Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-24 / 276. szám

1982. november 24., szerda NÉPÚJSÁG DíLuimmRsm Tobozok, csutkák, kincsek. Az ötnapos munkahét beve­zetéséről és a vele járó gon­dokról, nehézségekről sokat írtak és beszéltek már. Az újságíró nézett utána szabad szombaton a Játszva tanul­ni jelszó jegyében szerve­zett néhány foglalkozásnak. A művelődési házak, múzeu­mok programkínálatát vizs­gálta. A Bartók Béla Művelő­dési Központ játszóházat szervezett sport- és ügyessé­gi játékokból. A November 7. Művelődési Házban a gye­rekek a formák játékával, a biológia egyes alapkérdé­seiével ismerkedhetnék. A Móra Ferenc Múzeumban már három éve kezdték a múzeumi matinék soroza­tát, rrlely ma már rendsze­res. Ennek keretén belül biológiai matinék, néprajzi foglalkozások, játékkészítés, történelmi korokat idéző be­szélgetések, vetítések töltik ki a gyerekek idejét. A férfiak is igényesek. A szegedi Április 4. Cipőipari Szövetkezetben évente 230 ezer pár cipőt készítenek — kizárólag férfiaknak. Az utóbbi időben a férfiak egy­re igényesebbek lesznek a lábbeliket illetően. A ké­nyelmi szempontok mellett a korszerűség és a divat is befolyásolja őket a vásár­lásban. A szegedi szövetke­zetben a termékszerkezet folyamatos, rugalmas vál­toztatásával olyan modelle­ket sikerült előállítani, me­lyek egyre inkább megfelel­nek a fogyasztók igényei­nek. Ezt bizonyítja, hogy a szövetkezet képes eleget ten­ni az elvárásoknak. Leg­frissebb elképzelésük, hogy a fájós, beteg lábú és az át­lagnál szélesebb lábfejű fér­fiak számára is divatos, ké­nyelmes cipőt gyártsanak. SZOLNOK MEGYEI WUtG PHXEttAMLEGVESUlJETBCI Néplap A MtOYP PARIB^OTTSTG fS « MBTC TANÁCS I>C-1A Minden vevő ismerős. Jászberény és Jászárokszál- lás között körülbelül félúton magányos bolt áll. Köze­lebbről megnézve azonban nem is olyan magányos. A környező tanyák lakóinak bevásárlását szolgálja. Ma­ga a bolt akkora, mint egy családi ház, vagy inkább mint egy háziasszony kony­hája. Sok minden található benne, a háztartási vegyi áruktól. péksüteményeken át a tejtermékekig. Igaz, te­jet egyáltalán nem árusíta­nak, mert egy-egy tanyában négy tehenet is tartanak. A bolt vezetője Pestről költö­zött ide családjával. Eleinte nehezen tudott eligazodni, ma már mindenkit ismer, tudja, ki, miért jön hozzá vásárolni. A tanítvány tanít. Tavaly szeptemberben friss diplo­más testnevelő tanár érke­zett Szolnokra. A helyi sportkedvelők között neve talán nem ismeretlen. Ko­rábban ígéretes atlétikai te­hetség volt. A tanári d.iplo- ma megszerzése után a szandaszőlősi általános isko­lában kezdőként, egyszál maga tanította a gyermeke­ket. Most már könnyebb, mert kollégája is van, s ja­vulnak a sportolás feltételei is. Iskola után, a délutáni tömegsportórákon pedig gye­rekeket toboroz, és újra el­kezdte az edzéseket. Kalapács alatt ekék, bo­ronák, fűkaszák. Mezőtúron a Magyar—Mongol Barát­ság Tsz egyik üzemében gép­árverést rendeztek a mező- gazdasági nagyüzemeknek és a kistermelőknek. Ezt a megyében elsőként próba­képpen szervezték meg. el­sősorban a hiánycikkek lis­tájának csökkentése érdeké­ben. Az ideszállított gépek egy részét leértékelt áron, más részét változtatás nél­kül kívánták eladni. Arra számítottak, hogy a mező- gazdasági üzemek is vásárlók lesznek, . de főleg csak kistermelők és szakcsopor-r tok vásároltak. Ígéretes kez­deményezés ez, hiszen nem­csak hiánycikkből lenne ke­vesebb, hanem a régi gé­pekhez is találhatnak alkat­részekéi. Alkalmi idézetek. A deb­receni Társadalmi Ünnepsé­geket és Szertartásokat Szervező Iroda kiadványa­ként eddig hét kötet jelent meg azzal a fő célkitűzéssel, hogy gondosan válogatott és szakszerűen csoportosított idézetekkel segítse a . külön­böző események, szertartá­sok. ünnepségek szónokait alkalmi beszédeik színvona­lasabbá, közvetlenebbé téte­lében. Ezek a kötetek segít­séget nyújtanak a szónoki tanfolyamok előadóinak is. Hézagpótlópn, mivel a rop­pant szorgalmat és szakér­telmet igénylő munkákat úgy állították össze, hogy az idézetekkel az érzelem­keltés’ mellett hassanak az értelemre is, hiszen az al­kalmi beszédek legtöbbjét hamar elfelejtjük, a szép, valóban oda illő idézetek azonban sokáig megőrződ­nek. Találkozzanak a nemzedé­kek! Ebben a mondatban le­het legtömörebben megfo­galmazni annak a tanácsko­zásnak a programját, melyet az idős emberek gondjainak meghallgatására, sorsuk ja­vítására rendeztek Debre­cenben. Ez a konferencia már második volt a megyé­ben. A sok hozzászóló érté­kelte az első konferencia óta megtett három év tapaszta­latait. Ebben az időszakban sok nyugdíjasklub jött létre, az öregek napközi otthonai­nak száma kettővel nőtt, a férőhelyeké pedig 72-vel. Szó esett a tervekről is, az elkövetkező három évben 60 helyet akarnak létesíteni és 6 napközi otthont felépíteni. A nyugdíjasok közül sokan szeretnék folytatni a mun­kát. Ebben nyújt nekik se­gítséget a Debrecenben mű­ködő munkaügyi szolgáltató iroda. CSONGBÁD * Mi GYEI HÍRLAP „Premier" Kiszom boron. A közelmúltban új vetőmag­feldolgozó, -kikészítő üzemet építettek Kiszomboron. _ Az építkezés időszaka még ta­valy télen befejeződött, á nyár javításokkal telt el. A beüzemelés közben jelentke­ző hibákat mostanára már kijavították. A „premier" 6500 tonna csöveskukorica- vetőmag fogadásával kezdő­dött, s majd a fémzárolás­sal ér véget. Elektromos taxióra után űrhajósjátek. Hódmezővásár­helyen működik a Hód- elektro Gazdasági Munka- közösség. Feladataik között audio-vizuális és villamos- sági berendezések tervezése, kivitelezése, valamint vetí­tőgépek javítása is szerepel. A munkaközösségben, egy kivételével, villamossági szakemberek dolgoznak. Egyesek a digitális, mások az analóg technikánál, me­gint mások az erősáramú gépnél tudnak segíteni. Te­vékenységükre igyekeztek felhívni az üzemek és vál­lalatok figyelmét, néhány helyről már megbízást is kaptak. Magántaxisok részé­re taxiórát készítettek, most pedig a vendéglátó vállalat számára elektronikus „űrha­jós" játékokat állítanak elő. Ugyanakkor vezérlőberende­zések szerelését és karban­tartását is vállalják. összeállította: Bielik Agnes Büntető és polgári perek Orosházán Interjú dr. Pálka Istvánnéval, a járásbíróság elnökével A közelmúltban szerepelt az orosházi tanács napirendjén a járásbíróság munkája. A jelentésből egyértelműen kitűnik, hogy á bíróság nagy gondot fordít a szocialista törvényesség maradéktalan érvényesítésére. Az ítélkezési munkában hat­van népi ülnök vesz részt. Többségük szövetkezetek, válla­latok, intézmények dolgozója. Szaktudásuk, élettapasztalatuk nélkülözhetetlen a bíróság számára. Dr. Pálka Istvánná 1979 óta vezeti a járásbíróságot. Vele beszélgettünk a büntető és a polgári perekről. Többek között arra kértünk választ, ho­gyan alakult ebben az évben a büntetőügyek aránya, s ezek túlnyomórészt milyen jellegűek. * — Kisebb mértékben ugyan, de a büntetőügyek száma csökkent^ A 3.30 bün­tetőügyből ebben az évben 208 ügy volt közvádas és 122 büntetőügy magánvádra in­dult. Az elmúlt évben is, de ebben az évben is a közvád­ra indult büntetőügyek jó­részt lopásból, sikkasztásból, testi sértésből, tartási kötele­zettség elmulasztásából és it­tas vezetésből tevődnek ösz- sze. Az elmúlt évhez viszo­nyítottan külön kiemelést ér­demel, hogy emelkedő ten­denciát mutat a szemérem el­leni bűncselekmények száma az orosházi járás területén. — Az országban sok gon­dot okoznak az ittas jármű­vezetők. Orosházán, illetve a járásban milyen arányban fordulnak elő ilyen cselek­mények, az ítéleteknek van-e kellő visszatartó erejük? — Az országos adatoknak megfelelően az orosházi já­rásbíróság területén is az it­tas járművezetők ellen in­dult büntetőeljárás igen lé­nyeges és nagyszámú, 1981- ben és 1982-ben is a köz­vádra indult büntetőügyek mintegy 50 százalékát teszik ki ezek a bűnügyek. Ezek­ből az adatokból azt kell megállapítanom, hogy kellő visszatartó ereje az ítéletek­nek nincs, bár minden eset­ben a bíróság, amikor az el­követő bűnösségét megálla­pítja, mellékbüntetésként az elkövetőt a járművezetéstől eltiltja 1-3 évi időtartamra. Az a véleményem, hogy az italozás egy olyan társadalmi jelenség, melyet megállítani csupán a büntetőjog eszkö­zeivel nem lehet. — Mi jellemzi a társadal­mi tulajdon sérelmére elkö­vetett bűncselekményeket? — A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűn- cselekményekkel kapcsola­tosan elmondható, hogy a sértett vállalatnál, intéz­ménynél, gazdasági egység­nél jelentkező ellenőrzési la­zaságok gyakran szinte „késztetik” az elkövetőt a bűnözésre. Szinte csak az nem lop, aki nem akar. Sok az ÁFÉSZ-ek sérelmére el­követett társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény. Álta­lában a bűncselekményekkel elkövetett kárértékek az egyes bűnügyekben nem túl­ságosan magasak — egyes eletektől eltekintve —, öt­ezertől húszezer forintig te­hető ez az összeg. — Az ítéletek hány száza­lékát fellebbezik meg? — Az orosházi járásbírósá­gon a büntető ítéletek je­lentős száma első fokon jog­erőre emelkedik. Ez dicséri az orosházi városi-járási rendőrkapitányság, továbbá az orosházi városi-járási ügyészség munkáját, amit az ügy felderítése érdekében tesznek. Nem utolsósorban elismerést érdemel az oros­házi járásbíróság büntetőta­nácsának alapos munkája is, hogy mindegyik elkövetővel szemben a cselekmény tár­gyi súlyához és az elkövető egyéniségéhez igazította a büntetési tételeket. — Milyen ügyek teszik ki a polgári perek többségét? — A polgári perés ügyek döntő többségét a családjog­gal kapcsolatos perek teszik ki. összességében a polgári peres ügyek 80 százalékát je­lenti ez a szám. Döntő rész­ben e perkategórián belül házassági bontóper. gyer­mekelhelyezési per, gyer­mekelhelyezés megváltozta­tása iránti per, gyermektar­tásdíjjal kapcsolatos perek és házastársi közös vagyon megszüntetése iránt indított perek szerepelnek. — Hány házassági bontó­pert tárgyaltak ebben az év­ben? Mi a házasság felbon­tásának leggyakoribb oka? — 1982-ben október 31-ig 809 polgári peres ügy ér­kezett a bírósághoz, ebből házasság felbontása iránt 281 ügy volt. A házasság felbon­tása iránti perek jelentős százaléka azzal az ítélettel zárul, hogy a bíróság a felek házasságát felbontja. A bon­tóperi ítéleteken belül je­lentős az olyan jellegű kére­lem, hogy a bíróság a felek házasságát azok közös kérel­mére bontsa fel, ilyenkor a bíróságnak nincsen lehetősé­ge arra, hogy a házasság megromlásának okait vizsgá­lat tárgyává tegye. Az úgy­nevezett okkal történő bon­tásoknál azt a tapasztalatot tudjuk leszűrni, hogy az élet- közösség megromlásának oka leggyakrabban valame­lyik fél alkoholizmusa. Ez nem mindig csak a férjre vo­natkozó megállapítás. Vi­szonylag gyakran előfordul a házasság megromlásának okaként az a tény, hogy a felek kölcsönösen vagy csak egyikőjük egymástól elhide- gültek. és gyakran már a házas felek egyikének új partneri kapcsolata is kiala­kult. A fentieken túlmenően viszonylag gyakori az olyan okokra történt hivatkozás, melyben az egyik fél — dön­tő részben a férj — sokat van távol otthonról, nem ve­szi ki részét a házi munkák végzéséből, a gyermekneve­lésből. — Hallhatnánk néhány szót a gyermekelhelyczési perek­ről? — A gyermekelhelyezési perek jelentős részében há­zassági bontóper keretén belül kerülnek tárgyalásra. Önálló gyermekelhelyezési per vagy gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per évenként mintegy 20—30 esetben fordul elő a bírósá­gon. Ezekről a perekről ál­talánosságban elmondhatjuk azt. hogy mindkét peres fe­let a gyermekekhez való őszinte ragaszkodás érzése fűti, és ez készteti a perindí­tásra is. Nem jellemző, de a per tárgyalása során talál­koztunk már olyan elképze­lésekkel is, hogy egyik vagy másik fél a gyermeket azért kéri elhelyezni magánál, mert nagyobb a reménye a házasság felbontása után, hogy a volt közös lakás hasz­nálatát megkaphassa. A bí­róság a családjogi törvény­nek megfelelően és a Legfel­sőbb Bíróság 17. sz. irányel­vének megfelelően a gyer­meket annál a szülőnél he­lyezi el, ahol a gyermek tes­ti, szellemi, erkölcsi fejlődé­se biztosítottabb. A bírósá­got döntéseiben a peres fe­lek esetleges szolidabb anya­gi helyzete, vagy nem tel­jesen kielégítő lakáskörül­ményei nem befolyásolják döntően. Mindig a gyermek érdeke az első és legfőbb szempont ezekben a perek­ben. Számos esetben előfor­dult már, hogy a bíróság a két fél körülményeit akként ítélte meg. hogy a gyermek­nek az érdeke az apánál tör­ténő elhelyezést indokolta. — Előfordulnak-e apasági perek? — Az apasági perekről el­mondható, hogy általában évenként 25—30 ilyen ügy érkezik a bírósághoz. Ezek­ben a perekben is fellelhető az emberi felelőtlenség, ugyanis az esetek jelentős részében nem egy tartós kap­csolat után kerül az anya teherbe, hanem gyakran pár órás vagy pár napos isme­retség után. Gyakran a per­be fogott alperesek tagadják az anyával való kapcsolatot, s ilyenkor a bíróság az anya szavahihetőségét az egyéb bizonyítékokon túlmenően elsősorban a vér- és Szé­rű mcsoport-vizsgálat tál . tud­ja ellenőrizni. Évenként 3-6 esetben fordul elő, amikor a bíróság a keresetet elutasít­ja, ugyanis a vérvizsgálat eredményeként azt kell meg­állapítani, hogy az anya a perbe fogott alperesen kívül mással is tartott kapcsolatot, s a gyermek nem a perbe fo­gott férfitől származik. — Orosháza dinamikusan épül. Az építkezést leggyak­rabban megelőzi a kisajátítá­si eljárás. Ezeknek az ügyek­nek hány százaléka kerül a bíróság elé? — Kisajátítási perek az orosházi járásbíróságon évek óta igen ritkán fordulnak elő. Az ügyeknek e kis szá­mú előfordulása dicséri az orosházi Városi Tanács ala­pos előkészítő munkáját, te­hát azt, hogy lényegében a kisajátított ingatlanért az in­gatlan forgalmi értékének megfelelő ellenértéket fizet. Ebben az évben összesen hat kisajátítási ügy fordult elő. míg 1981-ben összesen csak három. A bíróság elé került ügyekben köztudottan a ki­sajátított ingatlanok értékét keveslik az állampolgárok. A bíróság a bizonyítási eljárás során vagy a kisajátítási el­járásba bevont szakértőkkel, vagy esetleg újabb, szakér­tőkkel próbálja ismét tisz­tázni az ingatlan forgalmi ér­tékét sikerrel, úgy, hogy leg­több esetben a kisajátítási ügyek egyezséggel végződnek a perben fellépő felperes, s a perben alperesi pozícióban fellépő városi tanács között. — Köszönjük a beszélge­tést. Serédi János A hazai és külföldi piacokon egyaránt sikerrel szerepelnek az Agria Bútorgyár ülőgarnitúrái és stílbútorai. Az egriek, hogy kedvező helyzetüket tartani tudják a belföldi és ex­portpiacokon, a minőséget a korábbinál magasabb szintre emelték (MTI-fotó — Perl Márton felvétele — KS) Korszerűsített hitelfeltételek Az OTP a hitelnyújtás esz­közeivel ösztönzi a vállalko­zásokat; a korszerűsített fel­tételek alapján a fiókoknál már megkezdték a kiskeres­kedőknek nyújtható kölcsö­nök folyósítását. A szerződé­ses boltok üzemeltetői, a magán- és társas vállakozók, munkaközösségek szintén új konstrukciós hitelt vehetnek fel a kezdeti nehézségek át­hidalására, a folyamatos üze­meltetés biztosítására. A már érvényben levő új feltételek értelmében, a hosszú, közép és rövid lejá­ratra a kistermelőknek nyújtható hitelek összege másfél-, két és félszerese a korábbiaknak, ám növeke­dett a kamat, valamint az a saját rész is, amellyel ren­delkezniük kell az adott ösz- szeg • felvételénél. Valami­vel hosszabb lett a visszafi­zetés határideje. A legna­gyobb mértékben új üzlet építésére, a kiskereskedők által kérhető kölcsönök ösz- szege nőtt. Ez korábban 80 ezer forint volt, ezentúl 200 ezer forint a felső határ, ám amíg a saját rész aránya ko­rábban az összeg 30 száza­léka volt, addig most ötven százalék. A lejárati határidő ezelőtt öt év volt. az új hi­telfeltételek szerint: hat— nyolc év. Ebben a hitel- konstrukcióban a kamat 10- ről 11 százalékra növekedett. Miután a kiskereskedői szakmák száma ebben az év­ben növekedett, az OTP is változtatott eddigi gyakorla­tán. Ezentúl kölcsön nyújt­ható például kempingék, panziók, teniszpályák és tor­natermek létesítésére is, .300 000 forint összeghatárig, 5 évi lejáratra, és 12 száza­lékos kamatra. A kiskereskedők ezentúl az átmeneti forgóeszközhi­ány fedezetére is kérhetnek hitelt, de indokolniuk kell: milyen körülmények miatt kérik a kölcsönt, s az esz­közhiány várhatóan mikor­ra rendeződik. Ez a hitelfor­ma különösen akkor tehet jó szolgálatot, amikor a keres­kedő nagytételű áru kedve­ző beszerzési lehetőségéhez jut, pillanatnyilag azonban nem rendelkezik kellő pénz­eszközökkel. A szerződéses boltok ve­zetőinek az OTP az üzlethe­lyiség korszerűsítésére. át­alakítására, felújítására, gé­pek, munkaeszközök vásárlá­sára, üzletberendezésre, fel­szerelésre, nyersanyag- és áübeszerzésre, valamint for­góeszközökre, illetve átme­neti forgóeszközhiány fede­zetére a magán-kiskereske­dőkével azonos . feltételek mellett nyújt hitelt. Ehhez a boltot szerződésre adó vál­lalat javaslata is szükséges. Az OTP-kölcsönt már szá­mos munkaközösség és ma­gánvállalkozó vette igénybe.

Next

/
Thumbnails
Contents