Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-24 / 276. szám
NÉPÚJSÁG 1982. november 21.. szerda Hetvenéves a Sarkad! Cukorgyár A mészkcmcncét földgázüzeművé alakították át. Ezzel évente 100 vagon, importból származó kokszot takaríthatnak meg Fotó: Fazekas László Pick Samu igazgató 1912. november 8- án jelentette be, hogy a Sarkadi Cukorgyár elkészült. Szavaiból az is kiderült, hogy az üzem az iparvágánnyal együtt ötmillió 360 ezer koronába került, és a tervezettnél egy évvel később kezdte meg a termelést. A gyár „felállítására” 1910-ben részvénytársaság alakult. Akkor még nem tisztázódott pontosan, hol épüljön fel a gyár, Sarkadon, vagy Vésztőn. A kedvezőbb adottságok, a műút, a vasút, a bővizű folyók közelsége miatt a választás végül is Sarkadra esett. A gyár üzemeltetéséhez szükséges anyagok biztosítása itt kisebb ráfordítással látszott megoldható nak. Az Alföldi Cukorgyár Részvénytársaság számításai végül is beváltak. Még mindig az aikohoi... A legfontosabb: a megelőzés Három évvel ezelőtt alakult meg a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán a munkavédelmi csoport. A jelenleg háromtagú kis csapat az SZMT-től vette át a mezőgazdasági szövetkezetek, közös vállalatok munkavédelmi felügyeletét. Természetesen, építve az SZMT felügyelőinek sok éves tapasztalataira. A csoport három részre osztva vizsgálja megyénk mezőgazdasági üzemeiben a munka- védelem helyzetét; felügyelői körzeti összejöveteleken vitatják meg tapasztalataikat az üzemi munkavédelmi felügyelőkkel. De miért nem fejeződött be az építkezés a tervezett időben? A gyár üzemeltetésének döntő feltétele volt, hogy a répa termőhelyeivel, az Almássy és Wenckheim uradalmakkal közvetlen vasúti összeköttetésben álljon. Ez volt akkor a szállítás egyetlen elfogadható lehetősége. Tisztában volt ezzel mindkét család, ezért kívánságuk az volt. hogy a cukorgyári iparvasút uradalmaik majorjait is érintse. Ez jelentősen megnövelte az építés költségeit. Ráadásul a föld tulapdonosai bejelentették, csatlakozni kívánnak a jó befektetésnek ígérkező cukorgyári vállalkozáshoz is. A megegyezéssel végződő tárgyalások majd másfél évig húzódtak, s így az első szezon csak 1912-ben kezdődhetett el. U kezdet Az 1912 őszén üzembe helyezett Sarkadi Cukorgyár a maga idejében korszerű, jól berendezett, sok technikai újítással1 felszerelt üzem volt. A szállítás zökkenői miatt négy megszakítással lebonyolított 143 napos üzem alatt, viszonylag nagy mennyiségű. 125 ezer tonna répát dolgoztak fel. A napi feldolgozási átlag 880 tonna volt. A gondos gazda már elvégezte a késő őszi tennivalókat a kiskertben, a mostani időszak alkalmas arra. hogy átgondolja az elmúlt esztendő tapasztalatait és felkészüljön a következő évre. Célszerű, ha már most tájékozódunk, milyen növényvédő szerek kaphatók a kiskerti munkához, s az adatok alapján állítsuk gondosan össze a jövő évi permetezési terveket — tanácsolják a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ szakemberei. Ugyancsak célszerű már télen beszerezni a szükséges vegyszereket. hogy a vegetációs időszakban minden védőszer a rendelkezésünkre álljon. A jövő évi munkák áttekintését kezdjük az almával, hiszen a házikertekben ez a legelterjedtebb gyümölcs. Mindenekelőtt az almafa-varasodásra figyeljünk. Bár a gomba ellen őszi lombkezeléssel védekeztek a kiskertekben, jövőre erős korai fertőzésveszéllyel kell számolni. Ez fokozottan érvényes azokra a területekre, ahol nem fertőtlenitették. nem vágták le a lombokat, hiszen itt a levegővel terjedő, kívülről származó spórák mellett a gyümölcsösben is maradt fertőző anyag. A várható veszély oka, hogy a Az első világháború ideje alatt a répa feldolgozása visszaesett, s a termelés csak 1921-től növekedett újra. Ekkor született a sarkadi bíró és főjegyző, valamint a részvénytársaság közötti megállapodás arról, hogy a gyár 1500 villanylámpa működtetéséhez szükséges áramot biztosít a községnek. A megállapodást később. 1929- ben felújították. A gyár napi feldolgozása 1941-ig fokozatosan növekedett, s végül elérte az 1970 tonnát. A háború kitörése után a hadiüzem jelleg csökkentette a vállalkozó kedvet, a tőkés tulajdonosok elhanyagolták a felújítást. Mindennek hatása 1945-ben érződött a legjobban. Ebben az évben mindössze 1460 tonna cukrot gyártottak Sarkadon. A felszabadulást követő földosztás, a földek szétaprózása miatt a termésátlag jelentősen visszaesett. s a gyárnak a korábbi ötezer helyett, 25 ezer termelővel kellett kapcsolatot létesítenie. Ennek ellenére már 1951-ben rekordot javítottak; több mint 260 ezer tonna répából nyertek cukrot. Az időközben folyamatosan megvalósuló felújítás, korszerűsítés tette lehetővé, hogy a Sarkadi Cukorgyárban 1960-ban 310 ezer tonna répából készítsenek cukrot. A mezőgazdaságban ekkorra már a szocialista nagyüzekórokozók az idén július végén és augusztusban felhalmozódtak a leveleken, ennek következményeit országszerte tavasszal tapasztaljuk majd. A másik, szintén kora tavasszal fellépő kórokozó a vesszőkön, rügyekben áttelelő lisztharmat, aminek az idei. többnyire száraz és meleg időjárás nagyon kedvezett. Kora tavasszal a szokásosnál erősebb takácsatka-kártételre is számítsunk, mert ez a kártevő a nyár végén és az ősszel nagy tömegben rakott tojást. Egész esztendőre kihat majd az első tavaszi védekezés. amelyet a kikelő atkalárvák ellen jói kell időzítenünk. A kártevők között van az almamoly is, aminek az idén mind a két nemzedéke országszerte a szokásosnál nagyobb mértékben szaporodott. így a tavaszi első generáció ismét nagy gondot okoz majd. Egyes országrészekben, mindenekelőtt a Duna—Tisza-közén. továbbá Csongrád és Békés megyében nagymértékben elszaporodtak a levélaknázó molyok: kártékony hatásuk jövőre ismét korai lombhullást idézhet elő. A kártétel egyedül a rajzó lepkék ellen jól időzített védekezéssel csökkenthető. mek kerültek túlsúlyba, 1963- ban nyolc állami gazdaság. 146 termelőszövetkezet, 19 ezer 500 hektáron vetette el a répa magvait. Érdekesen változott a termelés színvonala is. A földbirtokok szétaprózását követően csökkent a termésátlag, a nagyüzemi gazdálkodás létrejöttével viszont kedvező fordulat állt be. Míg 1945-ben 5,9, 1950-ben 4 tonna répát takarítottak be egy holdról, addig 1982-ben az egy hektárra számított termésátlag meghaladta a 40 tonnát. A gépesítésnek köszönhetően a hatvanas évek közepétől minőségi változás ment végbe a talaj- előkészítésben, a növényvédelemben, a műtrágyázásban. és fokozatosan tért hódított a szemenkénti vetés. Európai színvonalon A gyárban a technológia fejlődésének szempontjából meghatározó évnek tartják 1964- et. Ekkor a régi diffúziós telep mellé folyamatos, úgynevezett ,,J” diffúziós berendezést szereltek fel. Ez utóbbi Sipos Antal, a gyár egykori gépészmérnökének, majd később a Cukoripari Kutató Intézet igazgatójának találmánya volt. A gyár terMOKÉP, az OFOTÉRT, valamint az Orion a napokban nyílt gazdasági társulást hozott létre azzal a céllal, hogy elősegítse a képmagnók hazai elterjesztését és lehetővé tegye videoműsorok készítését és forgalmazását. Nem hivatalos statisztikai adatok szerint Magyarországon több ezer képmagnó működik. Szélesebb körű elterjedésüket egyelőre a hazai gyártás hiánya, a nyugati importból származó készülékek rendkívül magas ára gátolja. Szakemberek szerint egyre több gondot okoz, hogy sokféle típusú, egymástól eltérő rendszerű készülék üzemel. Az iparilag fejlett országokban az utóbbi években a sok millió eladott készülékkel párhuzamosan egyre több melése a korszerűsítést követően tartósan a napi 2 ezer 200 tonna fölé emelkedett. A minden korábbinál nagyobb fejlesztés, bővítés 1972-ben kezdődött el. Ebben az évben napi 3 ezer tonna répa feldolgozására is alkalmas, lengyel gyártmányú, DC diffúziót helyeztek üzembe. És lényegében ekkorra fejeződtek be a nehéz fizikai munkát kiváltó beruházások is. A szénkazánokat olaj-, majd fokozatosan gáztüzelésű kazánokra cserélték. Gépesítették a répa rakodását. Korábban a szezon időszakában 400 ember foglalkozott rakodással. Ma. a rakodógépek kezeléséhez mindössze negyven emberre van szükség. Az utóbbi években megvalósult beruházások közül talán a legjelentősebb erre az évre esik. A mészkemen- cét is földgázüzeművé alakították át, és ezzel évente száz vagon importból származó kokszot takaríthatnak meg. A gyár nem egy berendezése európai színvonalú. A fejlett technológiák karbantartása ma már egyetlen év alatt többe kerül. mint amennyit 1950 és ’60 között, beruházásra, felújításra szántak összesen. A hatalmas. több száz millió forintos értékeket mérnökök, technikusok. begyakorlott szakmunkások kezelik. Új szellemű munka A fejlődést bemutató számadatok legfeljebb csak érzékeltetik, de semmiképpen sem adnak hű képet azokról az erőfeszítésekről, amelyet a dolgozók tettek az elmúlt évtizedekben a termelés növeléséért. Amikor a feldolgozó üzemet 1948-ban államosították, az átállás nem okozott fennakadást a termelésben, sőt. jelentős munkasikerek születtek. Ekkor kapott a gyár először Élüzem címet. A Szolnoki Cukorgyár 1949-ben megfogalmazott versenyfelhívása a sarka- diakhoz pedig már az új szellemű munka bizonyítéka volt. A sarkadiak elfogadták a versenyfelhívást, és munkasikereiket újabb Élüzem cím fémjelezte. Azóta hatszor értek el Élüzem, egyszer Kiváló Vállalat címet. Mindemellett a Munka Vörös Vándorzászló kitüntetést kétszer érdemelték ki. — A gyár fennállása óta talán még sohasem dolgozott itt olyan jó szellemű közösség, mint napjainkban — fogalmaz Mátyási János, aki 1964 óta a gyár igazgatója. és összesen 41 évet töltött munkával a vállalatnál. Ma már a hetvenéves történelmet az íráson kívül csak egy berendezés őrzi. Hétévtizedes működés után ebben az évben pihen először a légszivattyú. Múzeumi tárgy lett... „videotéka”, videokölcsönző segíti' a képmagnók tulajdonosait abban, hogy minél sokoldalúbban használják az új technikai eszközt. A társulásnál első lépésként olyan műszaki eszköz- rendszer behozatalát és honosítását' kezdik meg, amely alkalmas a videotechnika országos hálózatának kialakítására. A társulás céljai közé tartozik az is, hogy műsoros kazettákat gyártsanak, amelyek hatásos módon segíthetik az iskolai oktató- nevelő munkát. A videoiroda az elképzelések szerint gondoskodik a képmagnó-berendezések javításáról, a felvételek másolásáról, valamint készülékek és műsoros kazetták kölcsönzéséről. A videoiroda december végén nyílik meg Budapesten a VII. kerület, Csányi utca 13. szám alatt. Legutóbb a múlt héten, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben tartottak munkavédelmi tájértekezletet. Ezen a Békéscsaba és környéki, valamint a szeghalmi járási üzemek helyzetét elemezték. Az egész tanácskozás részletes ismertetésére nincs módunk, azonban megéri néhányat kiemelni az ott elhangzottakból. Annál is inkább, hiszen sok, más helyekre is jellemző megállapítás hangzott el. Vegyük példának az év első felét. Ebben az időszakban az említett körzet 32 gazdálkodó egységében 16 százalékkal nőtt a balesetek és 21 százalékkal az emiatt kiesett munkanapok száma — az előző év hasonló időszakához képest. A két adat nagysága megérdemli a töprengést: vajon mi okozhatta a növekedést ? A felmérések, ellenőrzések szerint a legfőbb ok az alkohol. A mezőgazdaság jellegéből adódik, hogy a dolgozók gyakran egymástól és a szakvezetőktől távol dolgoznak. Hamar előkerül a lapos üveg, különösen ilyenkor. a hűvös reggeleken. Mit lehet ez ellen tenni? Ellenőrizni, szondáztatni és fegyelmezni — úgy, hogy sikerüljön megelőzni az alkohol- fogyasztást — vallják a munkavédelmi szakemberek. • örvendetes, hogy a 32 üzemben az idén csökkent a halálos kimenetelű munkahelyi balesetek száma. Ha azonban figyelembe vesszük, hol következtek be a tragikus események, érdekes ösz- szefüggést találunk. A hét esetből öt volt azoknak a száma, amelyek közlekedés közben következtek be. A rendeletek értelmében a múlt év elejétől a munkába menet és jövet megtörténő baleset is munkahelyi balesetnek számít. összevetve a nem halálos és halálos balesetek számának alakulását, megállapíthatjuk, hogy a számszerű növekedés egyik oka éppen ez a múlt évben bevezetett, új minősítés. Igaz ugyan, hogy már tavaly óta munkahelyi balesetnek számít az utazás közben elszenvedett sérülés, azonban ez a tény csak az idén ment át a köztudatba. Mind többen igyekszenek kihasználni azt a lehetőséget, hogy munkahelyi baleset után 100 százalékos keresetet kapnak. Talán túlságosan is sokan . .. Mindenesetre, az illetékesek ennek tudatában is a szigorúbb ellenőrzés mellett teszik le a voksot. Szerelősorra került az Ikarus székesfehérvári gyárában a Kuvait számára készülő. távolsági luxusbusz első példánya. A légkondicionáló berendezéssel, különleges ülésekkel és fényvisszaverő panorámaablakokkal ellátott sivatagi kocsiból az idén ötvenet szállítanak a közel-keleti országba. A székesfehérvári gyár a kooperáció és az alkatrész- gyártás javításával az idén a tervezettnél 900-zal többet, összesen 8450 autóbuszt A vizsgált körzet 32 egységének hetven százalékában külön munkavédelmi bizottságok segítik a munkavédelmi felelős munkáját, kívánatos volna, ha ez mindenütt bevezetésre kerülne —- állapították meg a füzesgyarmati tanácskozás résztvevői. Annál is inkább, mert itt is felfedezhetünk egy figyelemre méltó összefüggést: a legjobban gazdálkodó szövetkezetekben a legjobb a munkavédelmi helyzet. Kiemelhető közülük a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz, a szeghalmi Sárréti Tsz, a mező- berényi Aranykalász Tsz és a csárdaszállási Petőfi Tsz. Hogy melyik volt előbb, a jó munkavédelmi helyzet, vagy a jó gazdálkodás, nehéz lenne megmondani. Tény azonban, hogy a legjobb gazdasági egységek vezetői a munkavédelmet is felelősségtudattal kezelik. Saját munkavédelmi szabályzat szerint dolgoznak a tagok, ez külön is jó, hiszen mindenki a saját háza tájának veszély- forrásait ismeri igazán. És egy érdekesség: a múlt héten összejött körzet mun- kevédelmi felelősei között három nő is található — a megyében egyedül itt, az északi részen. • Még néhány megállapítás a füzesgyarmati tanácskozásról. A legkevesebb baleset aratáskor történik — ebben jelentős szerepe van a nagy nyári munkát megelőző szigorú gépszemléknek. Épp ezért, a megyei munkavédelmi csoport tagjai kívánatosnak tartanák, ha minden gép részt venne évente egy nagyszabású szemlén. Ügy tűnik, mind több üzemben hajlanak erre. Ez utóbbi tény azt is jelzi, hogy kedvezően alakul a gazdasági vezetők szemlélete; a köröstarcsai Petőfi Tsz- ben például TIT-előadások formájában oktatják a dolgozókat a munkavédelmi tudnivalókra. Az idén először jutalomutat kapott harminc szövetkezeti munkavédelmi szakember — igaz, hogy a mezőgazdasági munkavédelmi csoport kezdeményezésére. de a szövetkezetek finanszírozásában. Nem szabad elfeledkezni a technikai színvonal és ezzel együtt a biztonságtechnika növeléséről. A tapasztalatok szerint napirenden levő vezetői feladatról van szó, amely az említett példákkal együtt a balesetek megelőzégyárt, és ebből 7200-at exportál. Az év utolsó hónapjának legfontosabb feladata Székesfehérváron a kuvaiti megrendelésen kívül az Ikarus—Renault kooperációban Algériának készülő kisbusz elkészítése. A francia alvázzal és motorral összeszerelt IK—543 típusú munkásautóbuszból a sikeres nullszéria után november utolsó hetében kezdik a sorozatgyártást, és az év végéig kétszázat állítanak össze. Kepenyes János Növényvédelmi előrejelzés Megalakult a videoiroda A rádió és a televízió kereskedelmi igazgatósága, a sét szolgálja. M. Sz. Zs. Sivatagi luxusbusz a szerelősoron
