Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-02 / 283. szám

1982. december 2., csütörtök NÉPÚJSÁG Nyolcvanéves az IBUSZ Beszélgetés dr. Fabulya Balázzsal, az IBUSZ megyei igazgatéjával Az IBUSZ története 1902- ben kezdődött, akkor alapí­tották meg Magyarországon az Idegenforgalmi és Utazá­si Vállalatot, melynek jog­utódja az IBUSZ Rt., jelen­leg is a legnagyobb magyar utazási iroda. Alapításának évében egész Európában még csak nyolc utazási iroda mű­ködött. Akkoriban újdonság­nak számított, hogy tevé­kenysége középpontjába a külföldi és belföldi utazások szervezése mellett Magyaror­szág idegenforgalmi propa­gandáját állította. Ez volt a világon az első nemzeti uta­zási iroda. A nagy turiszti­kai tradíciókkal rendelkező országokban hasonló szerve­zetek alapítására csak a kö­vetkező évtizedekben került sor. Nemzetközi hírnevet szerzett kongresszusok, kon­ferenciák szervezésével, még bikaviadal rendezésére is vállalkozott. A két világhá­ború között a gazdasági de­konjunktúra, a valuták álta­lános konvertibilitásának megszűnése nem kedvezett az idegenforgalomnak. Nap­jainkban az IBUSZ több mint 3 ezer szakmailag kép­zett idegenforgalmi személy­zetével, idegenvezetőivel, az egész országot behálózó iro­dáival, saját autóbusz- és személygépkocsi-parkjával, DATAPOINT-komputer se­gítségével végzett elektroni­kus helyfoglalási, ügyviteli rendszerével és nem utolsó­sorban három kontinens 16 országában működő képvise­letével meghatározó szerepet tölt be a magyar és a nem­zetközi idegenforgalomban. 1982-ben, alapításának 80. évében 40 országban több mint 100 útvonalon szerve­zett társas- és egyéni utazá­sokat. Ugyanakkor a múlt évben jóval több külföldi ér­kezett hazánkba, mint az or­szág lakossága. Az évforduló alkalmával vessünk azonban néhány pillantást a történe­lemre. Hogyan indult meg a felszabadulás után az ide­genforgalom? Mi jellemzi napjainkban az IBUSZ me­gyei tevékenységét. Erről be­szélgettünk dr. Fabulya Ba­lázzsal, az IBUSZ megyei igazgatójával. — A felszabadulás után az IBUSZ hamar talpra állt. A közgyűlés új célokat tűzött ki a megújult vállalat elé, a munkások utaztatásának és üdültetésének megszervezé­sét. A dolgozók első hétvégi különvonata 1946 tavaszán indult el a Keleti pályaud­varról Hévízre. Még ez év­ben szerződést kötöttünk a szovjet partnerünkkel, az In- touristtal, valamint a környe­ző szocialista országok és a vezető tőkés országok utazási irodáival. 1947-ben az IBUSZ már külföldi társasutazáso­kat is szervezett Csehszlová­kiába, Jugoszláviába és Bécs- be. • — A felszabadulás után mikor és hogyan kezdődött megyénkben az IBUSZ mű­ködése? — 1953-ban irodánk az OTP kezelésében működött két fővel, csak belföldi me­netjegyek értékesítésével foglalkoztak. Ezután lett ön­álló az IBUSZ Békés me­gyében, amikor már sporto­lókat különbusszal vittek belföldi túrákra. Első utasa­ink között köszönthettük az Előre SC és a Téglagyár sportolóit. Népszerűek voltak a dolgozók hétvégi különvo- natai, melyeken 500—1200-an vettek részt. 1957-ben né­gyen dolgoztak az IBUSZ- nál Békéscsabán, és csak 1960 után indult meg a jelentő­sebb fejlődés, új irodáink nyíltak, és a létszám is dina­mikusan nőtt. • — Napjainkban milyen az idegenforgalmi hálózat? — A magyar idegenforga­lom hálózatára a több csa­tornás lebonyolítás jellemző, ami azt jelenti, hogy több vállalat, szervezet vesz részt az idegenforgalomban. Jegy­re inkább jellemző a száko- sodás; például gyógytúriz- mus, légiturizmus stb. Az ágazat irányítását a Belke­reskedelmi Minisztérium lát­ja el, a területek gazdái a helyi tanácsok. Működik az Országos Idegenforgalmi Ta­nács, amely a miniszter ta­nácsadó testületé, és az Or­szágos Idegenforgalmi Hiva­tal. Feladata sokrétű: foglal­kozik többek között az ide­genforgalom tervezésével, a fejlesztési koncepciók kidol­gozásával, összehangolja az idegenforgalom és a többi népgazdasági ágazat felada­tait. • — Ebben az évben há­nyán utaztak az IBUSZ szer­vezésében megyénkből kül­földre és hová? — Az IBUSZ szervezésé­ben összesen csaknem 7500- an utaztak külföldre, 4800-an a szocialista országokba, me­lyek közül legtöbben a Szov­jetunióba, Csehszlovákiába látogattak el. A nyugati or­szágokba mintegy 2700-an látogattak, elsősorban Auszt­riába és Olaszországba. • — Vannak-e saját prog­ramjaik? — Megyénk öt IBUSZ- irodája sok színes, érdekes programot tud biztosítani az ide látogató vendégeknek. Néhányat ezek közül: kirán­dulás a szabadkígyósi tájvé­delmi körzetbe, üdülés Szarvason, látogatás a vész- tő-mágori történelmi emlék­helynél. Szívesen mutatjuk meg Gyopárosfürdőt és a na­gyon szép orosházi Alföld Szállót. Gyula kiemelkedő kulturális programjaival és az Európa-hírű gyógyfürdő­jével vendégeink kedvenc tartózkodási helye. Nagy ér­deklődésre tarthat számot a dévaványai túzokrezervátum, de jó programok várják a dánfoki ifjúsági táborba ér­kezőket is. Színvonalas szak­mai programokat is tudunk szervezni. • — Milyen a megye ide­genforgalmi vonzereje az or­szág más megyéihez képest, honnan érkezett a legtöbb turista? — Megyénk, sajnos, ma még a küldő megyék és nem a fogadók csoportjába tarto­zik. Ez azt jelenti, hogy az IBUSZ 10—12-szer annyi csoportot küld az ország kü­lönböző tájaira — nem is ázólva a külföldre utazók- j ról —, mint amennyi a me- j gyénkbe érkezik. Pedig gaz­dagok vagyunk, természeti adottságainkat vagy a nép­művészetünket is figyelembe véve. Kevéssé ismernek ben­nünket itthon és határain­kon túl. Az elmúlt hetekben alkalmam volt svájci és nyu­gatnémet kollégákkal talál­kozni. Az egyik azt mondta: ,,önők arra sem kellően büszkék, amijük van, túl­zottan szerények” — azt hi­szem, igaza volt. Ez évben román, bolgár és szovjet cso­portokat fogadtunk me­gyénkben, sajnos nagyon ke­veset ! • — Milyen szolgáltatást tudnak nyújtani megyénkben • az IBUSZ-irodák? — Irodáink minden ide­genforgalmi szolgáltatást tudnak biztosítani a lakos­ságnak, illetve az ide látoga­tó bel- és külföldi vendé­geknek. Szervezünk külföldi, belföldi társasutakat, egyéni vendégek részére igény sze­rinti szolgáltatásokat, útle­vél- és vízumszolgálatunk van, külföldi, belföldi vasúti jegyet adunk el, hajókra, re­pülőkre úgyszintén. Jelentős a fizetővendég-szolgálatunk és banküzletágunk is. Az ál­talunk biztosított szolgálta­tásokon túl, szeretnék szólni ni a megye idegenforgalmá­nak kevéssé ismert katonái­ról is, a vendéglátóipar és az ÁFÉSZ-ek dolgozóiról. A takarítónők,* szakácsok, fel­szolgálók, portások, gépko­csivezetők, adminisztrátorok, a névtelen munkatársaink és kollégáink megérdemlik, hogy amikor a korban idős, de munkastílusát tekintve mindig megújulásra képes 80 éves IBUSZ-ról szólunk, me­leg köszönetét mondjak ne­kik munkájukért. • — Hallhatnánk-e né­hány szót az IBUSZ tervei­ről? Figyelembe véve a je­lenlegi gazdasági körülmé­nyeket, mi fog megvalósulni a közeljövőben? — Igazgatóságunk a ko­rábban már kidolgozott el­képzelések megvalósításán dolgozik. Ennek megfelelően négy új irodát .építettünk a megyében, a jövő év elején bekapcsolódónk a központi komputeres értékesítésbe. Tovább dolgozunk a prog­ramjaink értékesítésén, meg­vannak a konkrét terveink az 1983-as évre. Kiemelt po­litikai feladatunk a nemzet­közi nőnapra utazó három­száz dolgozó megszervezése, mely ünnepet osztrák bará­tainkkal együtt fogjuk tarta­ni. A megnövekedett szabad idő miatt új programokat tu­dunk ajánlani a családoknak. A nehezebb gazdasági felté­telek ellenére is, összességé­ben optimista vagyok. Többet és színvonalasabban kell dolgoznunk, hivatástudattal és nagy akarással. Serédi János ( Pénz és tervezés Tanácsi gazdálkodás Békésen Alapvető követelmény, hogy a tanácsok a fejlesztésre szánt pénzeket a népgazda­sági célokkal összhangban, gazdaságosan használják fel. Ezért dolgozott ki a megyei tanács a VI. ötéves terv idő­szakára cselekvési progra­mot, amely a gazdálkodás javítására ösztönöz. Hogyan valósul ez meg Békésen? Csak a fejlesztési tervben jóváhagyott létesítmények építéséhez szükséges kiviteli terveket rendelték meg. Számba vették az anyagi le­hetőségeket, megvizsgálták, hogy a terv a beruházási program szerint készült-e, nincs-e lényeges eltérés. Na­gyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy a. költségtervek megalapozottak legyenek. Ezért ellenőrzik újból a Rá­kóczi utcai építkezés kiviteli költségeit. Javítják a beru­házási folyamatban részt vevők együttműködését. Idő­ben gondoskodnak kivitele­zőkről, ennek ellenére a vál­lalt határidőket az építők nem tartják meg. Mindenekelőtt a magánla­kás-építést szorgalmazzák. A városba áramlást próbálják megakadályozni azzal, hogy fejlesztik a városkörnyéki községeket. Muronyban gyógyszertárat, gázműhálóza­tot, Kamuton és Tarhoson ABC-áruházat építenek. Bél- megyeren már be is fejezték a kereskedelmi egységek fel­újítását. Kamuton az ENCI- nek, Muronyban a BÉKÖT- nek, Bélmegyeren pedig a RUTEX-nak van telephelye. A lakosság egészséges ivó­vízzel való ellátása, a vízbá­zis folyamatos bővítésével az ezredfordulóig megoldott. A tanács a saját kezelésében levő árvízvédelmi töltéseket évente felülvizsgálja, és anyagi lehetőségei szerint gondoskodik a karbantartá­sukról. Most erősítik, építik a Kettős-Körös város alatti védőtöltését a közúti hídtól a dánfoki ifjúsági táborig. Ugyancsak építik a Kettős- Körösön az új hidat, elké­szült a tarhosi körgát és a Készül az új közúti híd a Kettős-Körösön Fotó: Veress Erzsi község csapadékvizét elvezető csatornarendszer. Nemsokára megoldódik a Décseri és az Erzsébetkert belvízelvezeté­se. De gondolnak az egészség­ügyre is. Bővítik a rendelő- intézetet, a gazdaságosságot figyelembe véve hagyomá­nyos épitési módot alkal­maznak. Szervezettebbé, ha­tékonyabbá teszik az egész­ségügyi ellátást. Erre is van­nak jó példák. Korszerűsí­tették az prvosi rendelők be­rendezését, a párhuzamos vizsgálatok elkerülésére az orvosok együttműködnek egymással és a kórházzal. Az integráció eredményeképpen növelték a házi szociális gon­dozók számát. A városkör­nyéki községekben minden orvosi állás betöltött, csupán Békésen hiányzik egy bel­gyógyász és gyermekszakor­vos. Óriási előrelépés, hogy az előző és a mostani tanévben megszűnt a váltott (délelőtti, délutáni) tanítás az általá­nos iskolákban. Igaz, a já­ték-, az úttörő- és a csoport- szobákat is tanteremként használják. Az általános is­kolások napközis ellátását javította a tavaly szeptem­berben átadott 500 adagos konyha, de az igényeket még ez sem elégíti ki. Az óvodai hely ötvennel bővült. Két hó­nappal ezelőtt avatták a FONTEX Háziipari Szövet­kezet gyermekintézményét. A helykihasználás jelenleg 122 százalék a városban, viszont ez is mérséklődik, ha befe­jezik a Baky utcai óvoda bő­vítését. S. S. Az Autóklub segíti az autósokat Szerencsére az időjárás még kedvez az országutak vándorainak, az autósoknak, de máról holnapra megvál­tozhat az időjárás. A gép- járművezetőknek egyik nap­ról a másikra át kell állni egy más vezetési stílusra, alkalmazkodva az időjárás nehézségeihez. Azonban nem­csak a járművezetők kerül­nek fokozottabb követelmé­nyek elé, hanem a gépjár­műveket is fel kell készíteni a megváltozott lehetőségek­re, hogy műszakilag sikere­sen tudjanak helytállni a zord időjárásban. Felkeres­tük Tóth Lászlót, a Magyar Autóklub Béli és megyei szer­vezetének titkárát, és meg­kérdeztük: — Hogyan segíti az Autó­klub az őszi-téli autózás megindulása előtt a megye autósait? — A nemrég üzembe he­lyezett műszaki állomásunk teljes kapacitásával várja a bajba jutott és felülvizsgá­lást kérő autósokat. Aki nem tagja klubunknak, az a hely­színen beléphet. Októberben ingyenes fényszóró-beállítá- sei akciót tartottunk. De­cember 1-én pedig megnyi­tottuk a békési mini műsza­ki állomásunkat. Jelentős újításnak számít Békéscsa­bán, hogy megszerveztük a hideginditási szolgálatot. — Hogyan lehet ezt a szolgálatot igénybe venni? — Békéscsabán a 25-658 számú telefont kell hívni, és itt kell kérni az adott helyszínre a hidegindítást — válaszolja Tóth László. — Az úgynevezett „sárga an­gyal” kocsinkkal — az igény­bevételtől függően a hely­színre megyünk, és segítünk bajba jutott autóstársunkon. Ez a szolgáltatásunk is szi­gorúan klubtagok részére van, de könnyítésül a nem klubtagoknak is rendelkezé­sére állunk, ha a helyszínen belépnek a klub tagjainak sorába. Egy ilyen indítás rendkívül mérsékelt árú, és ezért kell ragaszkodnunk eh­hez. Ügy érezzük, ez a szol­gáltatásunk főleg a „csillag­garázsban” parkolók szá­mára lesz nagy segítség. — Van-e valami korszerű műszerük, ami még ezen­kívül is segíti a hidegindí­tást? — Igen. A Lada típusú személygépkocsikhoz elekt-% ronikus gyújtásszerkezet áll rendelkezésünkre, amely- lyel a hidegindítást lényege­sen meg lehet könnyíteni. Ezzel a szerkezettel Békés megyében csak a MÁK ren­delkezik, és igény esetén műszaki állomásunkon tag­jainknak rövid időn belül beszereljük. — Szó volt arról, hogy bevezetik a műszaki állomá­son az időszakos kötelező műszaki felülvizsgálatot... — Kedvezményes térítési díj ellenében december 3- tól tagjaink számára ez a szolgáltatásunk is megin­dul. — Hogy lehet ezt igénybe venni? — Személyesen vagy tele­fonon lehet állomásunkon jelentkezni, de ajánlatos a gépkocsit előtte állomásun­kon átnézetni, és az esetle­ges apróbb hibákat kijavíta­ni. Ekkor a vizsgára való besorolást is meg lehet ná­lunk beszélni. — Terveznek-e valami té­li túrát? — Igen, kellő számú je­lentkező estén sítúrát indí­tunk a Maga-Tátrába, Pop- rádra. Erre igen rövid a je- lenkezési határidő. Jövőre, február 9—13-ig a velencei karneválra indítunk autós­túrát. Korlátozott számban még erre is lehet jelentkez­ni. Ezenkívül tovább foly­tatjuk a népszerű túráinkat a Szovjetunióba, Ungvárra és Munkácsra. Téli útjaink­ról bővebbet klubirodánk­ban lehet megtudni. — Tudna-e valami újdon­ságról beszámolni? — Igen. Az ő;szi-téli autó­zásra való zökkenőmentes átállás, valamint a balesetek megelőzése érdekében a MÁK is részt vesz a megyei közlekedésbiztonsági tanács által szervezett úgyneve­zett „nyílt nap” akcióban. Ez azt jelenti, hogy decem­ber 4-én, szombaton reggel 8—12-ig bárki megjelenhet a Szarvasi úti műszaki állo­másunkon és kérésére díj­talanul, korszerű műszere­inkkel gépkocsijának közle­kedésbiztonsági berendezése­it felülvizsgáljuk. Ezzel is hozzá szeretnénk járulni, hogy útjainkan minél keve­sebb — közlekedésbiztonsági szempontból — kifogásolha­tó jármű vegyen részt a for­galomban. Tehát szombaton minél nagyobb számban várjuk autóstársainkat — fejezte be a beszélgetést Tóth László. —demény—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents