Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-09 / 263. szám
NÉPÚJSÁG 1982. november 9., kedd Magyar szakemberek irányítják a tűzvédelem fejlesztését Nyugati kereskedelmünkről tárgyaltak Nyers Rezső elnökletével hétfőn ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bi- zotsága. 'Veress Péter külkereskedelmi miniszter tájékoztatója alapján megtárgyalták a nem szocialista országokkal, elsősorban a fejlett nyugat-európai tőkés államokkal való kereskedelmi kapcsolataink és kereskedelmi politikánk kérdéseit. A vitában felszólaltak: Kovács Istvánná (Pest megye), Novák Pálné (Heves megye), Radnóti László (Somogy megye), Sándor József (Budapest), Németh István (Hajdú-Bihar megye), Vá- czi Istvánná (Komárom megye), Nyers Rezső (Bács- Kiskun megye) képviselők. Az épületek tűzvédelméről kezdődött nemzetközi szim- pozion hétfőn Budapesten, a MTESZ-székházban, a Gépipari és az Építőipari Tudományos Egyesület szervezésében. A háromnapos tanácskozáson több mint 200 hazai és mintegy 70 külföldi résztvevő megtárgyalja, hogyan érvényesíthetik az eddiginél jobban a tűzbiztonság követelményeit már az épületek szerkezeteinek tervezésekor, az építés és az épületek használata során. A szakemberek matematikai módszereket is ismertetnek, ezek ^segítségével meghatározhatják, hogyan viselik az épületek fő szerkezeti elemei az esetleges tüzet, mennyi ideig tudnak ellenállni a lángoknak, és miként lehet megakadályozni a tűz továbbterjedését. Előadások hangzanak el arról, hogyan lehet fa-, illetve acélszerkezeteket megvédeni a tűztől, s értékelik a különféle bevonatok tűzállóságát. A konferenciát olyan időpontban rendezik, amikor világszerte növekszik a tűzesetek száma, és ezzel arányban mind nagyobb az okozott kár. Hazánkban elismerten magas szintű a tűzvédelem. Az egyik közelmúltbeli felmérés szerint — 14 európai országot vizsgáltak — Magyarország igen előkelő helyen áll azon a listán, melyen a tűz által okozott károkat a nemzeti jövedelemhez viszonyítják. A lakosság számához képest a tűz okozta halálesetek száma pedig hazánkban a legalacsonyabb. Magyar szakemberek az országos szabványrendszerben olyan korszerűsítést hajtottak végre, melynek révén az építmények biztonságának veszélyeztetése nélkül előreláthatólag , évente 400—600 millió forinttal csökkenthetők a beruházási költségek. Ezek az eredmények nemzetközi elismerést arattak. A KGST-országokban például ma már hagyomány, hogy a szakterület fejlesztését magyar szakemberek irányítják. Hazánkban alakították ki az egyik legjobban kidolgozott és legrészletesebben megoldott tűzvédelmi szabályzatot, amely már a tervezésre is kiterjedő követelményeket határoz meg. Nálunk hozták létre ugyancsak Európa egyik legmodernebb, a KGST-országok körében kétségkívül a leggazdagabban felszerelt tűzvédelmi laboratóriumot, az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet szentendrei telepét, amelyet a tanácskozás résztvevői is megtekintenek. Új megyei titkár az MHSZ-nél Tegnap, hétfőn délelőtt Békéscsabán, az MHSZ megyei székházában állománygyűlést rendeztek, amelyen részt vettek a városi-járási titkárok és a megyei vezetőség tagjai. Ezen a gyűlésen Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ országos főtitkára búcsúztatta a nyugállományba vonuló Ivicz Imre alezredest és iktatta be az új titkárt, Frontó András alezredest. A gyűlésen részt vett Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Tringert Gyula ezredes, az MHSZ Országos» Központjának főtitkárhelyettese. Az ünnepségen Szabó Ferenc alezredes, az országos központ személyügyi osztályának helyettes vezetője olvasta fel a főtitkári parancsot, amely méltatta Ivicz Imre munkásságát és ismertette az új megyei titkár eddigi életútját. Ivicz Imre alezredes, a volt megyei titkár munkássága elismeréseként november 7-én kapta meg a „Kiváló Szolgálatért” érdemérmet. B. O. Építésügyi filmnapok Több mint húsz új szakmai kisfilm bemutatóját tűzték az építésügyi filmnapok vetítési programjába, amelyet hétfőn nyitott meg Tiszai István, az Építésügyi Tájékoztatási Központ igazgatója, az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár székházában. Ezeket a kisfilmeket az utóbbi években készítette az ETK filmstúdiója, amelynek nyolc alkotása foglalkozik hétfőn az energiatakarékosság új építőipari lehetőségeivel, a lakóházak hővédelmével, a gazdaságos fűtési megoldásokkal és újfajta új szigetelő anyagokkal. A számítások szerint a gondosabb hővéde- lemmel már 2-3 év alatt megtérül a hőszigetelésre fordított többletkiadás, s ezután már „zsebben marad” a megtakarítás haszna. Kedden az új építőipari eljárásokat, a műszaki fejlesztési és kutatást eredményeket tekintik meg. Egyebek között bemutatják a budapesti nagy sportcsarnok építését, s elsősorban annak újszerű megoldással készített tetőszerkezetét. fl Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. NOVEMBER 9-TÖL Devizanem vételi közép eladási Aangol font 6492,33 árf. 100 egységre forintban 6498,83 6505,33 Ausztrál dollár 3635,77 . 3639,41 3643,05 Belga frank 78,14 78,22 78,30 Dán korona 431,79 432,22 432,65 Finn márka 704,38 705,09 705,80 Francia frank 536,75 537,29 537,83 Holland forint 1390,99 1392,38 1393,77 Japán yen (1000) 142,25 142,39 142,53 Kanadai dollár 3174,20 3177,38 3180,56 Kuvaiti dinár 13185,25 13198,45 13211,65 Norvég korona 536,40 536,94 537,48 NSZK márka 1512,82 1514,33 1515,84 Olasz líra (1000) 26,38 26,41 26,44 Osztrák schilling 215,55 215,77 215,99 Portugál escudo- 41,97 42,01 42J05 Spanyol peseta 32,91 32,94 32,97 Svájci frank 1755,97 1757,73 1759,49 Svéd korona 520,83 521,55 521,87 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3894,75 3898,65 3902*55 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. NOVEMBER 9-TÖL Pénznem vásárolható vételi eladási legmagasabb árf. 100 egys. Angol font bankjegycímletek 50 forintban 6303,87 6693,79 Ausztrál dollár 50 3530,23 3748,59 Belga frank 5000 75,87 80,57 Dán korona 1000 419,25 683,94 445,19 Finn márka 100 726,24 Francia frank 500 521,17 553,41 Görög drachma 500 50,45 53,57 Holland forint 1000 1350,61 1434,15 Japán yen (1000) 10000 138,12 146,66 Jugoszláv dinár 100 50,67 53,81 Kanadai dollár 100 3082,06 3272,70 Kuvaiti dinár 10 12802,50 13594,40 555,05 Norvég korona 1000 520,83 NSZK márka 1000 1468,90 1559,76 Olasz líra (1000) 50000 25,62 27,20 Osztrák schilling 1000 209,30 222,24 Portugál escudo 5000 40,75 43,27 Spanyol peseta 5000 31,95 33,93 Svájci frank 1000 1705,00 1810,46 Svéd korona 100 505,71 536,99 Török líra 1000 20,95 22,25 USA dollár 100 3781,69 4015,61 November 4-én nyitották meg Székkutason Feldmann Tibor orosházi amatőr festőművész kiállítását. A Csongrád megyei Székkutas művelődési házában tárlatsorozatot kezdtek, melyen a Békés megyei amatőr képzőművészeti mozgalom jeleseit kívánják bemutatni. Feldmann Tibor mintegy harminc szénrajzát és akvarelljét november 18-ig láthatja a székkutasi közönség Kiváló amatőr együttesek Ünnepélyes eredményhirdetés Hétfőn délelőtt a Fővárosi Művelődési Házban bensőséges ünnepség keretében hirdették ki az amatőr művészeti csoportok ez évi „Kiváló együttes” országos pályázatának eredményeit. Ebben az évben — több esztendős, kiemelkedő munkája jutalmául — 11 amatőr csoport nyerte el véglegesen a megtisztelő címet. Húsz, együttes kapta meg a cím első fokozatát maradandó élményt nyújtó produkcióiért. Az ünnepség a Csili ifjúsági vegyes karának hangjaival vette kezdetét, majd Benkő Éva, a Népművelési Intézet igazgatója köszöntötte a díjnyertes együttesek képviselőit, s méltatta az amatőr mozgalomban élenjáró csoportok munkáját. Elmondotta, hogy a megtisztelő címmel hosszú évek színvonalas, áldozatkész munkáját ismerték el. Hangsúlyozta, hogy a jó művészi teljesítmény mellett a kiváló amátőr csoportoknak erőssége a közösségformálás, az aktív közösségi élet is. A „Kiváló együttes’.’ címet 1962-ben ítélték oda először színvonalas teljesítményt nyújtó amatőr színjátszó együtteseknek. Az évek múltával a többi művészeti ágban tevékenykedő csoportok is feliratkoztak a dicsőséglistára. A húsz év során eddig mintegy 170 együttes nyerte el a kiváló címet. Ez a nem túl magas szám egyben az elismerés rangját is jelzi. Az idei nyerteseknek — többek között a siófoki dalkörnek, a szegedi Bartók Béla kórusnak, a debreceni Alföld ifjúsági színpadnak, a szekszárdi Mu- sica bábegyüttesnek — Benkő Éva adta át a Művelődési Minisztérium és a Népművelési Intézet okleveleit és díjait. Azok az amatőr csoportok, melyek az idén a' cím első fokozatát nyerték el, két-három esztendő nívós teljesítménye alapján pályázhatnak a „Kiváló együttes” cím végleges megszerzésére. Spray asztmásoknak Az asztmában szenvedő embereken könnyít az EGYT körmendi Lacta Tápszergyárának új terméke, a spray formájában gyártott Bricanyl. A svéd Ticenc alapján készített asztmaellenes gyógyszer injekció, tabletta és cseppek formájában már korábban is kapható volt, a spray afféle elsősegélynyújtó szer: roham esetén azonnal hat. A túladagolástól sem kell tartani, egy-egy nyomásra egységnyi gyógyszert ad a zsebben hordható, könnyű, apró flakon. Az első százezer spray-t már kiszállították a gyárból a gyógyszertárakba. Hová áramlik a pénz? P énzszűke. Visszafogott beruházási lehetőségek. Gyakran hallani manapság ilyen megjegyzéseket gazdaságunkról. Ezzel párhuzamosan mind többen háborognak azon, hogy a veszteséges és alaphiányos, valamint az alacsony hatékonyságú vállalatok még mindig sok tőkét szívnak el a költségvetésből — a fejlesztésre érdemes területek rovására. A növekedési ütem visszaesése. a külső és belső egyensúlyi viszonyok megingása következtében mind több gazdasági szakértő keres megoldást, ad ötletet arra, hogyan lehetne elősegíteni meglevő pénz- és eszközva- gyonunk jobb hasznosítását. Ezek sorába tartoznak például a vállalatok közötti tőkeallokációs, pénzáramolta- tási javaslatok. Ezek az elképzelések egyebek közt azt szorgalmazzák, hogy a meglevő eszközök tulajdonosi, illetve rendelkezési jogát azok gyakorolhassák, akik a leghatásosabban képesek gazdálkodni javainkkal. A javaslatok megvalósításának feltétele a különböző tőkék, eszközök, gépek és berendezések újraelosztása. Igen ám, de hogyan? Jelenleg ugyanis semmi sem készteti a gazdálkodó szervezeteket arra, hogy veszteség esetén túladjanak eszközeiken. Sőt: sokszor, függetlenül a jövedelmezőségtől, energiáikat, kapcsolataikat terjeszkedésükre használják fel. Ezzel kapcsolatban korszerűsítésre szorul az alaphiányos és veszteséges vállalatokkal kapcsólatos gazdaságirányítási magatartás is. Változtatni kell azon a szemléleten, amely így vagy úgy érvelve, valamilyen indokkal — központi pénzforrások igénybevételével — mindig kihúzza a bajba jutott vállalatokat a kátyúból. Vagy állami támogatással, vagy hitel-átütemezéssel, vagy más módszerrel. Holott más — a gazdaság fejlődését jobban szolgáló — megoldás is elképzelhető. Például, amennyiben egy vállalat huzamosabb ideig nem képes eleget tenni hiteltörlesztési kötelezettségének, gazdaságilag és politikailag sem feltétlenül indokolt a hitelátütemezés. Ehelyett sok esetben ésszerűbb lenne olyan gazdálkodó szervezeteknek adni a hitelt, amelyek vállalkoznak arra, hogy a bajba jutott műhelyt, telepet, üzemet, gyárat a jövőben eredményesebben működtetik. Ily módon az is kisebb gondot okozna, ami manapság a tőkeáramlással kapcsolatban ugyancsak gyakran felvetődik, nevezetesen, hogy a jelenlegi körülmények között a vállalatok nem rendelkeznek any- nyi szabad forrással, hogy megvehessék az eladósodott gazdálkodó szervezetek eszközeit. A gazdálkodók közti pénzáramoltatás hagyományos módszere a nagyvállalaton, a trösztön belüli tőke-átcsoportosítás. Ez azonban, akárcsak „nagyban”, a népgazdaságban általában ni- vellálásra késztetett, ahelyett, hogy differenciált volna. Gyakran azzal járt, hogy a jól gazdálkodók kárára vonták ’el a pénzt, a rosszul gazdálkodók javára. A tröszti központi alapok is elsősorban a. jövedelmező tagvállalatok eredményeiből táplálkoztak. Holott gazdasági fejlődésünket tekintve egészségesebb lenne a gyengén, vagy egyáltalán nem profitáló tevékenységek elsorvasztása. Kivételek persze — elsősorban társadalompolitikai szempontok alapján mérlegelve — e tekintetben is akadnak. De: gazdálkodásunk sokkal hatásosabb, eszközeink hasznosítása észszerűbb lehetne, ha például a tröszti elvonások alapvető változáson mennének át. A javaslatok szerint persze továbbra is a jövedelmezőséget kellene az elvonások alapjául tekinteni, csupán az eddigi szemlélet megfordítására lenne szükség. Vagyis elsősorban a kevésbé gazdaságos tevékenységek fejlesztési alapjait kellene központosítani. Elvégre — az úgynevezett amortizációs ágon — a veszteséges szervezeteknél is képződik fejlesztési alap. Amennyiben ezeket az összegeket központosítanák, a jelenleginél több lehetőség kínálkozna a nem jövedelmező tevékenységek korlátozására, illetve megszüntetésére. a z említett módszerek mellett más, közgazdaságilag eléggé még ki nem munkált tőkeáramoltatási javaslatok is szerepelnek a szakemberek tarsolyában. S bár az intézkedések nem jelentenek áttörést gazdaságpolitikánkban, mindenképpen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vállalatvezetés szemléletében, tevékenységében, fejlesztési és egyéb döntéseiben a jövedelmezőség kerüljön középpontba. Molnár Patrícia Egyedülálló érdekességü cs értékű Zsoldos Benő nyugdíjas 15 ezer darabos kártyagyűjteménye. Kicsi és óriás, régi és új lapok sorakoznak albumában. A gyűjtő tagja a Nemzetközi Kártyaegyesületnek is. A képen: az NSZK választásaira kiadott propagandakártyák (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele)
