Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-23 / 301. szám

NÉPÚJSÁG 1982. december 23., csütörtök Tanácsülésekről jelentjük Mezttberény — December 21-én, ked­den délután ülést tartott a mezőberényi Nagyközségi Közös Tanács. A testület meghallgatta és megvitatta a szakigazgatási szerv 1981— 1982. évi munkájáról, a vb- titkár törvényességi tevé­kenységéről szóló beszámo­lót. A tanács végrehajtó bi­zottsága ez év januárjában értékelte a szakigazgatási szerv munkáját, s határozta meg az előbre lépést célzó intézkedéseket. A tanácstagok kerületi csoportjainak létrehozása az információs rendszer javulá­sát, a közéleti demokratiz­mus szélesítését eredményez­te. Az ügyfélszolgálati iro­da betölti szerepét, a ható­sági ügyek intézését, a gyor­saság, a törvényesség jel­lemzi. Mezőberényben áttér­tek az elektronikus könyve­lésre, mindez a kezdeti je­lentkező gondok után ma már nagyban segíti a pénz­ügyi, számviteli munkát. Ja­vultak a feladatok ellátásá­nak tárgyi és személyi fel­tételei is a nagyközségben. A tanácsülés meghallgatta a Mezőberény és Csárdaszál­lás lakosságának ellátásáról, a két település megtartó ere­jéről szóló előterjesztést. Az elmúlt húsz évben mindkét település lélekszámúban fo­kozatos csökkenés tapasztal­ható, az utóbbi években azonban kedvező jelenségek is érzékelhetők ezen a terü­leten. Az ipari, mezőgazda- sági és kereskedelmi ellátás jónak mondható, alapvetően ki tudják elégíteni a lakos­ság részéről jelentkező igé­nyeket. A fiatalok letelepíté­se érdekében folyamatosan biztosítani kell az olcsóbb állami tulajdonú építési tel­keket, fel kell építeni a VI. ötéves tervidőszakra elő­irányzott OTP-lakásokat. Ezt követően a testület megtárgyalta és elfogadta a tanács és intézményei 1983. évi költségvetésének és a fejlesztési alap felhasználá­sának tervezetét. Mezőhegyes A december 21-i, keddi ta­nácsülésen a szakigazgatási szerv tevékenységét tekintet­te át a testület. A végrehaj­tó bizottság 1981-ben érté­kelte a szakigazgatási szerv munkáját, és hozott határo­zatot a kontárok elleni fel­derítő munka fokozásáról, az átlagos ügyintézési határidő csökkentéséről. A szakigaz­gatási szerv igyekezett ezen határozatokat végrehajtani. Mezőhegyesen a 30 napon túli ügyintézések számát nem sikerült jelentősen visszaszo­rítani, az átlagos ügyintézé­si határidő csökkent ugyan. A munka végzésének szemé­lyi feltételei nyugdíjazás, be­tegség, gyermekgondozási se­gély igénybevétele miatt nem voltak zavartalanok, ennek ellenére a rá háruló felada­tokat megoldotta a szakigaz­gatási szerv. A nagyközségi tanács meg­hallgatta az általános műve­lődési központ üzembe he­lyezéséből adódó új oktatási formákról és közművelődési lehetőségekről szóló tájékoz­tatót. Mezőhegyesen szep­temberben létrejött az okta­tási és közművelődési intéz­mények szervezeti integrá­ciója. A nagyközség szép, impozáns művelődési létesít­ménnyel gazdagodott idén, amelyben helyet kapott az iskola, a művelődési ház, a könyvtár és a sportolási igé­nyek kielégítését szolgáló korszerű tornaterem. Az in­tézményben kialakulhat a szaktantermi oktatási rend­szer. A testület elfogadta a jövő évi költségvetést és fejlesz­tési tervet. Hétegyháza A kedden, december 21-én délután megtartott tanács­ülésen a nagyközség jövő évi költségvetési és fejlesztési tervéről tárgyaltak. A fej­lesztési feladatok megoldásá­ra csaknem 400 ezer forin­tot biztosítanak 1983-ban, bő­vítik az óvodai helyek szá­mát, fejlesztik a logopédiai hálózatot. Ezt követően a végrehajtó bizottság munká­járól szóló tájékoztatót hall­gatta meg a testület. A la­kossággal való együttműkö­dés további szélesítésére nagy figyelmet fordít a vb, ezt bizonyítja, hogy a részfalu­gyűléseken, és tanácstagi be­számolókon csaknem két­ezren vettek részt, közülük több mint százan mondták el véleményüket, összesen 81 közérdekű bejelentés és ja­vaslat érkezett a testülethez, amelyből hetven valósítható meg ebben a ciklusban. A VI. ötéves terv legfőbb cél­kitűzése: négy iskolai tante­rem és az 500 adagos nap­közis konyha megvalósítása Kétegyházán. A vb novem­beri ülésén alapos elemzés után jóváhagyta az iskola- bővítés végső tervezetét. (verasztó) Csőhiányra nem számítanak Január 1-től csökkennek a lakásilletékek Az Alagcsövező Gazdasági Társulás Békésen december 22-én tartotta évzáró igazga­tó tanácsülését a Körös—be- rettyói Vízgazdálkodási Tár­sulatnál. Az ülésen részt vett a tagok részéről: Balogh László, a békési Egyetértés Tsz elrtöke, Lázár Lajos, a Sárréti Tsz elnöke és Bé- nyei Gábor, a vízgazdálko­dási társulat igazgatója. Először Bényei Gábor tá­jékoztatta a társaság tagjait az 1982. évi gazdasági terv teljesítéséről. Többek között elmondta, hogy a nagymér­tékű alagcsőhiány miatt a drénezőgépek teljes kihasz­nálása nem valósulhatott meg, csak 201 kilométer dréncsövet fektettek le. A várható termelési értékből a legnagyobb részarányt A Békés megyei Építőipari La­kossági Szolgáltató Szervezetek Társasága igazgató tanácsülésre hívta tagvállalatait tegnap, de­cember 22-én délelőtt az IKV békéscsabai vendégházába, hogy beszámoljon az 1982-es év ered­ményeiről. Ezt követően az 1983. év feladatait vitatták meg, és elfogadták a programterveze­tet. A társaságnak két vállalati, egy szövetkezeti és i3 üzemi szervezet a tagja. 1983-tól a do­bozi, valamint a körösladányi költségvetési üzemek is kérték felvételüket. A szervezet kere­tében szakbizottságok tevékeny­kednek, köztük a műszaki el­a békési Egyetértés Tsz te­rületén végzett munka tesz ki, 6,6 millió forint értékben. A gazdasági társulás várha­tó nyeresége 3,2 millió fo­rint lesz, amely a tagok kö­zött kerül szétosztásra. A tervezett nyereséget megha­ladó eredményt a világszín­vonalon álló kis költséggel üzemelő amerikai Verlmer drénezőgéppel érték el. A sarkadi Lenin és a szeghal­mi Sárréti Tsz-ek részará­nyát a békési Egyetértés Tsz és a vízgazdálkodási társulat a szövetkezetek vezetőségeik kérésére átvették. A gazdasági társaság 1983- ra 20 millió forint árbevételt és 4 millió forint nyereséget tervezett. A gépek kapacitá­sa 1983-ra lekötött, dréncső­hiányra nem számítanak. készítette a lakóházi felújítá­sokhoz, korszerűsítésekhez a költségmérséklő ajánlást. A szolgáltató szervezet sokré­tű tevékenysége mellett rend­szeresek a tagvállalatoknál a munkavédelmi előadások, ame­lyeken 1982-ben 900-an vettek részt. A jövő évre újabb technoló­giákkal szolgál az IKV a tag­vállalatoknak. Többek között az utólagos falszigetelési és falszá­rítási módszereket, majd az épületfenntartással kapcsolatos korszerű anyag-, energia- és éíőmunka-megtalsarítást veszik górcső alá. — számadó — 1983. január 1-től a lakás­cserék, -vásárlások . terheit könnyíti, hogy csökkennek az illetékek — erről intézke­dik a pénzügyminiszter ren­deleté, amely a Magyar Köz­löny 76. számában jelent meg. A lakásvásárlás vagy -csere esetén a jelenlegi 12 százalékos illeték 7 száza­lékra csökken. Az illeték alapja: változatlanul a lakás forgalmi értéke, illetve cse­rénél az ingatlanok értékkü­lönbözete. Kedvező változás az is, hogy ha a tulajdonos lakását eladja, és egy éven belül másikat vásárol, a két lakás forgalmi értékének különbö­zeié lesz a 7 százalékos ille­ték alapja, ugyanúgy, mint csere esetén. Előfordulhat azonban, hogy az értékkü­lönbözet — mint illetékalap — magasabb az utóbb vásá­rolt lakás forgalmi értékénél. Ez esetben a vevő számára kedvezőbb megoldást alkal­mazzák; az utóbb vásárolt lakás forgalmi értéke után számolják az illetéket. Pél­dául, ha valaki 800 ezer fo­rint értékű lakását eladja, s helyette egy 300 ezer forint értékűt vesz, akkor nem az értékkülönbözetnek megfe­lelő 500 ezer forint, hanem a 300 ezer forint után kell il­letéket fizetnie. A szervezett lakáscserék elősegítésére az OTP az ál­lampolgároktól megvásárolt vagy egyéb úton állami tu­lajdonba, és a takarékpénz­tár kezelésébe került lakáso­kat újra értékesíti. Ez eset­ben az illeték az eladási ár kettő százaléka. Ha valaki ajándékba kapja a lakást, az egyébként fize­tendő illetéknek csak a fe­lét kell megfizetnie. Az öröklési illeték is mér­séklődik azzal, hogy ja­nuártól nemcsak a közeli hozzátartozók, hanem ezen­túl bármely örökös a hagya­téki terhek levonása után megmaradó, úgynevezett tiszta érték alapján fizeti az illetéket. Az új rendelkezé­seket azoknál a szerződé­seknél, illetőleg bejelentett hagyatékátadó végzéseknél alkalmazzák, amelyeket ja­nuár elsejét követően mutat­nak be az illeték kiszabásá­ra. Ugyancsak az ingatlanfor­galmazást könnyíti, hogy ja­nuár 1-től megszűnik az in­gatlanközvetítő vállalatok díj ellenében végzett kötele­ző értékbecslése is. Helyette az ingatlan-átruházási szer­ződésekhez a tanács által ki­állított adó- és értékbizo­nyítványt kell csatolni, s ez illetékmentes. Harminchét klub, negyvenegy szakosztály Évvégi számvetés az IKV-nál II tárgyalóteremből Lerántották a kerékpárról A Gyulai Járásbíróság tárgyal­ta Rácz Mihály elsőrendű vád­lott, Mezőgyán, Liszt Ferenc u. 31. és Rácz Mihály másodrendű vádlott, Mezőgyán, Lenin u. 10. szám alatti lakosok bűnügyét. Mindketten különböző visszaélé­sek miatt voltak már büntetve. A 24 éves elsőrendű vádlott júliusban, a 20 éves másodren­dű vádlott pedig márciusban szabadult. A büntetésekből úgy látszik, egyikük sem okult. Jú­lius 24-én ismét súlyos bűncse­lekményt követtek el. Mező- gyánból Zsadányba mentek szó­rakozni. Közben betértek italoz­ni, rumot és sört fogyasztottak. Zsadányban részt vettek egy diszkórendezvényen. Itt szóra­kozott F. I.-né fiatalasszony is, aki ugyancsak Mezőgyánból ér­kezett ismerőseivel. A rendez­vényről éjféltájban indult haza a fiatalasszony. Eery ideig isme­rőseivel tartott, de azok gyor­sabban mentek, és Mezőgván határához érve egyedül haladt kerékpárján. A két vádlott utolérte F. I.-nét. Közrefogták, majd lerántották a kerékpárról. Kezénél fogva az út mellett le­vő gazos, bokros területre von­szolták és megerőszakolták. Megfenyegették. ha feljelenti őket, megfojtják. Ezután eltá­vozott a két vádlott. A fiatal­asszony a község szélén lakó ismerőseihez ment, és elmond­ta, hogy mi történt. A tárgyaláson a két vádlott tagadta a cselekmény elköveté­sét. Olyan vallomást akartak tenni, mely egymásra nézve nem terhelő. Ebben a vallomás­ban korábban megegyeztek. Ezt bizonyította az a levél is, amit a tárgyalás előtt a másodrendű Rácz Mihály írt társának. Ép­pen ezért védekezésüket a bíró­ság nem fogadta el. A többszörösen visszaeső első­rendű Rácz Mihály vádlottat a bíróság 7 év szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként 5 év­re eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. A szabadságvesztést fegyházban kell letöltenie. A másodrendű Rácz Mihály vád­lottat pedig 5 év börtönben le­töltendő szabadságvesztéssel sújtotta, s mellékbüntetésként 3 évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától. Súlyosbító körül­ményként értékelte a bíróság, hogy a két vádlott előző sza­badságvesztésének letöltése után rövid idő elteltével újabb sú­lyos bűncselekményt követett el. A megyei bíróság fellebviteli ta­nácsa a járásbíróság ítéletét jó­váhagyta. Az ítélet jogerős. S. J. A honvédelmi klubok te­vékenységét elemezte decem­ber 22-i, szerdai ülésén az MHSZ békéscsabai városi vezetősége mellett működő tanácsadó testület. A társa­dalmi szervek és fegyveres erők képviselőiből álló tes­tület feladata a honvédelmi klubok munkájának segí­tése, ellenőrzése. A szerdai megbeszélésen Béres János, az MHSZ vá­rosi vezetőségének titkára tájékoztatta a testület tagja­it a honvédelmi klubok utóbbi két évben végzett munkájáról. A Magyar Hon­védelmi Szövetség Országos Központja alapos előkészület után, 1980-ban szervezeti változtatásokat határozott el. Ezt követően került sor a vállalatoknál, intézmények­nél működő klubok összevo­nására. A szervezeti változtatáso­kat követően könnyebbé, át­tekinthetőbbé vált az irányí­tás, s ez a rendelkezésre álló anyagi eszközök ésszerű felhasználásával párosult. A hatékonyabb munka a klub- és pártoló tagok számának növekedésében is megmutat­kozott. Az idén harminchét klub és 41 szakosztály tevékeny­kedett Békéscsabán és a vá­ros környéki községekben. A munka színvonala ott javult elsősorban, ahol a helyi pártbizottságok, alapszerve­zetek — mindamellett, hogy rendszeresen beszámoltat­ták a klubok vezetőségeit — segítették is azokat sajátos feladataik megoldásában. Ki­emelkedő munkát végzett Békéscsabán a VII. kerület, a konzervgyár, a sütőipar, a MÁV, a Kner Nyomda, a Volán, a kiegészítő parancs­nokság klubja, a város kör­nyéki községek klubjai közül a mezőberényi és a körös- tarcsai. A középiskolákban, szak­munkásképző intézetekben öt honvédelmi klub műkö­dik. Ezen a területen 1983- ban újabb klubok, szakosz­tályok alakulnak. Az okok nem Budapesten keresendők E löljáróban leszögezem: tudom jól, mind a népgazdasági, mind pedig a csoportérdek érvé­nyesülését tekintve szükség van a fővárosban működő melléküzemágak tevékeny­ségére. Azt sem vitatom, hogy a fővárosban működő telephelyek — a szolgáltatá­sok körének bővítésével — az állampolgárok érdekét is szolgálják. Nincs szükség te­hát a melléküzemágak létjo­gosultságát alátámasztó ér­vekre, ha azok működési rendje megfelel a törvényes­ség követelményeinek. A zuglói népi ellenőrök azon­ban a közelmúltban számos kifogásolnivalót találtak e tekintetben. A zuglói telep­helyet választó melléküzem- ágak — a kormányrendelet előírásainak megfelelően — bejelentették érkezésüket a tanács illetékes osztályán. A kerületi tanácsnál pedig — ha van igény munkájukra, ha nincs — ugyancsak az előírások szerint dokumen­tálják a melléküzemágak je­lenlétét. Sokan persze do­hognak amiatt, hogy két— háromszáz kilométerrel odább a termelőszövetkezet és a községi tanács vezetősé­ge dönti el: mely fővárosi kerületben szán szerepet a kőműveseknek- melyikben az alpinistáknak! S Budapes­ten egyszerűen tudomásul veszik a hirtelen jött szol­gáltatást. A lakosok megtudhatják, melyik utcában kell keresni a takarítókat vagy éppen a csótányirtókat. A zuglói tár­sadalmi aktivisták azonban meglepődtek, amikor a har­minc keresett (és a tanácsnál bejelentkezett) tsz mellék­üzemági telephely közül több mint felének csak hűlt he­lyét találták. Azok vezetői és dolgozói se szó, se be­széd eltávoztak, hogy másik kerületben üssék fel tanyá­jukat. Talán azért, mert másutt jobb lehetőségek kí­nálkoztak. De az is lehet, hogy azért, mert idejében ér­tesültek a zuglói né_pi ellen­őrök vizsgálatáról, amelynek során számos elgondolkodta­tó tényt tártak fel. Egyebek között megállapították, hogy már a tevékenységi kör meg­választása körül sincs min­den rendben. Akad például a kerületben olyan telephely, ahol 10—20 ember hónapok óta tétlenkedik, mert Irak és Irán között háború dúl! A bővebb magyarázat: a tsz közvetítésével foglalkozta­tott gépkocsivezetők munká­jára a Hungarocamion hó­napok óta nem tart igényt. A derék sofőrök pedig így csak tizenhárom forint óra­bért kapnak. Ügy látszik, megéri nekik. A melléküzemágak műkö­dési rendjét sok belső sza­bályzat írja elő. A sok pa­ragrafus között meg bizony olykor még a jogvégzett em­ber sem igazodik el. Aligha­nem a szabályok kuszasága is szerepet játszik abban, hogy a bizonylati rend nem megfelelő. A vizsgálat során fény de­rült arra is- hogy senki nem kéri számon a dolgozótól: az adott munka elvégzéséhez mennyi anyagot használ fel valójában? A gyakorlat az, hogy felhasznált anyagként kinek-kinek elszámolnak annyit, amennyit bemond a könyvelőnek. A munkafe­gyelem pedig olyan, amilyen, így aztán nem elképzelhetet­len, hogy néhányan munka­idő alatt, a társadalmi és szö­vetkezeti tulajdonba tartozó anyagot maszek munkára használnak fel. így aztán nem meglepő. hogy egyik melléküzemág telephelyén több millió forint értékű anyag sorsáról nem tudtak számot adni. A jövedelmek számbavéte­lekor is elképedtek az ellen­őrök. Egyik-másik mellék­üzemágban szakképesítés nél­kül is kereshet annyit egy munkás, mint a kiváló ké­pességű nagyüzemben dol­gozó szaktársa. S ami a te­lephelyen nem tűnt fel sen­kinek : egy húszesztendős (ápolónői szakképesítéssel rendelkező) melléküzemági dolgozó havonta 14—16 ezer forintot keresett. E zek után nem csoda, ha a népi ellenőrök azt tapasztalták, hogy a fővárosi telephellyel ren­delkező termelőszövetkeze­tekben a belső ellenőrzés sem áll feladata magaslatán. Ennek okait egyetlen vizsgá­lat, és a sokszor több száz kilométeres távolságok miatt, aligha a főváros egyik kerü­letében kell kutatni. A vizs­gálat célja nem a mellék­üzemágak tevékenységének és szükségességének meg­kérdőjelezése volt. Nem is akarunk ilyen, és ehhez ha­sonló következtetéseket le­vonni a vizsgálat megállapí­tásaiból. Azt viszont be kell látnunk, hogy a társadalmi tulajdon és a szövetkezeti tagság — valós! — érdekei­nek védelme sokkal fonto­sabb annál, hogy akár egyet­len vizsgálat tapasztalatait és tanulságait figyelmen kívül hagyhassuk. Császár N. László Még mindig sokan keresik a fenyőfákat. Az üzletekben csúcsforgalom van. A kínálat bőséges, de szinte percek alatt ürülnek ki a polcok Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents