Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-12 / 266. szám
1982. november 12., péntek \ A IV. kerületi népfront nőbizottsága a közelmúltban kézimunka-bemutatót rendezett Békéscsabán. Ezen a 84 esztendős Laczó Jánosné régi és új mintákkal díszített kiállítási anyagát is megtekinthették a látogatók Fotó: Bukovinszky István Betétgyűjtési verseny (Tudósítónktól) A Szeghalmi Járási Takarék- szövetkezet október hónapra meghirdette a betétgyűjtési versenyt a járásban. A kirendeltségek jó munkája nyomán, 5 millió 112 ezer forintot bíztak a tagok a szövetkezetre a verseny során. A kirendeltségek két csoportban versenyeztek. Az első csoportban: Dévaványa, Füzesgyarmat. Szeghalom, Körösla- dány, Vésztő és Okány, a második csoportban pedig: Bihar- ugra. Körösnagyharsány, Bucsa, Zsadány és Ecsegfalva vetélkedett. Az első csoportban első lett Okány, l millió 200 ezer forinttal, második Füzesgyarmat 903 ezer forinttal, míg a második csoportban első Zsadány, 466 ezer forinttal, második Körösnagyharsány 276 ezer forinttal. A két csoport I. és II. helyezett kirendeltségei a ,,kiírásban” meghatározott ■, pénzjutalomban részesültek; Okány 4 ezer, Füzesgyarmat 3 ezer, Zsadány 3 ezer, s végül Körösnagyharsány 1 ezer 200 forintban. Borbiró Lajos fl gyulai nyugdíjasok parlamentje után Ez év őszén a Hazafias Népfront városi bizottsága az állami és társadalmi szervekkel közösen fokozott érdeklődéssel kísért parlamentet rendezett Gyulán a nyugdíjasoknak. Nem sokkal utána a rendezvény egyik előadóját, dr. Perjési Klára főorvost kértük fel arra, hogy az ide vonatkozó szociálpolitikai kérdésekről az eddigi összegyűjtött tapasztalatokról tájékoztasson bennünket. — Mi indokolta egy ilyen fórum összehívását? — Elsősorban az, hogy Békés azon megyék közé tartozik, ahol az országos átlagnál magasabb az idős emberek aránya. Ez a megállapítás természetesen érvényes az egyes településekre, így Gyulára is, s ezért e társadalmi réteg életkörülményeinek alakulására, folyamatos, illetve rendszeres szociális, orvosi ellátására és a velük kapcsolatos gondok megoldására lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani, mint korábban. Elhatároztuk, hogy ismereteink, információink bővítése céljából fórumot hívunk össze a nyugdíjasoknak és a rokkantaknak. — Milyen gyakorlati lépéseket tettek az utóbbi években? — Például tavaly már csaknem 2 millió forintot folyósított az egészségügyi osztály azoknak a csökkent munkaképességű lakosoknak, akik nem rendelkeznek a nyugdíjhoz előírt munkaviszonnyal. A szociális járadék, átmeneti segély és egyéb juttatás címén kifizetett összeg 1981-ben háromszor annyi volt, mint 10 évvel ezelőtt. A támogatás mértékét világosan jelzi a következő adat is. Rendkívüli szociális segélyt — átlagosan, személyenként ezer forintot — mintegy 730 rászoruló kapott az elmúlt esztendőben. Ugyancsak a gyakorlati lépések között említem meg az egyedül élő idős emberek lakhelyének feltérképezését, helyesebben mondva számbavételét. A listát elküldtük a HNF körzeti bizottságaihoz és az iskoláknak. Az úttörőket levélben felkértük arra, hogy lehetőségeikhez mérten se- gítsék^az idős korúakat. — Hogyan töltik be funkcióikat az ÖNO-k, vagyis az öregek napközi otthonai? — Elöljáróban hadd mondjam el, hogy városunkban összesen hat ilyen intézmény működik, s így — számarányukat tekintve — jóval az országos átlag fölött vagyunk. Kedvezőnek tartjuk elhelyezkedésüket, ugyanis az otthonokba járóknak nem kell megtenniük nagy távolságokat naponta. A körzeti orvosok és ápolónők rendszeresen látogatják az idős embereket, sőt a gondozónők vállalták a gyógyszerek és a szükséges árucikkek beszerzését is. A termelő üzemek, intézmények szocialista brigádjai, az iskolák tanulói, valamint az óvodások szintén felkeresik az intézmények lakóit, igyekeznek változatossá, élményszerűvé, hangulatossá tenni a társadalmi ünnepségeket és a hétköznapokat. Szólnom kell még a kirándulásoki'ól is, amelyekhez a tanács és a patronáló vállalatok ingyen bocsátják rendelkezésre az autóbuszokat. — Elegendö-e a jelenlegi létszám az idős betegek ellátásához? — A főfoglalkozású házi és a tiszteletdíjas társadalmi gondozónők egymaguk nem tudnák kielégíteni az ilyen irányú igényeket, ha a vöröskeresztes aktívák és az ápolónők nem nyújtanának segítséget az egészségügyi ellátáshoz. Ha az illető magányosan él, s ugyanakkor éjszakai felügyeletre is szüksége van, akkor az utókezelő kórházban helyezzük el, és gyógyulását követően térhet csak vissza - otthonába. Amennyiben a rehabilitáció nem lehetséges, többnyire betegszociális otthonban folytatódik a rászorulók gondozása. Sajnos, a fővárosi szociális otthon gyulai intézménye zsúfolt, és ezért sem képes kielégíteni az idős emberek igényeit. A kialakulóban levő nyugdíjasház- rendszer viszont már lehetővé teszi, hogy ideálisabb körülmények alakuljanak ki az ilyen jellegű létesítményekben. Néhány nagyobb városban már felépült a nyugdíjasok háza, amelybe a jelenlegi jogszabály szerint csak a saját lakással rendelkező személyek költözhetnek be. — Amint hallottuk, sokan vettek részt és mondták el véleményüket a nyugdíjasok parlamentjén. Milyen kérdésre vártak választ a felszólalók? — A fórumon mintegy 140 nyugdíjas jelent meg, és nem csekély érdeklődést tanúsítottak a várospolitika iránt, amelyről dr. Takács Lőrinc tanácselnök tartott előadást. Figyelemmel hallgatták meg a szociálpolitikai kérdésekről szóló tájékoztatót is, amelyhez a kérdéseknek egy jelentős része kapcsolódott. Volt. aki a szellemi munkát végző nyugdíjasokra vonatkozó keresetkorlátozást kifogásolta, míg más az ÖNO térítési díjának felemelését sérelmezte. Többen azt indítványozták, hogy hozzanak létre valamennyi ilyen otthonban egy- egy klubot is. Sokan nem kis elismeréssel nyilatkoztak azokról a szociálpolitikai kedvezményekről és természetbeni . ellátással összefüggő juttatásokról, amelyeket az állami és társadalmi szervek, oktatási intézmények, munkahelyi kollektívák nyújtanak az idősek részére. Szó esett még a kereskedelem kulturáltságának, a város, különösen a lakótelepek tisztaságának problémájáról, és sok egyéb közérdekű témáról. Sőt — a nagyfokú aktivitást látva — elhangzott egy olyan kívánság is, amely szerint minden hónapban össze kellene hívni egy ilyen fórumot. Sajnos, ennek az óhajnak a teljesítése objektív akadályokba ütközik, de az nem, hogy a parlamenten elhangzott, s még nyitva hagyott kérdésekre az érdeklődők később írásban kapjanak választ. Bukovinszky István Kevesebb pénz élelmiszerre, több élvezeti cikkekre A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent az 1981. évi háztartás- statisztika, amely 8500 háztartás adataival átfogó képet nyújt egyebek közt arról, hogy a múlt évben mire mennyit költöttek jövedelmükből az egyes társadalmi rétegekhez tartozó családok, s milyen a háztartások gépesítésének színvonala. A statisztika szerint az ipari és mezőgazdasági munkások, valamint a szellemi foglalkozásúak jövedelmüknek egyaránt valamivel kisebb hányadát költötték tavaly élelmiszerekre, mint egy évvel korábban, élvezeti cikkekre viszont egyre többet áldoz a társadalom valamennyi rétege. Növekednek a nagy értékű tartós javakra, a szolgáltatásokra, a fogyasztási iparcikkekre, a lakásfenntartásra, az egészségügyre, a testápolásra, a művelődésre fordított kiadások is, ruházkodásra azonban jövedelmük kisebb részét költötték a családok, mint korábban. A vizsgált családoknál már húsz év óta egyenletesen növekszik az iparcikkekre és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkekre fordított kiadások összege és aránya. A háztartások gépesítettségében eltűnőben vannak a különbségek a városi és falusi, a munkás-paraszt és szellemi foglalkozású családok között. Naponta csaknem egymillió forint kár A társadalmi tulajdon védelme közérdek Megyénkben az év első felében 409, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt indított nyomozást a rendőrség. Ez a szám az előző év azonos időszakához képest emelkedést jelent. Különösen szembeötlő, ha az okozott kárt vesszük szemügyre. Míg 1979-ben mintegy 7 millió, addig a múlt évben már több mint 11 millió forintot tett ki a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények kárértéke. Az országos átlagot figyelembe véve sem rózsás a helyzet. A múlt évben naponta közel egymillió forinttal károsították meg a társadalmi tulajdont a bűn- cselekmények elkövetői. A számok önmagukért beszélnek. Ugyanakkor okkal vetődik fel a kérdés, mi húzódik mögöttük. Hogyan alakul a társadalmi tulajdon védelme megyénk üzemeiben, szövetkezeteiben, intézményeiben? A napokban a Békés megyei Rendőr-főkapitányságon üzemrendészeti értekezletet tartottak, ahol Pikó János rendőr alezredes, a főkapitányság osztályvezetője a népgazdasági és a társadalmi tulajdon védelméről számolt be. Akiben megbíztak Az elemző hangvételű beszámoló szerint megyénkben az Iparügyi Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál a gazdasági vezetés az üzemrendészet és a belső ellenőrzés szervezetten, célratörően tevékenykedik a társadalmi tulajdon védelme érdekében. Ennek ellenére a múlt évben is előfordultak jelentős visszaélések. B. V. békéscsabai lakos, a DÉLÉP volt művezetője munkahelyéről 1800 liter gázolajat, 9 mázsa fóliát és 1800 méter vízvezetékcsövet tulajdonított el. Az okozott kár 180 ezer forintot tett ki. Bűnügyileg a legveszélyeztetettebb terület továbbra is a szállítás. Előfordult, hogy a Volán, illetve az ÉPFU vállalatok saját járműinek vezetői egy-egy jelentősebb szállítmányból néhány rakományt orgazdáknak értékesítettek. Sajnos, a visszaélésre megvolt az alkalmuk. Több helyen ugyanis az a gyakorlat alakult ki, hogy az elvégzett fuvarokat utólag igazolják. Rokonainak postázta a pénzt Az élelmiszeriparban a gazdasági vezetők felismerték a társadalmi tulajdon védelmének fontosságát. Ennek hatására mindenütt javult az üzemrendészeti szervek ellenőrzésének színvonala, erősödött ' a bizonylati fegyelem is. A tömegszervezetek és a szocialista brigádok bekapcsolódtak ebbe a munkába. Egyre több dolgozó a társadalmi tulajdon aktív védelmezője. Ennek tudható be, hogy a bűnügyileg igen veszélyeztetett területen, ahol az alapanyagok, félkész- és késztermékek közvetlen fogyasztásra alkalmasak, javult a helyzet. Az ismertté vált bűncselekmények közül a lopások száma a legmagasabb. De más módon is követnek el bűncselekményeket. L. Sándor békéscsabai lakos, a hűtőház nyersanyagátvevője mérlegelési csalásokkal rendszeresen többletet képzett a felvásárolt árukból. Rokona; nevére hamisított mérlegelési jegyeket állított ki, s ennek alapján a vállalat mintegy 100 ezer forintot postázott ki címükre. A mezőgazdasági üzemekben — noha az előző években csökkent a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma, a kárérték viszont emelkedett. Az állami gazdaságokban a rendészeti, a belső ellenőri tevékenység jól szervezett. A termelőszövetkezetekről azonban nem mondható el ez. A gazdaságok mintegy egyharmadá- ban foglalkoztatnak megyénkben üzemrendészt, ám alkalmasságuk, felkészültségük nem mindig felel meg az elvárásoknak. Elsősorban a nagyobb termelőszövetkezetekben eredményes a rendészeti munka. Itt felismerték a jelentőségét, és Nagyobb gondot fordítanak a feladatok végrehajtására. Vonatfosztogatások Bűnügyi veszélyeztetettség szempontjából kiemelkedő a MÁV Békéscsabai Körzeti Uzemfőnökség területén áthaladó Mezőtúr—Békéscsaba—Lökösháza—Kürtös vonal. Itt fordul elő a vonatfosztogatások 98 százaléka. Évente mintegy 200 rendőrségi bejelentés készül a dézsmálásokról. A keletkezett kár megközelíti a 400 ezer forintot. A rendészet munkáját nagymértékben nehezíti a munkahelyek szét- szqrtsága. Sokszor nagy értékű rakományokat felügyelet nélkül szállítanak, melyek mozgását követni, őrzésükről gondoskodni szinte lehetetlen. Az utóbbi időben azonban javulásra van remény. Megszűntek a létszámgondok. Az újonnan felvett rendészek szakmai ismeretei megfelelnek az elvárásoknak. A Volán 8-as számú Vállalatnál sokat javult a társadalmi tulajdon védelme a bevezetett intézkedések eredményeként. A szabálytalanságokat és a visszaéléseket időben feltárják. A telephelyek őrzésére nagy gondot fordítanak. Ennek tudható be, hogy csökkentek az alkatrész- és üzemanyaglopások. Tiszteletdíj és minőségi felár A kereskedelemben és a vendéglátóiparban a fogyasztói megkárosítások elkövetési módszere alig változott. Ezeknek a cselekményeknek társadalmi veszélyessége nagy, sérti a kereskedelem jó hírnevét, károsítja a fogyasztókat, rontja életszínvonal-politikánkat. Megyénkben évente a különböző szervek mintegy 3 ezer árellenőrzést tartanak. A vásárlók megkárosításának gyakoriságát igazolja az a tény, hogy évente mintegy 700 esetben kerül sor felelősségre vonásra. Gyakran előfordul, hogy az ellenőrzések hiányát, a gazdasági vezetők hanyagságát egyesek súlyos bűncselekmények elkövetésére használják fel. A vésztői Körösmenti ÁFÉSZ keretén belül 1978-ban gyógynövénytermesztő szakcsoport alakult. A megalakulást követően nem a működési szabályzatban foglaltak alapján dolgoztak. Az ÁFÉSZ vezetősége sem nyújtott kellő segítséget a szakcsoportnak. A szövetkezet vezetői a Herbá- ria által fuvartérítés és minőségi felár címén utaltak át közel 80 ezer forintot. Ám ezt az összeget nagyobb részt nem a rendeltetésének megfelelően, hanem saját hasznukra fordították. Szabálytalan tartalmú okmányok alapján a szövetkezet vehetői 10 ezer forint tiszteletdí- jat és 16 ezer forint minőségi felárat fizettek ki. A Her- bária pedig a szövetkezet vezetőinek 20 ezer forintot utalt át kártalanítás címén. Erre természetesen semmi jogalap nem volt. Az elkövetőket leleplezték, s bűnvádi eljárás indult ellenük. S Az esetek azt igazolják, jócskán akad tennivaló a társadalmi tulajdon védelme terén. Nagyobb gondot kell fordítani a bűnmegelőzésre, a közvagyon biztonságosabb óvására. Vannak jó példák is. Kiemelkedően magas színvonalú a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, a Szarvasi Állami Tangazdság, a Gyulai Húskombinát, a BOV békéscsabai gyára, a Magyar Hűtőipar békéscsabai gyára ellenőrzési és üzemrendészeti szerveinek megelőző és feltáró tevékenysége. A társadalmi tulajdon fejlődésünk záloga. Védelme tehát közérdek a szó igazi értelmében. Scrédi János Orosházán az elmúlt napokban sokak örömére gyógynövény-szaküzlct nyílt. A helyi ÁFÉSZ által üzemeltetett bolt régi igényt elégít ki, amit a gyorsan növekvő forgalom is bizonyít Fotó: Fazekas László
