Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-23 / 301. szám
IZHilUmt? A Hajdúságban is megkezdődtek a hagyományos disznótorok. Furtán a Juhász család három és fél mázsás disznót vágott és dolgozott fel. A képen: perzselés utáni tisztítás (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) Olajat takarít meg a találmány 1982. december 23., csütörtök o Jövedelem-kiegészítés állattartásból Két család számvetése A terményszárítókban felhasznált tüzelőolaj egyötödét meg lehet takarítani annak a találmánynak az alkalmazásával, amelyet a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát műszaki főmérnöke, Pálfy Endre dolgozott ki. A különféle típusú szárítótornyokhoz illeszthető adapter házilag is elkészíthető, mégpedig hazai anyagokból, és viszonylag olcsón. Ez az első hasznosított találmány a gazdaságban, ahol az utóbbi években magas színvonalra emelkedett az újítómozgalom. Az energiatakarékos találmány is újításként született meg, majd a Gödöllői Úgy bánjunk, mint kedvesünkkel — A bor olyan, mint a gyermek: minél kevesebbet háborgatod, annál jobban érzi magát... Nem ért vele egyet? Na jó, a gyerekekről nem vitatkozunk, de a borért kezeskedem!... Ezt mondta bevezetőül Georgij Kozub, a hatalmas borgazdaság, a Moldavin- prom Agráripari Egyesülés elnökhelyettese. A moldáviai szőlőtőkék több mint fele a Moldavinpromnak terem, ez az egyesülés adja az ország bortermelésének egynyolca- dát. Jelentős részét exportálják is. Kozub kandidátus az elnökhelyettesség mellett két laboratórium tudományos vezetője. Köztük az egyik a xeres (spanyol bor) gyártástechnológiájával foglalkozik. — Itt van például, a moldáviai Fetjaszka (Leányka) borfajta. Ez a világ legjobb borfajtái közé tartozik. Egyesíti magában a finom aromát, zamatot, és kellemes Agrártudományi Egyetem oktatóinak segítségével továbbfejlesztett változata szolgálati szabadalom lett. Az új műszaki megoldás lényege az, hogy a szárítótornyokból eltávozó, de még nagy hőtartalmú szárító levegőt, továbbá az üzemelés közben felmelegedett hűtőlevegőt visszaáramoltatják a berendezésbe, és újra felhasználják terményszárításra. A találmányt az idén már üzemszerűen alkalmazták a bólyi kombinátban, és igen sikeresnek bizonyult. Körülbelül 25 ezer tonna kukoricát szárítottak meg az új frissítő. A „Fetjaszka” aromája és zamata, mint bármelyik más bor esetében, legalább háromszáz biokéeljárással, és több mint száz tonna tüzelőolajat takarítottak meg. A szakemberek azzal számolnak, hogy az egy tonna kukorica szárításához felhasznált tüzelőolaj meny- nyiségét — a korábbi évek 33 kilogrammos átlagával szemben — húsz kilogramm alá tudják szorítani. S hogy reális ez a számítás, arra a szellemi terméket megvásároló lippói Béke Őre Tsz szolgáltatott bizonyítékot: 9300 tonna kukoricáját átlagosan 12 kilogramm tüzelőolajjal szárította meg, és az félmillió forint értékű energia megtakarítását eredményezte. miai komponenstől és még számos aromakölcsönző anyagtól függ, amelyek a borászok legnagyobb bánatára, a levegőn könnyen oxidálódnak. Ezért igyekszünk kímélni a bort, a lehető legkevesebbet töltjük át az előállítás és a szállítás során. Most azon dolgozunk, hogy a bort az előállítás helyén palackozzuk, és ezzel megőrizzük a jó minőséget. Moldávia ősidőktől szőlő- és bortermelő vidék. Fejlődéséhez, különösen az utóbbi években, nagy mértékben hozzájárult a tudomány. Mire kell gondolnia a bortermelőknek ? A megfelelő, jó minőségű szőlőültetvényekre, ezután pedig minden egyes láncszemre — az alapanyag feldolgozásához szükséges technológiára és berendezésekre, az alapanyag minőségére, a must forrásáCsanádapácán szép családi házban lakik Náfrádi Boldizsár a feleségével, továbbá a veje, Mogyorósi Mihály és a felesége, valamint Bandi, az unoka. Egy kicsit szűkén vannak, de szép egyetértésben élnek az ízlésesen berendezett lakásban. Náfrádi Boldizsár nyugdíjas tsz-tag, a nyugdíja havonta 2800 forint, Mogyorósi Mihály a tsz gépkocsivezetője, a keresete 4 ezer forint, a felesége ugyancsak a tsz- ben dolgozik, a keresete 2200 forint. A két család együttes jövedelme tehát 9 ezer forint, ami öt személynek csak szerény megélhetésre nyújtana lehetőséget, még akkor is, ha hozzászámítjuk a nyugdíj, illetve a tsz-tagság alapján járó három háztáji földterület termésének az árát. Az állattartásból azonban olyan jövedelemkiegészítés származik, amely jóval meghaladja a mindennapi megélhetés költségeit. A munka megoszlik. Mogyorósi Mihály a sertéseket, Náfrádi Boldizsár a bikákat gondozza. Most az ólakban 43 süldő, 4 hízó és 7 koca van. Hízóból csak azért olyan kevés, mert a napokban adtak át 21-et 150 kilós átlagsúlyban. Több mint 70 ezer forint járt érte, ami elég tekintélyes összeg, de ha a termelési költségeket leszámítjuk, akkor kiderül, hogy a munkadíj jóval szerényebb, mint ahogy azt a kívülállók elképzelik. Más szavakkal : nagyon meg kell dolgozni minden forintért. — Ügy számolunk, hogy egy-egy sertésnél a tiszta jövedelem nem több 500 forintnál — mondja Mogyorósi Mihály. hoz szükséges baktériumok megválasztására, a borkészítés technológiájára, valamint a minőségi szabványok betartására. Az elmúlt tíz évben sokat foglalkoztak a kutatók új, eddig Moldáviában ismeretlen, de nagyon sikeresnek bizonyuló eljárásásokkal. A Reggeli harmat és a Moldávia illata aromásított borokhoz külön speciális füveket termesztenek. A pezsgőknek pedig olyan új vörös fajtáját alakították ki, amely a I bulgáriai nemzetközi borversenyen 1980-ban aranyérmet nyert. A nemzetközi borversenyeken az utóbbi években a moldáviai borok 255 arany- és ezüstérmet hódítottak el. De a moldáviai- j ak véleményét azért nem árt megszívlelni: a borral úgy kell bánni, mint a kedvesünkkel : csak mértékkel hódoljunk neki. — Beszélgessünk egy kicsit a költségekről! — javasolom. — Most is vettünk 1800 forintért hízókoncentrátumot — kezdi. — Mennyi kell a koncent- rátumból? — A takarmány minden mázsájához tíz kilót használunk fel. — Mennyi takarmányra van szükségük? — Vettünk 150 mázsa májusi morzsolt kukoricát, és 100 mázsa búzát, amihez hozzájön még a három háztáji föld utáni 75 mázsa kukorica. Már másnap megkapják a pénzt — Honnan szerzik be a kukoricát és a takarmány- búzát? — A helyi Széchenyi Tsz- től, amelyikhez tartozunk. — Mennyiért? — Önköltségi áron kapjuk. A tsz. mázsánként három forintért haza is szállítja. — Most mennyi van itthon? — Hetven mázsát tárolunk. — Hol szerzik be a tápot? — Az ÁFÉSZ elárusítóhelyén. Nincs hiány belőle. — Milyen súlyúra hizlalják a sertéseket? — A legkedvezőbb, ha 125 Trilós súlyban adjuk át. — Hogy történik az átadás? — Bejelentjük a tsz háztáji bizottsága vezetőjének, Sókí Józsefnek, és a megbeszélt időpontban vihetjük az állatokat. Másnap pedig már megkapjuk a pénzt. — Érdemes csinálni? — Az a jó ebben, hogy egyszerre jutunk nagyobb összeghez, amiből aztán lehet valamit kezdeni. Szerencsére a tsz — mint már előbb is említettem — támogatja az állattartást. Azzal is például, hogy ideszállítja a szalmát, és vehetünk annyi zöldtakarmányt, amennyi kell. Most 8 bika van az istállóban A családi munkamegosztás szerint Náfrádi Boldizsár a hízó bikák gazdája. Most 8 bika van az istállóban. — Egy-egy kis bika (100 és 250 kiló között) 5—10 ezer forintba kerül — tájékoztat. — Milyen súlyban adják áta felvásárlónak? Zavarban a természet A szokatlanul enyhe téli időjárás megzavarta a növény- és állatvilág természetes rendjét. A Mecsek vidékén egyes fák és bokrok oly erősen rügyeznek, mint tavasszal szoktak. A fák kérgén friss moha jelent meg, és az erdei tisztásokon újból kiserkent a fű. A Misina-tető lejtőin kinyílt a hegyvidék jellegzetes kora tavaszi vadvirága : a zöld szirmú illatos hunyor. A védett fekvésű völgyekben sárgállik a mogyoró, jeléül annak, hogy megindult a barkásodás. A pécsi székesegyház tornyaiban félbeszakították téli álmukat a denevérek, az esti órákban ismét hallani a cincogásukat. — Hét és kilenc mázsa közötti súlyban. — Hány hónap alatt érik ezt el? — Tizennyolc hónap alatt, és fizetnek egy-egy hízott bikáért 28 ezer forintot. — Mennyi ebből a tiszta haszon? — Ügy számolom, hogy 8—10 ezer forint. Ennyi tehát a munkadíj. — Megéri? — Igen, főleg, ha exportminőségű a bika. — Mitől függ a minőség? — A küllem, az izomzat tömörsége a lényeg. Ne legyen laza kötésű. — Hogy lehet ezt elérni? — Kapjon az állat darát és szénát is. Nagyon fontos még: tisztán kell tartani. — Milyen minőségű hízott bikákat szokott leadni? — A legjobb minősítésűeket, amelyek kilójáért most 34 forintot fizetnek. Az exportminőség után prémium is jár, amit eddig — vagy 20 éve — mindig megkaptam. — Mi a titka a sikernek? — Az a legfontosabb, hogy szeresse az ember az állatokat, és azt, amit csinál. Persze szükség van a hozzáértésre, és a tapasztalatok fel- használására is. Hatvanhét éves vagyok, sok tapasztalatra tettem szert, és elmondhatom: engem ez a munka éltet. Gsaládi ház OTP-kölcsön nélkül Most egy új családi ház épül a régi szomszédságában. Az alapjai elkészültek. A telken van már a szükséges építőanyag is. Tavasszal majd folytatják a munkát, és ősszel beköltözhet a Mogyorósi család. — A nyugdíjamból és a Mogyorósi házaspár kerese- téből sohasem tudtunk volna ilyen házat építeni — mondja Náfrádi Boldizsár. — Mennyibe kerül? — érdeklődöm. — Kilencszázezer forintba. — OTP-kölcsönt is felvettek? — Nem, nem, megvan rá a pénzünk. A ház előtt fóliával letakart téglarakást látok. — Ebből mi lesz? — kérdezem még. — Az ólakat bővítjük, és újakat is építünk, de az állatok számát nem növeljük. Csak annyival tudunk megbirkózni, amennyi most van. Pásztor Béla Nincs magyar alumínium dömping A Közös Piac Bizottsága 1982. december 1-i hatállyal 82/808. sz. határozatával megszüntette a magyar alumíniumfólia szállításával kapcsolatban indított dömping vizsgálatát. Az eddigi vizsgálat során nem merült fel olyan bizonyíték, hogy az exportárak alacsonyak lennének, és nyomást gyakoroltak volna a Közös Piac belső áraira. Ugyanakkor a magyar exportmennyiség piaci részesedése nem olyan mennyiségű, amely a közös piaci termelőknek kárt okozna.
