Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-24 / 276. szám
\ NÉPÚJSÁG 1982. november 24., szerda o Külkereskedelmünk helyzete Magyar—szovjet árvízvédelmi együttműködés A Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei szervezete ezúttal Döme Jánost, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársát hívta meg. hogy • külkereskedelmi politikánk megvalósításának helyzetéről és lehetőségéről tartson előadást. Döme János elmondta, hogy a többszöri olajárrobbanás és a nemzetközi pénzSütö Kálmán, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnök- helyettese hazaérkezett Jerevánból, ahol a KGST szabványügyi együttműködési állandó bizottsága minőségügyi szekciójának ülésén vett részt. Mint az MTI munkatársának elmondotta, a tanácskozáson tervezetet dolgoztak ki a KGST-országok minőségtanúsításának kölcsönös elismerésére. Ez azt jelenti, hogy a KGST-szabvá- nyok szerint készült élelmiszereket, fogyasztási és iparcikkeket ezentúl csak az előállító ország minőségellenőrző intézetei vizsgálják meg, s az ott kiállított tanúsítványt valamennyi szocialista országban érvényesnek tekintik. A minőségi tanúsítás kölcsönös elismerése elősegíti. hogy a szocialista országok egymásnak szállított új termékei gyorsabban jussanak a fogyasztókhoz, s elejét veszi kereskedelemjogi vitáknak is. Jelentős kapacitás szabadul 'fel a KGST- országok minőségellenőrző intézeteiben, mert az export- termékeket kettő helyett ezentúl csak egy intézetben kell megvizsgálni. Így több lesz a lehetőség a nem KGST-szabvány alapján készült egyéb termékek minőségének ellenőrzésére, vizsgálatára. A tanácskozáson összeállították azoknak . a KGST-szabvány alapján készült termékeknek a listáját, amelyekre kiterjed majd a minőségtanúsítás kölcsönös elismerése. A termékek köre minden országban azonos lesz, s a minőségügyi együttpiac megmerevedése hátrányosan befolyásolták külkereskedelmünk alakulását. Közelebb kerültünk ugyan a kitűzött célhoz, a külgazdasági egyensúly megteremtéséhez, de exportunk nem a fejlett országokba nőtt, hanem a fejlődő országokkal és a szocialista országokkal folytatott dollárelszámolású üzleteink volumene növekedett. működést először kétoldalú- an valósítják meg. majd fokozatosan sokoldalúvá fejlesztik. A tanácskozást követően megrendezték a KGST-országok első minőségügyi konferenciáját, amelyen áttekintették a részt vevő országok minőségszabályozási rendszereit. A magyarországi gyakorlatot ismertetve hazánk képviselője elmondotta, hogy országunkban módosították a minőség javítása érdekében a szabályozórendszert. amely főként a vállalatok munkájára épül. Kisebb hangsúlyt kap a központi szabályozás és ellenőrzés, de az állami, illetve a jogi szabályozások előírják mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket a vállalatoknak teljesíteniük kell. A Központi Bizottság többször is foglalkozott külkereskedelmünkkel, és meghatározta a jövőben folytatandó külkereskedelmi politikánk fő célkitűzéseit is. Eszerint fő partnereink a jövőben is a fejlődő országok lesznek, de fokoznunk kell a fejlett tőkés országokba irányuló exporttevékenységünket is. A KGST-országokkal folytatott együttműködésben még óriási tartalékok rejlenek, mindenképpen célszerű a kapcsolatok szorosabbra fűzése. A világgazdasági helyzet jelenlegi állása szerint, elmondhatjuk, hogy a külgazdasági egyensúly megteremtése még sokáig kiemelt célja marad gazdaságpolitikánknak. L. L. A magyar vízügyi szakemberek egyik legkorszerűbb módszere a szükségtározók létesítése. A rendszer lényege, hogy gazdaságilag kevéssé hasznosított területeken, a folyók közvetlen közelében hatalmas tározókat létesítsenek, és szükség esetén közelükben megnyitják a töltést. Sok helyütt ezzel igyekeznek féken tartani . a környező területeket fenyegető magas árhullámokat. A legjobb példa erre a Körösök vidékén létesített szükségtározók rendszere. Ezek közül a leggyakrabban a közel 100 millió köbméter befogadóképességű mályvádi tározót használják. A szükségtározók rendszere nagy érdeklődést váltott ki külföldön is, mindenekelőtt a Szovjetunióban, ahol az intenzív területfejlesztés kapcsán most válik időszerűvé ennek az eljárásnak az alkalmazása. Ez az eljárás csak akkor lehet sikeres, ha idejében értesülnek a szoEgyüttműködési megálla- Dodást kötött kedden a munkásőrség országos parancsnoksága és a Közalkalmazottak Szakszervezete. Az 1985- ig terjedő munkaprogram meghatározza azokat a közös feladatokat és tennivalókat, amelyek segítik a mun- kásőr-szolgálati tevékenység színvonalának emelését, a polgári alkalmazottak élet- és munkakörülményeinek javítását, politikai, szakmai felkészültségük növelését, a A bolgár néprajzi múzeum gyűjteményéből válogatott műtárgyakat bemutató kiállítás nyílt kedden a néprajzi múzeumban. Az ezer tárgy mintegy ötödével több. mint az a gyűjtemény, amelyet korábban már más országokban kiállítottak. A katlanul magas árhullám közeledéséről. Két-három nap szükséges ahhoz, hogy a veszélyeztetett helyeken gondoskodjanak őrszemélyzetről, gépekről, védőanyagokról. A megbízható előrejelzést, s a bonyolult feladat ellátását csak a számítástechnika alkalmazásával lehet megoldani. A számítógépes programok kidolgozásában és cseréjében eredményes magyar —szovjet együttműködés alakult ki. A magyar szakemberek a módszerek átadásával segítenek szovjet kollégáiknak, mi pedig az operatív árvízvédelemhez elengedhetetlen számítógépes programokat kapunk. A két ország kutatói kidolgozták a légi fényképezési és a nagy felbontású űrfelvételt feldolgozó módszereket is. Mindezek segítségével a helyi gazdasági és települési viszonyoknak megfelelően lehet kialakítani az újabb védőrendszereket. munkahelyi demokrácia erősítését. A dokumentum foglalkozik a politikai, kulturális és nevelő munka, a tömegsport fejlesztésének közös feladataival, valamint a munkahelyi szakszervezet működést feltételeinek javításával is. A két szervezet közötti megállapodást dr. Prieszol Olga, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára és Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka írta alá. bolgár népművészetnek külföldön ez a legteljesebb bemutatkozása. A két hónapig nyitva tartó kiállítás látogató^ elé tárja a bolgár népművészet alkotásait: textíliákat, kerámiákat, háztartási eszközöket, viseleteket. KGST-tanácskozás a szabványokról és a minőségről Megállapodás a munkásőrség és a Közalkalmazottak Szakszervezete között Bolgár népművészeti kiállítás nyílt „Vesekörázó”. Legalábbis így neveztek az utóbbi időben Békéscsabán a Tulipán utcát. S hogy miért múlt időben írunk róla? Tegnap reggel megjelentek az aszfaltborító gépek, s eltüntették a rengeteg kátyút, s új aszfaltszőnyeget kapott az utca Fotó: Jávor Péter Levéltári napok Kedden Kaposvárott történelemszakos tanárok, népművelők, könyvtárosok, levéltárosok, honismereti szakkörök vezetői, valamint a múzeumok képviselői részvételével rendezett eszmecserével befejeződtek a somogyi levéltári napok. A honismereti munka helyéről és szerepéről, a történelem- tanítás problémáiról hangzottak el előadások. Foglalkoztak történelmi emlékeink, földrajzi és történeti neveink megőrzésével, a történelemtanítás helyzetével, az iskolák, könyvtárak, levéltárak összehangolt együttműködésével. Szó esett a tervekről is. Eszerint készül a megyei kronológia, az adattárat az elmúlt tíz esztendő fejlődését bemutató fényképgyűjteménnyel gyarapítják. A jövő nyáron Kaposvárott megrendezik a honismereti akadémiát. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. NOVEMBER 23-AN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 13 074 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 67 Trabant Lim. (Bp.) 11 449 Trabant Lim. (Debrecen) 7 633 Trabant Lim. (Győr) 10 172 Trabant Combi Sp. (Bp.) 4 648 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 136 Wartburg de Luxe (Bp.) 9 148 artburg de Luxe (Győr) 5 030 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 350 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 1 984 Wartburg Tourist (Bp.) 4 172 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 310 Skoda 105 (Debrecen) 5 061 Skoda 105 (Győr) 5 547 Skoda 120 (Bp.) 10 736 Skoda 120 (Debrecen) 6 536 Skoda 120 (Győr) 7 873 Lada 1200 (Bp.) 18 595 Lada 1200 (Debrecen) 11 997 Lada 1200 (Győr) 5 682 Lada 1300 (Bp.) 7 914 Lada 1300 (Debrecen) 5 435 Lada 1300 (Gyűr) 1 988 Lada 1500 (Bp.) 8 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 2 116 Lada 1600 (Bp.) 3 413 Lada 1600 (Debrecen) 1 707 Lada Combi (Bp.) 4 079 Lada Combi (Debrecen) 1 794 Moszkvics (Bp.) ll 474 Polski Fiat 126 (Bp.) 13 901 Polski Fiat 126 (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 10 820 Dácia (Debrecen) 5 349 Zastava (Bp.) 1 165 % II TIT rendezvényén láttam A TIT rendezvényén láttam címmel hirdet pályázatot az Ismeretterjesztés című lap szerkesztő bizottsága mindazoknak, akik a TIT budapesti tájékoztatója hasábjain kívánnak hangot adni tapasztalataiknak, élményeiknek. A pályázaton bárki részt vehet, aki szervezi, vezeti, vagy hallgatja a TIT előadásait, s cikkben, grafikában vagy fotóban kívánja közzétenni mondanivalóját. Az írásokat néhány sor és három gépelt oldal terjedelem között kérik, míg a fotókat és grafikákat 13-szor 18 centiméteres méretben. Kivételes esetekben diáképet is elfogadnak. A beküldött írásokat és illusztrációkat minden hónap közepén értékelik, és a legjobbakat az Ismeretterjesztésben közzéteszik, s honoráriumot fizetnek értük. A pályázatok utolsó beküldési határideje 1983. október 15. A borítékban a beküldő nevét, lakáscímét és telefonszámát kell elhelyezni. A pályázatokat Ismeretterjesztés Szerkesztősége, Budapest 5. Pf. 479. 1372 címre kérik beküldeni. A borítékra írják rá: „A TIT rendezvényén láttam”. Szigor és figyelmesség a munkaerő is ember? A kérdés egy áruházi dolgozó panasza nyomán jutott eszembe, miszerint, az egyébként tapasztalt, szakmailag kiváló vezetőjük a legkisebb mulasztás esetén is durván, gorombán beszél beosztottjaival, de jó szava azokhoz sincs, akik lelkiismeretesen dolgoznak. S ha ezt szemére vetik, azonnal kész a válasszal: ,,A dicséret is, a figyelmesség is kinek-kinek benne van a borítékjában. Azért, mert valaki eleget tesz a kötelességének, miért járna köszönet?” Való igaz: elképesztő káosz, rendetlenség származna abból, ha a fizetés, a munkaviszony önmagában nem kötelezne. tisztességes, sőt tudásunk, képességünk szerint ellátott munkára. Ha mondjuk egy esztergályos, vagy akár középiskolai tanár, a teljesítménye feltételeként — a mindennapi dicséretadagot — a vezetők szívélyes mosolyát is kiköthetné magának. E kétségtelenül groteszk példán túlmenően azonban inkább maradjunk a kötelességeknél. Hányszor hallunk ugyanis arról, hogy az általános munkaerőhelyzetre hivatkozva egyes vezetők szemet hunynak a lazaságok, a fegyelmezetlenségek fölött. „Ha lelkiismeretes mun_kát követelnék — mondják —, mind továbbállnának tőlem az emberek.” Nyilvánvaló, hogy aki belép egy .munkahelyre, aki felveszi a fizetését, annak a jogai mellett számolnia kell a kötelességeivel, a munkával szükségképpen együttjáró fegyelemmel is. S mint a jogok, a kötelességek sem lehetnek függvényei a „főnök”, avagy a beosztott személyes természetének, hangulatának. Ez azonban csak a kérdés egyik oldala . .. A vezetők, az irányítók és a beosztottak viszonya attól vált igazán bonyolulttá, hogy szocialista-kommunista társadalmat építünk, ennek mielőbbi megvalósításán fáradozunk, vállalva és teljesítve a velejáró összes konzekvenciát. Azokat is, amelyek a vezetők és a beosztottak viszonyára vonatkoznak. Nemcsak más, de lényegesen egyszerűbbis a helyzet a kapitalizmusban, A tőkés országok állama, a monopóliumok, a kis és nagy részvényesek, a hivatalnokok, a milliós példány- számú újságok, a tulajdonosok szolgálatában álló ■ hatalmas hivatali apparátusok, a pénzért elkötelezett, vagy jóhiszemű, de félrevezetett értelmiségiek, tudósok, művészek próbálják leplezni, humánusnak álcázott bölcselkedéssel elhomályosítani az osztályellentéteket. A kizsákmányolok és a kizsákmányoltak valóságos viszonyát. A helyzet ennek ellenére sem változik: az egyik oldalon áll a tőkés tulajdon és tulajdonos, a másikon azok, akiket kizsákmányolnak, akik ennek a tulajdonnak' a szolgálatában állanak — akár kény- szerűségből, akár lelkesen, őszintén, vagy bármilyen módon. Olt, alapvetően ez határozza meg a vezető és a beosztott viszonyát, még akkor is, ha bizonyos szinteken a vezető szintén a kizsákmányoltak sorába tartozik. A munkaerő fogalma itt egyértelmű: valaki, illetve valakik eladják a munkaerejüket valakinek vagy valakiknek. Túlzott leegyszerűsítés? Inkább a lényeg kiemelése a viszonyok szövevényéből. Más kérdés persze, hogy a kizsákmányoló társadalmaknak ez a „lényege” ma olyan körülmények között érvényesül, amikor létezik, és egyre erősödik a szocialista világrendszer, és a tőkés országok munkás- mozgalma; amikor a tömegek kommunista, szocialista képviselőket is beválasztanak több kapitalista ország kormányába, a parlamentbe. Amikor a haladó, antiimperialista erők — némely gyarmati országban még a nemzeti burzsoázia is — mindinkább a baloldalban, a kommunista pártokban látják a maguk érdekképviselőit. Ezek a tények — enyhén szólva — alaposan megnehezítik a kizsákmányoló osztályok helyzetét; azt a törekvését, hogy csakis a „lényegre” szorítkozva bánjanak a dolgozókkal, a kizsákmányoltak millióival. De kanyarodjunk vissza eredeti témánkhoz. Nálunk is elsősorban a tulajdon- és osztályviszonyok megváltoztatásával kapott új tartalmat a vezetők és a beosztottak viszonya, s vált egyszersmind bonyolulttá. Mert itt is szükségszerű gz alá- és fölérendeltség: a szocialista állam sem mondhat le a szervezettségről, a feladatok teljesítésének, az utasítások, a rendeletek számonkéréséről, sőt esetenként a büntetésről sem. A hatalom gyakorlásában mindenütt szükség van a munkát,-a közéleti tevékenységet, a társadalmi együttélést szabályozó mechanizmusokra. Mégis: aki csak ezt látja, aki csak ezt az oldalt veszi tekintetbe, az akarva-akaratlanul a mi társadalmunk lényegét és egyben a szervezett munka legfontosabb célját téveszti szem elől. Nevezetesen például azt, hogy a dolgozók — beosztásuktól, munkakörüktől függetlenül — az állami, a szövetkezeti tulajdon birtokosai. S ilyen minőségükben valamennyiünk joga. sőt, sok tekintetben kötelessége is a beleszólás, az állampolgári és egyéb jogok gyakorlása, a szocialista tulajdon védelme, gyarapítása, a munkahelyi és társadalmi viszonyok formálása. Ebben az összefüggésben már távolról sem tekinthető személyes ügynek a vezetők világnézete, politikai-erkölcsi magatartása, vagy akár figyelmessége, érzékenysége a dolgozók mindennapi, akár személyes gondjai iránt. S az ilyen vezetői megnyilvánulás éppen úgy nem nélkülözhető, mint például a szakmai hozzáértés, a feladatok ellenőrzésének következetessége és szigora. Ilyen összefüggésben lehet szerepe — és kell is, hogy legyen! — a jó szónak, a figyelmességnek. a dicséretnek. Alaposan téved tehát az a vezető, aki mindezt alábecsülve, csupán „boríték”-ügynek tekinti az erkölcsi-emberi elismerést. A vezetés tevékenységének leszűkítése gazdasági folyamatra, különféle gazdaságossági meggondolásokra, előbb- utóbb minden szempontból károssá válhat. A vállalatok gyakran szóvá teszik, hogy munkaerő híján nem képesek kihasználni termelőberendezéseiket. Kétségtelen: a munkaerő-ellátás jelenlegi helyzetének javításáért, a belső tartalékok hasznosításáért, a tudatosan irányított munkaerőmozgásért sokat tehetnénk szervezeti változtatásokkal, az érdekeltségi rendszerek javításával, a munkaerőképzés meggyorsításával, a munka szerinti elosztás elvének következetesebb érvényesítésével — tehát gazdasági jellegű intézkedésekkel. Csakhogy ez és ennyi elegendő-e? Adatokkal bizonyítható, hogy sok vállalattól elsősorban azért mennek el a dolgozók, mert rossz a munkahelyi légkör, a vezetők, csalhatatlannak tartván magukat, elhanyagolják az üzemi demokráciát, a dolgozók véleményét, javaslataikat. P edig az egyéni, sőt, a vállalati-közösségi gondok is jobban elviselhetők ott, ahol a vezetők tájékoztatják, mi több, beavatják a dolgozókat: ahol a beosztottnak nemcsak a munkaerejére; de az eszére, a szívére is számítanak. Ahol a munkaerőn nem statisztikai fogalmat, hanem gondolkodó, az országért, az üzemért felelős embert értenek. Földesi József
