Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
1982, december 18., szombat II bér- és keresetszabályozás új rendszere A jövő évtől megváltozik a bér- és keresetszabályozás, az új rendszer gyakorlatilag egyetlen mutatótól teszi függővé az adómentes béremelés mértékét: a jövedelmezőségtől. Az új szabályozás számos kérdést, problémát vet fel, melyek közül jó néhányra választ kaphattak december 16-án az érdekeltek Popper Lászlótól, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályvezetőjétől azon az előadáson, melyet a Köz- gazdasági Társaság Békés megyei szervezete, valamint a Szervezési és Vezetéstudor mányi Társaság rendezett. Szó esett arról, milyen tényezők tették, indokolttá, hogy megszűnjenek a régi típusú keresetszabályozások, és melyek az előnyei az új rendszernek. A hozzászólók néhány olyan gondra is felhívták a figyelmet, melyeket az új szabályozás hozhat majd felszínre, de valószínű, hogy abszolút jó, mindenkinek megfelelő szabályozás soha sem lesz. Egy dolog azonban biztos: az új szabályozási rendszer lényegesen egyszerűbb, áttekinthetőbb, mint a régiek, és jobban kedvez azoknak a vállalatoknak, melyek korszerűen, magas hatékonysággal dolgoznak. EredménYesen gazdálkodtak megyénk állami gazdaságai December 16-án, csütörtökön Mezőhegyesen tartották meg megyénk állami gazdasági vezetőinek hagyományos év végi' értekezletét. A tanácskozáson részt vett ifj■ Klaukó Mátyás, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese, dr. Mentényi Miklós, az ÁGOK vezérigazgatóhelyettese, Murányi Miklós, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának vezetője. Dr. Mentényi Miklós, az ÁGOK vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, az idén jó eredményt ért el az. ország mezőgazdasága. Békés megye állami gazdaságai fölülmúlták az országos átlagot is, 's ebben az évben a legnagyobb — fennállásuk óta — a nyereségük. A jövő évben további hozamtöbbletet és a gabona-vetésterület bővítését várja az ország megyénk állami gazdaságaitól. A gabonatermelés növelését elsősorban a tömegtakarmány-ter- mőterület csökkentésével érhetik el a vállalatok. Az állattenyésztési ágazatok közül a sertéshústermelés további fokozását, a meglevő tehénlétszám megtartását, a tejtermelés .emelését és a vágómarhahús-, valamint a baromfihús-termelés fokozását várja a népgazdaság. Az 1983-as év feladatai az ágazat előtt ismertek. A megye állami gazdaságainak vezetői a szigorúbb körülmények között is igyekeznek feltárni a még meglevő tartalékokat, csökkenteni a költségeket. Békés megye mezőgazda- sági vállalatainál növelni kell az alaptevékenységen kívüli tevékenységek számát, főleg a mezőgazdasághoz, vagy az élelmiszeriparhoz kapcsolódó ipari tevékenység létrehozását. Mindez segít a jövedelemszint megtartásában és hiánycikkeket is pótol. Az 1983-as gazdasági év indítása megtörtént. Elkészültek a termelési tervek, a szabályozóváltozások kihatásait a gazdaságok kiszámolták, s most a mérlegkészítéssel egy időben folyik a jövő évi pénzügyi tervek összeállítása is. V. L. Gépkocsi tfpusmódosítások Á Trabant-gyár 1983-ra több műszaki módosítást tervez. Már az év elejétől minden típusát napi kilométerszámláló sebességmérővel és elektromos ablakmosóval lát- ja'el. A második félévben áttérnek a 12 voltos elektromos hálózatra, új, hosszabb élettartamú tűgörgős csapágya- zású féltengelyeket szerelnek fel, és a combi kivitelnél a hátsó ajtó gázteleszkópos kitámasztóval működik majd. A Skoda 105 S és 120 L 1983-as kivitelének szállítása már megkezdődött. A következő kisebb műszaki változások találhatók meg az autókon: új műanyagházas akkumulátor, külső visszapillantó tükör műanyag hátlappal, kilincsek és ablakemelő karok sarkai lekerekítve. A Wartburg típus változásainál várható újdonságok jövőre: automata biztonsági öv az első üléseknél, javított ablakmosó berendezés. Gvomaendrődi Győzelem Tsz Pártcsoportok — bővülő szerepkörben Amióta a gyomaendrődi Győzelem Tsz kommunistái úgy döntöttek, hogy legfőbb fórumukat, a taggyűlést csak kéthavonta hívják össze, a pártcsoportok egyre növekvő szerepkörhöz jutottak és jutnak továbbra is. A párttagok munkahely szerint tagolódó eme kisebb közösségei az idén nemcsak az őszinte véleménynyilvánítás fórumaiként erősítették munkájukat, hanem — túlzás nélkül állíthatjuk —■ az aktívabb pártélet terepeként is jól betöltötték tisztüket. Ez utóbbit már csak azért is érdemes hangsúlyozni, mert azon a hét eleji beszámoló párttaggyűlésen — amelyről a közös gazdaság 96 párttagjából igazolatlanul szinte senki nem maradt távol — maguk a jelenlevők ismerték el őszintén, önkritikusan, hogy az aktivitáson van még mit fokozni. S bár az ott elhangzott kilenc felszólalás rácáfolni látszott a megállapításra, a beszámoló, s a hozzászólások egyaránt a tsz belső társadalmi életének pezsgőbbé tételére buzdítottak. Az e kérdésben kialakult vita a jelenlevőket meggyőzhette arról, hogy hogy tenni- és javítanivalók a legjobb közösségben is akadnak, vannak, így itt a Győzelem Tsz-ben is, ahol alapjában véve és általában is — a gazdálkodástól kezdve. a szövetkezeti demokrácián át, egészen a társadalmi, mozgalmi életig — rendjén mennek a dolgok. Csak egy példa: a szövetkezet KISZ-szervezete éppen a beszámolási időszakban kapta meg az ifjúsági, szövetség Központi Bizottságától a Kiváló KISZ-szervezet kitüntető címről tanúskodó zászlót, a pártvezetőség beszámolója két fontos kérdésben mégis elmarasztalta a fiatalokat. Egyfelől a közéleti tevékenység lanyhulását, másfelől pedig azt olvasta az ifjúkommunisták fejére a párttitkár, hogy a KISZ nem tudta betölteni ebben az esztendőben a pártajánló-párt- taggá nevelő küldetését. Ebben a pontban a beszámoló és a beszámolón vitázó párttagok nem is olyan egyszerű kérdésben próbáltak meg — sikerrel — közös nevezőre jutni. A vitában helyesen kialakult végkövetkeztetés: nem egyedül a KISZ feladata _ a munkájukat példaadóan végző fiatalok politikai, ideológiai nevelése, megnyerése, 'ebben az idősebb és fiatalabb párttagok felelőssége közös az ifjúsági mozgalommal, és a pártcsoportok is többet kell hogy tegyenek saját területükön a pártépítésért, ami kiemelten kezelendő gonddá nőtt ebben a közösségben immár. E feladat megoldása — s ezt jól látják a Győzelem Tsz-ben — nem tűr kampányszerű megoldást’ olyan tartalmasán felépített nevelő, agitációs tevékenységről van sző, amelyben a pártszervezet helyileg tud megfelelő távlatokat tárni a fiatalok elé, mozgósítva' őket — az elszürkítő szólamok kerülésével — a nem kis energiát igénylő teendőkre. A szövetkezetnek ugyanis — hasonlóan valamennyi gazdálkodó egységünkhöz — következetes szigorral kell javítania költséggazdálkodását, általános szemléletté és gyakorlattá téve az ésszerű megoldások elterjesztését, a hasznot hajtó takarékosságot. A többlet erőkifejtést követelő munka elképzelhe- , tetlen a párttagok példamu- 1 tatása nélkül, a gazdasági és politikai vezetés által megfogalmazott célokat, terveket hiába hagyják jóvá a szövetkezet erre hivatott demokratikus fórumai, ha a párttagok nem tesznek meg mindent a végrehajtásra mozgósításért. Megegyeztek a taggyűlés résztvevői abban is, hogy ehhez még szorosabbra kell zárni soraikat a politikai, ideológiai és cselekvési egység jegyében, amely csak úgy valósul meg azon az úton, amelyen a Győzelem Tsz kommunistái is járnak: különvéleményüket a párt- csoport-értekezleteken, taggyűléseken — igaz., egyelőre inkább az előbbin, mint az utóbbin — tárják őszintén a közösség elé, a többségi határozatot pedig már együttesen igyekeznek érvényre juttatni. Együttműködés, kölcsönös őszinte tájékoztatás, elvszerűség és meggyőződés — általában ezek hiánya érhető tetten azokban az esetekben, amelyekben ez az előbbiekben jellemzett egység csorbát szenved. Ha a párttagok maguk sem látják tisztán és nem értik pontosan gazdaságpolitikánk szükségszerű változásait — köztük például a kisvállalkozások szerepét. jelentőségét —, ha éppel} ők nem értékelik megfelelően e nehéz helyzetben eddigi szocialista vívmányainkat, akkor jelentős mozgósító erőről mondunk le, amit nem engedhetünk meg magunknak — mondta el összegzésül a beszámoló taggyűlés munkájában részt vevő dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára, ezeket a gondolatokat, meghallgatva Kovács Károly párttitkár beszámolóját, s ezt követően Cserép Márton nyugdíjas elnök. Veress László EB-elnök, Putnoki Bálint nyugdíjas, Roncsek Miklósné, a nőbizottság elnöke, Várfi András ifjúsági bizottsági elnök, dr. Zalai Lajos nyugdíjas, Gellai Imre tsz-elnök és Gubuznai Albert főállattenyésztő hozzászólását. Bolehóczki László, a nagyközségi pártbizottság munkatársa pedig arról bizonyosodhatott meg, hogy az általa ismertetett minősítésben a nagyközségi pártbizottság reális jellemzést adott a gyomaendrődi Győzelem Tsz pártalapszervezetéről. Kőváry E. Péter Minden liter zsebre megy Az üzemanyag-takarékosság fontosságáról ma már egyetlen magánautóst sem kell meggyőzni, saját zsebén keresztül mindegyik érzi, hogy nem mindegy, mennyit eszik a kocsi. Sokak szerint az üzemanyagok árának emelése nem befolyásolja igazán a legnagyobb fogyasztók, a nagy közlekedési vállalatok felhasználását, hiszen ők nem a saját, hanem az állam zsebéből gazdálkodnak. Nekik mindegy, menynyibe kerül az üzemanyag, és az állam is legfeljebb átteszi a pénzt az egyik zsebből a másikba. TÚLTELJESÍTETT TAKARÉKOSSÁG — Csak a laikusok gondolhatják, hogy ez így van — utasítja el a feltételezést Grósz György, a 8-as Volán üzemfenntartási osztályvezetője. — Nem hiszem, hogy akad olyan magánautós, aki nálunk többet tesz az üzemanyag-fogyasztás csökkentéséért. Ösztönzési rendszerünk rendkívül erőteljesen tesz érdekeltté mindenkit, hogy a lehető legkevesebb benzint, vagy gázolajat „igyanak” meg a gépjárművek. Szó, ami szó, egy olyan nagy cégnél, mint a Volán, az energiahordozók felhasználásának egyszázalékos csökkentése is már jelentős költségmegtakarítást eredményez. Ebben az évben 165 —170 millió forintot költenek energiára, az összeg túlnyomó többségét üzemanyagvásárlásra fordítják. Érthető, hogy az energiatakarékossági • tervek főképpen erre a területre irányulnak. A vállalat energiagazdálkodását többféleképpen is lehet mérni. Van közettük olyan adat is, mely fontos ugyan, de inkább csak a szakembereknek mutatja az elért eredményeket. Szemléletesebb a konkrétan mérhető üzemanyag-megtakarítás. Az idei évre 320 tonna üzemanyag megspórolását tűzték ki célul. Az eredmény ezzel szemben csak október végéig 900 tonna üzemanyag megtakarítása. Sikerült csökkenteni a száz árutonnakilométerre elhasznált üzemanyag mennyiségét is. Ez az év végéig mintegy kétmillió forint költségmegtakarítást jelent. Ezekkel az adatokkal a 8-as Volán országosan is az élmezőnyben áll, a Volán vállalatok versenyében. SEGÍT A VEZETÉSTECHNIKA Ilyen kitűnő eredmények természetesen nem önma- guktól születnek. Göbölös András, a vállalat főenergetikusa mutatja a részletesen kidolgozott programtervet. — Felmértük, hogy melyek azok a területek, ahol a legtöbb megtakarítás várható. Köztudott, hogy a ZIL-ek valósággal falják az egyre drágább benzint, ezért ebben az évben futásteljesítményüket 20 százalékkal csökkentettük. Különféle műszaki megoldásokkal is törekszünk a motorok étvágyának csökkentésére. Légtorokszűkítő- ket alkalmazunk, speciális hengerfejeket építettünk be, átalakítottuk a karburátorokat. Ezek az újítások több ezer liter üzemanyag felesleges elégését akadályozták meg. . A műszaki feltételek megteremtése mellett nem feledkeztek meg a legfontosabbról, a gépkocsivezetők rendszeres képzéséről sem. A Volán sofőrjeinek 90 százaléka már részt vett vezetéstechnikai oktatáson és ez meg is látszik az üzemanyag-felhasználáson. Annak érdekében, hogy a gépkocsivezető saját maga mindennap ellenőrizhesse járműve üzemanyag-fogyasztását, könnyen kezelhető segédletet kaptak, melyben minden fontos tudnivaló szerepel. Ha túlfogyasztást tapasztalnak, rögtön jelenteniük kell a garázsszolgálatnak, hogy megszüntethessék az esetleges hibákat. A túlfogyasztás jelentése persze nincs teljesen a gépkocsivezetők lelkiismeretére, öntudatára bízva, kemény, közvetlen anyagi érdekeltség is vezérli őket a lehető legkisebb üzemanyag-fogyasztás elérésére. A vállalat ugyanis megszabott egy üzemanyag-felhasználási normát, ez mintegy 5 százalékkal szigorúbb a KPM által kiadott, országosan kötelező normánál. Aki viszont ebből megtakarít, pontosan vezeti a menetlevelet, és a kilométeróráján is érintetlen a plomba, az a hónap végén mehet a pénztárhoz, hogy felvegye a megspórolt üzemanyag ellenértékét. Aki műszakilag megfelelően karbantartja gépkocsiját, és okosan, takarékosan vezet, az tekintélyes summához juthat rendszeresen. IFA-MOTOR A ZIL-BE Korszerű műszerek is segítik az üzemanyag-felhasználás mérséklését. Most már a 8-as Volán • valamennyi szolgálati helyét ellátták megfelelő ellenőrző műszerekkel, melyekkel rendszeresen kiszűrhetik a túlfogyasztó gépkocsikat. Sokat várnak a nagy lendülettel beindult „VOZIFA” programtól. Ez a betűösszetétel a Volán, a ZIL és az IFA szavakból jön össze, s magyarra fordítva azt jelenti, hogy a Volánnál a ZIL gépkocsik motorját IFA dízelmotorokra cserélik ki. A jövő év végéig a ZIL-ek több mint felénél végzik el ezt az újabb fogyasztáscsökkenést hozó átalakítást. — Néha megkérdezik, meddig lehet még fokozni az üzemanyag-takarékosságot, van-e ennek valami határa? Erre azt szoktam felelni — mondja Grósz György —, hogy egy elméleti határ biztos van, hiszen a semmiből nem lehet valamit csinálni, levegővel nem mennek az autók. De azt is szoktam mondani, hogy aggodalomra semmi ok. A dolgok még messze nem állnak olyan jól, hogy hosszú éveken keresztül ne tudnánk javítani rajtuk. Lónyai László n vártnál több kooperáció Az idén a vártnál több új kooperációs szerződést kötöttek a hazai, illetve a tőkés és jugoszláv cégek. Mintegy 76 olyan új megállapodást hoztak létre, amelyekben egy- egy termék közös gyártását, és új technológiai ejárások bevezetését határozták el. Ezek közül 33-nál a több éves szerződés időtartamára előirányzott kölcsönös szállítások értéke jelentős, meghaladja a 100 millió forintot. A múlt évi lassabb fejlődés után — az 1981-ben kötött kooperációs megállapodások közül ugyanis csak 23 együttműködésnél haladta meg a tervezett forgalom a 100 millió forintot — 1982- ben fellendülés tapasztalható — állapította meg a Magyar Külkereskedelmi Bank értékelése. A kedvező tendencia elsősorban azzal magyarázható, hogy az elhúzódó világpiaci dekonjunktúra miatt a magyar és a külföjdi vállalkozók egyaránt a tartós piaci kapcsolatok szervezésére, elmélyítésére törekednek. Erre kínálnak jő lehetőséget az együttműködés feltételeit, a kölcsönös szállítások meny- nyiségét és értékét hosszú távú szerződésekben rögzítő termelési együttműködések. A kooperációk a termelési, a gyártási feladatok megosztásával elősegítik az önköltség csökkentését is, s ezzel javul a gazdaságosság, .és a versenyképesség. A magyar üzemek vállalkozó kedvét növelte az is, hogy a termelési együttműködések kialakításával kedvezményes export- fejlesztő hitelekhez, külföldi licencekhez és gyártási eljárásokhoz juthatnak. Az idén létrehozott kooperációk jellemzője, hogy valamilyen formában kapcsolódnak a , legfontosabb népgazdasági feladatokhoz; az export növeléséhez, az energiafelhasználás racionalizálásához, a szabad kapacitás kihasználásához, és a korábban importált korszerű termékek hazai gyártásának megteremtéséhez. A hazai gazdálkodóegységek a legtöbb új kooperációt továbbra is NSZK-beli, illetve osztrák vállalatokkal alakították ki. Figyelemre méltó, hogy jelentősen bővült a magyar— jugoszláv vállalati együttműködés. Ebben az évben szerszámgépek, mezőgazda- sági pótkocsik, számítógéprészegységek, világítótest-alkatrészek kooperációs gyártását kezdték meg. A magyar üzemeknek több távolabbi ország — például az Egyesült Államok és India — vállalataival is sikerült együttműködési ' szerződést kötni.
