Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-18 / 297. szám

o / 1982. december 18., szombat — Halló, dobozi vas-mű­szaki bolt? — Igen, Váradi Mihály boltvezető vagyok. — Széntüzelésű kályha, tűzhely és kazán érdekel­ne ... — Jelenleg csak Salgó tűz­helyünk van. Legutóbb kap­tunk három NDK gyártmá­nyú kétaknás kályhát, azon­nal elvitték. Kazánt havonta egyet ha szállítanak, ugyan­akkor három-négy is elkel­ne. Nálunk körülbelül három hete akadozik az ellátás. I A párt XII. kongresszusa, a népgazdaság VI. ötéves terve fontos teendőként je­lölte meg a takarékos ener­giafelhasználást. A kezde­ményezés érthető, hiszen az egyre dráguló szénhidrogé­neket elsősorban hazai sze­nekkel szeretnénk helyettesí­teni. A megyei pártbizottság végrehajtó bizottsága ez év májusában határozatot ho­zott az energiagazdálkodás feladatairól. Megállapította, hogy a lakosság szilárd tü­zelőanyagok iránti igénye to­vább nő. Ezért nagy figyel­met kell fordítani arra, hogy az ehhez szükséges berende­zésekből jobb legyen a kí­nálat. Békésen az iparcikkáru­házban sem valami széles a választék. Tűzhely három­fajta is van, viszont csak csehszlovák Zóra típusú kályhával tudnak szolgálni. Balogh László, az áruház vezetője felsóhajt: — A na­pokban jött 12 Ohra kályha, egy napig sem tartott. A ka­zánt is csak csepegtetik. Egy hónapja nincs semmilyen ra­diátor. Ugorjunk egyet, menjünk át Gyulára, az ÁFÉSZ szak­üzletébe. A kereskedők ál­lítják, hogy az utóbbi idő­ben javult az ellátás. Az üz­letben háromféle kályha (magyar, román és csehszlo­vák) kínálja magát. Van KLÓ és Modul III. közepes méretű és teljesítményű ka­zán. A boltvezető mégsem elégedett: — Az idén mind­össze 10 csempekályhát sike­rült beszerezni. A közked­velt Simplex kazánból már egynek is örülünk. Az embe­rek keresik ezeket a beren­dezéseket. Olajkályhából 2-3 ment el ebben az esztendő­ben. Még ezer forintos vá­sárlási utalvánnyal sem kell senkinek. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium illetékese azt mondotta, hogy a hiány csak átmeneti, szeptembertől lesz elegendő kályha és kazán. A jóslat nem vált be. Van áru, de nem folyamatosan. A megye legnagyobb szaküzle­tében, az Univerzál békés­csabai vas- és edényboltjában Salgó tűzhely, Super II. és III., román kályha, vala­mint Duka magyar kazán kapható. Az ehhez szüksé­ges radiátorral sem tudnak szolgálni. Halasi Ernő bolt­igazgató az idei állapotot igyekszik bemutatni: — A tűzhellyel nincs gond, egész évben folyamatos volt a szállítás, csupán a teatűz­hely hiánycikk. A kályhá­ról és a kazánról, a radiá­torról nem mondható el mindez. Pedig lehetőségein­ket növeli a határ menti árucsere. Karolex román kályha folyamatosan érke­zett. Az NDK gyártmányú Ohrából kéthavonként ötöt­hatot kaptunk. Megjelent a 10 ezer kalóriás Karbon kályha, de ezt csak közüle- teknek ajánlhatjuk. Nagy teljesítményű és 8 ezer fo­rint az ára. A csehszlovákok sem szállítottak folyamato­san, a románok 650 kályhá­val adósak. Totya, Simplex és Rivál, valamint a szovjet KCSM kazán elvétve kap­ható. Ezenkívül megnőtt a kereslet a pb-gázkonvekto- rok iránt, de abból sincs elegendő. gyártóktól, a közvetítő min­den esetben a nagykereske­delem. Erről beszélgetünk a megyei tanács kereskedelmi osztályán Frőner Béla osz­tályvezető-helyettessel és R ichweisz Ferencné főelő­adóval: — Sajnos, semmi biztatót nem tudunk monda­ni — állítják. — Az import nagy hatásfok érhető el, és nincs benne külföldi alkat­rész. Ebből a termékből az idén 465-öt kapott a VÍDIA, jövőre 600-at szállítunk. A gáz-, az olaj- és széntüzelés­re is alkalmas Rivál kazán­ból 1983-ban mintegy száz­zal kapnak többet, mint ta­valy. A gépek ésszerű ki­A választék meglehetősen szegényes Fotó: veress Erzsi Valóban, az elmúlt évek­ben a lakossági energiafo­gyasztás szerkezete megvál­tozott. Plasztikusan tükrözik ezt a forgalmi adatok. Ta­valy ebben az üzletben olaj- kályhából 556-ot adtak el, az év első 10 hónapjában mind­össze 53-at. Szilárd tüzelésű tűzhelyből'még egyszer any- nyit értékesítettek, mint 1981-ben. Ha nem akadozik az ellátás, kályhából meghá­romszorozzák a forgalmat. Kazánból már október vé­gén több talált gazdára a tavalyinál. És akkor még nem szóltunk a minőségről, a hatásfokról, az árakról. A kereskedő nem nagyon hoza­kodik elő ezekkel, mert tud­ja: a vevő aligha töpreng, örül, ha hozzájut a rég áhí­tott áruhoz. Gazdasági szem­pontból sem mindegy, hogy milyen kályhával, kazánnal fűtünk. Ha gyorsan akarunk meleget, megfelel az egysze­rű, szakaszos égésű kályha. A folyamatos fűtésre a két­aknás típus a legjobb, hi­szen egy begyújtás 24 óráig is kitart, anélkül, hogy ten­nénk a tűzre. De ilyen ké­szüléket nem gyártanak Ma­gyarországon, az NDK-im- port viszont kevés. Sokan ki­fogásolják a magyar beren­dezések viszonylag magas árát. Az egyik vásárló kifa­kad: — Nem értem. A ma­gyar Tarján kályha 3320 fo­rint. Az ugyanilyen csehszlo­vák gyártmányút 1400-ért, az Ohra folyton égő készü­léket 2750 forintért árusít­ják. Olyan véleményt is hallot­tam: a kereskedelem nem rendel eleget, illetve a kész­letezéssel is bajok vannak. Az tény: a kiskereskedelem nem vásárol közvetlenül a szállítmányok késnek, a Vl- D1A Kereskedelmi Vállalat megyei kirendeltsége min­dent megtesz, de olykor te­hetetlen. A Salgótarjáni Vas­öntöde és Tűzhelygyár a Tarján 1—11. kályhából a IV. negyedévre 320-at igazolt vissza, viszont 150-et szállí­tott. Az ígért 230 Karbon he­lyett a 11. félévben csupán 50 jutott a megye üzleteibe. A III. negyedévben teatűz­helyből egyet sem kaptak, még Salgó tűzhelyből is csökkentették a mennyisé­get. Csempekályhát csak Esz­tergomban gyártanak az or­szágban. Békés megye évente 250-et kap, azonban 4-5 ezer az igény. Kazánból 80 száza­lékos a teljesítés, több kel­lene import kályhákból is. Tudjuk, egyre többen térnek át a központi fűtésre. Ehhez nemcsak kazán, hanem ra­diátor is kell. Az alumíni­um, a lap-, az acél- és az öntöttvas radiátor hiány­cikk. A hűtőgépgyár 30—40, a HIM 70 százalékban képes kielégíteni az igényeket. Alig jobb a helyzet a dunaújváro­si és a kisvárdai radiátorok­kal. Az energiagazdálkodási program megvalósítását szol­gáló gyártmány- és gyártás­fejlesztésben megyénk két gépipari üzeme közül az egyik a Békés megyei Ve­gyesipari Vállalat. Kiss Já­nos igazgatótól azt kérdez­zük: tud-e valami biztatót mondani? — Az ÉTl-gázka- zán készítése is ebbe a kör­be tartozik. Nagy gond a magyar műszeripari háttér hiánya. Emiatt tőkés import­ból vagyunk kénytelenek be­szerezni e nélkülözhetetlen alkatrészeket. Csakhogy ezek általában késve érkeznek, és befolyásolják a belföldi ellá­tást. A Simplex vegyes tüze­lésű kazánt 1981-ben kezd­tük gyártani, ekkor 2 ezret dobtunk piacra. Előnye, hogy közepes minőségű szénnel is használásával növeljük a termelést. A tervidőszak vé­gére Simplexből 4 ezret gyár­tunk, Riválból 50 —60 száza­lékkal lesz több, mint az idén, az ÉTI előállítása pe­dig megduplázódik. A megye ellátásának javítására jövőre közös üzletet nyitunk az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalattal. Tehát vannak biztató je­lek, az összkép azonban ko­rántsem ilyen jó. A szakem­berek szerint 36-féle kazán van forgalomban, a boltok­ban ennek egy töredéke kap­ható. A családi házat építő lejárhatja a lábát, míg meg­felelőt talál. Miért nem gyár­tanak nálunk például öntött­vas kazánt? Kérdés kérdés hátán. Különösen a kályha­gyártás körül nincs minden rendben. Hazánkban 10 évig egyáltalán nem készítettek szilárd tüzelésű kályhákat. Most már tudjuk, hogy nagy hiba volt, de ez összefüggött a szén leértékelésével. Ezt képtelenség kiheverni egyik évről a másikra. A salgótar­jániak egy halálra ítélt üzem­ben kezdték meg újra a ter­melést. Az egy éve önálló gyár próbálja menteni, ami menthető. Igaz, voltak bi­zonytalan próbálkozások is. Egy Heves megyei téesz mel­léküzemága belevágott, és megbukott. Hogy miért? Kó­sza hírek keringenek róla. Égy biztos: a NOVÁ-t csak leértékelve tudták nehezen eladni. Vajon lesz-e újabb vállal­kozó? Rejtély. Pedig egyre több vásárló toporog az üz­letekben széntüzelésű kály­hára várva. Reméljük: a vá­rakozásból nem lesz hosszú helybenjárás. Seres Sándor H mozgalmi munka tapasztalatai Úttörő-elnökségi ülés Békéscsabán „A mozgalmi képzés a ne­velő munka egyik formája és eszköze” — fogalmazza meg a képzési határozat. Az 1982—83-as tanítási év eddigi tapasztalatairól tartott kon­zultációs, értékelő elnökségi ülést a Magyar Üttörők Szö­vetségének Békés megyei El­nöksége csütörtökön délután, a békéscsabai Sebes György Politikai Képzési Központ­ban, a KISZ-iskolán. Az első félévi úttörőmun­ka értékelése után Kozákné Bakulya Anna járási úttörő­elnök szóban számolt be a csapatszintű gyermek- és fel­nőttképzés szarvasi járási ta­pasztalatairól, javaslatokat téve a mozgalmi munka to­vábbfejlesztésére. Kérdőíve­ket töltöttek ki az úttörők, feldolgozták az úttörővezetői vitakörök megvalósításáról szóló képzési határozatot, beszélgettek a jelentés ké­szítői a felnőtt úttörőkkel, majd az elemzés, értékelés után állították össze a járá­si elnökség tagjai a beszá­molót. A járásban végzett ered­ményes munka ellenére is színesebb foglalkozásra vágy­nak a gyerekek, több tar­talommal kívánják megtöl­teni az együtt töltött órákat az úttörővezetők. A tovább­fejlesztési javaslatok is azt tartalmazzák, hogy a helyi igényeket alapul véve — a képzést segítő —,* tartalma­sabb programokon vehesse­nek részt az úttörők. Az út­törővezetők képzése legyen magasabb szintű a főiskolá­kon, az általános iskolákban és a mozgalmon belül. Ugyanakkor ismerjék el a jól dolgozó úttörővezetők te­vékenységét. — számadó — II jövő év feladatairól tárgyaltak Szeghalmon Csütörtökön, december 16- án délután tartotta ülését a szeghalmi Nagyközségi Ta­nács, Kozák Sándor tanács­elnök elnökletével. A testü­let először Kozák Sándor előterjesztésében megvitatta a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékeny­ségéről szóló beszámolót, majd egyhangúlag elfogad­ta. Ezután került sor Szeg­halom nagyközség 1983. év­re szóló költségvetési és fej­lesztési tervének megtárgya­lására. A jövő esztendőben a szeghalmi tanács 55 millió forintos költségvetéssel gaz­dálkodhat, valamint fejlesz­tésre — ezen belül többek között 30 célcsoportos lakás felépítésére — 31 és fél mil­Orvosmeteorológiai Eleinte enyhe idő várható, esők többfelé kialakulhatnak. A hét végén fokozódik a lehűlés, a hőmérséklet több fokkal csök­ken, hózáporok is előfordulhat­nak. A következő hét elején pá­rás, ködös idő várható, éjszakai fagyokkal, majd a hét közepé­re ismét enyhébbre, csapadéko­sabbra fordul az időjárás. Az előrejelzés alapján a kö­vetkező egyhetes Időszakban változékony lesz időjárásunk. Eleinte enyhe léghullámok vo­lio forintot fordíthatnak. A tanácstagok hozzászólásaik­ban megerősítették, hogy jö­vőre is jelentős társadalmi munkával járulnak hozzá a nagyközség előtt álló felada­tok végrehajtásához. Ugyan­akkor hangsúlyozták azt is, hogy a tervek megvalósulá­sa csak megfelelő szemlélet mellett várható. A jövő évi gazdálkodási terv elfogadását követően a testület megvitatta és elfo­gadta a nagyközségi tanács és bizottságainak 1983-as évi munkatervét. A testület végezetül meg­hallgatta a tanácselnök ál­tal előadott közérdekű beje­lentéseket. bse előrejelzés nulnak át a Kárpát-medence fe­lett, ennek következtében a szo­kásosnál türelmetlenebbek, fá­radékonyabbak leszünk. A hét végén frissítőén hat majd a le­hűlés, azonban a szeles, hideg időben könnyen megfázhatunk, ezért célszerű a hőmérséklet­nek megfelelő, réteges öltözkö­dés. A jövő hét elején köd kép­ződik, ezúttal azonban nem lesz tartós, így a levegő nem szeny- nyeződik el nagyobb mérték­ben. Az időszak végén ismét melegfronthatásra számítsunk. A közelmúltban költözött új székházba Gyulán a Magyar Nemzeti Bank fiókja. így felszabadult a Komló étterem egyik szárnya, a vendéglátóipari vállalat saját kivitelezésben mintegy 50 ezer forintos ráfordítással cukrászdát alakított ki. Szerdán volt a megnyitó, ahol három napon keresztül hideg- konyhai és cukrászipari termékeket állítottak ki és árusítot­tak. Az új szórakozóhelyet harmadosztályba sorolták és a cukrászüzem valamennyi termékét árusítják Fotó: Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents