Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-02 / 257. szám
NÉPÚJSÁG 1982. november 2., kedd Visszhang flz flGROKER és az a bizonyos „Kék könyv"’ A Békés megyei Népújság 1982. szeptember 12-1 számában megjelent „Kék könyv a hiábavalóságnak” című cikk — mely a mezőkovácsházi járás hét termelőszövetkezetében a talajerő- gazdálkodás hiányosságait tárja fel — brigádunk tagjainak nem kis meglepetést okozott. Az elemzés során a cikk a járási NEB vizsgálatára alapozva érint olyan kérdéseket, amelyek a termelőszövetkezetek mellett á Békés megyei AGROKER Vállalatot is elmarasztalják. Az AGROKER Vállalatnál a mi November 7. Szocialista Brigádunk — mely 1968- ban alakult — foglalkozik a műtrágya és a növényvédő szer forgalmazásával. Az elmúlt 15 év alatt brigádunk tagjai a lehetőségekhez képest eleget tettek annak a kötelezettségüknek, hogy a megye mezőgazdasági Nagyüzemeinek és kistermelőinek egyre fokozódó kemikáliaszükségletét kielégítsék. Ebben az időszakban igen jelentős terméseredménynövekedést értek el a gazdaságok: nem ritka a hektáronként 5-6 tonnás búza-, 9-10 tonnás kukoricatermés. Ügy érezzük, hogy ezekben a szép eredményekben a mi kis kollektívánk több éves munkája is benne van. A brigád tevékenységének elismeréséül kilencszeres aranykoszorús brigád, 1975-ben Kongresszusi Oklevéllel kitüntetett „Szakma Kiváló Brigádja” megtisztelő címet nyertük el. A hivatkozott cikkben néhány olyan elmarasztaló megállapítás jelent meg munkánkról, amelyet, úgy érezzük, hogy esetenként előforduló hiányosságokból általánosítottak. Rendezetlennek tünteti fel a cikk többek között az üzemek és az AGROKER Vállalat kapcsolatát. A kapcsolat rendezetlenségének cáfolatául ismertetnénk a hosszú évek tapasztalata alapján kialakult forgalmazási rendszerünket. mely több, a cikkben általunk vitatott megállapításra magyarázatul szolgálhat. A következő évi műtrágyaellátás megszervezéséhez az üzemeknek megrendelőt küldünk ki, melyet június 30-ig kitöltve kérünk vissza. Sok üzem korainak tartja ugyan ezt az időponFöldvédelmi alapot A Magyar Közlönyben megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a pénzügyminiszter rendeleté a földvédelmi alapról. A jogszabály nemzetközileg is új megoldást tesz lehetővé arra, hogy a mezőgazdasági művelésből kivont területek után járó térítés meghatározott része, továbbá a művelési kötelezettség elmulasztásáért kirótt bírságokból befolyt összeg — kiegészülve az állami támogatással — egyetlen kézben legyenek. S a földek ismételt felhasználását, termőképességének fokozását, általában a gazdaságos termelést szolgálja úgy, hogy központi elosztással oda kerüljön vissza, ahonnan elszármazott: a mezőgazdasági termelésbe. Az alapból az állami tulajdonban levő földek használói, továbbá a termelőszövetkezetek és a szak- szövetkezetek részesülhetnek vissza nem térítendő támogatásban, illetve később térítendő hozzájárulásban. A támogatás részben a parlagterületek szántóműve-. lésbe való vonását szolgáljá. Ez a beavatkozás eléggé költséges, így gyakran meghaladja a gazdaságok anyagi erejét. A művelésből~koráb- ban kivont földek ismételt használatba vételének kiadásait részben szintén az alapból fedezhetik a gazdálkodók, és például a földek közé ékelődött, úgynevezett tot, de vállalatunknak augusztus elején mind a vegyi gyáraknak, mind az AGRO- TEK-nek meg kell adnia az összesített igényeket, hogy a jövő évi termelésre, valamint az importszerződések megkötésére fel tudjanak készülni. A műtrágyaválasztékról és a mennyiségekről szállítóink december végén adnak visszaigazolást. Az import és a hazai termelési lehetőségek miatt a visszaigazolt árualapok hatóanyagban elegendőek, de választékban nem mindig egyeznek meg az általunk továbbított üzemi igényekkel. Amennyiben az.üzem által rendelt műtrágyaválasztékot a fentiek miatt esetleg nem tudnánk biztosítani, úgy a megrendelést az üzemi szakemberrel közösen módosítjuk, Ezenkívül van lehetősége az üzemnek is módosítani eredeti megrendelésén ‘a végleges vetésszerkezet ismeretében. Éppen ezért nem ' értünk egyet az újságcikkben szereplő azon NEB-es megállapítással, miszerint az „AGROKER legtöbb esetben nem akkor és nem azt a fajta műtrágyát diszponálja, amit az üzem megrendelt”, mivel a megrendelés módosítása minden esetben közös megegyezéssel történik. Az import és hazai termelés folyamatossága, a gyárak és az AGROTEK minimális raktári kapacitása, illetve a mezőgazdaság műtrágyafelhasználásának idényjellege szükségessé teszi a műtrágya holtidényben tör^ ténő tárolását, mert csak úgv biztosítható az ellátás folvamatossága. A tárolás elsősorban tárházakban történik. de a termelőüzemek is jelentős mennyiséget tárolnak. melyek készletezési költségeit az AGROKER fedezi. Ügy éreztük, hogy nemcsak presztízsünk féltése, hanem a megye mezőgazdaságának kemikáliákkal történő maradéktalan kielégítéséért érzett felelősségtudat miatt is le kellett írni ezeket a sorokat. A November 7. Szoc. Brigád kollektívája. AGROKER Vállalat, Békéscsaba hoztak létre zárványterületeket is az alapból felvett összegekből foghatják be. A hozzájárulás egyfajta előleR arra, hogy a termelők gazdaságosabban hasznosíthassák területeiket. A földcserék — amikor a gazdaságok például a jobb területi elrendezés érdekében átengedik egymásnak földrészeiket — korábban eléggé elhúzódtak azért, mert a földek gyakran értékes létesítményeket is magukkal „visznek’” a másik üzembe, amelyik viszont egyik napról a másikra nem képes előteremteni a megváltás össze.- gét. Az érintett üzemek erre igényelhetik az alapból az öt év alatt visszatérítendő előleget, továbbá hasonló feltételek mellett kérhetnek segítséget a nagyüzemi táblák kialakításával kapcsolatos, költséges munkálatokra is. Az alap 1983. január 1-től kiszolgálja a földek gazdaságosabb felhasználását. A MÉM szakértői szerint évente 10—15 ezer hektár művelésbe vételét, hasznosítását, illetve korszerűsítését teszi majd lehetővé a központilag kezelt forrás. A nagyüzemek az idén november 30-ig a megyei földhivatalokhoz folyamodhatnak tátnogatásért. illetve hozzájárulásért, a döntés — a felterjesztés alapján — később a MÉM-et illeti meg. Hagyszénási Október 6. Tsz Iparnézőben Legutóbb a tévé Felkínálom — népgazdasági hasznosításra című műsorában találkozhattunk a nagyszéná- si Október 6. Tsz két szakemberével. Szövetkezetükben átalakított, energiatakarékos üzemelésű Bábolna és DSZP típusú szárítókra hívták fel a figyelmet, megvételre ajánlották az átalakítás módszerét. A szárítók korszerűsítése csak egy része a szövetkezet ipari tevékenységének. Hogy mi miudennel foglalkozik ezenkívül a "nagyszénási üzem, azzal Hudák János főmérnökkel tett üzemlátogatásunk alkalmával ismerkedtünk meg. Adapter az istállóban Kalapálás, lemezvágók és festékszórók - zaja hallatszik ki a kis üzemcsarnokból. Szinte hihetetlén, hogy a világos. fűthető teremben korábban tehenek voltak. — Egy fél év alatt alakítottuk át az épületet — mondja Hudák János. — A békéscsabai MEZŐGÉP hármas számú, orosházi gyárával léptünk kooperációs kapcsolatba. Az FKA betakarító adaptercsalád védő- burkolatait készítjük itt 1979 elejétől. Az orosháziak adják a bálázott acéllemezeket. ezekből mi vágjuk, nvé- seljük, festjük és összeállítjuk az adapterburkolatokat. A kis üzem jelenleg negyven dolgozót foglalkoztat, valamennyien helyi nevelésnek számítanak. Az adap- terburkolat-gyártás elsajátításában az orosházi partner segített: szakmai átképzést tartott a ma már stabil gárdát alkotó munkásoknak. A főmérnök szerint az itt dolgozók képesek minden lemezlakatos-tevékenység elvégzésére. Hogy egy példát említsünk: gyermekhintákat is készítenek. S hogy milyen a kapcsolat a MEZÖGÉP- pel ? — Nyugodtan mondhatjuk, hogy jó — feleli a főmérnök. — Termelésünket a gyár igényeihez igazítjuk, legutóbb ezért heteken át non-stop gyártottuk a burkolatokat. Az idén eddig 1300 adapter komplett burkolatát készítettük el. Egy régi raktár átalakítá- j sával hozták létre a másik I kisüzemet, amelynek földszinti részében lámpákat gyártanak. A kooperációs partner, a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet is biztosítja az alapanyagot, szerelési anyagot. Általában 6—10-féle lámpát szerelnek össze, félkész vagy kész állapotúra, a megrendelő kívánsága szerint. Az ötven asszony és lány évente százezres nagyságrendben szállít a szarvasi telephelyre. CB a bocinak? A nem szakmabelinek legtitokzatosabb a mikroelektronikai üzem, amely a- lámpagyártó csarnok felett található. Tetőtérbeépítéssel alakították ki a múlt év elejétől önálló ágazatként működő részleg munkaszobáit. A kezdetről Bálint Sándor ágazatvezető beszélt: — A mikroprocesszoros vetésellenőrző volt az első saját termékünk. Kialakítását a mezőgazdaság rohamos technikai fejlődése tette szükségessé. Azt látták ugyanis a szövetkezet szakmai irányítói, hogy a korszerű gépek ellenére sem megfelelő a vetés folyamatának műszaki, irányítás-’ technikai színvonala. Az emberi figyelem véges, ennek kiegészítését szolgálja a vetésellenőrző. Az ágazatvezető megmutatja a kis gépet. A hozzászerelt érzékelők segítségével kijelzőjén azt mutatja, hogyan halad a vetés. Ha kihagy valamelyik Vetőelem, a masina hang- és fényjelzéssel figyelmezteti a gép vezetőjét, A szövetkezetben öt dolgozik belőle, eddig huszonhármat adtak el más üzemeknek. Áruk sem magas, szerelvényekkel együtt 65-70 ezer forint, a vetőgép szélességétől függően. A mikroelektronikai berendezések közös jellemzője, hogy nem tartalmaznak forgó részeket. A fény változását érzékelik, ezen keresztül adnak felvilágosítást bizonyos munkafolyamatok menetéről. Ebből következik, hogy kicsi a meghibásodás lehetősége. — Gyártunk már más hasonló berendezéseket is — folytatja Bálint Sándor. — Az érzékelőcsaládon belül készítünk induktív kapcsolókat, ezekből majdnem négyezret forgalmaztunk. A bunV burkolatgyártók stabil szakgárdát alkotnak Fotó: Veress Erzsi Telt ház a madárszállókban Szokatlanul nagy tömegben vendégeskedyek a hazánkon átvonuló madarak a dél-alföldi természetvédelmi területeken. A szegedi, a pusztaszeri, a tömörkényi és a kardoskúti tavakat valósággal megszállták a vízi szárnyasok. A hazánkban költő récefajokat az évszakhoz képest enyhe idő még tartóztatja, marasztalja, s így összetalálkoztak északról érkező rokonaikkal; sok ezres tömegben lehet látni tőkés-, kanalas-, csörgő- és barátrécéket. Letanyáztak a dél-alföldi természetvédelmi területeken a sarkvidéki erdős folyópartokon fészkelő vetési ludak és a darucsapatok előőrsei. A Kis-Balatonról is a madárvonulás hírei érkeznek: a nádrengeteg nyári lakóiból a kétszázharminchárom madárfajhoz tartozó szárnyas népségből mindössze huszonháromnak maradtak itt képviselői. Téli szállásra mintegy húszezer madár érkezett. A Sárréten, Fejér megye füves pusztáján darucsapat tűnt fel. A esaknem egy méter magas, szürkés tollazatú madarak jellegzetes trombitaszóra emlékeztető „krúga- tását” gyakran hallják a megfigyelők, alkonyaikor pedig látható is a puszta fölött köröző, éjszakai szálláshelyet kereső csapat. A darvak ma már csak vendégek e tájon, de a régi feljegyzések tanúsága szerint a múlt században még rendszeresen költöttek is a Velencei-tó és a Sárrét vadvízországában. A lámpaszereléssel kezdődött kerszintjelzőnk a gabonasilók teltségéről ad tájékoztatást. De gyártunk egyéb optikai érzékelőket is, amelyek az iparban és a mező- gazdaságban hasznosíthatók. Házi elnevezéssel .Boci— CB-nek hívják ezt a masinát, amelyet az Agárdi Mezőgazdasági Kombináttal közösen fejlesztenek jelenleg a szövetkezet szakemberei. A kis jdó-vevő a tehén nyakába akasztva ad majd felvilágosítást a takarmányfogyasztásról és más fontos adatokról. A Boci—CB még a jövő zenéje, de ha megvalósul, nagy szerepe lehet a takarékos gazdálkodásban. #A mikroelektronikai ágazatban húszán dolgoznak, vannak köztük mérnökök, technikusok, betanított munkások. Idei tevékenységüket egyetlen tény jól tükrözi: fél év alatt teljesítették az éves előirányzatot. Made in Nagyszénás? Kérdés, hogy mennyire veszik komolyan azt a termelőszövetkezetei. amely egy ma még különlegesnek számító iparágban igyekszik teret nyerni? — Egyre inkább komolyan vesznek minket — felel Hudák János —. hiszen az ágazat szellemi alapját adó Szakemberek korábban is ezzel a szakmával foglalkoztak. De igyekszünk is népszerűsíteni magunkat. Nemrég az AGROBER központjában tartottunk egy bér mutatót a gyártmányainkból, nem panaszkodhattunk az érdeklődés hiányára. ' Megkérem a főmérnököt, összegezzük a látottakat, és közösen értékeljük a/ szövetkezet ipari tevékenységét. Mint mondja, az ezer aktív dolgozóból 11.0-en dolgoznak ipari jellegű munkán. A szövetkezet vezetése akkor látja létjogosultságát egy-egy ipari munkának, ha legalább akkora nyereség- hányadot hoz, mint a szövetkezet egész gazdálkodása. Várható, hogy a jövőben bővül az ipari termékek sora, mind több termékre kerülhet fel — ha nem is látható módon — a „Made in Nagyszénás” jelzés. A lehetőségekhez mérten emelik az adapterburkolatot gyártó üzem technikai színvonalát, kihasználva az orosházi ME- ZÖGÉP-esek ez irányú készségét. Biztos jövője van a lámpaüzemnek és a mikro- technikai ágazatnak is. A hagyományosan nagy gabonatermesztőnek számító szövetkezet iparosodása ellenére „megmarad a kaptafánál”, nem mond le arról, hogy még több és még jobb kukoricát, búzát adjon a népgazdaságnak. Már csak azért sem, mert gyártmányaik egy része — például a vetésellenőrző — közvetlenül a mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgálja. De másra is felhívta a fi- gvelmet Hudák János. Hogy a jövő évben életbe lépő" közgazdasági szabályozók egyértelműen csökkentik az alaptevékenység hasznát. Ugyanakkor a növekvő elvonások szinte érintetlenül hagyják a mezőgazdaság ipari jellegű tevékenységét. Ezt szeretnék kihasználni jövőre még inkább a szövetkezetben, hogy az ipari jövedelem hasznát mezőgazdasági alapjaik fejlesztésére fordíthassák, hogy eleget tegyenek a gabonaprogram kívánalmainak. M. Szabó Zsuzsa A Békéscsabai Konzervgyár póstelcki előkészítő telepén almapaprikát és pritaminpaprikát is feldolgoznak. Téli tárolásra már beszállítottak hatvan vagon sárgarépát, negyven vagon sütőtököt, 35 vagon paszternákot és 15 vagon céklát. Az itt dolgozók munkáját 3200 diák segítette az utóbbi hetekben. Képünkön: munkában a fiatalok Fotó: Béla Ottó
