Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-16 / 295. szám
NÉPÚJSÁG 1982. december 16., csütörtök Felavatták Kodály Zoltán szobrát Budapesten Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából szerdán felavatták a zeneszerző szobrát, Varga Imre Kossuth-díjas szobrász- művész alkotását, Budapesten, az I. kerületi Európa-li- getben, az Ostrom utca és a Bécsi kapu tér közötti parkban (képünkön). A Kodály- emlékbizottság és a Fővárosi Tanács szervezte ünnepségen, budapestiek százainak, a zeneszerző családtagjainak, művészeti életünk számos vezető képviselője jelenlétében Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke mondott beszédet. Ezután a Kodály-emlékbi- zottság nevében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Szépvölgyi Zoltán, Korcsog András művelődési minisztériumi államtitkár és Láng István, a Magyar Zeneművészek Szövetségének főtitkára helyezte el a szobornál a megemlékezés koszorúit. Virágokkal tisztelegtek a nagy zeneszerző emlékének a nemzetközi Kodály-társaság, a főváros iskoláinak, lakosságának képviselői. Az ünnepség — amelyen részt vett Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke is — az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Hz idegenrendészet új jogszabályairól BM-sajtótájékoztató A külföldiek magyarországi tartózkodásáról szóló új törvényerjű rendelet és a végrehajtását szabályozó belügyminiszteri rendelet 1983. január 1-én lép hatályba — közölték szerdán a Belügyminisztérium sajtótájékoztatóján, a MUOSZ székházában. A BM Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatalának (KEOKH) vezetője, Tóth József ezredes tartott tájékoztatót az újságíróknak. Az itt levő külföldiek többsége — hangzott el a sajtó- tájékoztatón — betartja jogszabályainkat, tiszteli hagyományainkat, szokásainkat. Kétségtelen viszont, hogy az utóbbi időben növekedett a külföldiek által hazánkban elkövetett jogsértések száma. Megnőtt a hazánkban „lézengő” olyan külföldiek száma is, akiknek nincs anyagi fedezetük életvitelükhöz, munkátlanul töltik itt idejüket — sokszor bosszantva, nemegyszer felháborítva a hazai közvéleményt. Sokan csak’ árubeszerzésre jönnek, vagy kifejezetten üzletel ési szándékkal. Indokolt volt tehát a korábbi szabályok szigorítása: ez egyébként csak azokat érinti, akik megpróbálnak visszaélni a vendégjoggal. Lényeges rendelkezése az új szabályozásnak, hogy külföldi a Magyar Népköztársaság területén csak tartózkodásra jogosító engedéllyel időzhet — háromféle ilyen okmány van: vízum, tartózkodási engedély és személyi igazolvány nálunk letelepedett külföldi részére. A Magyarországgal a vízummentes utazásról egyezményt kötött országok állampolgárai vízum nélkül léphetik át az államhatárainkat, és az ország területén az egyezményben meghatározott ideig külön engedély nélkül tartózkodhatnak. A vízum beutazásra, meghatározott ideig itt-tartózkodásra, és az országból kiutazásra jogosít. Tartózkodási engedély általában az egy évet meghaladó időtartamra adható ki. Alapvető követelmény, hogy a külföldinek legyen megfelelő anyagi fedezete. Üj szabály, hogy a külföldiek — ha nemzetközi szerződés, vagy dögszabály másként nem rendelkezik — lakcímbejelentésre kötelezettek. Szó esett arról is. hogy nem adható vízum és tartózkodási engedély — illetőleg a kiadott vízum érvényteleníthető, a tartózkodási engedély visszavonható —, ha a külföldi beutazása., vagy itt-tartózkodása sérti vagy veszélyezteti a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági érdekeit, s e döntés ellen nem lehet fellebbezni. Részleges napfogyatkozás volt tegnap Részleges napfogyatkozást figyelhettek meg szerdán a csillagászat iránt érdeklődők: 8 óra 24 perctől 11 óra 6 percig a hold a föld körüli pályán vándorolva egy vonalba került a nappal, s így részben eltakarta azt. Ennek mértéke 9 óra 42 perckor volt a legnagyobb, amikor is a napkorong 48 százalékát nem lehetett látni. A megfigyelésnek kedvezett a Budapest feletti derült ég, így az Uránia Csillagvizsgáló távcsövén is jól nyomon követhették a jelenséget. Elméletileg — a felhősödéstől függően — nemcsak Magyarországról, hanem egész Európából, sőt Afrika északi, illetve Ázsia nyugati részéből is észlelni lehetett a nap- fogyatkozást. Ennél nagyobb kuriózum a teljes napfogyatkozás, amikor a földnek csupán 70— 150 kilométeres, keskeny sávjá- ból figyelhető meg ez a természeti érdekesség. Legutóbb például tavaly nyáron a Szovjetunió szibériai területéről láthatták jól a teljes napfogyatkozást. Nálunk a csillagászati számítások szerint legközelebb 1999. augusztus 11-én észlelhetünk majd ilyen jelenséget. Illfredo Lima hét Békéscsabán Hz országgyűlés téli ülésszaka elé A békéscsabai 611-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben december 14-én, kedden nyitották meg az Alfredo Lima hetet. A fiatal portugál kommunista mártír emléktábláját a nyáron leplezték le az iskola előcsarnokában. A rendezvénysorozat, amelyet hagyományossá, sajátos arculatúvá kívánnak tenni a csabaiak, László Istvánnak, az intézmény igazgatójának ünnepi beszédével kezdődött. Emlékeztetett arra, hogy az MSZMP Békés megyei bizottsága és a Portugál Kommunista Párt Santarém megyei bizottsága között több éves kapcsolat van, ezért döntöttek úgy, hogy most megyénkben egy intézmény viselje a portugál forradalmár nevét. Az előadó méltatta az 1950. június 4-i nagy tüntetés során elhunyt 19 éves fiatal mezőgazdasági munkás életútját. Bejelentette, hogy a megyei tanács vb engedélyezte az intézménynek, hogy felvegye Alfredo Lima nevét, így a jövőben Alfredo Lima Ipari Szakmunkásképző Intézet lesz az iskola neve. Ezt követően a résztvevők megkoszorúzták az intézmény előcsarnokában elhelyezett emléktáblát. Délután különböző előadásokra, tudományos és ismeretterjesztő filmek vetítésére, valamint a Jókai Színház művészeinek vidám műsorára került sor. December 15-én, szerdán sportvetélkedőt rendeztek, a fiatalok asztalitenisz- és sakksportágakban mérték össze tudásukat. Délután a József Attila-sza- valóversenyre került sor, amelyen részt vettek a város több középiskolájának diákjai is. December 20-án, hétfőn öttagú csapatok részvételével egészségügyi vetélkedőt rendeznek, majd másnap a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” verseny iskolai döntőjét tartják meg. Az Alfredo Lima-hetek programja december 22-én, szerdán, az „Iskolanap” rendezvényeivel zárul. (v. ].) Harmincéves a nyíregyházi rádióstúdió Harmincesztendős hazánk első vidéki rádióstúdiója, a nyíregyházi. Szerdán, a jubileum alkalmából, kiállítás nyílt a városban a három évtizedes múlt emlékeiből. Ott vannak közöttük azok a ma már muzeális értékű technikai felszerelések is, amelyekkel a stúdió annak idején megkezdte a működését. A két megye — Szabolcs- Szatmár és a Hajdúság — lakóihoz szóló stúdió programja első ízben 1952. december 16-án hangzott fel az éterben. Korszerűsítések eredményeként a sugárzási területe napjainkban már több mint 15 ezer négyzet- kilométer. A hallgatósága, a vizsgálatok szerint, több mint félmilliós. A kezdeti naponkénti többszöri, alkalmi jelentkezéseket a ’60-as években napi egyórás program váltotta fel, s ez a ’70-es évtized végére 90 percre bővült. Gyermekrajzok Békésen A békési városi könyvtár évről évre meghirdeti az óvodások és iskolások gyer- mekrajzpályázatát „ Legkedvesebb mesehősöm, legkedvesebb regényhősöm” címmel. Az idei pályázatra 217 rajz, vízfestmény, domborítás és barkácsmunka érkezett, melyből a zsűri — Mla- donyiczky. Béla szobrászművész, Nemes Dénes múzeumigazgató és Knyihár And- rásné könyvtáros — negyvenkettőt talált alkalmasnak arra, hogy kiállításon a vendégek elé kerüljön. A paravánokon elrendezett rajzokból, festményekből összeállított kiállítást a könyvtár gyermekrészlegében Nemes Dénes nyitotta meg december 10-én. és akkor adta át a jutalmakat a legjobbaknak, közöttük az ötödikes Varga Flórának, az első osztályos Pribojszki Jánosnak, és az óvodás Kun Erzsébetnek. (s. e.) Fotó: Veress Er/si Az Elnöki Tanács december 16-ra, mára összehívta az országgyűlést. A parlament tagjai várhatóan a Magyar Nép- köztársaság jövő esztendei költségvetésével foglalkozó törvényjavaslatot vitatják meg. Népgazdaságunk idei fejlődése a számítottnál is kedvezőtlenebbül alakuló külgazdasági és pénzügyi helyzet ellenére — bár több ponton eltér a tervezettől — megfelelt alapvető céljainknak: az év közben hozott intézkedések következtében a tervezettnél is nagyobb mértékben sikerült javítani a nem rubelviszonylatú külkereskedelmi helyzetet, megtartani a fizetőképességet, s összességében megőrizni a lakosság életszínvonalát. E célok elérése nagy erőfeszítéseket igényelt. A világpiacon csökkentek értékesítési lehetőségeink, a kivitel elmaradt a tervezettől, ezért — hogy a szükséges kiviteli többletünk meglegyen —, csökkentenünk kellett a behozatalt. Az általános vásárlóerő-szabályozási intézkedéseken kívül nagy jelentőségűek voltak a gazdasági folyamatok alakulását közvetlenül befolyásoló intézkedések is, amelyek a kivitel bővítésére, a behozatal mérséklésére irányultak. Ez utóbbi úgy valósult meg, hogy a termelés növekedett: ez takarékosabb gazdálkodásra mutat, de egyúttal azt is jelenti, hogy csökkentek az anyagi és pénzügyi tartalékok. A lakossági áruellátás színvonala nem romlott, bár — helyenként és időnként — néhány termék esetében ellátási zavarok támadtak. A külgazdasági egyensúly javítása a vártnál nagyobb erőfeszítéseket kívánt a gazdaságtól, hiszen a külpiaci helyzet tovább romlik, és a nemzetközi pénzpiac feltételei sem lettek könnyebbek. Az erőfeszítések eredménye: a külkereskedelmi áruforgalom jelentős kiviteli többlettel zárul. A népgazdaságban képződő összes jövedelem lassú ütemben, de a tervezettnek megfelelően emelkedett. Folyóárakon számítva azonban az összes jövedelem a tervezettnél némileg gyorsabban növekedett, részben annak is köszönhetően, hogy a gazdálkodás hatékonysága némileg javult. A bérek és a jövedelmek a tervezettnél gyorsabban nőttek, a lakossági vásárlóerő és az árualap összhangjának javítása érdekében szükség volt a fogyasztói árak évközi módosításáéra is. A jövő évi állami költség- vetés előirányzatai — összhangban az éves népgazdasági tervvel — számításba veszik a gazdasági és pénzügyi helyzetben bekövetkezett változásokat, a bel- és külgazdasági irányzatok előre jelezhető következményeit is. Fejlődésünk meghatározó tényezőjévé, elemi követelményévé vált az, hogy a gazdasági egyensúlyt tovább kell javítani. Ennek teljesítésétől függ a gazdaság általános növekedési ütemének mértéke, a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása. Költségvetésünk arra törekszik, hogy a lakosság életkörülményeinek lehetséges javítását érjük el, egyebek között úgy, hogy az alapvető fogyasztási cikkekkel történő ellátás színvonalát fenntartsuk. Az egyensúlyi helyzet javulását megalapozó intézkedések érintik a jövedelmek termelését, elosztását csakúgy, mint felhasználását. A gazdaság jövedelemtermelő képességét javíthatja a még fokozottabb anyag- és energiatakarékosság. Emellett azonban — nemzetközi fizetési helyzetünk megszilárdítása és javítása érdekében tovább kell csökkenteni a jövedelmek belföldi felhasználását is, mégpedig úgy, hogy az közvetlenül vagy áttételesen hozzájáruljon a külgazdasági egyensúly javításához. Kitűzött céljaink elérése — amint azt az MSZMP Központi Bizottságának december 1-i ülésén megfogalmazták — megköveteli a termelés hatékonyságának növelését, a műszaki fejlesztés gyorsítását, a költséggazdálkodás javítását, az export fokozását, összetételének átalakítását, az alacsony hatékonyságú és a nem gazdaságos tevékenység visszaszorítását. A termelésnek ott kell növekednie minél dinamikusabban, ahol ez — a hatékonysági követelményekkel összhangban — az egyensúlyi helyzet javítását szolgálja. így például az iparnak — különösen a gép-, a vegyi- és a könnyűiparnak — jelentősen növelnie kell azon termékek előállítását, amelyek a nemzetközi piacokon jól értékesíthetők. Nem elhanyagolható, hogy az építőipar a mérséklődő keresletet jobb minőségű munkával, minél teljesebben elégítse ki. Nagyobb arányban kell fenntartási munkálatokkal foglalkozniok, és a lakossági kereslethez rugalmasan. jobb munkaszervezéssel alkalmazkodniok. A mező- gazdasági termelés feladata: biztosítani a kiegyensúlyozott belföldi ellátást és a kivitel bővítését. Szükséges javítani a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás és a forgalmazás összhangján is, a betakarítás, felvásárlás szervezettségének javításával, a tároló- és feldolgozó kapacitások jobb kihasználásával csökkenteni lehet és kell a veszteségeket. A rendelkezésre álló beruházási összegeket elsősorban a már megkezdett munkálatok folytatására, s azok mielőbbi befejezésére kell fordítani. A jövő esztendei állami költségvetés teljesítése nagy követelményeket támaszt az irányítás és a végrehajtás minden szintjén. Az ország- gyűlés állandó bizottságai, a megyei képviselőcsoportok ülésein ez az álláspont fogalmazódott meg. A képviselők egybehangzó véleménye szerint á költségvetési tervezet reálisan számol lehetőségeinkkel, így reálisan tárja fel céljaink megvalósításának módjait. Mindezekhez — vívmányaink megőrzéséhez, életszínvonalunk védelméhez — hangzott el a tanácskozásokon többször is — ki-ki a saját területén, dolgozzék mező- gazdaságban vagy iparban, legyen pedagógus vagy orvos, vezérigazgató vagy betanított munkás — számos új lehetőséget, kihasználatlan tartalékot találhat. Andai György Elkészült a keszthelyi gyorskomposztáló A Balaton vizének és környeztének védelme szempontjából nagy jelentőségű gyorskomposztáló üzem készült el Keszthelyen. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, a BIB. az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Zala megyei Tanács és a Déldunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat összefogásával létrehozott gyorskomposztálót szerdán bemutatták a Balaton-parti megyék képviselőinek, a Balaton környezetvédelmében érdekelt szakembereknek. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a bemutató alkalmából hangoztatta, a tervezett költségkereten és határidőn belül elkészült üzem a tópart egynegyedén megoldja a szennyvíziszap és a kommunális szemét feldolgozását. Ezzel nagymértékben csökken a tó tápanyagterhelése, a keletkezett komposzt pedig visszakerül a természet körforgásába.
