Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-23 / 275. szám

1982. november 23., kedd Véradók a Dürerből _I N épes csoport érkezett a napokban Békéscsabán a véradóállomásra. A Kner Nyomda Dürer üzemének dolgozói jöttek önkéntes véradásra. Kísérőül sze­gődtünk mi is. Ferenchalmi Annamária, a véradó vegyészmérnöke intézményük munkájáról tájékoztatott röviden ben­nünket. A szegedi klinikát, a dél-alföldi megyék regio­nális központját látják el vérrel. Elsősorban a Békés megyei betegek gyógyításá­hoz szükséges éltető anyagot biztosítják így. Évek óta jó kapcsolatban állnak az or­szágos vérellátóval is. Csat­lakoznak a mindenkit meg­mozgató akciókhoz, ha pél­dául a fővarosban egy mű­téthez ritka genetikai ösz- szetételű vérre van szük­ség, Békéscsabáról is érke­zik a segítség. Az utóbbi évek egyre jelentősebb vér­adási módja a plasmafere- sises. A módszer időigényes ugyan, de a vér további fel­dolgozása, hasznosítása szempontjából a hagyomá­nyosnál értékesebb. A vér­adóállomáson az ötnapos munkahét ellenére szomba­ton is ügyelnek, hiszen ilyenkor is szükség lehet életmentő operációra, vér­re A Dürer nyomdászait eközben hőmérőzik, majd próbavérvételre és orvosi vizsgálatra sorakoznak. Ez­után egy pohár citromos tea és a valódi véradás követke­zik. Ezt a véradást a Dante Szocialista Brigád kezdemé­nyezte, amelynek Halász Bé- láné és Kiszely Ágnes is a tagjai. Az üzem dolgozói évente többször is adnak rendszeresen vért, a mosta­ni már csak ráadás. — Újságolvasás közben tá­madt az ötletünk — mesélik a fiatal nők. — A Családi Lap cikke ösztönzött ben­nünket erre az akcióra. Ott olvastuk, hogy Budapesten az egyetemekre, főiskolákra, üzemekbe elviszik a műtét­re váró gyerekek fényképét, így szívesebben megy min­denki véradásra, ha tudják, hogy gyerekek életét men­tik. Közöttünk is sokan van­nak édesanyák ... A nyomdásztársaságban tíz-tizenötszörös véradók vannak, de olyan is akad, aki először vállalkozik a próbára. Egyik-másikuk ki­csit sápadt, de átmeneti fé­lelmüket legyőzi a segítség- nyújtás öröme. — A múltkor én sem mertem odanézni, amikor a vért vették tőlem — mond­ja egy kislány. — Ugye, veletek mehetek be a vérvételre — kérdi a többiektől egy „újonc”. A sarokban három fiatal ku­porog: Bálint Annamária könyvkötő, Markó András vágó és Háti Mihály, a kö­tészet dolgozója. Kicsit be­léjük bújt a félsz, mégis fel­háborodottan mondják: — Egy-két hónap múlva 18 évesek leszünk, s mégsem akarnak tőlünk vért venni. Miért nem fogadják el a mi segítségünket is? Mennyi vért adhatok? Fotó: Veress Erzsi A belgyógyászati vizsgá­latot végző orvos, dr. Péteri József határozottan mondja: — Inkább legyetek fél év­vel idősebbek, s majd akkor visszavárunk benneteket! Szekerczés József véradó­szervező hosszú évek tapasz­talatát hasonlítja a lerövi­dült munkahét eseményei­hez. Általában a munkahe­lyi, üzemi vezetők megértés­sel fogadják, ha segítségért keresi meg őket. így sikerül a biztonságos, egyenletes véradásról gondoskodni. Már nyáron is kiegyensú­lyozottabb a vérszolgáltatás, ami nem kis dolog, tekintve mezőgazdasági megyénk munkásainak elfoglaltságát. Békés megye véradómozgal­ma, véradóinak áldozatkész­sége országszerte megbecsült tekintélynek örvend. A kor­szerű intézeti, s az egyre modernebb kiszállásos vér­adási módszerek segítségével a vérvételtől a kórházig, a gyógyításig lerövidült az út. A véradók jó hangulatban, kicsit izgatottan lesik azt, aki már végzett, s az uzson­nához készülődik. Tréfásan biztatják egymást, ki lesz bátrabb, ki mennyi vért adott. így együtt a kollek­tívával még a félénkebbek is erőt merítenek a többiek kitartásából. Pleskó György- né, a nyomda vöröskeresz­tes alapszervezetének titká­ra és Bállá Endréné véradó­felelős szóval tartja, biztat­ja a megtorpanókat. Az ő érdemük is, hogy erre az önkéntes véradásra a vártnál többen jöttek el. ,A nyomda vezetői szívesen támogatták a véradás gondolatát. A rö­vid távoliét munkakiesését természetesen pótolják a dolgozók, de a segítség, amit nyújtottak pótolhatatlan. Másnap már Budapestre,' az István kórház kardioló­giai osztályára szállították a vért, hogy valamelyik fris­sen műtött kisgyermeknek adjon életerős színt. Bede Zsóka Szocialista brigádok klubjának bemutatkozása Orosházán (Tudósítónktól) Orosházán a Hazafias Nép­front nő- és rétegpolitikai munkabizottsága a közel­múltban közös összejövetelt rendezett a Petőfi Művelő­dési Központban működő szocialista brigádok klubjá­val. A bensőséges összejövete­len először Kiss Istvánná, a városi pártbizottság ifjúsági és nőfelelőse tartott ünnepi megemlékezést a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lomról. Ezt követően Bodor Györgyné, a szocialista bri­gádok klubjának egyik ala­pító tagja ismertette a 12 évvel ezelőtt alakult klub történetét. Mint mondotta, nagyon nehéz, göröngyös volt az út idáig, de úgy érzi, meg­érte. Jelenleg mintegy negy­ven tagot számlálnak és minden alkalmat megragad­nak arra, hogy művelődje­nek, tudásukat bővítsék. Ha a klubnál lemorzsolódás tör­ténik, mindig vannak olyan lelkes, aktív tagok, akik nem sajnálják a fáradságot és új tagokat szerveznek. Fennál­lásuk óta rendszeresen bese­gítenek a szocialista brigá­dok táj konferenciájának ren­dezésébe is. így volt ez az idén is. A VI. tájkonferen­cia tapasztalatairól Bíró Dá­vid, a szocialista brigádok klubjának vezetője tájékoz­tatta a résztvevőket. A tájékoztató után dr. Krackerné Varga Julianna, a HNF nő- és rétegpolitikai munkabizottságának titkára Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetéseket adott át: Bo­dor Györgynének, Konczos Józsefnének, Győri Antalné- nak, Biró Dávidnak és He­gyei Ferencnek, kiemelkedő társadalmi tevékenységükért. Az első ilyen közös összejö­vetel kötetlen beszélgetéssel, ismerkedéssel folytatódott. Kiss Horváth Sándorné Bővülő karácsonyi játékkülkereskedelem MHSZ oktatási központ épül Gyulán Az elmúlt napokban Gyu­lán ülést tartott az MHSZ városi vezetőségének ta­nácsadó testületé, amelyen részt vett Frontó András al­ezredes, megyei titkár. Az ülésen Bori György al­ezredes, megyei titkárhelyet­tes számolt be arról, hogy nincs anyagi akadálya most már az új gyulai városi-já­rási MHSZ-bázis építésének. Az előzetes tervek szerint a kétszintes épület a jelenlegi MHSZ-székház területén épülne, és mintegy ötmillió forintba kerül. Az építéshez jelentős anyagi támogatást biztosít az MHSZ országos központja, megyei vezetősé­ge, a megyei tanács, a váro­si tanács, valamint a Járási Hivatal. Bár az építés csak jövő év tavaszán kezdődik, a gyulai vízművek, a DÉGÁZ gyulai kirendeltsége, a szakmunkás- képző intézet jelentős érté­kű társadalmi munkát aján­lott fel. Ennek értéke várha­tóan meghaladja a félmillió forintot. A tervek szerint az új központot 1984. december 31-ig készíti el és adja át a kivitelező, a Gyulai Kerté­szeti és Városgazdálkodási Vállalat. Béla Ottó Szelencedivatok Kultúrtörténeti szempontból is érdekes kiállítás nyílt vasárnap a Nagytétényi Kastélymúzeum­ban. A Budapesti Iparművésze­ti Múzeum gyűjteményéből'több mint másfél száz szelencét mu­tatnak be a látogatóknak. A szelencék a XVII—XVIII. században váltak az előkelő tár­saság divatjává: bumótot, édes­ségeket. krémet és szépítőszeré­ket tartottak bennük. Anyaguk legtöbbször arany, ezüst, ele­fántcsont, díszítésük zománc. A Nagytétényi Kastélymúzeum kiállítása a hazánkban találha­tó legszebb szelencéket mutatja be. Bővül a szocialista orszá­gok együttműködése a játék­kereskedelemben, s ez gaz­dagítja a boltok karácsonyi választékát is. Az idén a ta­valyinál mintegy ötven szá­zalékkal több játékot expor­tál a Konsumex Külkereske­delmi Vállalat a környező szocialista országokba; az el-> múlt néhány hét során egy­re sűrűbben indultak a szál­lítmányok, hogy a magyar játékok még időben a külföl­di üzletekbe érkezhessenek. Nagyobb mennyiségű bűvös kockát szállít a cég Cseh­szlovákiába, Lengyelországba és a Szovjetunióba, összesen mintegy két és fél millió da­rabot exportál e három or­szágba, ebből a Szovjetunió­ba majdnem kétmillió kocka jut. A Politoys Ipari Szövet­kezet másik termékét, a bű­vös kígyót elsősorban Bul­gáriába és Csehszlovákiába küldik. Emellett jelentősebb mennyiséget exportálnak a Videoton Varikon golyósjáté­kából, a lemezárugyár va­rázsgömbjéből és a Politoys mágneses társasjátékaiból. A magyar játékok két legna­gyobb szocialista piaca to­vábbra is a Szovjetunió és Csehszlovákia. A környező szocialista or­szágokból jelentős mennyisé­gű játék érkezik. Ennek eredményeként egyes cikkek­ből karácsonyig lényegesen javul a kínálat a hazai üz­letekben. Az NDK-ból játék- vasutak, alkatrészek, sínek, kocsik, transzformátorok ér­keznek. Csehszlovákiából, Bulgáriából szőrméből ké­szült állatfigurákat importál­nak. Az idén a hazai játék­boltokban különböző babák­ból lényegesen javul az ellá­tás. Ebben az esztendőben először Romániából és Bul­gáriából is hoznak be alvó- és játékbabákat. Csehszlová­kiából és Szovjetunióból gyermekkerékpárok, go-kar- tok, játékautók érkeznek ka­rácsonyig. A nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet évek óta je­lentős összeggel támogatja a községben a szociális fejlesz­tést. A képen az új 50 személyes óvoda, amely a tsz hozzá­járulásával épült. (Telefotó) 0 tárgyalóteremből Halált okozó ittas járművezetésért négy év szabadságvesztés A közelmúltban tárgyalta a Gyulai Járásbíróság Ge­ring István, Békéscsaba, Tölgyfa u. 15. szám alatti lakos bűnügyét. A 28 éves férfi halált okozó ittas jár­művezetés bűntette és cser- benhagyás vétsége miatt ke­rült a vádlottak padjára. Géring István taxis volt. Április 23-án éjszakai mű­szakban dolgozott. Két-há- rom órai alvás után a la­kásépítkezésben segédkezett. Délután fáradtan állt ismét szolgálatba. Éjszaka több szórakozóhelyen is megfor­dult. Szeszes italt is fogyasz­tott. Április 24-én hajnalban, 3 óra tájban Békéscsabán egy presszóban szóltak a vád­lottnak, hogy Vésztőre lenne egy fuvar. Bár fáradt volt, mégis elvállalta. A távolsági fuvarok ugyanis jól jövedel­meznek, s az építkezés mi­att szüksége volt pénzre. El­ment hát Vésztőre, s úgy 4 óra tájban indult vissza Bé­késcsabára. Tarhost elhagy­va 75—80 kilométeres sebes­séggel, tompított világítással közlekedett. Amikor az 5-ös kilométerkövet megközelítet­te, ittasságból, valamint fá­radtságból eredő figyelmet­lenség folytán áttért az út­test menetirány szerinti bal oldalára. Ekkor következett be a súlyos baleset. Elgázol­ta ugyanis a vele szemben zseblámpával kivilágított ke­rékpáron közlekedő Kiss András békési lakost. A sze­rencsétlen ember a szélvédő üveg bal oldali felső har­madához csapódott először, majd fejjel a tető díszlécé­hez, onnan az út szélén levő fatörzshöz. Olyan súlyos sé­rüléseket szenvedett, hogy azonnal meghalt. A gázolást követően Géring István ki- világítatlan gépkocsival el­hagyta a helyszínt. Békés­csabára érve a sérült taxit nem vitte be a Volán-telep­re, hanem az általa bérelt garázsban helyezte el. Laká­sán szilvapálinkát és bort ivott, majd aludni tért. Ügy 8 óra felé járhatott az idő, amikor a rendőrök kopogtak az ajtaján. A súlyos baleset okozóját ugyanis rövid idő alatt megtalálták. Vérvétel­re állították elő. Géring sem a nyomozati, sem a bírósági eljárás során nem tagadott. Beismerte a balesetet, sőt a bűnösségét is. Azzal védekezett a tár­gyaláson, hogy bár szeszes italt a baleset előtt egyálta­lán nem fogyasztott, ám any- nyira fáradt volt, hogy való­színűleg néhány pillanatra elaludt, így térhetett át az úttest bal oldalára. Az üt­közést őz elütésének vélte. Azt állította, hogy a sértett kerékpárja nem volt kivilá­gítva, mert különben meg­látta volna. Tagadta azt is, hogy elkövette a cserbenha- gyás vétségét. Azzal védeke­zett, hogy az ütközés után guruló fékezést alkalmazva megállt, majd kiszállt a gép­kocsiból, s mintegy 20 mé­tert visszament és semmi rendkívülit nem látott. Ügy vélte, hogy az elütött őz el­menekült. A „taxi”-jelzés ki volt világítva, amikor Bé­késcsabára indult. Ez is arra utalt, hogy nem akart elme­nekülni. Hazaérkezése és a taxinak a saját bérleményű garázsban történő elhelyezé­se után, idegességében fo­gyasztott szeszes italt. Az volt a szándéka — legalább­is ezt állította —, hogy mi­után kipihente magát, je­lenti a vadásztársaságnak az őz elütését. Védekezését a bíróság nem fogadta el. A tanúki­hallgatás során ugyanis ki­derült, hogy a vésztői fuvar elvállalása előtt is fogyasz­tott szeszes italt a vádlott. A vádbelj éjszakán úgy 2 óra tájban észlelték Géring Ist­vánon az ittasság külső je­leit. Nem fogadta el a bíró­ság az őzzel kapcsolatos ál­lítását sem. Az ütközés ere­jéből, s a kerékpár csattaná- sából nem azt a következ­tetést kellett volna levonnia, amit a vádlott állított. A Gyulai Járásbíróság Gé­ring Istvánt négy év szabad­ságvesztésre ítélte. Meüék- büntetésként 3 évre a köz­ügyektől, négy évre pedig a járművezetéstől tiltotta el. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie. Enyhítő kö­rülményként értékelte a bí­róság büntetlen előéletét, és családos állapotát. Súlyosbító körülményként értékelte vi­szont, hogy fontos KRESZ- szabályokat szegett meg, s ennek következtében okozta a súlyos kimenetelű balese­tet. A vádlott és védője az elsőfokú ítélet ellen enyhí­tés végett fellebbezett. A me­gyei bíróság Büntető Felleb­bezési Tanácsa a járásbíróság ítéletét helybenhagyta. (Serédi)

Next

/
Thumbnails
Contents