek „asztala”, de a gyulai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága az idén nyáron, amikor önálló napirendként foglalkozott a kislakásépítéssel, erre is kitért. A megállapítások szerint az egyik nagy gond. hogy valamely alapvető építési anyag, cement, cserép, gerenda, vagy éppen pala mindig hiánycikk. A másik probléma, hogy a TÜ- ZÉP-vállalatok kiegészítő árukat, szerelési anyagot nem forgalmaznak, ezeket más helyen,, sőt, más-más helyen kell beszerezniük az építkezőknek, akik sokszor nem csupán a megyét, hanem az egész országot kénytelenek bejárni, mire mindent sikerül beszerezni. Létezik ugyan anyagbiztosítási szerződés, amely a TÜZÉP- pel köthető, de a hiánycikkeket ők sem tudják előteremteni. A ‘ kislakásépítés tehát még mindig nem könnyű vállalkozás, de ez nemcsak Gyulán, másutt is így van. Ám a jelek arra mutatnak, nem mindig lesz így, hiszen a Szolnokon és Pécsett megnyílt már a Fészek Áruház, ahol a magánépítkezők mindent egy helyen beszerezhetnek, sorra nyílnak a tanácsadó irodák, alakulnak a gazdasági munkaközösségek, létrejönnek kisvállalkozások, így remélhetőleg aktualitását veszíti a „jó tanács”, miszerint aki építkezésbe kezd, vegyen magának előbb egy Hycomatot — mire felépül a háza, úgyis belerokkan. Tóth Ibolya Megújul Győr jelképe Ahogy Sopronnak a Tűztorony, Győrnek a három tornyos városháza a jelképe. A nyolcvan valahányadik évében járó épületet most alumínium állványok övezik. Egy év óta, és még négyszer háromszázhatvanöt napon át dolgoznak rajta, benne kőművesek, kőfaragók, ácsok, villanyszerelők, burkolok és festők, hogy újabb nyolcvan esztendőn át állhasson, lehessen városának szimbóluma. — Az életben ennyi állványt még nem használtunk egyszerre — így egy ács, nem híján a büszkeségnek. — Mert hát ..a Győr megyei Állami Építőipari Vállalatnak, noha olykor több száz milliós munkái is akadtak, ekkora épülete még nem volt felújításra. Nem kevesebb, mint hétezer négyzetméter a külső burkolat, amit újra kell vakolni. A győri városháza tatarozására tavaly júliusban vonult fel a GYÁ- ÉV. és a ház tüzetes átvizsgálása volt az első dolga. Feltárni a feltárandókat; milyen anyagból készült a külső burkolat, milyen módszerrel vitték a homlokzatra... Ugyanilyen a feltárás a gipszmintákról, a kődíszítésekről, a tetőszerkezetekről. — Fertőrákosi kőzúzalékot használtak a vakolásra, a kődíszítés puha süttői kő — mondja Brandstetter János- művezető. —* A födémszer- * kezet egymáshoz illesztett óriás gerendákból áll. (Elképesztő mennyiségű anyagot használtak hozzá.) Bár az épületet, ha részlegesen is, többször tatarozták, az eredeti vakolás még fellelhető. Helyenként nyolevan év után is kitűnő az állapota. Mi sem szeretnénk szégyenkezni az utókor előtt. Ha nyolcvan évre nem is vállalkozhatunk, húsz—huszonöt évig sértetlenül keli állnia a mi. burkolatunknak is. Az elődök nyomát követve a GYÁÉV vakoló anyagnak ugyancsak fertőrákosi kőzúzalékot használ. És nem a mai gyors módszerrel, hanem a hagyományos eljárással viszi a homlokzatra. Az épületet díszítő rengeteg gipszminta nagy részét és a kőfaragványokat teljes egészében kicseréli a Kőfaragó Vállalat. A városháza tetőszerkezetét gerendánként vizsgálják át, a tetőt újra váltják, műemléki pala borítja majd a házat, és az épület három tornyán, ha szükségest kicserélik a rézborítást. Viszonylag kis költséggel el lehet végezni a felújítást, s így megőrizhető az épület az utókornak. Ferenczi József
