Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-17 / 296. szám
1982. december 17., péntek NÉPÚJSÁG Értékelték a MÉSZÖV eredményeit Új elnöke van a megyei szövetségnek Tegnap, december 16-án délelőtt Békéscsabán, a Kakas étteremben tartotta ülését a MÉSZÖV küldöttközgyűlése. A megye fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezeteinek mintegy 180 ezret számláló tagságát képviselő küldötteket, a meghívott vendégeket, s az elnökségben többek között helyet foglalt Csatári Bélát, a megyei párt- bizottság titkárát; dr. Kovács Sándort, a SZÖVOSZ elnök- helyettesét; dr. Szabó Sándort, a megyei tanács általános elnökhelyettesét dr. Tóth Sándor, a MÉSZÖV elnökhelyettese köszöntötte. A napirendi pontok ismertetése és elfogadása után Sarkadi István, a megyei szövetség elnöke mondott szóbeli kiegészítőt a küldöttekhez korábban eljuttatott írásos beszámolókhoz. Bevezetőként azokról a legfontosabb feladatokról szólt, melyeket az év elején a párt gazdaságpolitikájának irányelveivel egyezően a megye fogyasztási szövetkezetei számára a küldöttközgyűlés megállapított, illetve elfogadott. Majd azzal folytatta, hogy a több mint tízezret számláló munkáskollektíva — melynek többsége szocialista brigádban dolgozik — mindhárom ágazatban derekasan helytállt. Így a megye 16 fogyasztási, tíz takarék- és 23 lakásszövetkezete összességében 1982-ben is tovább szilárdult, s a nehezebb körülmények közepette is megtartotta, sőt erősítette pozícióját. Majd számokkal és tényekkel bizonyította Sarkadi István a fogyasztási szövetkezeti mozgalom idei eredményeit. A szövetség elnöke azonban nem hallgatta el azokat a problémákat sem, melyek az ágazatokban jelentkeztek, sőt egy* részük jelenleg is megoldásra vár. Majd az 1983. évi feladatokra hívta fel a küldöttek figyelmét. A MÉSZÖV elnökének szóbeli kiegészítőjét vita követte. A küldöttközgyűlésen felszólalt Szebelédi János szeghalmi, Csáti János mezőkovácsházi, Nagy Pál keverme- si, Bakos János békéscsabai küldött. Majd dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnök- helyettese köszöntötte a megyei küldöttközgyűlést, s szólt a mindinkább nehezedő gazdasági körülményekről és feltételekről, továbbá a körültekintő és előrelátó vezetés fontosságáról. Az 1982. évi írásos és szóbeli beszámolók, illetve a határozati javaslatok elfogadását követően Barna Sándor, a MÉSZÖV felügyelő bizottságának elnöke kért szót, hogy véleményezze a megyei szövetség 1981. évi költség- gazdálkodását. Ezután Sarkadi István bejelentette a megyei küldött- közgyűlésnek: miután betöl- 'tötte hatvanadik életévét, élni kíván a nyugdíjba lépés lehetőségével. Miközben köszönetét mondott valamennyi érdekelt szervnek, szervezetnek, a fogyasztási szövetkezetek országos és megyén belüli vezetőinek azért a sokirányú segítségért, melyet tőlük mindennapi munkájához kapott, kérte a megyei küldöttközgyűlést ez év december 31-i határidővel mentse fel a MESZÖV-elnöki és -elnökségi tagságának tisztségéből. Bejelentését és kérését a megye fogyasztási szövetkezeti mozgalmának a legfelsőbb fóruma tudomásul vette és elfogadta. Ezt követően titkos szava- zás útján új tisztségviselőkkel egészítették ki a megyei szövetség vezetését. A megyei küldöttközgyűlés egyhangúlag választotta meg a MÉSZÖV új elnökévé Tanai Ferencet, a Gyomaendrőd és Vidéke ÁFÉSZ elnökét. Továbbá a MÉSZÖV elnöksége tagjává választották Janovits Mihálynét, a Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ küldöttét, a szövetkezet közgazdasági főosztályvezetőjét, Sarkadi István pedig tagja lett a MÉSZÖV felügyelő bizottságé- £: nak. Csatári Béla, a megyei | pártbizottság titkára is mél- | tatta Sarkadi István több év- !.l tizedes munkásságát és ME- i SZÖV-elnökként végzett te- | vékenységét. Ezután gratu- * Iáit Tanai Ferencnek, a | MÉSZÖV új elnökének. A j továbbiakban az elkövetkező g időszak tennivalóiról szólt a | megyei pártbizottság titkára. | A MÉSZÖV küldöttköz- | gyűlése dr. Tóth Sándor zár- | szavával fejezte be munká- 1 ját. Balkus Imre „Tanulj, hogy segíthess!” 0 Vöröskereszt megyei elnökségének ülése A WHO — az Egészség- ügyi Világszervezet — 1983- at az ifjúság évének nyilvánította. Az egészségügyi világnap jelszava: „Tanulj, hogy segíthess!” a magunk környezetének és egészségének védelme mellett célként jelöli meg az idősekkel való törődést, a káros szenvedélyek elleni küzdelmet, a családi életre nevelést, az elsősegélynyújtási készséget. Mindazokat a megoldásra váró feladatokat, amelyeket a Vöröskereszt VI. kongresz- szusa megfogalmazott, és azokat amelyek a megyében sajátos gondot jelentenek —- viszont láthatjuk a megyei Vöröskereszt elnökségének öt évre szóló és 1983-as programtervezetében is. Erről szólt tegnap, a december 16- án délelőtt megtartott testületi ülésen őz Ferenc, a Vöröskereszt megyei titkára. Szóbeli előterjesztésében kiemelte: változtatni kell a közszemléleten azért, hogy az egészséges életmód gyakorlattá váljon. Az 1983-as évben a Hazafias Népfront kezdeményezésére meghirdetik Békés megyében a Tiszta, virágos városért mozgalmat, amelyhez a Vöröskereszt is I csatlakozik. A célok megvalósításában 1 társadalmi szervezetek is I részt vesznek; a TIT, a HNF 1 és a szakszervezet. Segítsé- I get nyújt a 41 ezer aktivis- I ta, és az egészségügyi szol- I gálát. Társadalmi igény az, hogy 8 csökkenjen a válások száma, J nőjön a személyes higiéni- I ánk, táplálkozzunk egészsé- I gesen, mozogjunk többet, I csökkentsük káros szenvedé- § lyeinket, védjük, óvjuk kör- i nyezetünket. Ehhez azonban | erősíteni kell a Vöröskereszt | belső szervezeti életét és a | külső szervekkel való együtt- | működését. Ebben az évben | a KÖJÁL egészségnevelési | osztálya felmérést készített | az idős korúak szociális 8 helyzetéről. Ennek alapján | konkrét terveket készíthet- I nek az együttműködő szer- 8 vek az idős korúak társadal- | mi gondozásáról. A Vöröskereszt megyei el- a nöksége egyhangúan elfő- § gadta a VI. kongresszus ha- 8 tározatainak végrehajtására | készült programtervezetet, és | a jövő évi megyei munka- 6 tervet. • Sz. J. I ÉVIG, Mezőkovácsháza Fiatal üzemben fiatalok — Éppen az EVIG-be készülök, van egy kis megbeszélni valóm Erikával, a KISZ-titkárral — ül vissza a helyére Orosz György, a mezőkovácsházi nagyközségi KISZ-bizottság titkára, amikor a szokásos „mi újság, hogy vannak?” kérdéssel bekopogok az irodájába. — Igaz is, tartson velem, érdemes. Sok ott a fiatal, és jó a KISZ-szervezet — invitál látogatóba, bepillantani az üzem életébe, eze^ az álmos hétköznap délutánon. A nagyközség szélén, a Mezőhegyesre vezető út mentén épült fel az ÉVIG Villamossági Kismotorgyár mezőkovácsházi üzeme. A portás ismerősnek kijáró biccentéssel fogadja kísérőm köszönését, és már mondja is, hogy Erika nincs bent, valami iskolába ment. — Akkor megkeressük a szervező titkárt, vagy valamelyik másik vezetőségi tagot — kalauzol az irodaépület felé Orosz György. A földszinti ebédlőben még né- hányan kanalazzák az ételt a délelőttösök közül. Egyhangú folyosókon igyekszünk a műszaki csoport vezetőjéhez, Kisházi Gusztávhoz, aki a KISZ-szervezet szervező titkára. Vele, és Varga Magdolnával, az alapszervezet gazdasági felelősével a tanácskozó teremben ülünk le beszélgetni. Ha valahol, hát ebben az üzemben igazán nem lehet különválasztani a fiatalok munkáját, eredményeit az idősebbekétől, hiszen a 220—240 dolgozó 70 százaléka még nincs 35 éves, sőt egyes műhelyekben a többség 20 év körüli. De fiatal az üzem vezetője, s a műszaki csoportban dolgozók közül a legidősebb most 34 éves, a készülékműhelyben pedig zömmel 14—18 évesek dolgoznak. A magyarázat kézenfekvő: maga az üzem is fiatal, 1977-ben adták át. Kezdetben aszinkronmotorok forgácsolt alkatrészeit és tekercselt lemezcsomagjait gyártotátk itt. Aztán bővítették az üzemet,_s a fejlesztés után zömmel a munkaigényes termékek, villamos készülékek gyártása került előtérbe, s vált az üzem profiljává. Ehhez megfelelő gépek, automata esztergák, automata és félautomata megmunkáló gépek, speciális szerszámgépek érkeztek Kovácsházára. — Rangot jelent-e ebben az üzemben dolgozni? — Most már igen — válaszol Kisházi Gusztáv. _ ? — Mert hogy eleinte más volt a heizet. Akkor szinte mindenkit felvettünk, aki jelentkezett, hiszen nagyon kellett a munkáskéz, s ahogyan ilyenkor lenni szokott, akadt közöttük rossz munkaerő is. Aztán az eltelt néhány év alatt „kiforrott” a gárda. Irány a készülékműhely, ahol a betanított munkások közül sokan még 20 évesek sincsenek. Csak most látszik, hogy jóval nagyobb ez az üzem, mint első pillantásra hiszi az ember; a széles üzemi betonút két oldalán nagy műhelycsarnokok sorakoznak, mindenütt rend, egy-egy csarnok előtt parkosításra váró földdarab. — Nemrég hozták rendbe a terepet — magyarázza Varga Magdolna —, jövőre már szép park lesz mindenütt. — Gondolom, segítenek a KISZ-esek is? — Ügy tudom, lesz egy kertésze az üzemnek, de természetes, hogy mi is segítünk. A készülékműhely tágas, világos, jól fűtött csarnok, hosszában több sorban állnak a gépek. Bocsik Julianna egy ideig észre sem veszi, hogy figyeljük. Apró fémlemezt illeszt a lyukasztóba', begyakorlott mozdulattal mozdítja a két kart. — Hogy ez micsoda? A relébe való mozgó érintkező rugó — vesz egyet a tenyerébe —, 3540 darab a norma. De ezt csak ideiglenesen csinálom, az állandó munkám a bolygószegecse- lés, de hát most éppen nincs anyag. — Ez gyakran előfordul? — Nem, nem mondhatnám — ingatja a fejét. — Milyen a kereset? — Ügy havi 3 ezer forint kijön átlagban. Átmegyünk a csarnok másik felébe, ahol szalagrendszerben, hosszú-hosszú munkapadnál dolgoznak a lányok, asszonyok. Szemmel követni is nehéz, olyan gyorsan csúsztatja, igazítja a rézhuzalokat Lovas György- né, aki négy éve dolgozik az üzemben, korábban varrodába járt, s amint az egyik munkatársnője elárulja, kiváló dolgozó. — A fiam már itt dolgozik, és a lányom is ide szeretne majd jönni — újságolja, jót derülve afölötti meglepetésünkön, hogy maholnap felnőtt gyerekei lesznek ennek a derűs fiatalasszonynak. — Nem is bánom, hogy ide kívánkoznak, jó társaság van az üzemben, nem szívesen hagyná itt senki. Más jellegű munka folyik a szerszámkészítő és -javító műhelycsarnokban. Divatos diszkózenét áraszt egy rádiós magnó, a szomszédságában két fiatalember dolgozik, Koczán Ferenc és Gyüre Tibor szerszámkészítő. — Jön a munka — int a közelben megálló villamostargonca felé egyikük. Addig is váltunk pár szót, kiderül, hogy Feri kunágotai, naponta jár be dolgozni, s hogy nem KISZ-tag. Vajon miért? — Nincs idő. A bejárás, meg aztán otthon kell segíteni — tér ki az alaposabb válasz elől. — Ök most a kommunista műszakjukat dolgozzák le — lép közelebb egy nevetős szemű fiatalember, Cséfai Hatvanéves a Szovjetunió A Kaukázustól a Fekete-tengerig Grúz Szocialista Szovjet Köztársaság A Szovjetunió fekete-tengeri partvidéke három köztársasághoz, az OSZSZSZK- hoz, Ukrajnához és Grúziához tartozik. A legdélibb partszakasz a 69,7 ezer négyzetkilométer területű, 5 millió 92 ezer lakosú Grúziát határolja. Talán itt a legkékebb a tenger, legmagasabbak a ciprusfák, gyógyító a levegő és szikrázóak a hófödte hegycsúcsok. Olyan népszerű üdülőhelyekről híres, mint az abház Gagra, Szuhumi, ahol mandarinillata van a levegőnek. Novij Afon, vagy Picunda, ahol egészen a partig érnek a fenyvesek. Grúzia termékeny földjén ma tea és citrusfélék, szőlő és dohány terem. Talán kevesen tudják, hogy egy kiló teához háromezer tealevelet szednek le. A grúz gyümölcs, bor és konyak messze a Szovjetunió határain túl is híres. Az első vasúti szerelvény, amely a blokád áttörése után megérkezett Leningrádba, Grúziából indult útnak. Mandarint vitt a leningrádi gyerekeknek. A Magyarországénál kisebb területű Grúzia növényvilága felöleli mindazt, amit az európai kontinens növényzete tartalmaz. Olaszország déli részétől az Alpokon át Észak-Európáig. Grúziában évente félmillió tonna gyümölcsöt termesztenek. A szovjethatalom évei alatt az egykor csak déligyümölcstermelő köztársaság fejlett iparvidékké vált. Acélt és hengerelt árut, villanymozdonyokat és gépkocsikat, mérőműszereket és elektronikus számítógépeket gyárt, ezenkívül az élelmiszeripar jelentős központja maradt. Több tucat vízerőmű épült grúz földön, közöttük a 63., az egymillió-háromszázezer kilowattos inguri erőmű. Fővárosa Tbiliszi, a Szovjetunió egyik legszebben parkosított városa. Több citrnm, mandarin, tea A Szovjetunióban új tea- és szubtrópikus kultúrákat termesztő össz-szövetségi tudományos-termelési egyesülés jött létre. Egyik intézete Szuhumiban található. Munkájának három fő iránya van: a citrusfélék, a tea és egy viszonylag új növény, a fejhoa kutatása, amelyet az ország Fekete-tenger melléki gazdaságaiban az utóbbi években honosítottak meg. A citrusfélék fejlődésének sok éves tudományos megfigyelése lehetővé tette, hogy a nitrogéntartalmú műtrágyák alkalmazásának egészen új, nagy hatékonyságú módszerét dolgozzák ki. KoI» * A grúz főváros részlete István esztergályos, aki még 18 éves sincs. — Most tudják ledolgozni, nem amikor a napja volt, de hát nem ez a lényeg. Pista helybeli, szókimondó, törekvő fiatalember. — Tulajdonképpen azért lettem itt KISZ-es, mert ifjúgárdista akartam lenni — kezdi sorolni, s hogy értetlenül nézek rá, elmagyarázza: — A nyáron, amikor működött' az építőtábor, megkért Mezei Pali, az Ifjú Gárda-parancsnok, hogy álljak be segíteni szolgálatba a táborba. Aztán az üzemben is alakult Ifjú Gárda-egység, hát beléptem, a nyáron megtetszett a dolog. KISZ-es nem akartam én lenni, a suliban ugyanis alapszervezeti vezetőségi tag voltam, és nem éppen jó tapasztalatokat szereztem. — Miért? — Hát, piszkáltak a többiek, amikor például szóltam, hogy jöjjenek társadalmi munkára. Azt felelték, mit avatkozom a dolgukba, hagyjam őket. Nem lehetett szót érteni velük. Beléptek a KISZ-be, és ezzel részükről lezárult a dolog. — Vajon mi volt az oka? — Egyrészt a fiatalok gyakran közömbösek, másrészt nem volt elég vonzó a KISZ. Gondolom, azért nem mindenütt van igy, itt például úgy látom, sokkal többet várhatok, mint ami a suliban volt. Itt komolyabbak az emberek, pedig fiatalok — mondja egyszuszra Pista, s hogy mind sűrűbben pillant a munkapadja felé, elköszönünk. Megérkezik közben a KISZ-titkár, Árpásiné Kisházi Erika is. Elsőként említi a kollektív munka legfrissebb eredményét, a sportpályát, amelyet az üzem és a KISZ-szervezet közösen alakított ki. Szóba kerül a mozgalmi élet, és a gazdasági munka egyaránt, de hiszen nehéz is lenne teljesen kettéválasztani. Ahogyan a KISZ-tiktár mondja: „Ezekre a fiatalokra mindenben lehet számítani”. Tóth Ibolya Szépen termett a citrom rábban évenként 250—300 gramm műtrágyát szórtak ki egy bokorra kétszeri alkalommal. Most harmadszor is augusztusban, gyümölcséréskor trágyázzák a citrusültet- vényeket, amikor is a következő évi termés rügyei képződnek. A trágyázás eredményeképpen a növények jobban telelnek, könnyebben elviselik a hideget. Az új rendszerű trágyázás már évek óta jó eredményeket hoz, a mandarin terméshozama több mint 30 százalékkal emelkedett. A mandarin termelésének növelésére a másik lehetőség, bizonyos mikroelemeknek, a cinknek és a bornak a talajba juttatása. Most még nem tudják minden szempontból értékelni ezt a módszert, de kétségtelenül termelésnövekedést ígér. A nagyüzemi termelésben széleskörűen elterjedt az új teafajta, amely a holhida nevet kapta. Kitűnőek a tulajdonságai, a terméshozama 50 százalékkal magasabb, mint á többi fajtáé, és jól alkalmazkodik a gépi szedéshez. A szuhumi intézet a fejhoa termesztésének a kezdeményezője. Ez a kultúra
