Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-07 / 262. szám

NÉPÚJSÁG 1982. november 7., vasárnap o a kezeknek Dicséret A kenyérkészítés művele­tei: a dagasztás, a mérés-,- a gömbölyítés, a formázás, a vetés, (a kemencébé) és 40 perc múlva a kiszedés. Á minőség főként a pékek hoz­záértésétől, munkájuk gon­dosságától függ. A Békés megyei Tanács 1. számú Sütőipari ‘ Vállala­tának a békéscsabai 7. sz. üzeme a jó minőségű ke­nyeréről vált . ismertté. Ez azzal bizonyítható, hogy az üzem melletti kenyérboltnál sokszor sorban állnak az em­berek, hogy finom, friss ke­nyérhez jussanak. A Szarva­si úton közlekedő kámiono- sok közül is többen rend­szerint itt vásárodnak ke­nyeret. Üjabban ugyan már a burgonyapehellyel készülő kenyér az üzem specialitása, de ennek is minden darabja hamar gazdára talál. * * * Az üzemben két műszak­ban termelnek: éjjel és dél­előtt. Egy-egy műszakban öten készítik a kenyeret. Most négy pék, Hugyecz György nyugdíjas, ifjú Si­pos Imre, Dankő József, Mé­száros György, valamint egy kisegítő.. Katona József dol­gozik. Néha. ha a munka üteme megkívánja, be-bese- gít az üzemvezető, Erzsiák Pál is, bár éppen elég más tennivalója akad. Elsősor­ban ő felelős azért, hogy a termelés feltételei biztosítva legyenek, és naponta mint­szüljön, és ki is kerüljön a boltokba. — Helyettesem — mondja Erzsiák Pál — mindig a da­gasztó. Most Gyuri bácsi, il­letve Hugyecz György, aki nyugdíjasként folytatja itt a munkát. — Hány éve dagasztó'? — kérdezem Hugyecz György­től. — Hány? — ismételi. — Húsz éve. de végigcsináltam mindent. 1952-ig ez a saját pékségem volt. Akkor elad­tam. és vállalati dolgozó let­tem. Öt évvel ezelőtt pedig nyugdíjba kerültem, — Nem sajnálja. hogy ..túladott” az üzemen? — Egyáltalán nem. Most is úgy dolgozom, mintha a saját pékségem lenne. Egyéb­ként jobban alakult a csalá­dom sorsa, mint reméltem valamikor. Mind a négy gyermekem egyetemet, főis­kolát végzett. Egy sem akart pék lenni. Az egyik katona­tiszt. a másik agronómus, a harmadik tanárnő, a negye­dik óvónő. Én meg járok be ide . . . — Évente hány órát vál­lal? — 1260 órát, de sajnos az idén ebből már csak 40 óra van hátra. — Nem^ fog hiányozni a munka? — De eléggé. Még az a jó. hogy januárban újra kezd­hetem. — Nem fárasztó az éjsza­kai műszak? — Megszoktam — mondja és ravaszkás mosollyal hoz­záfűzi még: — Az asszony is megszokta. * * * Tőle kérdezem még: — Milyenek a fiatalok? — Ez az Imre gyerek — mutat a közelben dolgozó Sipos Imrére — rendes, igyekvő, megbízható. Ö még sokra viheti. — Mit ért az alatt, hogy sokra viheti? Talán arra gondol, hogy valamilyen ve­zető lesz? — Á, dehogy! Jó pék, jó szakmunkás lesz belőle, aki a hozzáértésével, szorgalmá­val kitűnő pékárut fog ké­szíteni, és sok örömet fog szerezni a fogyasztóknak. Nálunk ez a mérce, nem pe­dig valami rang. — Hallja? — fordulok Si­pos Imréhez. — Kapott már ilyen szép elismerést? — Egy kicsit túloz Gyuri bácsi, de az való, hogy igyek­szem rendesen dolgozni. Igaz. még csak 17 éves vagyok, de hazúlról is tudom, mi­lyen fontos, hogy jó legyen a mindennapi kenyér. Ettől jobb lesz a fogyasztók köz­érzete is. — Nem kis felelősség ez — jegyzem meg. — Bizony nagyon kell vi­gyáznunk, hogy megtartsuk az üzem jó hírét. Dankó József, aki ugyan­csak szakmunkás, örül. hogy a csorvási pékségből ide ke­rült. Igaz, az is jó üzem. de ennek már neve van. — Nem nehéz a két mű­szak egy 23 éves fiatalem­bernek? — érdeklődöm. — Megszoktam. Egyéb­ként. ha dolgozom, úgy ér­zem. mintha doppingszer ha­tása alatt állnék. Nagyon buzdítólag hat. lyagy jó ke­nyeret várnak tőlünk. — Sajnos, a fiatalok nem­igen akarnak pékek lenni. Mit gondol, mi ennek az oka? — Szerintem az éjszakai műszak. Este a fiatalok szó­rakozni akarnak. —- Képes erről lemonda­ni ? — Nekem a pénzre szük­ségem van és a munkát nem érzem megterhelőnek, ha­nem inkább talán szórako­zásnak. Otthon is szívesen készítek süteményeket, fő­leg kelt tésztákat, ami a szakmához tartozik. — Mi a terve? — Űjra és újra igyekszem kiérdemelni, hogy ebben az üzemben dolgozhassak. A továbbiakban is tanulok majd. Főként szakmai kiad­ványokat fogok olvasni. Min­dig van valami új, lépést kell tartani a fejlődéssel. Nem csak a jó pap. hanem a jó pék is holtig tanul. * * * Jass Györgyné nyugdíjas adja ki a friss kenyeret a szállítóknak, akik azt a bol­tokba juttatják. — A szállítók egyúttal meósok is. Égett, kitört, sü- letlen vagy lapos kenyeret nem vesznek át —- mondja az asszony. — Előfordul, hogy vitat­koznak emiatt? — kérde­zem. — Soha nincs vita. In­kább mi kérjük őket, hogy gondosan nézzenek meg minden kenyeret. Tévedés­ből se kerüljön ki tőlünk se­lejt áru. Ennek a kis üzemnek az évi termelése értékben mint­egy 10 millió forint. Darab­ban számolva: egymillió 200 ezer kenyér. A vállalat keretében szer­vezett szocialista munkaver­senyben az idén eddig a 7. számú üzem az első. Az el­bírálásnál. a minőséget, az anyag- és' energiatakarékos­ságot. a baleseti helyzetet, a munkafegyelmet és a higié­niát vették figyelembe. A dagasztó II úgy orz György Fotó: Veress Erzsi Nemrég egy küldöttség, amely a Szovjetunióba, Ung- várra utazott, a 7. számú üzemben készült kenyeret is vitt a vendéglátóknak. On­nan a napokban levél érke­zett, melyben a következő­ket írták: ..Drága magyar barátaink! Honfitársaink vendégségben jártukban megkínáltak min­ket az önök által készített magyar kenyérrel. A kenyér és a só a béke és a barát­ság szimbóluma. Köszönet magyar barátainknak, a ke­nyérsütő brigádnak a kitűnő kenyérért. Dicséret a kezek­nek, amelyek a lisztből ilyen csodát tudnak művelni. Le­gyen olyan nagyszerű a ba­rátság a magyar és a szov­jet emberek között, mint amilyen nagyszerű ez a ke­nyér. Az ungvári építők kol­lektívájának megbízásából: V. Petrov.” Pásztor Béla egy négyezer kenver elke­mu * HJi \ VlfríXAIH \ KO. 19*14 V jmtv v lAHAiMbVíiirfr M**V» vO XAHH SMHWAHH V* fcO.HlHA V IJtí TPÍ< T V • ! VHP« V« Levél Lngvarról Csúcsszezon a cukoriparban November elején teljes erővel. három műszakban üzemelnek a cukorgyárak. A termés mintegy 70 százalé­kát már átvették, s előrelát­hatóan január közepéig mindenütt feldolgozzák a répát. Az időjárás kedvez a szedőknek, a gépek könnyen haladnak a viszonylag száraz talajon, s így ütemesen szál­líthatják a 12 cukorgyárba az alapanyagot. Naponta ösz- szesen mintegy 4100 vagon- nyi termést dolgoznak fel, megközelítően száz vagonnal többet, mint egy évvel ko­rábban, időközben ugyanis Ercsiben, Ácson, Sarkadon és más helyeken sikerrel befe­jeződtek a rekonstrukciók, és növekedett a kapacitás. A cukorrépatermesztés a jól jövedelmező ágazatok kö­zé tartozik. Különösen az elmúlt három évben élén­kült a termelési kedv, ami­óta az új átvételi rendszert bevezették, s a jobb minő­ség elérésére ösztönzik a gazdaságot. A termelők fe­gyelmezettebben tartják be az agrotechnikai előírásokat, és magas cukorfokot biztosí­tó fajtákat alkalmaznak. Mindezek eredményeként az ipar az idén is megfelelő 5 mennyiségű nyersanyaghoz |j jutott. A cukortartalom j; azonban a kedvezőtlen au- j: gusztusi, szeptemberi időjá- [ rás miatt — némiképp el- | marad a tavalyitól. Mindent egybevéve azonban jövőre is f kielégítik a hazai igényeket; j mintegy ötmillió tonna cuk- I rőt adnak majd át a keres- r kedelemnek. Hangulatos nyugclijastalalkozót tartott tegnap, szombaton délelőtt Békéscsabán, a Csaba Szálló télikertjében a Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet. A mintegy 160 nyugdíjast Botyánszki Pál, a szövetkezet elnöke köszöntötte, majd tájékoztatta az idős tagokat az idei várható eredmé­nyekről. A közös ebédet követően nótaénekesek szórakoztat­ták a vendégeket Fotó: Kovács Erz só bet j D kitüntetett Or. Sajti Imre A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Sajti Im­re rendőr ezredesnek, a Bé­kés megyei Rendőr-főkapi­tányság helyettes vezetőjé­nek nyugállományba vonulá­sa alkalmából a Vörös Csil­lag Érdemrendet adomá­nyozta. Dr. Sajti Imre a fel- szabadulást követően válasz­totta élethivatásának a rend- őri_pályát. — Nagyapám, apám és én cukorgyári munkások vol­tunk Sarkadon, a felszaba­dulás itt ért. 1945. szeptem­ber 1-én, háromszori sor- banállás után. 18 évesen vet­tek fel őrszemes rendőrnek Budapesten, ahol a Rákó­czi út—Körút sarkán telje­sítettem szolgálatot, saját ruhámban. karszalaggul. madzagos puskával. Előtte még nem jártam a főváros­ban — emlékszik vissza a kezdetre, majd félig tréfásan megjegyzi: — Közben újság­nál is dolgoztam: az Űj Szó szerkesztőségébe vezényeltek őrszemnek, ahol abban az időben Illés Béla volt a fő- szerkesztő. Két év múlva elvégezte a tiszthelyettesi iskolát, majd újabb két esztendő után a rendőrtiszti akadémiát, ahol alhadnagyi rendfokozatot ka­pott, s 1949-ben Kádár Já­nos — aki akkor belügymi­niszter volt — véglegesítet­te. Utolsó beosztásáig, rend­fokozatáig nagy, változatos pályát futott be. Volt sza­kasz- és századparancsnok, büntetőbíró, bűnügyi vizs­gáló. dolgozott a Belügyimi- nisztériumban, majd kerü­leti vezető ügyészként. 1955- ben helyezték Gyulára, ahol 1960-ig városi, járási vezető ügyész volt. A rendőrséghez 1960-ban került vissza, kü­lönböző beosztásokat látott el, 1970-től pedig nyugdíjba vonulásáig a főkapitány he­lyetteseként tevékenykedett. Munka mellett tanult, sze­rezte meg jogi diplomáját. — Nem volt könnyű idő­szak, hiszen munka és négy gyerek mellett kellett tanul­nom — idézi az akkori idő­szakot. Dr. Sajti Imre 1946- tól párttag, azt megelőzően az ifjúsági mozgalomban is tevékenykedett. Hosszú időn keresztül volt a főkapitány­ság párt vb-nek tagja, 1971- től megyei tanácstag. Tíz éve pedig a KBT megyei elnöke tisztet látja el. — Úgy érzem, az utóbbi évtizedben sokat javult me­gyénk közlekedésbiztonsága. Munkánkban több mint 350 aktivista segít, felvilágosító tevékenységükkel nagyban hozzájárultak az eredmé­nyekhez. Állíthatom, hogy nagyon lelkes aktivistái és munkásai vannak ennek a mozgalomnak. Csak példá­nak említem: jól összehan­golják célkitűzéseiket. tár­sadalmi munkájukat szív­ügyüknek tekintik, s az or­szágban először nálunk va­lósult meg az óvodai, az is­kolai KRESZ-oktatás. Fiatal­jaink és felnőtt versenyzőink a különböző vetélkedőkön szép sikereket értek el. úttö­rői vagyunk a kerékpárutak építésének, a műszaki felül­vizsgálatoknak. — Nyugdíjasként milyen elképzelései vannak? — Jó a közérzetem, mert hazánkban létbiztonság van. a megyében jó a közbizton­ság, sok tehetséges fiatal pa­rancsnok dolgozik, s minden bizonnyal munkámat maga­sabb szinten folytatják. A közlekedési biztonsági ta­nács munkájában továbbra is részt akarok venni. Ki­egyensúlyozottan élek, össze­tartó családom van. Felesé­gem is nyugdíjas, s minden bizonnyal hat unokám be­aranyozza a további élete­met. Van egy kis kertem, szeretek barkácsolni, most már jut idő a vadászatra is. Dr. Sajti Imre munkáját 14 kitüntetéssel ismerték el. — szekeres — Egy közgyűlés elé (Tudósítónktól) A Magyar Camping és Cara­vanning Club (MCCC) Békés megyei szervezete november 8-án. héttőn este lel Őrkor tart­ja évi rendes közgyűlését Bé­késcsabán, az ifjúsági és úttörő­házban. A közgyűlésen szó lesz a helyi szervezet idei tevé­kenységéről és az 1983. évi fel­adatokról. majd Horváth László ..India*’ című. diafilmvetítéssel kísért előadásával fejeződik be a tanácskozás. Az elmúlt évben megválasz­tott vezetőség nem kis eredmé­nyekről számolhat be. A taglét­szám mintegy 50 százalékkal nőtt. Orosházán a Petőfi Műve­lődési Központban megalakult a klub helyi csoportja, amely több mint száz családos létszámmal működik. Hasonló helyi csoport létrehozását tervezik Gyulán és Békésen. valamint a megye azon településein. ahol erre igény és lehetőség van. A csak klubtagok részére rendezett or­szágos kempingtalálkozókon egyre több a Békés meg vei. A legutóbbi találkozót Diósjenőn rendezték meg. amelyen több mint ötszázan vettek részt az országból. Egv-egv találkozón gazdag programajánlatból vá­laszthatnak a résztvevők, külö­nösen a gyerekek. A klub célja a kempingezők érdekvédelme, összefogása. A nvári hónapok kivételével klub­napokat rendeznek, melyeken bárki díjtalanul rész*t vehet. A békéscsabai klubesteket az if- 1 ii sági és úttörőházban tartják minden hónap második hétfő­jén, amelyen diafilmvetítéssel kísért előadások vannak. Év- elején a klubesteken külön tá­jékoztatást adnak meghívott előadók segítségével az érvé­nyes vámrendelkezésekről, az útlevél és vízum megszerzésével' kapcsolatos kérdésekről. A tagság részére egyre több kedvezményt biztosítunk. Az el­múlt évben a békéscsabai AFIT- szervizzel kötött megállapodás alapján a gépkocsik diagnoszti­kai vizsgálatát 20—50 százalékos árkedvezménnyel végzi_ a szer­viz. Az 1983-as esztendőben ked­vezményes áron lehet kölcsönöz­ni sátrat, lakókocsit. A tagság a hazai kempingekben átlago­san 30 százalék árengedményt kap. A lakókocsi- és utánfutó- tulajdonosok adókedvezményben részesülnek. Tervezik, hogy a megyei szervezet csoportja részt vesz a jövő évi kemping-világ­találkozón. amelyet Párizs mel­lett rendeznek július 23.—au­gusztus 7. között. A megvei ter­mészetbarát-szövetség táborozá­sán. Gyomaendrődön jövő év- május végén szintén képviselte­tik magukat. Jó munkakapcso­lat alakult ki a Magvar Autó­klub Békés megyei szervezeté­vel is. A túra-, technikai és ifjúsági bizottság munkája, valamint a biztosított kedvezmények ered­ményeképpen remélik, hogy te­vékenységűi.- iránt jövőre az eddigieket is meghaladó érdek­lődés lesz. taglétszámuk jelen­tősen nőni fog. Nagy Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents