Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-24 / 276. szám

\ NÉPÚJSÁG 1982. november 24., szerda o Külkereskedelmünk helyzete Magyar—szovjet árvízvédelmi együttműködés A Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei szer­vezete ezúttal Döme Jánost, az MSZMP Központi Bizott­sága gazdaságpolitikai osztá­lyának munkatársát hívta meg. hogy • külkereskedelmi politikánk megvalósításának helyzetéről és lehetőségéről tartson előadást. Döme János elmondta, hogy a többszöri olajárrob­banás és a nemzetközi pénz­Sütö Kálmán, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnök- helyettese hazaérkezett Jere­vánból, ahol a KGST szab­ványügyi együttműködési ál­landó bizottsága minőség­ügyi szekciójának ülésén vett részt. Mint az MTI munka­társának elmondotta, a ta­nácskozáson tervezetet dol­goztak ki a KGST-országok minőségtanúsításának kölcsö­nös elismerésére. Ez azt je­lenti, hogy a KGST-szabvá- nyok szerint készült élelmi­szereket, fogyasztási és ipar­cikkeket ezentúl csak az elő­állító ország minőségellenőr­ző intézetei vizsgálják meg, s az ott kiállított tanúsít­ványt valamennyi szocialista országban érvényesnek te­kintik. A minőségi tanúsítás kölcsönös elismerése elősegí­ti. hogy a szocialista orszá­gok egymásnak szállított új termékei gyorsabban jussa­nak a fogyasztókhoz, s ele­jét veszi kereskedelemjogi vitáknak is. Jelentős kapa­citás szabadul 'fel a KGST- országok minőségellenőrző intézeteiben, mert az export- termékeket kettő helyett ezentúl csak egy intézetben kell megvizsgálni. Így több lesz a lehetőség a nem KGST-szabvány alapján ké­szült egyéb termékek minő­ségének ellenőrzésére, vizs­gálatára. A tanácskozáson összeállították azoknak . a KGST-szabvány alapján ké­szült termékeknek a listáját, amelyekre kiterjed majd a minőségtanúsítás kölcsönös elismerése. A termékek köre minden országban azonos lesz, s a minőségügyi együtt­piac megmerevedése hátrá­nyosan befolyásolták külke­reskedelmünk alakulását. Közelebb kerültünk ugyan a kitűzött célhoz, a külgazda­sági egyensúly megteremté­séhez, de exportunk nem a fejlett országokba nőtt, ha­nem a fejlődő országokkal és a szocialista országokkal folytatott dollárelszámolású üzleteink volumene növeke­dett. működést először kétoldalú- an valósítják meg. majd fo­kozatosan sokoldalúvá fej­lesztik. A tanácskozást követően megrendezték a KGST-orszá­gok első minőségügyi konfe­renciáját, amelyen áttekin­tették a részt vevő országok minőségszabályozási rendsze­reit. A magyarországi gya­korlatot ismertetve hazánk képviselője elmondotta, hogy országunkban módosították a minőség javítása érdekében a szabályozórendszert. amely főként a vállalatok munká­jára épül. Kisebb hangsúlyt kap a központi szabályozás és ellenőrzés, de az állami, illetve a jogi szabályozások előírják mindazokat a köte­lezettségeket, amelyeket a vállalatoknak teljesíteniük kell. A Központi Bizottság több­ször is foglalkozott külkeres­kedelmünkkel, és meghatá­rozta a jövőben folytatandó külkereskedelmi politikánk fő célkitűzéseit is. Eszerint fő partnereink a jövőben is a fejlődő országok lesznek, de fokoznunk kell a fejlett tőkés országokba irányuló exporttevékenységünket is. A KGST-országokkal folyta­tott együttműködésben még óriási tartalékok rejlenek, mindenképpen célszerű a kapcsolatok szorosabbra fű­zése. A világgazdasági hely­zet jelenlegi állása szerint, elmondhatjuk, hogy a kül­gazdasági egyensúly megte­remtése még sokáig kiemelt célja marad gazdaságpoliti­kánknak. L. L. A magyar vízügyi szak­emberek egyik legkorszerűbb módszere a szükségtározók létesítése. A rendszer lénye­ge, hogy gazdaságilag kevés­sé hasznosított területeken, a folyók közvetlen közelében hatalmas tározókat létesít­senek, és szükség esetén közelükben megnyitják a töltést. Sok helyütt ezzel igyekeznek féken tartani . a környező területeket fenye­gető magas árhullámokat. A legjobb példa erre a Körö­sök vidékén létesített szük­ségtározók rendszere. Ezek közül a leggyakrabban a közel 100 millió köbméter befogadóképességű mályvádi tározót használják. A szükségtározók rendsze­re nagy érdeklődést váltott ki külföldön is, mindenek­előtt a Szovjetunióban, ahol az intenzív területfejlesztés kapcsán most válik idősze­rűvé ennek az eljárásnak az alkalmazása. Ez az eljárás csak akkor lehet sikeres, ha idejében értesülnek a szo­Együttműködési megálla- Dodást kötött kedden a mun­kásőrség országos parancs­noksága és a Közalkalmazot­tak Szakszervezete. Az 1985- ig terjedő munkaprogram meghatározza azokat a kö­zös feladatokat és tennivaló­kat, amelyek segítik a mun- kásőr-szolgálati tevékenység színvonalának emelését, a polgári alkalmazottak élet- és munkakörülményeinek ja­vítását, politikai, szakmai felkészültségük növelését, a A bolgár néprajzi múzeum gyűjteményéből válogatott mű­tárgyakat bemutató kiállítás nyílt kedden a néprajzi múze­umban. Az ezer tárgy mintegy ötödével több. mint az a gyűj­temény, amelyet korábban már más országokban kiállítottak. A katlanul magas árhullám közeledéséről. Két-három nap szükséges ahhoz, hogy a veszélyeztetett helyeken gon­doskodjanak őrszemélyzetről, gépekről, védőanyagokról. A megbízható előrejelzést, s a bonyolult feladat ellátását csak a számítástechnika al­kalmazásával lehet megolda­ni. A számítógépes progra­mok kidolgozásában és cse­réjében eredményes magyar —szovjet együttműködés ala­kult ki. A magyar szakem­berek a módszerek átadásá­val segítenek szovjet kollé­gáiknak, mi pedig az opera­tív árvízvédelemhez elen­gedhetetlen számítógépes programokat kapunk. A két ország kutatói kidolgozták a légi fényképezési és a nagy felbontású űrfelvételt fel­dolgozó módszereket is. Mindezek segítségével a helyi gazdasági és települési viszonyoknak megfelelően lehet kialakítani az újabb védőrendszereket. munkahelyi demokrácia erő­sítését. A dokumentum fog­lalkozik a politikai, kulturá­lis és nevelő munka, a tö­megsport fejlesztésének kö­zös feladataival, valamint a munkahelyi szakszervezet működést feltételeinek javí­tásával is. A két szervezet közötti megállapodást dr. Prieszol Olga, a Közalkalma­zottak Szakszervezetének fő­titkára és Borbély Sándor, a munkásőrség országos pa­rancsnoka írta alá. bolgár népművészetnek külföl­dön ez a legteljesebb bemutat­kozása. A két hónapig nyitva tartó kiállítás látogató^ elé tárja a bolgár népművészet alkotásait: textíliákat, kerámiákat, háztar­tási eszközöket, viseleteket. KGST-tanácskozás a szabványokról és a minőségről Megállapodás a munkásőrség és a Közalkalmazottak Szakszervezete között Bolgár népművészeti kiállítás nyílt „Vesekörázó”. Legalábbis így neveztek az utóbbi időben Békéscsabán a Tulipán utcát. S hogy miért múlt időben írunk róla? Tegnap reggel megjelentek az aszfaltborító gépek, s eltüntették a rengeteg kátyút, s új aszfaltszőnyeget kapott az utca Fotó: Jávor Péter Levéltári napok Kedden Kaposvárott tör­ténelemszakos tanárok, nép­művelők, könyvtárosok, le­véltárosok, honismereti szak­körök vezetői, valamint a múzeumok képviselői rész­vételével rendezett eszme­cserével befejeződtek a so­mogyi levéltári napok. A honismereti munka helyéről és szerepéről, a történelem- tanítás problémáiról hang­zottak el előadások. Foglal­koztak történelmi emléke­ink, földrajzi és történeti neveink megőrzésével, a tör­ténelemtanítás helyzetével, az iskolák, könyvtárak, le­véltárak összehangolt együtt­működésével. Szó esett a tervekről is. Eszerint készül a megyei kronológia, az adattárat az elmúlt tíz esztendő fejlődé­sét bemutató fényképgyűj­teménnyel gyarapítják. A jövő nyáron Kaposvárott megrendezik a honismereti akadémiát. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. NOVEMBER 23-AN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 13 074 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 67 Trabant Lim. (Bp.) 11 449 Trabant Lim. (Debrecen) 7 633 Trabant Lim. (Győr) 10 172 Trabant Combi Sp. (Bp.) 4 648 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 406 Wartburg Lim. (Bp.) 7 468 Wartburg Lim. (Győr) 4 136 Wartburg de Luxe (Bp.) 9 148 artburg de Luxe (Győr) 5 030 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 1 350 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 1 984 Wartburg Tourist (Bp.) 4 172 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 (Bp.) 6 310 Skoda 105 (Debrecen) 5 061 Skoda 105 (Győr) 5 547 Skoda 120 (Bp.) 10 736 Skoda 120 (Debrecen) 6 536 Skoda 120 (Győr) 7 873 Lada 1200 (Bp.) 18 595 Lada 1200 (Debrecen) 11 997 Lada 1200 (Győr) 5 682 Lada 1300 (Bp.) 7 914 Lada 1300 (Debrecen) 5 435 Lada 1300 (Gyűr) 1 988 Lada 1500 (Bp.) 8 277 Lada 1500 (Debrecen) 5 600 Lada 1500 (Győr) 2 116 Lada 1600 (Bp.) 3 413 Lada 1600 (Debrecen) 1 707 Lada Combi (Bp.) 4 079 Lada Combi (Debrecen) 1 794 Moszkvics (Bp.) ll 474 Polski Fiat 126 (Bp.) 13 901 Polski Fiat 126 (Győr) 4 432 Polski Fiat 1500 (Bp.) 3 532 Dácia (Bp.) 10 820 Dácia (Debrecen) 5 349 Zastava (Bp.) 1 165 % II TIT rendezvényén láttam A TIT rendezvényén lát­tam címmel hirdet pályáza­tot az Ismeretterjesztés című lap szerkesztő bizottsága mindazoknak, akik a TIT budapesti tájékoztatója ha­sábjain kívánnak hangot ad­ni tapasztalataiknak, élmé­nyeiknek. A pályázaton bár­ki részt vehet, aki szervezi, vezeti, vagy hallgatja a TIT előadásait, s cikkben, grafi­kában vagy fotóban kívánja közzétenni mondanivalóját. Az írásokat néhány sor és három gépelt oldal terjede­lem között kérik, míg a fo­tókat és grafikákat 13-szor 18 centiméteres méretben. Kivételes esetekben diáképet is elfogadnak. A beküldött írásokat és illusztrációkat minden hónap közepén ér­tékelik, és a legjobbakat az Ismeretterjesztésben közzé­teszik, s honoráriumot fizet­nek értük. A pályázatok utolsó beküldési határideje 1983. október 15. A boríték­ban a beküldő nevét, lakás­címét és telefonszámát kell elhelyezni. A pályázatokat Ismeretter­jesztés Szerkesztősége, Bu­dapest 5. Pf. 479. 1372 címre kérik beküldeni. A borítékra írják rá: „A TIT rendezvé­nyén láttam”. Szigor és figyelmesség a munkaerő is ember? A kérdés egy áruházi dolgozó panasza nyomán jutott eszembe, miszerint, az egyéb­ként tapasztalt, szakmailag kiváló vezetőjük a legki­sebb mulasztás esetén is durván, gorombán beszél beosztott­jaival, de jó szava azokhoz sincs, akik lelkiismeretesen dol­goznak. S ha ezt szemére vetik, azonnal kész a válasszal: ,,A dicséret is, a figyelmesség is kinek-kinek benne van a borítékjában. Azért, mert valaki eleget tesz a kötelességé­nek, miért járna köszönet?” Való igaz: elképesztő káosz, rendetlenség származna ab­ból, ha a fizetés, a munkaviszony önmagában nem kötelez­ne. tisztességes, sőt tudásunk, képességünk szerint ellátott munkára. Ha mondjuk egy esztergályos, vagy akár középis­kolai tanár, a teljesítménye feltételeként — a mindennapi dicséretadagot — a vezetők szívélyes mosolyát is kiköthetné magának. E kétségtelenül groteszk példán túlmenően azon­ban inkább maradjunk a kötelességeknél. Hányszor hallunk ugyanis arról, hogy az általános munkaerőhelyzetre hivat­kozva egyes vezetők szemet hunynak a lazaságok, a fegyel­mezetlenségek fölött. „Ha lelkiismeretes mun_kát követelnék — mondják —, mind továbbállnának tőlem az emberek.” Nyilvánvaló, hogy aki belép egy .munkahelyre, aki felveszi a fizetését, annak a jogai mellett számolnia kell a köteles­ségeivel, a munkával szükségképpen együttjáró fegyelem­mel is. S mint a jogok, a kötelességek sem lehetnek függ­vényei a „főnök”, avagy a beosztott személyes természeté­nek, hangulatának. Ez azonban csak a kérdés egyik oldala . .. A vezetők, az irányítók és a beosztottak viszonya attól vált igazán bonyolulttá, hogy szocialista-kommunista társa­dalmat építünk, ennek mielőbbi megvalósításán fáradozunk, vállalva és teljesítve a velejáró összes konzekvenciát. Azo­kat is, amelyek a vezetők és a beosztottak viszonyára vo­natkoznak. Nemcsak más, de lényegesen egyszerűbbis a helyzet a ka­pitalizmusban, A tőkés országok állama, a monopóliumok, a kis és nagy részvényesek, a hivatalnokok, a milliós példány- számú újságok, a tulajdonosok szolgálatában álló ■ hatalmas hivatali apparátusok, a pénzért elkötelezett, vagy jóhisze­mű, de félrevezetett értelmiségiek, tudósok, művészek pró­bálják leplezni, humánusnak álcázott bölcselkedéssel elho­mályosítani az osztályellentéteket. A kizsákmányolok és a kizsákmányoltak valóságos viszonyát. A helyzet ennek elle­nére sem változik: az egyik oldalon áll a tőkés tulajdon és tulajdonos, a másikon azok, akiket kizsákmányolnak, akik ennek a tulajdonnak' a szolgálatában állanak — akár kény- szerűségből, akár lelkesen, őszintén, vagy bármilyen módon. Olt, alapvetően ez határozza meg a vezető és a beosztott vi­szonyát, még akkor is, ha bizonyos szinteken a vezető szin­tén a kizsákmányoltak sorába tartozik. A munkaerő fogal­ma itt egyértelmű: valaki, illetve valakik eladják a mun­kaerejüket valakinek vagy valakiknek. Túlzott leegyszerűsítés? Inkább a lényeg kiemelése a vi­szonyok szövevényéből. Más kérdés persze, hogy a kizsák­mányoló társadalmaknak ez a „lényege” ma olyan körül­mények között érvényesül, amikor létezik, és egyre erősö­dik a szocialista világrendszer, és a tőkés országok munkás- mozgalma; amikor a tömegek kommunista, szocialista kép­viselőket is beválasztanak több kapitalista ország kormá­nyába, a parlamentbe. Amikor a haladó, antiimperialista erők — némely gyarmati országban még a nemzeti burzsoá­zia is — mindinkább a baloldalban, a kommunista pártok­ban látják a maguk érdekképviselőit. Ezek a tények — enyhén szólva — alaposan megnehezítik a kizsákmányoló osztályok helyzetét; azt a törekvését, hogy csakis a „lényeg­re” szorítkozva bánjanak a dolgozókkal, a kizsákmányoltak millióival. De kanyarodjunk vissza eredeti témánkhoz. Nálunk is elsősorban a tulajdon- és osztályviszonyok megváltoztatásá­val kapott új tartalmat a vezetők és a beosztottak viszonya, s vált egyszersmind bonyolulttá. Mert itt is szükségszerű gz alá- és fölérendeltség: a szocialista állam sem mondhat le a szervezettségről, a feladatok teljesítésének, az utasítások, a rendeletek számonkéréséről, sőt esetenként a büntetésről sem. A hatalom gyakorlásában mindenütt szükség van a munkát,-a közéleti tevékenységet, a társadalmi együttélést szabályozó mechanizmusokra. Mégis: aki csak ezt látja, aki csak ezt az oldalt veszi tekintetbe, az akarva-akaratlanul a mi társadalmunk lényegét és egyben a szervezett munka leg­fontosabb célját téveszti szem elől. Nevezetesen például azt, hogy a dolgozók — beosztásuktól, munkakörüktől függetle­nül — az állami, a szövetkezeti tulajdon birtokosai. S ilyen minőségükben valamennyiünk joga. sőt, sok tekintetben kö­telessége is a beleszólás, az állampolgári és egyéb jogok gya­korlása, a szocialista tulajdon védelme, gyarapítása, a mun­kahelyi és társadalmi viszonyok formálása. Ebben az összefüggésben már távolról sem tekinthető sze­mélyes ügynek a vezetők világnézete, politikai-erkölcsi ma­gatartása, vagy akár figyelmessége, érzékenysége a dolgo­zók mindennapi, akár személyes gondjai iránt. S az ilyen vezetői megnyilvánulás éppen úgy nem nélkülözhető, mint például a szakmai hozzáértés, a feladatok ellenőrzésének kö­vetkezetessége és szigora. Ilyen összefüggésben lehet szere­pe — és kell is, hogy legyen! — a jó szónak, a figyelmes­ségnek. a dicséretnek. Alaposan téved tehát az a vezető, aki mindezt alábecsülve, csupán „boríték”-ügynek tekinti az erkölcsi-emberi elismerést. A vezetés tevékenységének leszűkítése gazdasági folya­matra, különféle gazdaságossági meggondolásokra, előbb- utóbb minden szempontból károssá válhat. A vállalatok gyakran szóvá teszik, hogy munkaerő híján nem képesek ki­használni termelőberendezéseiket. Kétségtelen: a munka­erő-ellátás jelenlegi helyzetének javításáért, a belső tartalé­kok hasznosításáért, a tudatosan irányított munkaerőmozgá­sért sokat tehetnénk szervezeti változtatásokkal, az érdekelt­ségi rendszerek javításával, a munkaerőképzés meggyorsítá­sával, a munka szerinti elosztás elvének következetesebb ér­vényesítésével — tehát gazdasági jellegű intézkedésekkel. Csakhogy ez és ennyi elegendő-e? Adatokkal bizonyítható, hogy sok vállalattól elsősorban azért mennek el a dolgozók, mert rossz a munkahelyi légkör, a vezetők, csalhatatlannak tartván magukat, elhanyagolják az üzemi demokráciát, a dolgozók véleményét, javaslataikat. P edig az egyéni, sőt, a vállalati-közösségi gondok is jobban elviselhetők ott, ahol a vezetők tájékoztatják, mi több, beavatják a dolgozókat: ahol a beosztott­nak nemcsak a munkaerejére; de az eszére, a szívére is szá­mítanak. Ahol a munkaerőn nem statisztikai fogalmat, ha­nem gondolkodó, az országért, az üzemért felelős embert ér­tenek. Földesi József

Next

/
Thumbnails
Contents