Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-23 / 275. szám
NÉPÚJSÁG 1982. november 23., kedd Nyitott kapuk napja a gyomaendrödi szakmunkásképzőben A gyomaendrödi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézetben két megye — Csongrád és Békés — számára képeznek szarvasmarha-tenyésztő, sertéstenyésztő és baromfitenyésztő szakmunkásokat. Juhtenyésztő szakmunkás- képzésük viszont kilenc megyére terjed ki. Baromfihúsfeldolgozó szakmunkásokat csak Békés megye számára képeznek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyomaendrödi szakmunkásképző intézetben végzett fiatalok alaposan elsajátítják szakmájuk minden csínját-bínját. A képzés feltételeinek javításáért idén is komoly erőfeszítést tettek, s így kerülhetett sor ebben a tanévben az új oktatási épület átadására. A korszerűbb feltételek még hatékonyabbá teszik a diákok általános műveltségének gyarapítását, a sokszínű iskolai élet pedig felnőtt emberré érlelésükben segít. Az intézmény évente 65— 70 szakmunkást bocsájt útjára. Valószínű, nemcsak a korábbi eredmények, de a korszerűsödött feltételek is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre több fiatal adja be jelentkezését a gyomaendrödi mezőgazdasági szakmunkás- képző iskolába. A jelentkező fiatalok pályaválasztásának alapos előkészítésére rendezte meg az iskola november 19-én a ..Nyitott kapuk napját”, amely már hagyományos rendezvénysorozatnak számít. Ez alkalomból 107 érdeklődő diák jelent meg az egész napos rendezvényen, amelyen tájékoztatást kaptak az iskolában oktatott szakmákról, a képzés tartalmáról, a kollégiumi életről, s a felvételi lehetőségekről. (bse) A Csepel Autógyár egyedi gyáregységében szíriai exportra gyártják a 750—30-as típusú teherautókat. A billenőplatós teherautóból száznegyvenet szállítanak a közel-keleti megrendelőnek. Az első teherautók még novemberben útnak indulnak, az év végéig pedig százat szállítanak ki. A képen: készülnek a teherautók a szerelősoron (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS) Meliorációs átadás Békésen Tegnap, november 22-én Békésen, az Egyetértés Tsz ludadi területén tartották meg a mintegy 1400 hektár meliorált határrész műszaki átadását. Ezekben a. hetekben megyénk több mezőgazdasági nagyüzemében lesz hasonló átadás. Mint Seres László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkatársa elmondotta: az idén megyénkben a korábban kidolgozott programnak megfelelően mintegy 10—12 ezer hektár komplex meliorációját tervezik, ennek értéke több mint 230 millió forint. Ebben az esztendőben 18 mezőgazdasági üzemben folyt meliorációs munka. Jelentős volt a békési Egyetértés, a dobozi Petőfi, a sarkadi Lenin, a tótkomlósi Viharsarok, a mezőberényl Aranykalász, a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság és a szeghalmi Sárréti Tsz-ben teljesített beruházás. Az idén a kivitelezők anyagi-műszaki ellátottsága javult, ennek eredményeként az átadott munkák minősége is jobb a korábbi évekénél. A Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulat, amely kivitelezője volt a békési Egyetértés Tsz-ben teljesített mintegy 20 millió forintos beruházásnak, jórészt első osztályú minőségben, a tervezettnél egy héttel korábban készítette el a vízrendezést, a táblásí- tást, és az úthálózat kialakítását. Mindehhez hozzájárult a kedvező őszi időjárás is. A jövő évben várhatóan az ideihez hasonló összeg áll majd Békés megye rendelkezésére a komplex meliorációs program további folytatásához. V. L. Új kiállítások a csabai múzeumban A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum népszerű Az én műhelyem sorozatának harmadik tárlatára hívja az érdeklődőket. November 26-án, pénteken délután 3 órakor nyílik meg Takács Győző békéscsabai keramikusművész mühelykiállítása. A közönség december 10-én délután 5 órakor személyesen is találkozhat és véleményt cserélhet az alkotóval. A tárlatot karácsonyig lehet megtekinteni. Ezen a pénteki napon, november 26-án, még egy tárlat nyílik a csabai múzeumban. Délután négy órakor dr. Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg A bécsi emigráció művészete 1919— 1933. című gyűjteményes kiállítást. A tárlatot — amelyet a/ érdeklődő nagyközönség január 15-ig nézhet meg — a Nemzeti Galéria anyagából R. Bajkay Éva művészettörténész rendezte, válogatta. II Magyar Hemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. NOVEMBER 23-TÓL Korzó-programok kicsiknek, nagyoknak Devizanem vételi Angol font 6215,01 Ausztrál dollár 3668,82 Belga frank 78,68 Dán korona 437,17 Finn márka 704,38 Francia frank 541,35 Holland forint 1402,80 Japán yen (1000) 151,54 Kanadai dollár 3194,63 Kuvaiti dinár 13306,80 Norvég korona 536,40 NSZK márka 1530,27 Ólasz líra (1000) 26,53 Osztrák schilling 217,87 Portugál escudo 42,25 Spanyol peseta 32,58 Svájci frank 1776,04 Svéd korona 517,85 Tr. és cl. rubel 2597,40 USA dollár 3886,87 közép eladási árf. 100 egységre forintban 6221,23 6227,45 3672,49 3676,16 78,76 78,84 437,61 438,05 705,09 705,80 541,89 542,43 1404,20 1405,60 151,69 151,84 3197,83 3201,03 13320,12 13333,44 536,94 537,48 1531,80 1533,33 26,56 26,59 218,09 218,31 42,29 42,33 32,64 32,61 1777,82 1779,60 518,37 518,89 2600,00 2602,60 3890,76 3894,65 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. NOVEMBER 23-TÓL Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma Holland forint Japán yen (1000) Jugoszláv dinár Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZK márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Török lira USA dollár vásárolható vételi eladási legmagasabb bankjegycímletek árf. 100 egys. forintban 50 6034,59 6407,87 50 3562,32 3782,66 5000 76,40 81,12 1000 424,48 450,74 100 683,94 726,24 500 525,63 558,15 500 47,97 50,15 1000 1362,07 1446,33 10000 147,14 156,24 100 50,67 53,81 100 3101,90 3293,76 10 12920,52 13719,72 1000 520,83 553,05 1000 1485,85 1577,75 50000 25,76 27,36 1000 211,55 224,63 5000 41,02 43,56 5000 31,63 33,59 1000 1724,49 1831,15 100 502,82 533,92 1000 20,95 22,25 100 3774,04 4007,48 A megyeszékhely „új művelődési háza” a Korzó étterem. A Megyei Művelődési Központtal közösen szervezett programjai, sorozatai méltán népszerűek. Az elkövetkezendő hetekben ismét számtalan érdekes, vonzó rendezvényre várják a legkisebbeket, a fiatalokat, a középkorúakat és a nyugdíjasokat. November 25-én, csütörtökön délután 5 órától hideg- konyhai és terítékbemutatóra várják az érdeklődőket. A hűtőházi ínyencfalatokból kóstoló is lesz. Másnap, pénteken este 7 órától a hagyományos Sygma-estre kerül sor. A táncest következő alkalma december 17-e. November 29-én, este 8 órakor Mészöly Kálmán, a magyar labdarúgó-válogatott kapitánya lesz a Fórum vendége. Mi történt a Mun- diálon? címmel részben élménybeszámolót tart, részben válaszol a közönség „kényes” kérdéseire is. A Gasztronómiai kalandozások sorozatában december 2-án francia nemzeti est lesz a csabai Korzóban. Gullner Gyula, a budapesti Intercontinental Szálló Os- car-díjas főszakácsa főzi- készíti a hatfogásos vacsorát. A menü libamájpástétom Tokaj-zselével kezdődik, majd ököruszály erőleves lesz, kanadai lazac tejszínes kaporral, bélszín ma- dagaszkári zöld borsban, parajpuding és záróétekként Sabayonne-desszert. Az estet André Daudal, Francia- ország budapesti nagykövetségének kulturális attaséja nyitja meg. Az érdeklődők francia turisztikai plakátkiállítást is láthatnak. Az éjfélig tartó rendezvényen eredeti népzene is lesz, valamint egy 9 órakor kezdődő sanzonest. A vendéglátó étterem pedig külön meglepetéssel is szolgál. A legkisebbeket december 5-én, délelőtt 9 órára várják a Mókabár Télapó-ünnepi különprogramjára, amelynek közreműködője a Spóra együttes lesz. A vigalmak kedvelőinek Reviczky Gábor és Szilágyi Tibor színművészek Csur- ka István és Örkény István szatirikus műveiből készített összeállításukkal kedveskednek december 15-én, este. Másnap, csütörtökön 17 órától a Telekosár programjában az érdeklődők többek között a különféle ízesítésű beiglik elkészítésének műhelytitkaival ismerkedhetnek meg a karácsonyi vendéglátáshoz is megannyi ötletet adó délutánon. Az idei év utolsó előtti Korzó-programja december 27-én este lesz, amelyen a Vidám Színpad másfél órás show-müsorát tartják meg, többek között Csala Zsuzsa, Kibédi Ervin és Inke László felléptével! (ni) Új utakon a vendéglátás Egy szakma talpra áll O alaha pompás ízeikről voltak nevezetesek a magyar vendéglők, egy későbbi korszakban az alacsony árak tették mindenki számára elérhetővé a színvonalából sokat vesztett éttermi szolgáltatásokat. A hetvenes években azonban a különböző címeken juttatott állami támogatásokat fokozatosan megvonták a vállalatoktól, aminek lassú áremelkedés volt a következménye. Radikális fordulat 1979 júliusában következett be: ekkor a legtöbb élelmiszer árát emelték, és a nyersanyagok árára rárakodó haszonkulcsok olyan éttermi árakat eredményeztek. amelyek .már egyenesen megfizethetetle- neknek tűntek. Ekkor egy csapásra kiürültek a vendéglátóhelyek, még az italboltok törzsközönsége is átpártolt az élelmiszerboltokhoz. Az egész magyar vendéglátás mélypontra jutott, mert a nemtörődöm módra készített, udvariatlanul felszolgált ételek — jelképesen szólva a hideg leves és a meleg sör -— a magas árakon jóformán senkinek sem kellettek. Annak rendje és módja szerint délben és este megterítették az asztalokat, hogy azután érintetlenül szedjék le a terítékeket. A pincérek, szakácsok kapták a fizetésüket, de nem sokat kellett dolgozniuk érte, a vállalati vezetők pedig kétségbeestek, és ismét anyagi támogatásért rimán- kodtak. Pénz helyett tanácsokat kaptak a minisztériumtól: alkalmazzanak olyan módszereket, amelyek visszacsalogatják a vendégeket. Mindenekelőtt: főzzenek jól, tálaljanak szépen, számoljanak korrektül, vagyis becsüljék meg azt. aki betér az üzletbe. Azután kínáljanak olcsó ételeket is, zónaadagokat tojásból, tejtermékekből, baromfiból, krumpliból készíthető fogásokat, tésztaféléket; szerepeltessenek az étlapon gyermekmenüt, kedvezményes haszonkulccsa1 kalkulált menüt, adjanak árengedményt vasárnap délben. Majd csak visszaszoknak az emberek a vendéglőkbe! A vállalatok, szövetkezetek eltérő mértékben fogadták meg a tanácsokat, és helyenként maguk is kiötöltek új módszereket, amelyektől konyháik kapacitásának jobb kihasználását remélték. A Hajdú megyei vállalat például az élelmiszer-kereskedelemnek készített nagy mennyiségben süteményeket és más készítményeket, utcán át árusított sült kolbászt, oldalast. kürtöskalácsot. Divatba jött a hot dog, amit szintén néhány forintért lehetett kínálni a vendéglő utcára nyíló ablakából. Több vendéglátó vállalat lefagyasztotta konyhai készítményeit, és a mélyhűtött pörköltet, a töltöttkáposztát szintén az élelmiszerboltokban igyekezett forgalmazni. A vendéglátóipar egy része még így is feleslegesnek bizonyult; a forgalom visszaesése következtében erősen csökkent a felszolgálók fő jövedelme, a borravaló — a pincérek közül jó néhányan más munkát kerestek. A szakma már-már ott tartott, hogy egyes üzleteit bezárja, amikor megjelent a rendelet: a gebines rendszert a tanácsi vendéglátásban 1982 végéig fokozatosan meg kell szüntetni, és a kisebb egységeket szerződéses vezetésbe lehet adni. Megkezdődött a nagy port felverő licitálás a vendéglátóhelyekre; aki több nyereség befizetését vállalta, az nyerte el a szerződéses vezetés jogát. A múlt év elejétől működnek — mind nagyobb számban — a szerződéses kisvendéglők, falatozók, eszpresszók, csárdák, és létük újabb változást hozott. A szerződött vezetők saját érdekükben törekedtek forgalomnövelésre. és a vállalatok is kezdtek megnyugodni, hiszen a szerződéses üzletekből akkor is befolyt a pénz, ha a központ rájuk sem nézett. De rájuk nézett, méghozzá azért, hogy amennyire lehet. átvegye sikeres módszereiket, a gazdaságosabb üzemeltetés eszközeit. Sok helyütt a keresletnek megfelelően módosították a nyitva tartási időket, nagyobb gondot fordítottak a helyiségek — főként a mellékhelyiségek — tisztaságára, igyekeztek az étlapot nem a szakács kénye-kedve, hanem a vendég ízlése szerint összeállítani, és így tovább. Ma már van, ahol elvihető vacsorát ajánlanak, természetesen kedvezményes áron. másutt műsort, irodalmi estet rendeznek, s- egyebek között gyarapodtak az olyan bemutatók, amelyeken a vendégek egy-egy tájegység ízeivel ismerkedhetnek. Űjabban vagy száz a élven kínálnak cukorba n veknek, epebetegeknek, > ókúrázóknak készített éteiokei is. Persze, akadnak uiv,.- msz- szul vezetett véneit .. -^helyek, amelyek alig reagálnak a változásokra, de ezek mai- kisebbségben vannak. A • déglátás túlnyomó részi- kényszerült, hogy általában emelje a színvonalat, és, közelítsen a fizetőképes kereslethez, vagyis azt. és olyan körülmények között kínáljon. amiért a vendég i-.i ltja a pénztárcáját. □ vendéglátó s/. Urna így _ fokozatosan talpra áll, és az. új, magas, már nem dotált arak mellett is nyereségessé válik. A szerződéses rendszer — néhány felelőtlen v . ,ul- kozó bukása ellenére — bevált, és ösztönzően hatott a többire. A rendszeres vendéglői étkezés ugyan ma is megfizethetetlen — kivéve természetesen a munkaadó által támogatott üzemi konyhát —, de egy-egy ünnep alkalmából, baráti összejövetel céljából már egyre többen veszik igénybe az éttermi szolgáltatásokat. Ha lassan is, de újra megtelnek az eszpresszók, a cukrászdák, a kisvendéglők és az elegáns. szállodai éttermek. Leginkább természetesen azok, amelyek színvonalukat hozzáigazították az árakhoz. Gál Zsuzsa Nagykamarás határában húzódik a Boda-tó. A 15 hektárnyi tó partján nemrégiben épült fel az úttörőtábor, a gyerekek . kedvenc kiránduló- és táborhelye. A víz fürdésre ugyan nem alkalmas, lehet viszont csónakázni. No, és lehet horgászni; a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet szakvéleménye szerint a víz jó haltermő képességű. A baj csak az, hogy sok a hínár. Mint Köböl András tanácselnök elmondta, tavalyelőtt alakult meg a nagykamarási horgász egyesület, 60 taggal, s nyomban munkához is láttak, 1980 nyarán 10 mázsa, tavaly pedig 5 mázsa pontyot telepítettek. Igaz, tavaly nyáron sok hal elpusztult az időjárás miatt, de a szenvedélyes horgászoknak ez nem szegte kedvét. Kitartásuk reméljük meghozza a maga gyümölcsét — azaz a maga halát. T. I.
