Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-17 / 296. szám
1982. december 17., péntek Az inguri vizierömtt Jobb hőszigetelés — energiamegtakarítás Az energiaárak emelkedése következtében, az energiafogyasztás csökkentése érdekében világszerte törekednek az épületek hőszigetelésének javítására. Ezzel kapcsolatban érdekes meg- I oldást dolgoztak ki egy finn cég | szakemberei. A szakszerűen megépített cse- I rép- és palatető véd ugyan az I esőtől, de résein áthatol a por- | hó, a szél és a hideg. E kelle- 8 metlenség ellen védelmet nyúj- h tó különleges fóliát kísérletez- I tek ki nyugatnémet szakembe- I rek, amely egyúttal az épület, I a tetőtér hőveszteségét is csökkenti. Kezelése, elhelyezése egyszerű: a 75 négyzetméternyi tetőfelület belső bevonásához szükséges anyag súlya csupán 16 kilogramm. A fólia nem ereszti át a hideget és a vizet, mégis légzőképes. Ez a tulajdonsága ! különösen a nagy légnedvességű helyiségek, így fürdőszobák és konyhák feletti alkalmazása esetén előnyös. Egy belga vállalat ablaküvegre ragasztható újfajta fóliája visszasugározza az infravörös sugarakat a helyiségbe és ezzel 30 —40 százalékkal csökkenti az épületek hőleadását. Egyébként ugyanis a helyiségek melegének jelentős része hosszú hullámú sugárzás formájában átjut az ablaküvegen és elvész. A fólia egy öntapadó poliészterhártya, amelyet vákuumban leheletvékony fémréteggel vonnak be. A látható fényt csaknem akadálytalanul átengedi, az infravörös sugárzás jelentős részét azonban visszaveri. A gyakorlati tapasztalatok szerint egyetlen üvegtábla ilyen fóliával bevonva tulajdonképpen kettős üvegezésnek felel meg. Növekvő tejtermelés öt év alatt 1500 literrel nőtt az 1 tehénre jutó átlagos tejtermelés a mezőgazdaság iparsze- rüen működő állattelepein, ahol korszerű tenyésztési módszereket alkalmaznak, és az átlagosnál jobban figyelembe veszik a szakosodás követelményeit — állapította meg az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség elemzése, amely az elmúlt időszak teljesítményeiből vonta le a következtetéseket. Az iparszerű telepek fölényét jelzi: — Szemben a régebbi típusú állattartással, amikor is a korszerű módszerek bevezetésére csak részben van lehetőség —, hogy az 1 tehénre jutó tejhozam az országos átlagot csaknem 530 literrel haladja meg. Ezeken a telepeken tartják a nagyüzemek összes állományának mintegy 40 százalékát, ám az innen származó tej a nagyüzemi kínálatnak mintegy felét teszi ki. Ez is a korszerűbb eljárásokkal magyarázható, s a tartási eredmények javulásával. A borjúszaporulat például 5 év alatt 6-7 százalékkal nőtt, számos gazdaságban a fiatal állatok elhullását minimálisra csökkentették, és így az állomány utánpótlását folyamatosabbá tehették. A régebbi építésű telepeket korszerűsítették, néhány év alatt két és félszeresére növelték a korszerű takarmány- tárolók befogadóképességét. Az elemzések szerint az iparszerű telepeken a legtöbb gondot továbbra is az pkozza, hogy a műszaki berendezések színvonala nem üti meg a kívánt mértéket. Hosszú évek óta változatlan a gépi- és a kézimunka aránya, sokfelé gondot okoz a takarmány kiosztása. A korszerű gépek hiányos kínálata miatt az üzemek nem szívesen költenek nagyobb műszaki beruházásokra, tartva attól, hogy a típusok a gyakorlatban nem válnak be. Figyelmeztető adat, hogy 5 év alatt nemhogy nőtt volna, ellenkezőleg csökkent a gépesített takarmányadagolás aránya, holott sokan éppen ebben látják az iparszerű állattartás egyik előnyét. Grúzia nyugati részén épül az inguri vízerőmű, Grúzia hatvanharmadik vízerőműve. Kapacitása 1,3 millió kilowatt. — Zemo-Avcsalában még csak 40 ezer kilowatt, az inguri vízerőmű esetében már 1-3 millió kilowatt: ilyen utat tett meg Grúzia energiatermelése egy fél évszázad alatt — mondja Mihail Ciszkarisvili, az inguri vízerőmű építésvezetője, a szocialista munka hőse. Az inguri vízerőmű már elérte előirányzott teljesítő- képességét. Az építkezés folytatódik. Az építők már közel járnak ahhoz, hogy befejezzék a 271,5 méter magas gátat, amely a maga nemében a legmagasabb ilyen jellegű építmény a világon. Gerinchossza 650 méter. Amikor a gátat üzembe helyezik, egy valóságos tenger jön létre: másfél milliárd köbméter víz árasztja el a völgyet. Ez a víztározó nem csupán az inguri vízerőművet fogja bőségesen ellátni vízzel, de a már épülő öntözőcsatornák segítségével több, mint 30 ezer hektár földet is felüdít majd: ezen a területen már megkezdődött a teacserjék és citrusfélék telepítése. így fejlődik tovább az ország szubtrópikus gazdasága. APN—KS hosszas egyezkedés árán is, de — talált a Szarvasi Állami Tangazdaságban, amelyet ez az együttműködés 15 millió forintnyi fűtőolaj „kiváltásával” kecsegtet. Ez év márciusára így már a békéscsabai AGROBER el is készítette az alapokmányt és a pályázatot, amelynek alapján az illetékesek a termálvíz hasznosításában modell üzemmé nyilvánították a szarvasi termelőszövetkezetet, az összes ezzel járő előnnyel. A döntés még a jelen gazdasági helyzetben, a beruházásoknak nem kedvező pénzügyi feltételek közepette sem okozott hosszas fejtörést a határozat meghozóinak — hiszen az minden pontjában, tételében és céljában egybeesett és esik gazdaságpolitikai törekvéseinkkel. Sok bába között... Nos, a döntés meghozatala óta 10 hónap telt el. Lehetne azon vitatkozni, hogy ez »sok vagy kevés, egy határozat végrehajtásának 'elkezdéséhez. Kovács Péter elnök határozottan állítja, hogy a napjaink gyakorlatában ez a tíz hónap rekord rövidségű időnek számít. És ezt az állítást el is kell fogadnunk, ha tudjuk, hogy ki mindenkinek keli ma még egy ilyen meleg vizet adó kútra csatlakoztatott hőközpont és csőrendszer megszületésénél az előírások szerint bábáskodnia. Csak felsorolásszerűen álljon itt az OKGT, a KÖVIZ- IG, a KÖJÁL, a VITUKI, a VIKUV, a PM, a MÉM, a Bányafejlesztési Kutató Intézet, az AGROBER és az ÁFB neve, anélkül, hogy a betűnevek megfejtését most mind megadnánk és sorokon át részleteznénk, hogy kitől, hányféle engedélyt és hányszor kell kérnie a beruházóknak. Ha ehhez a 10 fórumhoz még azt is hozzátesszük, hogy két miniszter- helyettesnek is foglalkoznia kellett, az üggyel, akkor tisztán áll előttünk az igazság: a tízhónapos utánjárás valóban hihetetlenül rövid idő. Talán az is megérthető ezek után, miért nem volt hajlandó Kovács Péter erről a tíz hónapról egyetlen szót sem szólni — miért kellett az itt összefoglalt információkat az újságírónak más csatornákon „fölhajtania” — miért hajtogatja görcsösen, megszállottan a szarvasi tsz- elnök ugyanezt a mondatot. — Nem szabad a törülközőt bedobni! A termálvíz nemzeti kincsünk. Hasznosítása napjainkban létérdekünkké vált; de mi van akkor, ha erre olyan üzem vállalkozik, amelyet nem nyilvánítanak rao- dellüzemmé, vagy ahol a vezetés ebben az ügyben nem válik olyan eltökéltté, mint a szarvasi Dózsában, ahol még az idén lefektetnek 2 ezer méter csővezetéket valamennyi épületük fűtéséhez? Kőváry E. Péter Ülésezett a tsz-szövetség elnöksége Százévesek klubja — illetve rendszeresen szereplő népi együttese, amelynél egy évszázadnál kezdődik az alsó korhatár Csiatura — a bányászváros Modellüzem: a szarvasi Dózsa Tsz Nem szabad bedobni a törülközőt! Tegnap, december 16-án Békéscsabán tartotta soros ülését a Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöksége. Elsőként Kovács János elnök üdvözölte a megjelenteket, köztük dr. Fórján Mihályt, a megyei pártbizottság munkatársát, Bankó Lászlót, a megyei tanács osztályvezető-helyettesét, Simon Gyulát, a TOT munkatársát és Kiss Józsefet, az MNB megyei igazgatóságának osztályvezetőjét. Első előadóként Győrfi Károly titkár ismertette az előző elnökségi ülés óta eltelt időszak alatt végzett tevékenységet, a korábban hozott határozatok végrehajtását. Ezután Csukás Gyula tett szóbeli kiegészítést a tsz-szö- vetségi szolgáltatások helyzetét elemző írásos jelentéshez. A jelentés és a szóbeli kiegészítések alapján megállapítható, hogy a termelőszövetkezetek igénylik érdekvédelmi szervük szolgáltató munkáját, különösen az áru- átvétel-értékesítés területén. A TESZÖV szolgáltatásai olcsók és jók, azonban tovább kell bővíteni "a körüket. Általánosan megfogalmazott igény, hogy a .szövetségi szolgáltatás ne váljon a nyereségképzés eszközévé, az azokat igénybe vevő szövetkezetek azonban önköltségi alapon térítsék meg az árukat. Többen szóvá tették az elnökség tagjai közül, hogy a cukorrépa és a sertés átadásánál fokozottabban érvé- nvesíteni kell a termelői érdekvédelmet, hiszen a felvásárlók monopolhelyzetben vannak a szövetkezetekkel szemben és ez gyakran rontja .a szövetkezetek eredményét. Harmadik napirendi pontként a termelőszövetkezeti háztáji és kisegítő gazdaságokkal kialakított együttműködési formákat vitatta meg az elnökség Tóth Mihály, a TESZÖV főmunkatársának írásos jelentése alapján. Eszerint javasolják a szövetkezeteknek, hogy a kisáru- termelés eredményeinek megtartása, növelése érdekében törekedjenek kölcsönösen előnyös anyagi érdekeltség fenntartására. Ismerjék el a szövetkezetek a háztájiban végzett munkát közös tevékenységnek, olyan mértékben, ahogy a közös tevékenység le tud mondani a tag munkájáról. Növeljék a takarmányértékesítést a ház- tájizók számára, a munkafegyelem megszilárdítása érdekében akár büntető intézkedéseket is hozzanak, például a ' háztáji kedvezmények megvonásával. A szóbeli kiegészítés után a felszólalók megállapították, hogy sok gondot vet fel a téeszvezetők háztájizása, mert néhányan anyagi előnyökre tesznek szert beosztásuk segítségével. Elhangzott olyan javaslat, hogy vegyenek részt a háztáji munkában a vezetők is, mert így jobban beosztják munkásaik idejét is, ezzel csökken a feszültség a kisgazdaságban és a nagyüzemben végzett munka között. A felszólalók megegyeztek abban, hogy a háztáji továbbra is szerves része lesz a nagyüzemnek, azonban nem fejlődhet a közös rovására. A tsz-szövetség elnöksége a vita után egyhangúlag elfogadta az írásos előterjesztéseket és a szóbeli kiegészítéseket, ez azt jelenti, hogy a megvitatott anyagok a küldöttközgyűlés elé terjeszthetők. m. sz. zs. Kedvelt érdekesség Batumi- ban a dclfinárium Az történt ugyanis — a kedélyeket se izgassuk tovább —, hogy a Dózsa Tsz 1981-ben két termálkút kiépítésére adott megrendelést a területén kutató olajosoknak. Tették ezt abban a reményben, hogy rövid idő alatt meleg vízzel helyettesíthetik az évente több mint 10 millió forintba kerülő fűtőolajat. Reményeikben csalatkozni különösebben nem is kellett. Mind a két kút — egyik a csabai, másik a herényi út mentén — olyanra sikerült, hogy annak kapacitását a közös gazdaság egymaga nem is lenne képes kiaknázni, kamatoztatni. Mindez akkor derült ki, amikor a VITUKI már háromszor is bevizsgálta a vizet, mert nem akart hinni a műszereknek, hogy ilyen jó minőségű termálvíz egyáltalán létezik. Mindenesetre a Dózsa Tsz már partnert is keresett, és — még ha utóbb négy-öt fokkal hidegebbet is eltűr, mint a citrusfélék, gyümölcsének tápértéke pedig ugyanolyan jó. Gyümölcse ízre és aromájában az ananászra és a földieperre emlékeztet, C-, B-, P-vitami- nokat és az emberi szervezet által könnyen hasznosítható jódot tartalmaz. Gyümölcsét elsősorban frissen fogyasztják, de készíthető belőle dzsem, lekvár, kompót és alkoholmentes üdítő ital is. Sokarcú Grúzia aludnia összesen. Ezt sem tőle tudom, mert erről nem szívesen beszél, mint ahogy a márciustól — decemberig eltelt időszakról is hiába faggatom, legyint csak rá: — Egy a lényeg: kezünkben a hitelszerződés, indulhat a csőfektetés! A szarvasi Dózsa Tsz ugyanis jó egy évvel ezelőtt ismét olyan vállalkozásba fogott, amelynek kivitelezése ez idő szerint megint csak évekbe telik ma Magyarországon az előrejutást aligha segítő, jobbára bürokratikus megkötöttségek és az intézkedésre jogosultak indokoltnál nagyobb száma miatt. Ezzel szemben és ezek ellenére is — miközben az „elnöki autó” megintcsak többet van úton, mint ameny- nyit a tsz-iroda parkolójában áll — a Dózsa Tsz-ben, ha minden jól megy, másfél év alatt nyélbe ütik a dolgot. No, de' ne vágjunk az események elébe. Tíz rejtélyes hónap... — Nem dicsekvésképpen mondom, de szövetkezetünk mindenki megelégedésére jobban gazdálkodik az átlagosnál. Ez annak köszönhető, hogy mindent, mindent, amit csak lehetett, megragadtunk. Immár második éve csaknem -hat és fél tonna búzát aratunk le egy hektárról, úgy adnak 5300 liter tejet éves átlagban a teheneink, hogy közben csak 30 dekagramm abrakot esznek, egy liter megtermeléséhez, az elhullás az egész ágazatban, alig másfél százaléknyi. Időközben még földet is vásároltunk, több mint 1900 hektárt, hogy árunövényt is termelhessünk, de a nagy léptékben bővített marhatartás takarmányhátterét is megteremtsük. Azt akarom mindezzel érzékeltetni, hogy a két fő ágazatunkban — a növénytermesztésben és állattartásban — már nincs igazán mit tovább feszíteni. De föl nem adhattuk. így született meg, hosszas közös töprengésben ez az elhatározás. Megint nagy a sürgés-forgás a szarvasi Dózsa Tsz háza tájékán: szállítójárművek hosszú, csaknem arasz átmérőjű csövek kötegeit hozzák, viszik. Mozgásban van az egész építőbrigád, amelynek nevéhez nem egy szép fegyvertény híre fűződik már. Legutóbb — az elmúlt esztendőben — egy hatszáz férőhelyes tehénistálló szokatlanul gyors felépítésével hívták fel magukra a figyelmet. Akkor az keltett nem kis meglepetést, hogy az egyébként elfogadott 3-4 esztendő helyett 2 és fél év alatt elkészült a tejelő állatok szállása, amihez most — minden különösebb hírverés nélkül egy újabb 200 férőhelyes szárnyat „ragasztottak”. Magától nem megy... Az igazsághoz tartozik, hogy a sikerben nem kis részé volt az elnöki gépkocsinak, amely szinte reggeltől estig úton volt a beruházás időszakában. — A dolgok maguktól nem intéződnek el. Igaz, az elnöknek törődnie kell a szövetkezet minden fontos ügyével, bajával, de az ilyen sorsdöntő vállalkozások — mint amilyen nálunk a tehenészet fejlesztése volt — rendkívüli munkamegosztást követelnek. Amikor tíz-, meg tízmillió forintról van szó, akkor szerintem az első számú vezetőnek személyesen és közvetlenül kell felelősséget vállalnia — ez Kovács Péter elnök véleménye. Ahogy meggyőződéséről, elveiről megnyilatkozik, eltűnik arcáról a fáradtság, pedig olyan hetek állnak mögötte, amikor csak több nap alatt sikerült 4-5 órát NÉPÚJSÁG
