Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-23 / 301. szám

1982. december 23., csütörtök A nutriatenyésztés- és hasznosítás távlatai Beszélgetés dr. Szajké Lászlé professzorral Békés megye legnagyobb nutriatenyésztő közös gazda­sága a battonyai Petőfi Tsz. Két évvel ezelőtt Argentíná­ból hoztak ilyen állatokat. Jelenleg a sokáig kihaszná­latlan baromfiólakban több ezret tartanak, a háztájiban pedig 500-at nevelnek. Azt tervezik, hogy 5-6 ezres te­lepet hoznak létre. Ezenkí­vül természetesen a megye más termelőszövetkezetei, kisgazdaságai is foglalkoz­nak nutriával, elsősorban az értékes prémjéért tenyésztik. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium enge­délyezte, hogy Magyarorszá­gon is árusíthatják a nutria- tőkehúst. Eddig ugyanis csak állati takarmányként hasz­nosíthatták ezt a tápanya­gokban gazdag élelmiszert. A közelmúltban Békéscsa­bán, a Korzó étteremben be­mutatót tartottak, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megkedveltessék hazánkban is a nutriahúsból készült hi­deg- és melegkonyhai étele­ket. Ebből az alkalomból ér­kezett szőkébb hazánkba dr. Szajkó László professzor, aki a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem mosonma­gyaróvári mezőgazdaságtudo­mányi karán az állattenyész­tési tanszék vezetője. A nut­riatenyésztés és -hasznosítás új távlatairól kérdeztük. O Professzor úr, előadá­sában olyan lelke­sen beszélt a nutri- ákről, hasznosításuk külön­féle lehetőségeiről, hogy az ember azt gondolja: egész életét ennek szenteli. így van ez? — Szó sincs valamiféle küldetésről. Egyszerűen sze­retem a prémes állatokat, gyerekkorom óta rajongok értük. Ebből a megyéből in­dultam, a rokonaim nagy ré­sze ma is Eleken él, olykor meglátogatom őket. Szívesen jövök haza, ezért is tettem eleget a meghívásnak. Egyéb­ként, mint tudja, az állatte­nyésztési tanszéket vezetem, ahol a kisállattenyésztést fa­kultative tanítjuk. A szarvas­marha-tartás, a takarmányo­zás, a gépi fejés tudományos kutatásával és oktatásával foglalkozunk behatóan. Vala­mikor nutriafarmom volt, de most már nincs rájuk időm. Egyelőre megelégszem a nép­szerűsítésükkel. O Az utóbbi időben előtérbe került a pré­mes állatok tenyész­tése, közöttük a nutriáé is. Nincs elegendő a természet­ben? — A XIX. században még vadászták a nutriát. A szá­zadfordulón kereken 10 mil­lió került piacra, viszont ez a szám 1930-ban már csak 150 ezer volt. Át kellett térni a tenyésztésre. Az első ilyen farmot 1890-ben Franciaor­szágban létesítették, de Európában 1922-től terjedt el. Jelenleg a legnagyobb te­nyésztő Argentína, az Egye­sült Államok, Kanada és Uruguay, illetve a Szovjet­unió, az NDK, Csehszlová­kia és Lengyelország. O A nutria Dél-Ameri- kából származik, ere­detileg a húsáért va­dászták. Nálunk azt mond­ják: hódpatkány. Ez egy ki­csit riasztja az embereket. Valóban a patkányfélék csa­ládjába tartozik? — Az első leírások 1870- ből valók. A nutria spanyo­lul vidrát jelent. Ez onnan származik, hogy a Dél-Ame- rikából érkező spanyol hó­dítók alakja és vízi életmód­ja miatt valamiféle „ameri­kai vidrának” vélték. Más nyelvekben próbálták elke­rülni ezt a helytelen elneve­zést. A németek például sumpfibernek (mocsári nut- riának) hívják. A magyarok jártak el talán a leghelytele- nebbül, amikor hódpatkány- nak keresztelték. Ez kihatott a tenyésztésre, a további hasznosításra is. Az igazság az, hogy tudományosan a nálunk ismeretlen sülszerűek családjába tartozik, semmi köze az egérhez, a patkány­hoz. © Napjainkban egyre több természetes anyagot használunk ruházkodásunkban. A prém sem kivétel ez alól. Mennyit ér a nutriaprém? — Hazánkban először 1957- ben próbálkoztak nutriák te­nyésztésével, amely fiaskóval végződött. Talán az volt a hiba, hogy túlzásokba bo­csátkoztunk. Amikor láttuk, hogy nem hozza az általunk elképzelt hasznot, abbahagy­tuk. De volt néhány lelkes tenyésztő, aki nem adta fel. A fellendülés 4-5 éve kezdő­dött. Sajnos, jelenleg a pré­mek világpiaci ára a mély­ponton van. A nutriagerezna ára szinte egyik napról a másikra 800-ról 400 forintra esett. Az előrejelzések sze­rint két év múlva újra jó piaca lesz. Ez annál is in­kább fontos, mivel a nutria prémje 45—50 százalékban tekinthető nemesnek. Ez elő­kelő helyezést jelent, hiszen ilyen a sarki róka, az oposz- szum, a mormota és a pézs- mapocok prémje. Az osztá­lyozás főleg a minőséget, a tartósságot jelzi. Az értéke­sítést elsősorban a divat ha­tározza meg. Kikészítésével azonban a prém szebb, pu­hább lesz, a belőle készült bunda 20—30 évig is kopás nélkül viselhető. Magyarországon elő­ítélettel viseltetnek a nutriahús iránt. On szereti? — Hogyne. Immár 28 éve rendszeresen fogyasztom. Még 1954-ben jártam tanul­mányúton a Német Szövetsé­gi Köztársaságban, ott meg­kóstoltam, és megkedveltem. De nemcsak én, az egész család újabb recepteken töri a fejét. Van öt gyerekem, az unokák is szívesen eszik. Az egyik vejem a főzés tudo­mányát is elsajátította. Cso­dás ételeket tud belőle ké­szíteni a gulyáslevestől a nutriahússal töltött palacsin­táig. Győrben az Arrabona Áruházban rendezett hasonló bemutatót a helyi kisállatte­nyésztő szövetkezeti közös vállalat. Olyan sikere volt, hogy azóta is keresik ezeket a termékeket. O Ügy tudom, hiába, mert a feldolgozás, az értékesítés felté­teleit kellene előbb megte­remteni. — Valóban. Arra kell tö­rekedni, hogy vágóhidakat építsünk, ami tényleg nem ol­csó mulatság. Viszont a nut­riahús felvásárlása most már sürgető feladat, nem megen­gedhető, hogy vagonszámra dobáljuk ki az emberi táp­lálkozásra is kitűnően alkal­mas élelmiszert. A nyugat­európai országokban vadhús­ként árusítják az üzletekben. Reméljük, a MAVAD sem marad sokáig tétlenül. Ugyanakkor a tenyésztés költségéit is csökkenteni le­hetne. hiszen egy nutrián 2 kiló hús van, amely 80 fo­rintot jelent a termelőnek. O A nutria növényevő állat. Mennyiben be­folyásolja ez a hús minőségét, élvezhetőségét? — Még annyit tennék hoz­zá: a nutria kifejezetten ví­zi élethez szokott állat. Tisz­ta, állandóan fürdik, mosak- szik, az élelmet is a vízbe viszi, megmossa, majd onnan kiemelve fogyasztja. Mivel csak növénnyel táplálkozik, húsának semmilyen szokat­lan utóíze nincs. Sülve a li­ba- és a pulykahúshoz ha­sonlítható. Külön érdemes szólni a májáról, amely nagy méretű, és ízben, színben ve­tekszik a kacsamájjal. A vi­lágpiacon ugyanannyit adnak érte, mint a libamájért. Hú­sának a korszerű táplálko­zásban is nagy szerepe le­hetne, mert 34 százalék szá­razanyagot, 23,2 százalék fe­hérjét és mindössze 7 száza­lék zsírt tartalmaz. O Olyat is hallottam: a nutriahús fogyasztá­sánál nagy a fertő­zésveszély. Mi erről a véle­ménye? — Semmivel sem nagyobb, mint más állatoknál. Az ál­latorvosi vizsgálat természe­tesen szükséges. Elsősorban a trichinellák és a szalmonel­lák okozhatnak fertőzést. Zárt, tiszta tartásmód és ta­karmányozás mellett azon­ban ez kiküszöbölhető. Saját vágásnál és felhasználásnál helyes a húst feldarabolás után mélyhűtőbe tenni és legalább 10 napig mínusz 18 fokon tartani. Jó védekezés mée az alapos főzés és sütés. — Köszönjük a beszélge­tést. Seres Sándor-----------------------------------------------ICHUUKTllcj K ishatármenti forgalom tizennégy megyében Éppen tíz esztendeje, 1972-ben írták alá magyar kereske­delmi vállalatok az első kishatármenti árucsere-forgalmi megállapodást csehszlovák partnereikkel. Ezt követően je­lentek meg Győr-Sopron, Komárom, Pest, Nógrád és Borsod megyék üzleteiben északi szomszédunk árui. Szívesen csat­lakozott a kezdeményezéshez a Szovjetunió is, ennek az együttműködésnek elsősorban Szabolcs-Szatmár megye la­kossága látta hasznát. A Romániával megkötött egyezmény révén Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye vált részesévé az országok közötti árucserének. Jugoszlávia belépése révén pedig Csongrád, Bács-Kiskun, Baranya» Somogy, Zala és Vas megyék kereskedelmi hálózatának árukínálata színesedett. A kishatármenti forgalom­ban vállalatok állnak kap­csolatban egymással. A Kon- surnex és a Hungarocoop köti meg a szerződéseket, s bo­csátja a területeft működő kereskedelmi vállalatok ren­delkezésére az árukat. A cse­rére felajánlott termékek fel­kutatásában viszont vala­mennyien részt vesznek. A rendszer egyik érdekessége — és ebben rejlik nagy tar­taléka is —. hogy a kikül­dött fogyasztási cikkek ellen­téteként ugyanolyan vagy hasonló összetételű termékek kerülnek a hazai forgalomba, így a fogyasztásra szánt ja­vak mennyisége nem csök­ken. Egy példát erre. Ha tízezer pár női cipőt kül­dünk ki csehszlovák, vagy jugoszláv partnereinknek, ugyanannyi jön vissza, de az már fazonban, kidolgozásban más, mondhatnánk, egyedi» amely javítja az üzletek kí­nálatát. A közönség gyorsan meg­kedvelte a határokon túl­ról származó árukat. Nem­csak divatos, újszerű vagy éppen hiánypótló jellegük hanem olykor olcsóságuk mi­att is. A Csehszlovákiából érkező farmernadrágok, szövetek és kelmék, faliszőnyegek, vala­mint a férfi-, női és gyer­mekkonfekció termékek mind keresett áruk. A gyer­mekkerékpár, a pezsgő és sokféle más árucikk a Szov­jetunióból érkezik. A román partnerek sportcipőket, bú­torokat — köztük a kedvelt Bonanza-családot —, téli anorákokat, üvegárut külde­nek. Az újszerű kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt évti­zedben erőteljesen fejlődtek, megizmosodtak. Jól illuszt­rálja ezt a magyar—csehszlo­vák forgalom. Amikor a fe­lek megkötötték az első szer­ződést- 2-2 millió rubel ér­tékben szállítottak egymás­nak. 1975-ben 12,5, tavaly 18,7, az idei várható pedig 25 millió rubel a felenkénti áruszállítások értéke. Napjainkban sokat be­szélünk az egészséges ver­seny szükségességéről, mint a vevőkért folytatott harc egyik lényeges eszközéről. A kishatármenti forgalom emel­kedését célzó lépések egy­ben a verseny kibontakozá­sát is szolgálják. A belkeres­kedelmi, valamint Külkeres­kedelmi Minisztérium, a me­gyei tanácsok hathatósan se­gítik a kishatármenti árucse­re-forgalmat; ösztönzik a mennyiségi és minőségi nö­vekedését. A kereskedelem megújhodása, szervezetrend­szerének szemünk előtt zajló változásai, a kereslethez való jobb igazodás egy sor terü­leten megnövelte a határ­menti csereforgalom jelentő­ségét. A vállalatoknak adott önálló külkereskedelmi jog minden bizonnyal felpezsdíti az üzleti forgalmat. Hiszen itt a saját kezdeményezés, a jó üzletpolitika játssza a fő­szerepet. A miskolci Ferro- vill már az év eleje óta gya­korolja ezt a jogot, míg a Skála-Coop 1983. január 1- től jut ehhez az előnyös le­hetőséghez. Közismert» hogy a jelen­legi gazdasági helyzet nem kedvez az importnak. Ez kü­lönösen érzékenyen érint egyes fogyasztási cikkeket. Az iparban zajló profiltisztí­tás, termékváltás pedig egy sor területen növelte a hi­ánycikkek számát. Kétség nem fér ahhoz, hogy a jó üzletpolitika, a rugalmas al­kalmazkodás a piac igényei­hez, a helyi árutermelők és árualapok felkutatása, és bekapcsolásuk a kereskedel­mi forgalomba — nagyban enyhítheti a feszültségeket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a környező szocialista országokban is vannak olyan kihasználatlan kapacitások, amelyek felhasználásával — elsősorban termelési koope­ráció révén — bővíthető a forgalomba kerülő áruk kö­re. Mi sem mutatja jobban a kereskedelem rugalmasságát, mint az, hogy az utóbbi idő­ben úgynevezett árucsere­forgalmi társaságok alakul­tak — például a dél-alföldi —, amelyhez 43 ipari, mező- gazdasági és kereskedelmi vállalat csatlakozott. A kishatármenti árucsere már szerves része a belke­reskedelemnek. Jelentősége, a forgalomban képviselt ará­nya az elkövetkező eszten­dőkben tovább növekszik. Mindez egybevág azzal a tö­rekvéssel, hogy a Magyaror­szágot sem kímélő gazdasági nehézségek között is jó le­gyen az árukínálat. Ebben segít az öt ország kereske­delmi szervezeteinek mind gyümölcsözőbb együttműkö­dése» amely hazánkban, a határmenti tizennégy me­gyében ötmillió embert érint. Kisfaludy Kiss Emil Hatvanéves a Szovjetunió Egymillió kert országa Moldáviai Szocialista Szovjet Köztársaság két telepítenek rajtuk. Hogy a városok és falvak terület­igényes terjeszkedését meg­akadályozzák, előnyben ré­szesítik a magasépítkezést, ezzel egy időben felszámolják a kis településeket: lakóik nagyközségekben kapnak ott­hont. Így 40 ezer hektár föld szabadul fel. Kidölgoz- 'ták az agro- és hidrotechni­kai, az erdei talajjavítási munkálatok terveit is. Új erdősávokat telepítenek, és fejlesztik a teraszos földmű­velést. A földművelésre ke­vésbé alkalmas területeken 30 ezer hektárral növelik az erdőt, 20 ezer hektáron lesz a moldáviai nemzeti park. Múltba vesző legenda A főváros, Kisinyov új házai A 3 millió 880 ezer lakosú Moldávia hatalmas gyümöl­csösökkel ékesített „kertor­szág”. Fővárosa Kisinyov. Mindent, amit ezen a dom­bos, termékeny földön nem vetettek be gabonával, vagy ipari növénnyel, szőlősker­tek, alma, körte, szilva fog­lal el. A köztársaság 33 ezer 700 négyzetkilométernyi te­rületén — a helybeliek sze­rint — több, mint egymillió kert található. A gyümöl­csösök néha kilométereken keresztül húzódnak. A ré­gi hagyományt követve a családapa minden gyermek születésekor ültet néhány gyümölcsfát. Mire felnőnek a gyerekek, megnőnek a fák is. Azt tartja a mondás, hogy örömet, egészséget és szerencsét hoznak a házhoz. A korszerű mezőgazdasági termelés az utóbbi években a nagy méretek irányában fejlődik. Érdekes kísérletek folynak a gazdasági egyesü­lések szervezésével. A köz­társaság kolhozai és szovho- zai részvényes alapon a sza­kosított leányvállalatok egész hálózatát hozták létre, így néhány termelési ágra szakosodó, kitűnően jöve­delmező gazdaságokká vál­tak. Sok moldáviai kolhoz és szovhoz egyidejűleg 7-8. oly­kor 10—12 gazdaságközi válallatnak, szervezetnek és egyesülésnek a részvényese. Az egyik legutóbbi újdonság az úgynevezett területi ag­ráripari komplexum, amely­hez több mezőgazdasági, ipa­ri, szállítási, kereskedelmi és építési vállalat tartozik. A moldáviai kísérlet sikeres­nek bizonyult, és a Szov­jetunió más vidékein is megkezdték a bevezetését. Moldáviában kidolgozták a földtartalékok kihasználá­sának és megőrzésének 2000- ig szóló általános tervét. E szerint a mai szűzföldeket is termővé teszik, nagy részü­ket felszántják, vagy gyü­mölcsösöket, szőlőültetvénye­Gyümölcsösök és szőlős­kertek között húzódik meg egy moldáviai falu: Pere- szecsinó. E kis helynek le­gendája van. Kilenc évszá­zada, amikor az első ősla­kosok megjelentek a festői völgyben, vadkörteligetet ta­láltak itt. A fák minden ta­vasszal gazdagon virágoztak, de termést nem hoztak. Meddő fáknak, „perszecs”- nek nevezték őket, innen kapta a falu a nevét. A lakosság ősidők óta föld­műveléssel és szarvasmarha­tenyésztéssel foglalkozott. A régi tűzhelyek maradványait ma is megtalálják a régé­szek a lankás domboldala­kon, ahol a közelmúltban is szalmafedeles vályogházak­ban éltek az emberek, de azóta a legenda megdőlt. A kolhoz megszervezése után fejlődésnek indult a mező­gazdaság. Gabonát, kukori­cát, szőlőt, dohányt, napra­forgót, zöldséget termesztet­tek. Ma a Pereszecsino szovhoz szőlői ezer hektáron terül­nek el. Évente 28 ezer ton­na szőlőt dolgoznak fel, évi nyereségük másfél millió ru­bel. A mezőgazdasági nagy­üzem létrehozása gyökere­sen megváltoztatta a falu ar­culatát. A házak nem ha­sonlítanak egymásra, min­denki igyekszik valami kü­lönlegeset alkotni. A hagyo­mányokat megőrizve építi keznek, a háztájiban pedig szőlőt, gyümölcsöt, zöldséget termesztenek, a pincében há­zi borral kínálják a vendé­get. Sokan vettek autót, mo­torkerékpárt az utóbbi évek­ben. »• ... L i j Pereszecsinóban a kolhoz egyik sofőrjének, Vaszilij Hinku- nak a háza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents