Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-06 / 261. szám
1982. november 8-, szombat NÉPÚJSÁG Kijev 1917,1943 Novemberi mementó A Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékműve Rockwell Kent. a híres amerikai festő Kíjevben járva csodálattal jelentette ki: „Sokszor láttam már parkokat a városokban, de most látok először várost egy parkban" —. Ukrajna fővárosának szépségét. gazdagságát az is ismeri, aki még' soha nem járt ott. az 1500 éves Kijev zöldellő, virágos utcáinak, csodás műemlékeinek híre eljutott a világ minden tájára. írók. költők, művészek, filmrendezők alkotásai, művei örökítették meg a Dnyeper-parti ősi város múltját, jelenét. Az iskolákban tanítják: Kijev másfélszer akkora, mint Budapest — Moszkva és Leningrád után a legnépesebb városa a Szovjetuniónak. 2,2 millió lakosú. A magyar turisták fényképeken, diafilmeken mutat-" ják meg itthon a gyönyörű várost: a freskóiról, mozaikképeiről híres Szófia székesegyházat. a XI—XII. századi aranykaput, a barlangkolostort. az ékszerkupolás András-templomot és sok más történelmi értékű múzeumot. Kijevben minden utca. minden tér a történelem dicső vagy tragikus emlékét őrzi. „Ebben a házban írta halhatatlan műveit Tarasz Sevcsenko . .. Ezen a járdán kopogtak Alexandr Hazaanya Puskin léptei ... Itt az Ul- janov utca 12-es számú házában lakott két évig Lenin édesanyja. Marija Alexand- rovna és nővérei. Anna II- jinicsna. Marija Iljinicsna. A Puskin utca 32-ben pedig Lenin bátyja. Dimitrij II- jics élt feleségével. Vlagyimir Iljics családja segítségével tartotta a kapcsolatot az oroszországi és a kijevi szociáldemokrata szervezetekkel ..." — magyarázzák az idegenvezetők a várossétákon a csoportoknak, pár perc alatt évtizedeket lépve a történelemben. Maradjunk le a gyorsan tovahaladó turistáktól. s őszi sétánkon időzzünk még a századforduló városában, amikor Kijev az ország for- radalmi-demoxrata mozgalmának egyik középpontja. 1897-ben alakult meg a munkásosztály felszabadítására a „Harci szövetség", illegális orgánuma a Munkásújság, amely a lenini eszmék megvalósítását hirdette, a forradalmi marxista párt létrehozására mozgósított. A helyi pártszervezetek összefogásában. a marxista irodalom terjesztésében nagy jelentősége volt annak, hogy 1903-ban Kijevben tartózkodott az Uljanov család. s állandó összeköttetést tartott Leninnel. 1905—1907: az első orosz forradalom napjaiban Kijev utcáin is bolsévi- kok vezették a felfegyverzett munkásokat és katonákat. harcolva a cári önkény- uralom megdöntéséért. Ha felkeressük a város Pe- cserszkij kerületét, itt találjuk az Arzenál-gyárat, Kijev forradalmi központját. 1917—18-ban a gyár munkásai alkották a proletariátus élcsapatát. A gyár falain ma is látni a golyók és repeszek ütötte sérüléseket. Egy magas kőalapzaton emlékeztetőként áll a korabeli ágyú. A Központi Lenin Múzeum kijevi részlegében számos dokumentumból ismerhetjük meg az ukrajnai forradalmi mozgalmat. Kijev az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa lett 1922-ben. s hamarosan ipari központtá fejlődött. Az emlékezés útja az Októberi Forradalom terétől az Örök Dicsőség parkjába visz. 1941—45: a kijeviek nem felejtenek. A sebek begyógyulnak, de helyük örökké megmarad. Naponta tízezrek keresik fel a Dnyeper magas partján az ismeretlen katona sírját, mely fölött felkiáltójelként nyúlik az égbe a karcsú obeliszk. Öröktűz, friss koszorúk . . . Az innen elvezető hosszú széles fasor két oldalán hősi halált halt harcosok sírjai. Rajtuk mindig van virág. Kijev a Nagy Honvédő Háború hőseinek emlékére monumentális emléljműcso- portot állított: a negyven- hektáros parkban fit éven át épült a múzeum, mely körül a hatalmas szoborcsoportok. domborművek a város sokat szenvedett lakóinak — anyáknak, gyermekeknek. harcoló katonáknak, partizánoknak, megkínzott komszomolistáknak — kőbe zárt élő képei. A novemberi napfény fémes csillogással vonja be a Hazaanya lenyűgöző nagyságú. 102 méter magas szobrát. Lépjünk be a Nagy Honvédő Háború történetének Ukrán Állami Múzeumába: 18 teremben nyolcezer tárgy — ritka dokumentumok, katonák személyes tárgyai, csaták ereklyéi, csapatzászlók, fegyverek, fényképek — a hősi tetteket idézik. A háromszintű épületet végigjárva szinte átéljük Kijev csaknem háromhónapos kemény harcát. A hitlerista seregek 779 napig tartották megszállva a várost. 200 ezer békés lakost űztek a halálba és több mint százezret hurcoltak el németországi kényszermunkára. A kijeviek mégsem törtek meg. Megszervezték az illegális és partizánmozgajmat. s kapcsolatba léptek az I. ukrán fronttal. Segítségükkel 1943. november 6-án N. F. Vatutyin hadseregtábornok egységei győzelmet arattak. Kijev felszabadult! Aki ma a város központjában a Krescsatikon végigsétál. nehezen tudja elképzelni. hogy itt 1943-ban minden romokban hevert. Itt van a város főtere, gyönyörű világos épületek, különleges fajú. virágú parkok díszítik. Két évvel ezelőtt itt fogadták a Görögországból hozott olimpiai lángot. s vitték tovább Moszkvába. Kijev az építészet, a tudomány. a kultúra városa, nem lehet betelni vele, minden évszakban más arcát mutatja. Ősi és mégis örökké fiatal, lakóinak köszönheti halhatatlanságát. . . Ma Kijev szebb, mint valaha! Horváth Anita — Kádár Márta A meggyilkolt kijevi polgári lakosság és a hadifogságban meghalt áldozatok emlékére Kijevi városkép — Bogdan Hmelnyickij államférfi szobra Kijev felszabadításáról készült monumentális alkotás (Aczél Gábor felvételei — KS) V. Zikijev: Helytállás harcban és munkában Városunkban és megyénkben sokan ismerik ezt a szerény, különös lelki vonzóerővel bíró egyéniséget. Ahol megjelenik, mindenkinek valami egyszerű és kellemes dolog jut róla eszébe. Svan még egy jó tulajdonsága: bármely pillanatban kész segíteni a rászorulóknak, amiért őszinte tiszteletet érez iránta környezete. Ez az ember nem más, mint Alek- szandr Georgijevics Donsz- koj, a penzai Május 1. kerület párt- és komszomol szervezetéhez tartozó veterántanács titkára. Most 80 esztendős, és évszázadunkkal csaknem egyidős. Szemtanúja és cselekvő részese volt -azoknak a történelmi eseményeknek, amelyek hazánkban végbementek ^Uekszandr Georgijevics büszkén viseli az 50 éves SZKP-tagságért járó kitüntetést. Ezt nemrég vehette át eredményes pártmunkája elismeréseként. Az októberi forradalom idején a haladó érzelmű munkásokhoz tartozott. Tizenhat éves volt, amikor a szerpuhovi fonóüzemben a textilipari szakszervezeti bizottság titkárává választották. A városban az elsők között lépett be a Komszo- molba. Aktívan részt vett a többi gyár Komszomol-sejt- jeinek szervezésében is. Azután a moszkvai pártiskolán és a keletkutató intézetben folytatta tanulmányait. Amikor megkezdődött a Nagy Honvédő Háború, a katonák első soraiban ott volt Donszkoj is. Sok ezer kilométert járt be a veszélyes frontszakaszon. Harcolt Ukrajnában, a Don folyónál. részt vett Berlin ostromában. valamint Prága felszabadításában is. Hazánk nagyra értékelte ezeket a tetteket, számos éremmel és érdemrenddel tüntette ki. A mindennapi életbölcsességet és a pártmunkában szerzett gazdag tapasztalatot Alekszandr Georgijevics jól tudja hasznosítani a felnövekvő nemzedékek hazaszeretetre való nevelésében. — Testületünk munkájának szükségességéről. és eredményeiről nap mint nap meggyőződöm — mondotta. — A párt, a Komszomol és a háború veteránjaival, továbbá a kerület és a város kiváló fiatal dolgozóival találkozókat szervezek, ami nagyban segíti a különböző generációk tudatformálását. Valóban, a Május 1. kerület veteránjainak tanácsa, amelyet A. G. Donszkoj vezet, jelentős nevelő- és propagandatevékenységet fejt ki az ifjúság soraiban. Újságcikkben egyszerűen lehetetlen beszámolni mindezekről, a szervezet által alkalmazott módszerekről, intézkedésekről. Ennek ellenére mégis érdemes megemlíteni azt a találkozót, amelyre. a Nagy Honvédő. Háború női résztvevőit és a fiatalokat hívják meg a szervezők. Az októberi forradalom 65. évfordulójának tiszteletére rendezendő összejövetelen ott lesznek azok a veteránok is, akik több mint 50 évvel ezelőtt léptek be a pártba. Ez alkalommal sok egyéb érdekes programra is sor kerül. Az ünnepség előkészítésében nem csekély feladatot vállalt A. G. Donszkoj; a háborúban, a politikai tevékenységben és a munkában kitűnt penzai veterán. (Pen- zenszkaja Pravda) Az első motorkerékpártól a nagy szériákig A Szovjetunióban 1931-ben kezdték meg a motorkerékpár-gyártást. A közúti motorkerékpárok első szériáját a leningrádi Vörös Október gyárban állították elő. A 300 köbcentis, egyhengeres, kétütemű. 3 ezres fordulatszámú 6—6,5 lóerős (4,2—4,55 kW) gép óránként 75—80 kilométeres sebességet ért el, s százkilométerenként 4— 4.5 liter benzint fogyasztott. A motorbicikli elöredöntött hengerrel készült. A következő évtizedekben minden szovjet cég ezt a konstrukciót alkalmazta gépein. Ez a fajta elrendezés lehetővé tette a motorkerékpár magasságának csökkentését és súlypontjának mélyebbre helyezését. Ma a szovjet motorkerékpár-gyártás egyik legnagyobb központja az izsevszki gépgyár. Nemrég fejeződött be a nagyüzem rekonstrukciója, s így az idén már 360 ezer motorkerékpárt gyártanak Izsevszkben. Ez a mennyiség a szovjet motorkerékpár-gyártás egyharma- dát teszi ki. Az izsevszki gépgyár a Szovjetunióban leginkább elterjedt és közkedvelt 350 köbcentiméteres motorkerékpárok előállítására rendezkedett be. A gyár szerelőszalagjairól a közelmúltban került le a hatmilliomodik motorbicikli. Az első gépeket 48 évvel ezelőtt bocsátották piacra. Jelenleg az T,zs—Planéta—3. a Planéta—Sport, az Izs—Jupiter—3 és az oldalkocsis Izs—Jupiter—3K motorkerékpárokat gyártják. Ezeknek a gépeknek kétütemű motorja van, de a Planéták motorja egy-, a Jupitereké pedig kéthengeres. Teljesítményük 18-tól 25 lóerőig (12,6—17,5 kW) terjed. Izsevszkben kizárólag sportcélokra használható motorokat is terveznek. A közúti gépek bázisán fejlesztették ki az Izs—Jupiter S—12 verseny-motorkerékpárt, amelynek teljesítményét — a kompresszió növelésével, a szívás tökéletesítésével és két porlasztó elhelyezésével — sikerült 37 lóerőre (26 kW) emelni. A sportklubok eddig 150 darabot kaptak az új típusból kipróbálásra. Sok újdonság készül- a többi szovjet motorkerékpárgyárban is. A minszki üzem könnyű, 125 köbcentis, illetve a kovrovi gyár 11 lóerős (7,7 kW) motorral ellátott K—175-ös gépein a fiatalok gyorsan megtanulhatják a motorozás fortélyait. Fejlesztik a 250 köbcentis gépeket is. A konstruktőrök növelik, a motor teljesítményét, csökkentik a gép súlyát, és fokozzák megbízhatóságát. A kísérletek eredménye a Vosz- hod—250 SZKU—5 új modell, amely paramétereit tekintve a legjobb külföldi típusokkal vetekszik. Az irbitszki és a kijevi üzemben gyártják a Dnyeper és az Ural elnevezésű nehéz motorkerékpárokat. Mindkettőnek kéthengeres, /légyütemű. 650 köbcentis motorja van, teljesítményük 28. illetve 32 lóerő (azaz 20—22,5 kW). E két motorkerékpár-típus oldalkocsival készül. (BUDAPRESS—APN)
