Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-17 / 296. szám
NÉPÚJSÁG 1982. december 17., péntek Tanácskozott az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) előirányoztuk, hogy nagymértékben növeljük a lakásépítés céljaira nyújtott hiteleket* és ennek alátámasztására a lakossági takarékbetétek feltételeit is vonzóbbá tesszük. Bővül annak a támogatásnak a köre is, amely- lyel a vállalatok segíthetik dolgozóik lakásépítését. Az általános iskolai tantermek számának gyarapítása a tanácsok és a lakosság áldozatos és sok helyen, ötletes munkája nyomán a terv szerint valósul meg, néhol túl is haladja azt. A legtöbb településen elérhető, hogy a tanulók számának gyors növekedése miatt ne romoljék az ellátás minősége. Az egészségügyben a kórházi ágyak száma 1981 és 1983 között a tervezett ütemben gyarapodik, és a jövő év végére eléri a százezret. A más vonatkozásban itt-ott mutatkozó elmaradást eddig nem pénzhiány okozta. Tény azonban, hogy bizonyos szakmai fejlesztésekre a tervezettnél csak kevesebbet fogunk tudni fordítani. Az intézmények hatékony gazdálkodását jobb gazdálkodási, érdekeltségi rendszerrel kívánjuk elősegíteni. Fokozódik szerepük bevételeik meghatározásában, a rendelkezésre álló források átcsoportosításában. A hatékonyabb munkát segíti az egészségügyi, oktatási és a kulturális intézmények körében megindult integráció* is, mindenütt, ahol megfontoltan és ésszerűen valósítják meg. Örvendetes például, hogy a gazdaságiműszaki ellátó és szolgáltató szervezetek egyre több helyen vállalnak át gazdasági és ügyviteli teendőket az intézményi vezetők operatív feladatai közül. Az intézményi kiadások közül az egészségügyi, az oktatási és a kulturális kiadások továbbra is az átlagosnál gyorsabban, több, mint 6 százalékkal növekednek az idei várható színvonalhoz képest; s ezáltal mód lesz rá, hogy mintegy 800 kórházi ággyal. 2100 bölcsődei, 8000 óvodai férőhellyel és 1100 általános iskolai tanteremmel bővülő intézményhálózatot működtessünk. A költségvetési feladatok között megfelelő szinten előirányozzuk a védelem kiadásait is, amelyekre az ideihez képest kereken 4 százalékkal fordítunk többet. A szorosan vett igazgatási kiadások két és fél százalékkal emelkednek. Az intézmények zöme a lakossággal szoros kapcsolatot tartó tanácsok irányítása alatt áll, az intézményi kiadások kétharmadával a tanácsok gazdálkodnak. Ez a munka akkor igazán eredményes, ha a tanácsok nyílt város- és községpolitikát folytatnak, ha terveiket megismertetik a lakossággal, és azok végrehajtásában is a lakosságra támaszkodnak. Szociálpolitikai juttatásainkról Nyugdíjakra és egyéb társadalombiztosítási kiadási célokra a jövő évben 106 és fél milliárd forintot irányzunk elő, kilenc százalékkal többet az ez évi kiadásnál. Ez az összeg fedezi az eddigi kötelezettségeinkkel járó növekvő kiadásokat, és lehetővé teszi, hogy az év derekától a kétgyermekesek és az eddig jogosult egygyermekesek családi pótlékát gyermekenként havi 110 forinttal felemeljük. A fiatal családok és a pályakezdők támogatására az egygyermekesek körében 6 éves korig a 130 forintos jövedelempótlék ennél jóval nagyobb összegű családi pótlékká alakul át. Szeptember elsejétől emelni tervezzük a kis nyugdíjjal bíró, régen nyugdíjazottak ellátását is. Az arra rászoruló idős, vagy egészségileg súlyosan károsult kis jövedelmű háztartásoknak, főként egyedülállóknak a megsegítésére a második félévben növelni tudjuk a tanácsok szociális segélykeretét is. A társadalmi juttatások növeléséből adódó kiadások fedezetét azonban részben más jövedelmek átcsoportosításával tudjuk előteremteni. Ezért egyes szervek költség- vetési támogatását mérsékelnünk kell, illetőleg ezek befizetési kötelezettségét növelni, és növelnünk kell a hétezer forint feletti keresetek után fizetendő nyugdíj járulékot is. A családi pótlék szélesebb körű emelése mellett meg fog szűnni az 1952-ben bevezetett gyermektej árkedvezménye, amely csak néhány városban volt eddig megvalósítható, tehát a kisgyermekeknek csak kisebb hányadát szolgálta, míg a felemelt pótlékot minden jogosult kapja. A felhalmozási kiadások jövőre az idei színvonalon maradnak a költségvetésben. Ezeket egyébként az előző évben nagymértékben, 1979- hez képest egyharmadával csökkentettük, és e kiadásoknak ma majdnem a fele lakásépítési és tanácsi beruházás. Állami nagyberuházás a jövő évben nem kezdődik, jelentős esemény lesz azonban a Paksi Atomerőmű első gépegységének üzembe he- lyezése. Az 1983. évi terv és költségvetés igényes feladatokat tükröz. Megköveteli, de meg is engedi minden embernek, minden közösségnek, hogy osztozzon saját korának cselekvéseiben, hiszen a teljesítmény, a költség, a szervezettség olyan fogalmak, amelyeket minden dolgozó a maga területén cselekvőén befolyásolhat. Az elmúlt évek világgazdasági hatásainak hazai tapasztalatai rávezettek bennünket arra, hogy nem szabad a sokszor látszólag könnyebb úton haladnunk. A Magyar Népköztársaság 1983-ra összeállított költség- vetése ezeket a szándékokat tükrözi — mondotta befejezésül a miniszter, kérve az országgyűlést, hogy a költségvetést vitassa meg és fogadja el. Szurdi István (Budapest, 2. vk.), a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondotta, hogy a képviselők elismerésre méltónak minősítették az idei költségvetési terv teljesítését. Eredményeink biztosítják a folyamatos átmenetet az 1983-as évre, s jó úton haladunk társadalmi, gazdasági vívmányaink megvédésében. A bizottságok egyöntetűen javasolják az országgyűlésnek az 1983. évi állami költségvetési terv elfogadását. Mindenekelőtt egyetértettek abban, hogy a gazdálkodásban változatlanul a népgazdasági egyensúly javítása és ennek révén nemzetközi fizetőképességünk megőrzése élvezzen elsődlegességet. A vitában ezután felszólalt: Tóth Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár szeged; gyáregységének gyártásközi ellenőre, Háry Béla (Győr-Sopron m., 12. vk.), az MSZMP Győr-Sopron megyei bizottságának első titkára, Némethné Kapczár Rozália (Somogy m., 9. vk.), a marcali munkásmozgalmi múzeum igazgatója, Szépvölgyi Zoltán (Budapest, 57. vk.), a Fővárosi Tanács elnöke, Szilágyi Sándor (Haj- dú-Bihar m., 2. vk.), a MÁV debreceni járműjavító üzemének hegesztő csoportvezetője, Nyerges Károly (Borsod m., 13. vk.), a Borsodi Szénbányák Vállalat főaknásza, Mérten Lajos (Komárom m., 9. vk.), az MSZMP tatabányai városi bizottságának első titkára, Kerényi József (Bács-Kiskun m., 4. vk.), a BÁCSTERV főépítésze, Fodor István (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.), az IGV vásáros- naményi írógépgyárának központifűtés-szerelője, — A Központi Bizottság legutóbbi ülésén áttekintette ez évi fejlődésünk tapasztalatait, megvitatta és elfogadta az 1983. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit — mondotta elöljáróban. — Az ülés megállapította, hogy a jövő évi terv végrehajtásának középpontjában az ország fizetőképességének fenntartása, az egyensúlyi helyzet javítását szolgáló tartós tényezők kibontakoztatása és az elért vívmányok megvédése áll. Meggyőződésem, hogy jövő évi feladataink e pár mondatos összefoglalása önmagában is jól érzékelteti az egész ország, a nép előtt álló tennivalók lényegét. A tervezőmunka a kedvezőtlen külső körülmények és a nehezen prognosztizálható jövő ellenére is építhetett azokra az eredményekre, az azokat megalapozó erőfeszítésekre, amelyek ebben az évben is jellemezték a gazdasági építőmunkát. Az idén is sikerült megvalósítani legfőbb gazdaságpolitikai céljainkat, köztük a külső egyensúlyi helyzet javítását, fizetőképességünk megőrzését, az életkörülmények, s társadalmunk szociális vívmányainak védelmét. Figyelembe véve a világgazdaság elhúzódó válságát, a bank- és pénzvilág hitelpolitikai manővereit, az értékesítési és beszerzési lehetőségeket, azt, hogy a nemzetközi politikai viszonyok úgy alakultak, mint ahogy az közismert, e teljesítményeket értékesnek és jelentősnek kell tekintenünk. A továbbiakban arról szólt, hogy a nemzetközi politikai viszonyok 1979-től — nemegyszer drámai módon — kiéleződtek. — A külső körülmények változásai közül utalni szeretnék az 1979 őszén bekövetkezett második kőolajárrobbanásra is — mondotta —, amely mértékében, tovagyűrűző hatásaiban az elsőnél sokkal nagyobb próbatétel elé állította még a legfejlettebb országokat is. A külgazdasági egyensúly javítása érdekében különös gondot fordítottunk a kivitel fokozására. Ebben kétségtelenül jelentős eredményt értünk el, hiszen a legutóbbi négy év alatt — ilyen nehéz piaci feltételek között is — volumenében 25 százalékkal növeltük tőkés kivitelünket. A kivitel bővítésében az élelmiszer-gazdaság járt élen, amely 44 százalékkal növelte a nem rubelelszámolású exportját. A kedvezőtlen keresleti viszonyok, a különféle korlátozások azonban gátját szabták annak, hogy a kivitelt a szükséges mértékben bővíthettük volna. Ez a behozatalt is behatárolta, s döntő szerepe volt a tervezettnél mérsékeltebb gazdasági növekedésben. Anyagtakarékossági programjaink egyik legfőbb célkitűzése a folyékony szén- hidrogének fogyasztásának csökkentése, pótlása más olcsóbb energiahordozókkal, s egy gazdaságosabb energiastruktúra kialakítása. Az elmúlt években a termelés anyag- és energiaigényessége mérséklődött. Feltehető a kérdés, hogy vajon gazdaságunk teljesítményei csökkentek-e az utóbbi években, vagy egyáltalán: miből adódnak a jelen gondjai. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a magyar gazdaság teljesítményei nem csökkentek, hanem nőttek; más kérdés, hogy a bennünket sújtó válsághullámok okozta veszteségek e teljesítményeket felülmúlják. Ezt követően Havasi Ferenc (Komárom megye, 1. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Az életszínvonal, s életkörülmények lényeges összetevője, hogy hazánkban változatlanul teljes foglalkoztatottság van. Meghirdetett társadalmi programjaink megvalósulóban vannak. 1981—82-ben felépült 155 ezer lakás. Javultak az oktatás és a gyógyítás feltételei. A nehezebb körülmények között is fenntartottuk a kiegyensúlyozott áruellátást. Elért eredményeink védelme, a gazdaság folyamatos működőképességének biztosítása elengedhetetlenné tette, bogy gazdaságpolitikánkban egyértelműen a nemzetközi fizetőképesség fenntartását állítsuk előtérbe. Az év során több ízben fordultunk segítségért a Szovjetunióhoz. Igaz, minden kérésünknek nem tudtak eleget tenni, de néhányszor, amikor a legjobban kellett, segítségünkre voltak, s ezzel ismételten bizonyságát nyújtották testvéri együttérzésüknek, segítőkészségüknek, amely a szovjet népet, a 60 éves fennállását ünneplő első szocialista államot mindig is jellemezte. Csatlakozásunk az ENSZ szakosított nemzetközi pénzügyi szervezeteihez máris érezteti kedvező hatását nemzetközi pénzügyi kapcsolatainkra. Ezt mutatja az is, hogy a Nemzetközi Valuta Alap ügyvezető igazgatósága december 8-án mintegy 600 millió dollár hitelt hagyott jóvá hazánk számára. Olyan világban élünk, amely a jövőben is tartogathat előre nem látható eseményeket, s amelyekre nehéz felkészülni. Olyan országban élünk, amely adottságai miatt nem fejlődhet szélesebb világgazdasági kapcsolatok nélkül. A világgazdaságot olyannak kell vennünk, amilyen, a feltételekhez nekünk kell alkalmazkodnunk, mivel azok a jövőben sem lesznek tekintettel ránk. Az 1983. évi terv ezért a népgazdaság külső egyensúlyi helyzete megszilárdításának, fizetőképességünk megőrzésének ad ismét elsőbbséget. Olyan körülmények között kell ezt megvalósítani, amikor a behozatal ösz- szességében nem növelhető, az értékesítési lehetőségek nem javulnak. A nemzetközi fizetőképesség folyamatos fenntartása érdekében vállalnunk kell mindazon népszerűtlen lépéseket, amelyeket az alacsony felhalmozási arány, az életkörülményeket befolyásoló intézkedések, valamint a vállalati gazdálkodást szigorító szabályozó módosítások jelentenek. A népgazdasági terv egyik legfőbb feladata és minden más cél elérhetőségére kiható pontja a tervezett külkereskedelmi előirányzatok megvalósítása. — Az életszínvonal védelme továbbra is alapvető célunk és feladatunk, de ennek 1983-ban csak a külső egyensúlyi helyzet javításának kényszerű előrehozásával összehangoltan tehetünk eleget — mondata ezt követően Havasi Ferenc. — Az életszínvonal védelmének is alapvető és közvetlen előfeltétele nemzetközi fizetőképességünk fenntartása. A lakosság ezekben az órákban is — amikor az országgyűlés ülésezik — érdeklődéssel kíséri munkánkat. Az életszínvonal várható alakulásával kapcsolatban a közvéleményben egyaránt jelen van a bizakodás és az aggodalom. Még hamis híreket is hallani újabb nagymértékű áremelésekről. Erről most sem mondunk- mást, mint ami már a Központi Bizottság közleményében is szerepelt. A központi intézkedési körbe tartozó alapvető fogyasztási cikkeknél és szolgáltatásoknál a már bejelentettekeh kívül nem tervezünk áremeléseket. A jövő év fontos követelménye a kiáramló lakossági vásárlóerő kézbentartása. Ezt nehezíti, hogy új bérszabályozási rendszert vezettünk be, amelynek működését illetően nincsenek tapasztalataink. A tervezett jövő évi életszínvonal-politikai intézkedések a magasabb jövedelműek helyzetét érzékenyebben érintik. Mérsékeltebb lesz a bérfejlesztésük, csökken a jutalmazási keretük, és a 7 ezer forint feletti kereseteknél progresszíven emelkedik a nyugdíjjárulék. Nagyobb lesz például a személygépkocsival rendelkezők kiadása is. Tudjuk, hogy a magasabb jövedelműeket érintő intézkedések nem szolgálják jól azokat a törekvéseket, amelyek szerint a magasabb teljesítményeket, a kvalifikált szellemi és a nehéz fizikai munkát jobban kell honorálni. Hosszú távon nem mondhatunk le e célról. Minden eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a közpénzek racionális felhasz- lására, főként azokban az intézményekben, amelyeket jórészt költségvetési forrásokból kell fenntartani. A takarékosabb gazdálkodás elősegítésére a jövő évben a társadalmi szervek, a párt-, Avar István (Budapest, 67. vk.), Kossuth-díjas színművész Budapest XXII. kerülete régi és új lakónegyedeinek megoldatlan telefon- ellátásáról tájékoztatta a közlekedés- és postaügyi minisztert. Pullai Árpád válaszában elmondta, hogy a panasz jogos, annak ellenére, hogy a távbeszélő-állomások számát az elmúlt időszakban jelentősen bővítették, éppen ezért a következő években beruházással is elősegítik, hogy a kerület ellátatlan részei telefonhoz juthassanak. Dr. Mátay Pál (Fejér m., 3. vk.), Fejér megyei főügyész a közút és vasút kereszteződésének közlekedési biztonságára tervezett intézkedésekről kérdezte a minisztert. Pullai Árpád emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években több, mint egymilliárd forintot fordítottak a közlekedés biztonságának javítására. A biztosító berendezések a fejlesztések hatására műszaki színvonalukban nem maradnak el az európaitól. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium — együttműködve más szervezetekkel — számos intézkedést dolgozott ki. Megjegyezte azonban, hogy a műszaki intézkedések mit sem érnek, ha nem javul az emberek közlekedési morálja. Pullai Árpád válaszait az interpelláló képviselők és a szakszervezetek, a KISZ és más szervezetek is csökkentik kiadásaikat. A kormányzati szervek hónapokkal ezelőtt elkezdték az 1984—85-ös évek feladatainak meghatározását, halad a távlati tervezőmunka, megkezdődtek az előkészületek a népgazdaság hetedik ötéves tervének előkészítéséhez, s befej ezéshez közeledik az ipar helyzetét és feladatait áttekintő vizsgálat is. Korábbi elhatározásainknak megfelelően több szakértői bizottság dolgozik gazdaságirányítási rendszerünk szükséges továbbfejlesztésén, amelyről az illetékes társadalmi és állami vezető testületek döntenek majd. Nemzeti méretű az egyetértés haladásunk alapvető irányaival, a társadalmunk előtt álló feladatokkal, és azok megoldásának mikéntjével. Az ország lakossága egyre jobban tudatában van szocialista értékeinknek, becsüli és félti ezeket, ragaszkodik hozzájuk. Bizalommal tekint a párt és a kormány törekvéseire, amelyek vívmányaink megőrzésére és azok bővítésére irányulnak — mondotta végezetül Havasi Ferenc. A vitában Havasi Ferencet követően még többen mondták el véleményüket: Gu- lyásné Bohács Piroska (Bp., 11. vk.), a Budalakk Festék- és Műgyantagyár vegyész- technikusa, Tollár József (Zala m., 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója, Dajka Ferenc (Veszprém m., 6. vk.),a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára, dr. Guba Sándor (Somogy m., 3. vk.), a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola főigazgatója, dr. Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, dr. Láng Tibor' (Bp., 50. vk.), a Gyógyszerkutató Intézet Közös Vállalat igazgatója, Szalai Gyula (Fejér m., 1. vk.), a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat ^kőműves brigádvezetője. A felszólalásokra dr. Heté- nyi István pénzügyminiszter válaszolt. A választ az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette, majd az 1983. évi terv- és költségvetési javaslatot törvényerőre emelte. Ezután interpellációk következtek. az országgyűlés tudomásul vette. Radnóti László (Somogy m., 10. vk.), a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke arról kérdezte a minisztert, milyen intézkedéseket terveznek a magyar külkereskedelem előtt álló külső akadályok csökkentésére, illetve milyenek arra a lehetőségek. Veress Péter válaszában ismertette: melyek azok a feltételek, illetve korlátok, amelyek a magyar exportáru piacra jutását befolyásolják. A magyar vállalatok az egyes országokban az ottani piac szabályainak, működési elveinek és gyakorlatának megfelelően azzal összhangban vesznek részt a forgalomban, ha úgy tetszik, a versenyben. Gazdasági alapon mi mindenkor készek vagyunk olyan megállapodásokat kötni, amelyek mindkét fél számára gazdaságilag előnyösebb pozíciókat kínálnak. Készek vagyunk kezdeményező lépéseket tenni. Az akadályok csökkentése a tőkés piacokon elsősorban a partnereken múlik. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszter válaszát — egy tartózkodással — elfogadta. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka — amelyen Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — véget ért. Havasi Ferenc beszéde Interpellációk
