Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-27 / 279. szám
1982, november 27„ szombat A légi szállítású amerikai egysegeknek „válság esetén” a világ bármely pontján — elsősorban Európában — elsőrendű harci feladatokat szánnak A novemberben befejeződött Autumn Forge ’82 (őszi összekovácsolás) fedőnevű NATO-hadgyakorlat-soro- zatba mintegy 300 ezer katonát, több ezer harckocsit, 'kétezer repülőgépet és 300 hadihajót vontak be. A két és fél hónapig tartó erőfitogtatás súlypontja a feltételezett közép-európai hadszín- téri zónára, ezen belül az NSZK hadműveleti körzeteire összpontosult. Érdemes megemlíteni, hogy a Varsói Szerződés utóbbi időben tartott gyakorlatain résztvevők összlétszáma általában nem lépte túl a 60 ezret, még a bulgáriai Pajzs ’82-n sem. JÍtcsoporfosítási tervek Az atlanti haderőnek nem titkolt célja a támadó harc- cselekmények begyakorolta- tása hagyományos, vegyi és nukleáris fegyverek csaknem egyidejű bevetésével. A csapatok gyülekezési körleteit és megindulási terepszakaszait rendszerint úgy választják meg, hogy az NDK és Csehszlovákia határa 90 perc alatt elérhető legyen. Az első lépcsőben helyet foglaló hadműveleti - csoportosításoknak ott kell lenniük — mondják a NATO katonai vezetői —, „ahol a legvalószínűbb az összeütközés a Varsói Szerződés haderőivel”. A nyugatnémet Die Welt nemrég azt írta, hogy „a csapatok az átcsoportosítással gyakorlatilag arra a területre kerülnének, ahol a valóságban harcolniuk kellene". Ez az elgondolás már a ’60-as években felmerült. Akkor gazdasági, s még inkább politikai okokból nem' került sor az amerikai szárazföldi erő mozgatására. A Reá- gan-kormányzat most ismét elővette a régi, ám időközben átdolgozott tervet, a „Master Restationing Plant". Az NDK katonaújságja, <) Volksarmee,— az e tárgyban szeptemberben lezajlott amerikai—nyugatnémet megbeszélésre utalva — így írt: „Az átcsoportosítási terv azt a szándékot tükrözi, hogy a NATO fő támadó erőit keletebbre helyezzék át... Ténylegesen hadászati jellegű felvonulásról van szó,' amely szervesen kapcsolódik az előretolt amerikai atomfegyver- hordozó» eszközök alkalmazási tervéhez. Ha ezt a rendszert 1983-tól még Pershing—2 rakétákkal és robotrepülőgépekkel is kiegészítik, a veszély rendkívülien megnövekszik ...” Helmut Schmidt nemrégiben félreállított kormánya igyekezett halogató taktikával kiegyensúlyozni az egyre fokozó)dó washingtoni nyomást. Ám az óvatos tartózkodás sem akadályozta meg a szociáldemokrata— szabaddemokrata koalíciót abban, hogy idén tavasszal meg ne kösse amerikai partnerével a „Wartime Host Nation Support" elnevezésű egyezményt. Eszerint „kritikus helyzetben" az NSZK- ban levő öt amerikai hadosztályt mindössze tíz nap alatt további hattal egészítenék ki, és létszáma meghaladná a 400 ezer főt. Az USA 17. légi hadseregét ugyancsak megerősítenék: a mostani 306 gép újabb ezer géppel egészülne ki. Lehetőség a rohamra Most a jelekből úgy tűnik, a Bonnban kormányra jutott CDU—CSU koalíció jóval lojálisabb az amerikai átcsoportosítási tervek terén. Ha az áttelepülés pénzügyi problémáit áthidalják, az amerikai dandárok a jelenlegihez képest négy—hat órával rövidíthetik le az „előretolt terepszakaszok" elfoglalásának idejét. A NATO-erők ezzel biztosíthatnák maguknak a gyors és meglepetésszerű roham lehetőségét. A szóban forgó terv megvalósítására ugyan több évet irányoznak elő, az ilyen szintű harcképességből fakadó tanulságokat azonban a Varsói Szerződés államainak időben le kell vonniuk. Serfőző László alezredes Amerikai harckocsi az NSZK-bcli Gailsbach városában, a NATO őszi hadgyakorlatának egyik akciójában (Fotó; AP — MTI — KS) A jugoszláviai „zöld terv” A sci-fi helye világunkban Az élelmiszer mindig jelentős szerepet játszott Jugoszlávia külkereskedelmi mérlegében. A most folyó tervidőszak (1981—85) „zöld terve” azonban minden eddiginél nagyobb exporttörekvésekről ad számot. Az is igaz, hogy az agrár-ipari kombinátok növekvő élelmiszer-termelése erre megadja az alapot. Érdemes azt is megemlíteni, hogy évekkel ezelőtt Jugoszlávia az élelmiszerekért még főleg gépeket és technológiákat vásárolt. Manapság a Takovo, a Podravka, a Vitina, a Fruk- tal stb. élelmiszeripari termékei mellett kínálatként már ott szerepelnek a jugoszláv gépek, az új élelmiszergyártási technológiák is. A nagy kombinátokban a legkorszerűbb gyártósorok ontják az élelmiszeripari és élvezeti cikkeket. A „zöld terv*’-ben megszabott cél, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés exportja ez évben elérje az egymilliárd 65 millió dolláros értéket, 1985-ben pedig már a kétmilliárdot. A szakemberek véleménye szerint ez az elképzelés semmiképpen sem túlzott, sőt szerény. Az ország 14,3 millió hektáros szántóterületéből jelenleg csak 10 millió hektárt művelnek meg. Ezenkívül a traktorgyárak összesen 400 000 darabos termelése is fokozatosan nő. Nagy reményekre jogosítanak az 1985-ig tervezett beruházások, amelyek összege 4 milliárd dollár. Ezt főleg a mezőgazdasági kombinátok fejlesztésére fordítják. Jelenleg 67 nagyüzem foglalkozik Jugoszláviában élelmiszer-termeléssel. 140 nagy teljesítményű hűtőgyár biztosítja a termékek jó minőségének megőrzését. Az almás- és szőlőskertek, a zöldségtermő táblák kiváló termése, a nagygazdaságok és a kistermelők jó együttműködése, a kombinátok és a kereskedelmi vállalatok munkájának összhangja — megannyi biztosíték, hogy Jugoszlávia megőrzi helyét a külföldi piacokon, és még szélesíti is kapcsolatait. A mezőgazdasági dolgozóknak minden bizonnyal sikerül teljesíteniük a hús és hústermékek 438 millió dolláros, a szőlő és a bor 90 millió dolláros, a zöldség és a gyümölcs 300 millió dolláros exporttervét. Ugyancsak jelentős tétel az exportlistán a — főleg fejlődő országokban értékesített — gyártási technológiák sora. (BUDA- PRESS—TANJUG) A Cseh írószövetség lapja, a Kmen szerkesztősége a science- fiction néhány ismert képviselőjének feltette ezt a kérdést: milyen helyet foglal el ez a műfaj a mai világban? A kérdésre két cseh író válaszolt: Zde- nek Volny és Ondrej Neff. Zdenek Volny: Ha erre a kérdésre választ* akarunk adni, először azt kell megkérdeznünk: miért van ennyi olvasója a sci- finek? Miért a sci-fi az az egyetlen irodalmi műfaj, amely körül klubok is alakulnak több országban, köztük Csehszlovákiában is? ,,A tudomány és a művészet között van egy nagy hasonlatosság — mondta valamikor John A. Wheeler — mindkettő az igazságot keresi.” És valóban a tudomány és a művészet az egyedüli olyan eszközök, amelyek segítségével az ember megközelítheti az igazságot, az igazságot önmagáról, jelenéről, amelyből kifejlődik a jövő, az objektív realitásról, amelynek termékei vagyunk és amely elől sehová nem menekülhetünk. Természetesen a művészetnek megvannak a maga sajátos eszközei. Ezzel azonban az ismeretek. amelyeket közvetít, nem lesznek értéktelenebbek. Természetesen a művészet nem ala- csonyodhat )e a hazugságig, és nem is maradhat el a társadalom mostani anyagi és eszmei állapota mögött, lépést kell tartania a fejlődéssel. Éppen ezért is nehéz a témaválasztás. Amikor Anna Karenina a vonat elé vetette magát, Oroszországban sokkal kevesebb vasútvonal volt. mint amennyi orbitális űrállomás ma van. Mi, a XX. század végének emberei már nem mernénk ilyen banálisán befejezni egy szerelmi történetet. És mi lehet akkor a sci-fi témája? Környezetvédelem? A levegő szennyezettsége? Az egész földre kiterjedő háborús konfliktus? Bizonyos, hogy a jelen nagyon sok témát kínál, az emberek so) megoldatlan kérdésre keresnek választ, és talán éppen azért olvassák a tudományos-fantasztikus irodalmat, mert a^-, ha nem is vernei előrelátással, de válaszolni akar, és egyúttal figyelmeztet is, ráadásul „érdekesen”, mert gyakran mentes a gondolkodási kliséktől, a sima sablonoktól. és nem a kitaposott úton jár. Ondrej Neff: Mi a sci-fi, kihez szól, és kihez nem. mi a helye a' világ'ban? Ez valójában nagyon bonyolult kérdéskomplexum. Hiszen a műfajnak rengeteg változata van. ráadásul másképp hat a sci-fi az Egyesült Államokban, mint Olaszországban. másképp Japánban, mint a Szovjetunióban, másképp Bulgáriában, mint Csehszlováki- ban. Mivel" minden közösség számára a legnagyobb jelentősége a belföldi szellemi terméknek van, engem leginkább a cseh tudományos-fantasztikus irodalom érdekel, amelyet Josef Nes- vadba alapozott meg a ’60-as évek elején — a műfaj egyetlen olyan cseh képviselője, akit az ország határain túl is ismernek — és amely most sajátos fejlődési stádiumba jutott, olyan állapotba, amelyet talán konjunktúrának is nevezhetnénk, de talán nem is helyes a konjunktúra kifejezés alkalmazása, hiszen úgy tetszik, ez a műfaj most már véglegesen megtalálta az őt megillető helyet a kultúra világában. i A nagy válság árnyékában Botrányba fulladt a Fehér Házban tartott ünnepség, amelyen Reagan elnök fogadta George Stigler professzort. a . közgazdasági No- bel-díj idei nyertesét. Az elnök és a tudós beszélgetése után ugyanis — amelyet megelőzően Reagan éppen arról biztosította amerikai üzletemberek egy csoportját, hogy „látja már a napfényt" a gazdasági élet horizontján -r- az új Nobel-díjas találkozott a sajtó képviselőivel a Fehér Házban. Stigler professzor a többi közt kijelentette: „Válságban vagyunk, s ez olyan méretű, mint a ’30- as évek válsága". A Fehér Ház helyettes sajtófőnöke azonnal közbelépett. jelt adott a sajtókonferencia befejezésére, és az ünnepeltet levezették a szónoki emelvényről. 28 MILLIÓ MUNKANÉLKÜLI Nem mutatható ki, menynyire befolyásolta a profesz- szor nyilatkozata a kormányon levő republikánus párt szavazatveszteségét az öt nappal később tartott időközi választáson, az azonban cáfolhatatlan. hogy szavai megalapozottak: a válságjelenségek ma az egész tőkés világban súlyosabbak, mint bármikor voltak az 1929— 1933-as gazdasági válság óta. A munkanélküliek száma például az idén eléri a 28 milliót, egyedül az Egyesült Államokban 11 millió (10 százalék) fölött van már, jövőre pedig előreláthatóan 31 millióra növekszik, vagyis azonos lesz az 1929 október végén kirobbant válság mélypontján mért adattal. Igaz, hogy akkor kevesebb, mint fele volt a föld lakossága a jelenleginek, ez azonban nem vigasztalja a munkanélkülieket és családtagjaikat, akiknek már Amerikában is csak 41 százaléka kap segélyt, míg az első olajárrobbanás után. 1974-ben még 66 százalékuk kapott. CSŐDÖK A megszigorított hitelfeltételek és a fogyasztás csökkenése miatt bekövetkezett csődök száma is megközelíti már a nagy válság idején tapasztalt mértéket: 24 000 amerikai vállalat ment tönkre az idén (1930-ban 27 000). A Német Szövetségi Köztársaságban, ahol a télre 2 millió munkanélkülire számítanak, az idei év első felében 50 százalékkal több vállalat jelentett csődöt, mint a tavalyi év megfelelő időszakában. Még rosszabb a helyzet Nagy-Britanniában, ahol jövőre több mint 4 millió munkanélkülivel számolnak. Az infláció elleni küzdelem jegyében a magas hitel- kamatláb eszközével elért termelés-visszafogás egyébként a fejlett tőkés országokban a termelőkapacitás kihasználtságát és a termelőberendezés elavulását is magával hozta. Az Egyesült Államok iparának kihasználtsága például a tavalyi 78- hóz képest már csak 69 százalékos. IDEGES A TŐZSDE Egyidejűleg növekedett az országok külső és belső adóssága, s míg előbbi miatt már több mint 20 ország kérte az esedékes visszafizetés átütemezését, az utóbbi tovább szűkíti a gazdaság termelő beruházások útján történő gyógyításához szükséges eszközöket. Egyedül az Egyesült Államok költségvetési deficitje 110 milliárd dollárra rúg az idén, jövőre pedig elérheti a 150—180 milliár- dot.) Az így keletkező tőkehiány az egész világgazdaságra kihat. Jellemző a világkereskedelem rohamos szűkülése: míg tavaly 30 milliárd dollárral csökkent a nemzetközi kereskedelmi forgalom, az idén csökkenése a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint eléri a 80 milliárdot. Nem csoda, ha ilyen körülmények között végletesen ideges a gazdasági jelenségekre érzékeny tőzsde. Míg október közepén páratlanul forgalomemelkedéssel reagált a Wall Street a kamatláb- csökkentésre, a hónap végén egy nap alatt 36 ponttal esett a részvényforgalom .indexe, s ez felidézte 1929. október 29-e, a világgazdasági válság kirobbanásának emlékét, hiszen azon a napon volt csak hasonló — 38 pontos — zuhanás. Meg kell természetesen jegyezni, hogy jelenleg a bénultságból való kilábalás néhány vonása is kirajzolódik. Jövőre általában némi gazdasági növekedésre lehet számítani, az Egyesült Államokban például nem többre, mint 2 százalékosra, ami még nem elegendő a munka- nélküliség növekedésének megállításához. Érthető, hogy egy nemzetközi közvélemény-kutatás adatai szerint az USA és Nyugat-Európa lakossága egyre jobban aggódik jövője miatt. Vajda Gábor 1982 októberének vegén is fclbolydult méhkashoz hasonlított a New York-i tőzsde (Fotó; ap — mti — ks)
