Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-12 / 266. szám

NÉPÚJSÁG o 1982. november 12., péntek Üzenet a szovjet néphez Gyásznapok A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa csütörtö­kön üzenetet intézett a Szovjetunió Kommunista Pártjához és a szovjet nép­hez : Súlyos veszteség • érte a Szovjetunió Kommunista Pártját, az egész szovjet né­pet. Elhunyt Leonyid Iljics Brezsnyev, Lenin nagy ügyé­nek hű folytatója, az^ oda­adó hazafi, a kiemelkedő forradalmár, a béke és a kommunizmus harcosa, ko­runk nagy politikai vezetője és államférfia. Leonyid Brezsnyev egész tevékenysége és személyes sorsa elválaszthatatlan a Szovjetunió történetének legfontosabb korszakaitól. A kollektivizálás és az iparo­sítás. a Nagy Honvédő Há­ború és a háború utáni új­jászületés, a szűzföldek fel­törése, az űrkutatás megszer­vezése — ezek Leonyid Brezsnyev, a munkásosztály dicsőséges fia életének mér­földkövei. Leonyid Iljics Brezsnyev elévülhetetlen érdemeket szerzett pártunk politikája — a béke és a békés együtt­működés, az enyhülés és a leszerelés, az imperializmus agresszív terveivel való ha­tározott szembeszállás és a nukleáris katasztrófa elhárí­tásának politikája — nem­zetközi küzdőtéren való ala­kításában és megvalósításá­ban. Nagymértékben hoz­zájárult a szocialista világ­közösség összefogásának erő­sítéséhez és a nemzetközi kommunista mozgalom fej­lődéséhez. Egész élete során gondola­tait és tetteit teljességgel a dolgozó ember érdekeinek rendelte alá. Mindig a leg­szorosabb. elszakíthatatlan szálak fűzték a dolgozó tö­megekhez. Valamennyi föld­rész kommunistái és az em­berek százmilliói tudatában a lenini eszmeiség, a követ­kezetes internacionalizmus, a forradalmi optimizmus és humanizmus megtestesítője volt és marad. Maradéktalanul tudatában vagyunk annak. hogy a nemzetközi helyzet bonyo­lult, tudatában vagyunk an­nak, hogy az agresszív im­perialista körök alá akarják ásni -a békés egymás mel­lett élést, az ellenségeske­dés és a háborús konfrontá­ció útjára akarják taszítani a népeket. Mindez nem in­gathatja meg azt az elhatá­rozottságunkat. hogy meg- védjük a békét. Minden szükségest megteszünk, hogy a háborús kalandok kedvelői sohasem^ találják készületle­nül a Szovjetuniót, hogy az esetleges agresszor tudja: a megsemmisítő válaszcsapás nem várat magára. A Szovjetunió saját erejé­re támaszkodva, a legna­gyobb éberséget és kitartást tanúsítva, békeszerető kül­politikájának elveit és cél­jait hűen megőrizve állhata­tosan harcol az enyhülésért és a leszerelésért, valamint az emberiséget fenyegető atomháború elhárításáért. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Miniszter^, tanácsa Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárá­nak, a Legfelsőbb Tanács El­nöksége elnökének elhunyta alkalmával országos gyász­nappá nyilvánította novem­ber 12-t, 13-at, 14-et és 15-ét. A szovjet vezető testületek határozata értelmében Leo­nyid Brezsnyev temetésének napján az ország általános nyolcosztályos és középisko­láiban nem tartanak foglal­kozást. A temetés időpontjá­ban tüzérségi tűzzel tiszte­legnek az elhunyt emléke előtt Moszkvában, a szövet­ségi köztársaságok fővárosai­ban. A temetés idején a Szov- ‘ jetunió egész területén öt percre beszünteti a munkát minden gyár, üzem és hiva­tal, kivéve a folyamatos ter­melésben dolgozó üzemekét. A gyárak, üzemek, vasúti lé­tesítmények, a folyami és tengerhajózási hajók szirénái háromperces hangjelzéssel tisztelegnek az elhunyt em­léke előtt. * * * A betegségről és a halál okáról kiadott orvosi záróje­lentés szerint Leonyid Iljics Brezsnyev aorta- (főverőér-) tágulatban szenvedett. Hoz­zájárult ehhez a hasi aorta körülírt tágulata, a szívko­szorúerek elmeszesedése mi­atti szűkület, a szívizom vér­ellátási zavara, amely szív­ritmuszavarral párosult — és az elszenvedett több infark­tus utáni — szívizomelfaju­lás. A boncolás megerősítette a diagnózis megállapításait. Mély megrendülés világszerte Az egész szocialista világ mély megrendüléssel fogadta Leonyid Iljics Brezsnyev ha­lálhírét. A rádióállomások adásaikat megszakítva, , a hírügynökségek gyorshírek­ben jelentették. hogy az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke szerdán délelőtt Moszkvában elhunyt. Az NDK rádió- és televí­zióállomásai a TASZSZ gyászjelentését ismertették, s kiemelték, hogy Leonyid Il­jics Brezsnyev Lenin művé­nek hű folytatója volt, neve örökre megmarad a szovjet emberek és az egész haladó emberiség szívében. Délelőtt rendkívüli ülést tartott az NSZEP KB Politikai Bizott­sága. Erich Honecker, a KB főtitkára, államelnök méltat­ta az elhunyt szovjet vezető életművét, a szocialista kö­zösség megszilárdításában és a nemzetközi. béke biztosítá­sában játszott kimagasló sze­repét. Leonyid Brezsnyev - neve úgy kerül be a történelembe — s ebben mind Keleten)' mind Nyugaton egyetértenek az államférfiak —. mint olyan politikusé, aki fárad­hatatlanul tevékenykedett a békéért — hangsúlyozta a varsói rádió. Brezsnyev a szocialista országok együtt­működésének, így a lengyel —szovjet baráti kapcsolatok­nak következetes híve volt. Az Űj Kína hivatalos kí­nai hírügynökség rögtön a moszkvai bejelentést követő­en adott hírt Leonyid Brezs­nyev haláláról, majd — he­lyi idő szerint az esti órák­ban — részletesebb jelentést közölt, amelyben felsorolta az elhunyt életútjának főbb állomásait. A jugoszláviai rádióállo­mások csütörtöki híradása­ikban első helyen számoltak be Leonyid Brezsnyev el­hunytéról. A jugoszláv szak- szervezeti szövetség Belg- rádban csütörtökön megkez­dődött kongresszusán a ta­nácskozást megnyitó Mika Spiljak jelentette be a hírt. emlékeztetve arra, hogy Brezsnyev és Tito jelentős mértékben járult hozzá a baráti kapcsolatok és együtt­működés fejlesztéséhez Ju­goszlávia és a Szovjetunió között. A kongresszus egy­perces néma felállással adó­zott a szovjet párt és állam vezetője emlékének. A szófiai rádió adását megszakítva közölte Brezs­nyev halálának hírét, s ezt követően komoly zenét su­gárzott. A nagy nyugati hírügy­nökségek által kiadott élet­rajzok természetesen magu­kon viselik az ideológiai-po­litikai szembenállás jegye­it, ugyanakkor számos elis­merő megállapítást tartal­maznak, ismétlődnek ben­nük azok a méltatások, ame­lyek utalnak Leonyid Brezs­nyevnek az enyhülésért, a Szovjetunió erejének és te­kintélyének növeléséért, gaz­dasági fejlesztéséért tett erő­feszítéseire. Ronald Reagan amerikai elnök csütörtökön részvéttá­viratot küldött Vaszilij Kuz- nyecovnak, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége első elnök- helyettesének. A táviratban Leonyid Brezsnyevet az el­múlt két évtized egyik leg­fontosabb személyiségének nevezte. Reagan szerint Brezsnyev elnöksége alatt nagy szere­pet játszott a szovjet—ame­rikai kapcsolatok formálásá­ban. Reagan részvéttáviratá­ban kifejezte az Egyesült Ál­lamok készségét az ameri­kai—szovjet kapcsolatok ja­vítására és bővítésére azokon a területeken, amelyeken az Egyesült Államok az új szov­jet vezetéssel a kölcsönös előnyök alapján együttmű­ködhet. Francois Mitterrand fran­cia elnök a gyászhír megér­kezése után azonnal részvét- taviratot küldött Moszkvá­ba I .eonyid Brezsnyev világ-, politikai jelentőségét mél­tatta a többi közt Georges Marchais, az FKP főtitkára, az Olasz Kommunista Párt titkárságának kibővített ülé­se, Karl Carstens, az NSZK államfője, Helmut Kohl, az NSZK kancellárja és Hel­mut Schmidt volt kancellár. Leonyid Brezsnyev úttörök körében a Krímben 19*9 augusztusában (Telefotó) Leonyid Iljics Brezsnyev 1906-1982. Leonyid Iljics Brezsnyev 1906. december 19-én született a mai Ukrán SZSZK terüle­tén fekvő, és ma Dnyeprodzerzsinszk nevet viselő városban. Orosz nemzetiségű apja fémmunkás volt. Az SZKP-nak 1931, az SZKP Központi Bizottságának pedig 1952 óta volt tagja. Négyszer kapta meg a Szov­jetunió Hőse, s egyszer a Szocialista Munka Hőse kitüntető címet. A Szovjetunió mar- sallja, a Szovjetunió honvédelmi tanácsának elnöke volt. 1921-ben kezdett dolgozni egy ipari üzem­ben, s a munkával párhuzamosan a kurszki földművelési és talajjavítási technikumban tanult, ahol 1927-ben fejezte be tanulmá­nyait. 1927 és 1930 között Brezsnyev talajgazdál­kodási szakemberként egy járási tanács vb elnökhelyetteseként, majd az uráli területi talajgazdálkodási igazgatóság vezetőjének helyetteseként dolgozott. 1931-ben kezdte meg tanulmányait a dnyeprodzerzsinszki ko­hászati főiskolán, a főiskola befejezése után a Dzerzsinszkijröl elnevezett kohászati üzem­ben dolgozott mérnökként. 1935—1936-ban a Vörös Hadseregben szolgált. Leonyid Brezsnyev 1937-től töltött be veze­tő tisztségeket a párt- és tanácsi szervekben. 1937—1938-ban egy technikum igazgatója volt Dnyeprodzerzsinszkben, s ugyanakkor a dnyeprodzerzsinszki városi tanács végrehaj­tó bizottsága elnökének helyettese, majd a dnyepropetrovszki területi pártbizottság osz- tályveztője. 1939-ben az Ukrán Kommunista Párt dnyepropetrovszki területi bizottságának titkárává választották. A Nagy Honvédő Háború első napjaiban Leonyid Brezsnyev önkéntesként a frontra jelentkezett, és a harcoló hadsereg köteléké­be tartozott egészen a fasizmus felett aratott győzelem kivívásáig. A déli front politikai főcsoportfőnöksége vezetőjének helyettese, a 4. ukrán front politikai főcsoportfőnökségé­nek vezetője volt. Részt vett a Moszkvában rendezett győzelmi díszszemlén. A harcoló alakulatok politikai vezetőjeként fontos sze­repet töltött be az úgynevezett „kis földön”, Novorosszijszk felszabadításéért vívott har­cokban. Személyesen vett részt Lengyelor­szág és Csehszlovákia felszabadításában. A háború után Leonyid Brezsnyev ismét felelős párttisztségeket töltött be. 1946 és 1950 között az Ukrán Kommunista Párt za- porozsjei, majd dnyepropetrovszki területi bizottságának első titkára volt. 1950 és 1952 között a Moldavai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára volt. A za- porozsjei és a dnyepropetrovszki területen, valamint a Moldavai SZSZK-ban jelentős munkát végzett a német fasiszta megszállók által elpusztított gazdaság újjáépítésében és továbbfejlesztésében. Leonyid Brezsnyevet 1952-ben az SZKP Központi Bizottságának tagjává, a KB El­nökség (jelenleg a Politikai Bizottság) pót­tagjává, és az SZKP Központi Bizottságá­nak titkárává választották. 1953-ban altábor- nagyi rendfokozatban a szovjet hadsereg és hadiflotta politikai főcsoportfőnöksége főnö­kének első helyetteseként dolgozott. 1954 februárjában az SZKP Központi Bizottsága Leonyid Brezsnyevet Kazahsztánba küldte, hogy irányítsa a hatalmas népgazdasági je­lentőségű feladattal,, a szűzföldek termővé tételével megbízott köztársasági párt munká­ját. A Kazah Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkáraként Leonyid Brezs­nyev jelentős politikai éx szervező munkát fejtett ki a gazdaság valamennyi ágazatának, a köztársaság kulturális és tudományos éle­tének fejlesztése érdekében. 1956-ban ismét az SZKP Központi Bizottságának tagjává, a a KB Elnökség póttagjává, és az SZKP KB titkárává választották. Leonyid Brezsnyev 1957-ben az SZKP Központi Bizottsága El­nökségének tagja lett. Brezsnyev az SZKP KB megbízása alap­ján a nehézipar és a beruházás-gazdálkodás fejlesztésének kérdéseivel, a Szovjetunió fegyveres erőinek haditechnikai ellátásával, az űrkutatási programok megvalósításával foglalkozott. Leonyid Brezsnyev 1950-től volt a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte. 1960 és 1964 között, majd 1977-től ismét a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el" nöke volt. E tisztséget betöltve Leonyid Brezsnyev aktívan végrehajtotta a pártnak az össznépi szovjet állam megszilárdítására 'és a szocialista demokrácia fejlesztésére vo­natkozó irányvonalát. Nevéhez fűződik a Szovjetunió új alkotmányának kidolgozása és 1977-es elfogadása. 1963-ban Leonyid Brezsnyevet ismét nz SZKP Központi Bizottságának titkárává vá­lasztották. 1964 októberében az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára lett. A párt XXlll. kongresszusa után az SZKP Központi Bizottságának 1966 áprilisában megtartott plénuma Leonyid Iljics Brezsnyevet az SZKP Központi Bizottságának főtitkárává válasz­totta. Az SZKP KB-nak a XXIV., a XXV. és a XXVI. kongresszusok után megtartott plénu­mái. újból egyhangúlag az SZKP KB főtitká­rává választották Leonyid Brezsnyevet. E tisztséget betöltve Leonyid Brezsnyev hatal­mas munkát végzett a kommunista építés magasztos terveinek megvalósítása, a párt lenini bel- és külpolitikájának kidolgozása és megvalósítása terén. Leonyid Brezsnyev számos magas szovjet és külföldi kitüntetés tulajdonosa volt. A^/Ia- gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 70. és 75. születésnapján egyaránt a Magyar Nép- köztársaság Gyémántokkal Ékesített Zászló­rendjével tüntette ki. Leonyid Brezsnyev, mint a béke fáradha­tatlan harcosa, kiemelkedő érdemeket szerzett a nemzetközi feszültség enyhítésében, a né­pek közötti barátság erősítésében, az SZKP XXIV, kongresszusán elfogadott, s a XXV. és a XXVI. kongresszuson továbbfejlesztett békeprogram következetes megvalósításában. Igen széles körű nemzetközi diplomáciai tevékenységet fejtett ki a béke, a nemzetközi enyhülés, a leszerelés érdekében. A Szovjet­unió nevében ő írta alá az Egyesült Államok elnökével a hadászati fegyverek korlátozásá­ról szóló első és második megállapodást, a SALT—1 és a SALT—2 szerződést, valamint a két ország kapcsolatait szabályozó alapel­veket. Ugyancsak ö írta alá az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia záró­okmányát Helsinkiben.. Számos alkalommal tett látogatást külföldi országokban, így az Egyesült Államokban, Franciaországban, az NSZK-ban, Indiában és másutt. A Szovjetunió kormánya, Legfelsőbb Taná­csa, az SZKP Központi Bizottsága nevében számos alkalommal terjesztett elő nagy fon­tosságú javaslatokat a leszerelés, a fegyver­zet korlátozása, ellenőrzése érdekében. Aktív tevékenységet fejtett ki a szocialista közösség erősítése, együttműködésének fej­lesztése, nemzetközi politikájának egyezteté­se, gazdasági kapcsolatainak fejlesztése érde­kében. A Szovjetunió küldöttségét vezette az elmúlt években a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésein. A nemzetközi Lenin-békedíj kitüntetettje. A Béke-világtanács elnökségének döntése alapján Leonyid Brezsnyevet a Joliot-Curie- röl elnevezett emlékérem arany fokozatával tüntették ki. Az egyetemes béke és a népek biztonsága javára végzett következetes és gyümölcsöző tevékenysége elismeréseként megkapta az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek Béke-aranyérmét. A béke megszilárdítá­sában és a nemzetközi együttműködés fejlesz­tésében végzett kiemelkedő munkájáért az Arany Mercur nemzetközi kitüntetésben ré­szesült. 1977- ben Leonyid Brezsnyevnek odaítélték a Szovjet Tudományos Akadémia kiemelkedő társadalomtudományi tevékenység elismeré­seként adományozott legmagasabb kitünteté­sét, a Marx Károly Aranyérmet. 1978- ban a szovjet népnek és fegyveres erőinek a Nagy Honvédő Háborúban kivívott győzelmében, az ország védelmi képességei­nek megerősítésében és a szovjet államnak az ország békés fejlődését megbízhatóan szavatoló külpolitikája kidolgozásában és kö­vetkezetes megvalósításában szerzett érde­meiért Leonyid Brezsnyevet a Győzelem Ér­demrenddel tüntették ki. 1979- ben a Kis föld, az Újjászületés, és a Szűzföld című könyveiért, a békéért folytatott fáradhatatlan harcáért Lenin-díjat kapott. 1981. novemberében jelentek meg visszaemlé­kezései, amelyekben Leonyid Brezsnyev a munkásosztály magasztos történelmi hivatá­sáról. a párt és a kommunizmus ügye iránti hűségéről irt. Leonyid Brezsnyev 1981-ben megkapta az 50 éves SZKP-tagságáért kitüntető jelvényt. Leonyid Brezsnyev több alkalommal járt hazánkban. A KB Elnökség tagjaként, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökeként szabadságát töltötte 1960 szeptemberében, és itt-tartózkodott 1961 februárjában. Az SZKP KB első titkáraként '1965. január 29-től 31-ig baráti látogatást tett. Az SZKP KB főtitkáraként 1966. szeptem­ber 25—26-án baráti látogatást tett; részt vett az MSZMP IX. kongresszusán (1966. no­vember 26.—december 3.); 1967. július 11—12- én Budapesten részt vett a szocialista orszá­gok testvérpártjai és kormányai vezetőinek értekezletén; 1967. szeptember 6—9. között párt- és kormányküldöttség élén hivatalos baráti látogatáson járt az MSZMP KB meg­hívására; 1969 márciusában részt vett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanács­kozó testületének ülésén; 1970. április 2—4. között párt- és kormányküldöttség élén részt vett hazánk felszabadulásának 25. évforduló­ján; 1970. november 22—27. között részt vett az MSZMP X. kongresszusán; 1971. szeptem­ber 25—26-án baráti látogatást tett; 1972. november 27. és december 1. között hivatalos baráti látogatást tett párt- és kormánykül­döttség vezetőjeként; 1975. március 16—22. között küldöttség élén részt vett az MSZMP XI. kongresszusán; ezzel egy időben részt vett a szocialista országok kommunista pártjai vezetőinek március 18-án Budapesten megtartott találkozóján. Az SZKP KB főtitkáraként, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökeként 1979. má­jus 30. és június 1. között párt- és kor­mányküldöttség vezetőjeként hivatalos bará­ti látogatást tett.

Next

/
Thumbnails
Contents