Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-27 / 279. szám
NÉPÚJSÁG 1982. november 27., szombat f ILÁG Új szelek az flkropolisz tövében Alig egy évvel a görög szocialisták nagy választási győzelme után újabb, még a tavalyinál is imponálóbb sikereket ért el a baloldal a helyhatósági választásokon: a városok és falvak vezetésében döntő befolyásra tettek szert a szocialisták és a kommunisták. Pedig Görögországot is erősen sújtja a világgazdasági válság. A Papandreu vezette PASOK (Pán- hellén Szocialista Mozgalom) súlyos örökséget vett át a megelőző, jobboldali Új Demokrácia vezetéstől. (Az infláció 1981-ben 25 százalékos, a munkanélküliség 7—9 százalékos volt.) Papandreu a gazdasági egyensúly helyreállítására, az infláció és a munkanélküliség leküzdésére új programot hirdetett meg. Most dolgozzák ki az erről szóló ötéves gazdasági terv alapelvcit, amely előreláthatólag az év végén kerül a törvényhozás elé. Görögország 1981. január 1. óta tagja a Közös Piacnak. Az. egy főre eső nemzeti jövedelem azonban, a legalacsonyabb. fele "sincs a szervezeten belüli átlagnak. Pedig az elmúlt 20 év alatt mintegy két és félszeresére nőtt a bruttó társadalmi termelés és a gazdaság struktúrája is alaposan megváltozom: a mezőgazdaság részesedése 22 százalékról 12 százalékra csökkent, s a nemzeti jövedelem túlnyomó részét ma a szolgáltatási szféra. mindenekelőtt a hajózás és az idegenforgalom adja. 'Nagy lehetőségek lennének ugyanakkor az ásványkincsek kiaknázásában: baiwxit- ból és magnezitből világméretekben is jelentős készletekkel rendelkeznek, de reményt keltőek az égei-tenge- ri kőolaj- és földgázkutatások is. Jelentősek a barnaszén-. a nikkel- és krómelőfordulások. A görög mezőgazdaságban dolgozik még ma is a keresőképes lakosság egyharmados A túlnyomórészt 5 hektár alatti kisparaszti gazdaságok fő terményei a citru- sok, a bor. a dohány, a gabona és az étolaj. Ezek még mindig jelentős helyet foglalnak el az ország kivitelében: míg 1980-ban majdnem az egész kivitelt élelmiszerek tették ki. addig ezek része- - sedése ma az exportban csak mintegy 40 százalék. Papandreu a helyhatósági választásokon elért győzelmet ünnepli (Fotó: AP — MTI — KS) A dolgozók harmadát — túlnyomórészt kis- és középüzemekben — foglalkoztató ipar 'gerincét a textil-, bőrés konfekciógyártás, valamint az élelmiszer-feldolgozás adja. Az utóbbi időben megnőtt a fémfeldolgozó-, a vegyipar, az építőanyaggyártás jelentősége is. A nyersanyagok. főleg a kőolaj árának emelkedése azonban a kereskedelmi mérleg jelentős hiányához vezetett. Az ország külföldi adósságai 8 milliárd dollárra nőttek. Papandreu gazdasági programja nagyarányú beruházásokat irányoz elő. Erre a célra mintegy 10 milliárd dollár hitelt kívánnak felvenni a nyugat-európai és az olajtermelő arab országoktól, valamint Japántól. A hitel 80 százalékát a kiterjedt állami szektorba kívánják beruházni. a többivel pedig a magánipart. a hajózást és az idegenforgalmat támogatnák. A beruházási tevékenység élénkülésétől a foglalkoztatás jelentős növekedését és a fizetési mérleg javulását várják. Azok az üzemek, amelyek különösen a 18—20 éves fiatalok számára (akiknél a munkanélküliség aránya az átlagos duplája, mintegy 15 százalékos), új munkahelyeket kínálnak, jelentős állami támogatásban részesülnek. Ily módon 700—780 ezer dolgozó munkába állítására számítanak. A helyhatósági választások eredményei bizonyítják, hogy a görög nép bízik a baloldali vezetésben. S hogy nem alaptalanul, annak bizonyítéka, hogy több évi stagnálás, sőt. a múlt évi csökkenés után — igaz. egyelőre csak igen kis mértékben — az idén 1.25 százalékkal nőtt az ipari termelés. Gáli István Tudományos innen onnan Lendületben a lenipar A textiliparnak egyik elég speciális ágazata a lenipar. Alapanyag-szükségletét kb. fele részben hazai forrásból lehet fedezni. Az éghajlati adottságok lehetővé teszik, hogy Nyugat-Dunántúlon az ipar igényeit kielégítő lent termeljünk, azzal az eltéréssel. hogy amíg másutt az ún. harmatáztatással lehet a megtermelt lent feldolgozásra alkalmassá tenni, addig nálunk áztatóberendezéseket kell alkalmazni. A len egyébként elég munkaigényes termék, a lenkórót mintegy tizenötször kell megmozgatni. Magyarországon a len vetésterülete 1958-ig — a műszálipar Viharos előretörésének időszakában — fokozatosan csökkent, majd ismét növekedésnek indult, s 1978-ru elérte a napjainkra is jellemző kb. 18 ezer hektárt. amelyen fele-fele arányban termesztettek olaj-, illetve rost lent. Régebben nem választották szét a kétfajta hasznú lent. vagyis ugyanannak a növénynek a magjából olajat, szárából pedig rostot nyertek. A kéthasznú len fajták (komprom issz-len) azonban nem bizonyultak versenyképesnek. sem a rost-, sem az olajlenfajtákkal, így ma már a két kultúra teljesen különválik. A lenipar fejlődését döntően befolyásolja a termesztés mezőgazdasági és elsődleges feldolgozási színvonala, e munkák gépesítésének gazdaságossága és minőségi eredményei. Ugyancsak befolyásolja a fonodái termék- struktúra változása, a szin- tetikusszál-bekeverés és a száraz és nedves fonás eltérő technológiája. Nem kétséges. hogy a száraz fonás gazdaságosabb, de ^számos olyan, export útján jól értékesíthető finom lenáru van. amely csak nedves fonással készült lenfonalból állítható elő. A kész szövet értékesítése során egyébként kompenzálódik a többletráfordítás. A lenipari cikkek egyébként keresettek és jól értékesíthetők a tőkés piacokon. Képünkön egy magas szinten gépesített lenipari fonodát láthatunk, ahol a dolgozóknak nem jelent különösebb erőfeszítést a gépek felügyelete. kiszolgálása. (KS) Távfiítésvezeték — műanyagból A távfűtésre szolgáló forró víz vezetékeit jelenleg világszerte vascsövekből készítik, amelyeket megfelelő hőszigetelő anyagokkal burkolnak be. E meglehetősen költséges megoldás helyettesítésére Svédországban széles körű kísérleteket folytatnak más agyagokkal: nagy átmérőjű vezetékeknél üvegszállal erősített műanyag csövekkel, a közepes átmérőjűeknél előrefeszített betoncsövekkel és a kisebb átmérőjűeknél, A szakemberek körében egyre nagyobb érdeklődést vált ki a földi légkör fizikaikémiai összetételének változása. Ma már nyilvánvaló, hogy a változást jelentős mértékben maga az ember idézte elő. Az atmoszféra többek között szerepet játszik a föld melegháztartásában. fizikai-kémiai tulajdonságai pedig döntő módon betérhálósított polietilénből készült csövekkel. Különösen biztatóak az eddigi kísérletek a térhálósított polietilénből készült csővezetékekkel: ezek a kísérletek szerint 80 Celsius-fokig megbízhatóan hőállóak, és élettartamukat ezen a hőmérsékleten 20 évre becsülik, de ha a vezetékben csak 80 Celsius-íokos víz kering, akár 50 évig is eltarthatnak. Korróziós problémák nincsefolyásolják az emberi élet feltételeit. A termelőmunkának a légkörre gyakorolt helyi hatása már régen ismeretes. Ennek legjobb bizonyítéka a nagyvárosok légköre. Ezekben a levegő hőmérséklete átlagosan egy-két fokkal magasabb (derült, hideg éjszakákon elérheti a tíz fokot is), a páratartalom nagyobb, a nek velük, és a hőszigetelést előre gyártott vagy a helyszínen kiöntött poliuretán habbal lehet biztosítani. Elég rugalmasak ahhoz, hogy felcsévélve szállíthassák őket a helyszínre, és amíg a hagyományos csővezetékeket 2-8 méteres darabokból szerelik össze, a térhálósított polietilénből készült csővezetéknél elég 200 méterenként egy csőkötést létesíteni. Mindezek következtében az ilyen távfűtővezetékek létesítési költsége 40—50 százalékkal kisebb. szelek ritkábbak, mint a nyílt területeken. A városi levegőben egy nagyságrenddel több por található, mint falun, és nagyobb mennyiségű az aerosoltartalom is. Mindennek a következménye. hogy a napsugárzás intenzitása 10—20 százalékkal alacsonyabb. A légkörre gyakorolt emberi hatás mintegy 150 év múlva éri el azt a fokot, amikor észrevehetően megváltozik a föld melegháztartása. Hz ember és a földi légkör Gyilkos tapéták, avagy mitől halt meg Napóleon? II cinkék tájékozódása I. Napóleon császár 1821. május 5-én bekövetkezett halálának közvetlen oka feltehetőleg az volt, hogy házában — az Atlanti-óceán déli részén levő Szent llo- na-szigetén — a tapétákban arzén volt. Erre a következtetésre jutott két brit tudós: a Newcastle-i egyetemen működő David Jones és a Glasgow-i egyetemen tevékenykedő Kenneth Le- dingham. Mindketten kétségbe vonják azt az eddigi elméletet, amely szerint a franciák fogoly császárát brit börtönőrei az ételébe kevert arzénnal mérgezték meg szándékosan. A kémiát tanító Jones 1980-ban kijelentette a rádióban: Napóleon hajának nagy arzéntartalma egyértelmű bizonyíték arra, hogy meggyilkolták. Ezután az egyik hallgató eljuttatott a tudóshoz egy családjában őrzött, 5,5x6 centiméter nagyságú tapétadarabot, amelyet egyik őse sok évvel ezelőtt Napóleonnak Szent Hona-szigetén levő lakószobájából „emelt el”, és azóta egy családi albumban gondosan őriztek. A minta alapján a történészek megerősítették, hogy valóban egy olyan tapéta darabjáról van szó, amellyel az 1815-ben megbuktatott császár utolsó lakásának falát 1819-ben borították. Jones kiemelte, hogy a múlt században a rézarze- nitböl előállított, olcsó zöld festékanyagot tapéták és a szövetek színezésére is használták. Erről a festékanyagról (svédzöld vagy ásványzöld) csupán a XIX. század vége felé mondtak le az ártalmatlan szerves festékek javára, miután sok százan haltak meg arzénmérgezéstől. A két brit tudás fluoreszkáló röntgen-színképelemzés segítségével most megállapította, hogy Napóleon tapétájának valóban jelentős arzéntartalma volt — minden négyzetméter tapétában 120 milligramm halálos méreg. Ez a méreg csak akkor szabadult fel, amikor a falak átnedvesedtek, és korhadni kezdtek. Mivel Szent Ilona-szigetén a levegő nedves, az is valószínű, hogy a lakóház falain penész képződött, s ez hozzájárult a szobák levegőjének meg- mérgezéséhez. Jonesnek a New Scientist című tudományos magazinban megjelent ismertetése szerint Napóleon és környezetének tagjai egyaránt az arzénmérgezés különböző tüneteire panaszkodtak, például hidegrázásra, gyengesé- gi rohamokra, rosszullétre, hasmenésre, a végtagok meg- dagadására és gyomorfájdalmakra, ami persze szándékos mérgezés esetén is így lett volna. Jones azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy Napóleon, aki szerette az arany és a zöld szint, az arzénmérgezést már második száműzetése előtt megkapta, az általában talán rézarzenittel festett zászlók, falikárpitok és ruhadarabok révén. A fogoly francia császár eszerint akkor már a halála előtt legalább két évig is a tapéták okozta környezetszennyezés ártalmának volt kitéve. (Ford.: Gellert György) Hazánk énekesmndár-íajai között a széncinegék és a kékcinegék nemcsak azért közismertek, mert hasznos tevékenységükkel az embert szolgálják, hanem azért is, mert télen sem hagyják el megszokott élőhelyüket. így tehát egész éven át az ember közelségében maradnak. Mivel nem költöző madarak, feltehetően nem alakulhatott ki náluk az evolúció során olyan finom tájékozódóA mélytengerek fenekén élő mikroorganizmusok igen nagy nyomás és alacsony hőmérséklet mellett élnek. Az óceánok „anyagcseréjét" kutató program keretében külön kutatási irány e baktériumok beható vizsgálata. A korszerű orvostudománynak sikerült egy döntő lépést előre tennie a cukor- betegség leküzdésében. Mün- chen-Schwabingban beültették az első embernek a Siemens-cég által kifejlesztett képesség, mint amilyent a költöző madaraknál többször sikerült kimutatni. Ezért meglepő az a kísérleti eredmény, amelyet az NSZK-beli Wilhelmshafen közelében levő madártani kutatóállomás munkatársai észleltek. Téli időszakban Wilhelms- hafentől nyugatra 244 cinegét fogtak be a mesterségesen kihelyezett fészekodvak- ból az éjszakai órákban. A Mivel laboratóriumi vizsgálatuk a több száz atmoszféra nyomást létesítő berendezések veszélyessége miatt igen nehéz, egy kutató tengeralattjáróban helyezték el azokat a táptalajjal töltött .csapdákat” a tenger fenekomputervezérlésű inzulinszivattyút, amely az inzulin nevű életfontosságú hormont közvetlen a vérkeringésbe juttatja. A beavatkozást Hellmut Mehnert professzor végezte. Az 52 éves nőbeteg befogott madarakat megjelölték, majd a befogás helyétől különböző távolságra vitték őket (24 kilométer volt a legtávolabbi hely), és ott szabadon engedték a gyűrűzött madarakat. A későbbi ellenőrző vizsgálat során kiderült. hogy az egy évnél idősebb egyebeknek több mint a fele visszatalált megszokott élőhelyére. A fiatal cinegék hazatalálása kevésbé volt sikeres. A visszaérkezésre tizenegy napra volt szükség. kén 3500—4000 méter mélyen, amelyekkel anyagcseréjük vizsgálható. Az egyik legmeglepőbb eredmény az volt. hogy a mélytengeri baktériumok néhánya nemhogy kibírja a nyomáscsökkenést, hanem légköri nyomáson még anyagcseréjük is sokkal gyorsabbá válik. az orvosok felvilágosítása szerint jól érzi magát. Mehnert ezt a szivattyút, amely cigarettásdoboz nagyságú, a cukorbetegség .kezelésében áttörésnek nevezte. Az érintett páciensek szempontjából • jelentősége egyenlő lehet a szívritmus-szabályozóval. Mikrobák a mélytengerekben Inzulin a komputerszivattyúból
