Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-21 / 274. szám
NÉPÚJSÁG 1982. november 21., vasárnap Több mint 10 évvel ezelőtt rendezték meg Békésen először a Békési Tárlatot. Az idén, a Békési Tárlat '82-n kilenc békési, vagy a városhoz kötődő hivatásos és amatőr festőművész mutatta be alkotásait, és először adták ki a városi művelődési központ amatőr művészeti díját négy kiállítónak; Görgényi Tamásnak, Csuta Györgynek, Baji Miklósnak és Hevesi Ferencnek ' Fotó: Kovács Erzsébet Társadalomtudományi alapítvány Plenáris ülés! tart a TIT kémiai szakosztálya Zeolitok felhasználása az állattenyésztésben A KISZ Központi Bizottsága az egyetemi és a főiskolai ifjúság társadalomtudományi tevékenységének ösztönzésére társadalomtudományi alapítványt hozott létre. Az alapítvánnyal serkenteni szeretnék az egyetemista, főiskolás fiatalokat társadalomelméleti, politikai, gazdasági és kulturális kérdések elméleti igényű vizsgálatára. Az alapítvány, amelynek összege százezer forint, évenként több részre is felosztható. Az alapítvány pályázattal nyerhető el, odaítéléséről — a benyújtott munkák alapján — bíráló bizottság dönt. Pályázhatnak egyetemi és főiskolai hallgatók egyénileg; KlSZ-szérvezetek és alapszervezetek; tudományos diákkörök; szakkollégiumok; oktatók és hallgatók közös munkáján alapuló stúdiumok résztvevői és öntevékeny hallgatói csoportok. Pályázni lehet bármely társadalomtudományi témakörben kidolgozott tanulmánnyal, illetve részletes tanulmánytervvel; kutatási hipotézist és vizsgálati programot tartalmazó tervvel; konkrét társadalmi kérdés vizsgálatával foglalkozó előtanulmánnyal és publikációs programmal; tudományos diákköri konferenciára is szánt dolgozattal, valamint más dokumentálható és értékelhető munkával. Pályázni csak még nem publikált munkával lehet. ' A pályázatot gépelve, három példányban kell elkészíteni, s a KISZ Központi Bizottsága egyetemi és főiskolai tanács titkársága címére (Budapest, pf. 72. 1388) elküldeni. A beküldési határidő; 1983. március 31. A bírálóbizottság javaslata alapján az arra érdemes munkák publikálásáról a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsa gondoskodik. November 23-án, kedden délután tartja plenáris ülér sét a TIT Békés megyei kémiai szakosztálya. E plenáris ülés célja, hogy a szakosztály tagjai és a vezetőség találkozzon, véleményt cseréljen az ismeretterjesztő tevékenységről, annak továbbfejlesztéséről, színvonalának emeléséről. A plenáris ülés részvevői először meghallgatják Varga Lajos elnököt, aki a kémiai szakosztály ismeretterjesztő munkájáról ad számot. Ezt követően dr. Mátyás Ernő kandidátus, az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Művek főosztály- vezetője tart várhatóan nagy érdeklődésre számot tartó előadást „A természetes zeő- litok felhasználása minden területen” címmel. A nagyüzemi gazdaságok szakemberein kívül a MÉSZÖV ennek az előadásnak a meghallgatására á megye valamennyi kisállattenyésztő szakcsoportjának elnökét, valamint több olyan tenyésztőt hívott meg, akik már eddig is kiemelkedő eredményt értek el. Ugyanakkor meghallgatják ezt az előadást az ÁFÉSZ-ek felvásárlási osztályvezetői is. A részvevők ilyen összetétele következik abból, hogy a zeolitok takarmányokba keverés és al- mozás útján történő felhasználása az állattartás valamennyi ágában — sőt a (Tudósítónktól) Október 17-én és 24-én tartották meg a nyugdíjasok immár hagyományos őszi találkozóját az Űjkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezetben. A két vasárnapon Újkígyós és Szabadkígyós községekből összesen 780 nyugdíjas jelent meg hozzátartozóival a helyi Róna étteremben rendezett ünnepségen. A megjelenteket ‘Ruck János, a tsz elnöke tájékozszagtalanításban is — kiváló eredménnyel alkalmazható. A zeolitokból készült takarmányozási és tartási adalékanyagok ásványos, illetve kémiai összetételéről, azok — még korántsem megfelelően elterjedt — alkalmazásáról, várható hatásáról ad sokirányú ismertetést dr. Mátyás Ernő kandidátus. Megyénkben a kisállattenyésztés — a baromfi-, a nyúl-, a galamb-, a liba-, a kacsa-, a sertés- stb. tartás — nagy hagyományokra tekint vissza. De még inkább lényeges az utóbbi néhány évben végbemenet kisállat- tenyésztés fellendülése, továbbfejlesztése érdekében megismerni a zeolitokra épülő újfajta anyagokat. Jelenleg megyénkben húsz mezőgazdasági nagyüzemben már alkalmazzák — méghozzá eredményesen — a zeolit- készítményeket, melyeket a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ZÖLDÉRT Szövetkezeti Vállalat gyárt és hoz forgalomba. Megyénk szakcsoportjai, illetve kisállattenyésztői körében a zeolitokból készült takarmányozási és tartási adalékanyagok úgyszólván egyáltalán nem ismertek. Ez az előadás minden bizonnyal jó alkalom lesz arra, hogy a szakcsoportok vezetői és a kistenyész- tők megismerjék és alkalmazzák a zeolitokból készült ásványi adalékanyagokat. Balkus Imre tatta a közös gazdaság fejlődéséről, az elért eredményekről és a célkitűzésekről. A vezetőség ajándékkal kedveskedett az ünnepségen megjelent legidősebb tagjainak. majd ebéden látta vendégül a megjelenteket. A jó hangulatról a vendégszereplésre meghívott kondorosi Egyesült Tsz „Rózsa” pávakörének citerazene- kara és az étterem zenekara gondoskodott. Kiss JPál Nyugdíjastalálkozó Újkígyóson Pénztárosok versenye Hangverseny Szarvason (Tudósítónktól) Csaknem tíz éve, hogy először értek el sikert a szeghalmi pénztárosok a megyei és az országos vetélkedőn. Azóta is rendszeresen részt vesznek a különböző szintű versenyeken. Az idén négyen jutottak a legjobbak közé. Elek Ágnes, Vizér lmréné, Elek Lajosné, Somogyi Róza. A vegyes iparcikk kategóriában az országos versenyen Békés megye csapata a második helyen végzett. A csapat tagjai a sarkadi Tóth Jánosné, a mezőberényi Balogh József né és Szeghalomról ketten, Elek Ágnes és Vizér lmréné. Papp Gyula Az Országos Filharmónia bérleti hangversenysorozatának újabb előadását november 22-én, hétfőn este 7 órakor rendezik meg a szarvasi Vajda Péter Művelődési Házban. A hangverseny főszereplője ez alkalommal a szegedi szimfonikus zenekar lesz, Molnár László vezényletével. A műsor egy részében közreműködik Hegedűs Endre zongoraművész. A művészek Glinka: Ruszlán és Ludmilla című operájának nyitányát. Csajkovszkij: b-moll zongoraversenyét és Stravinsky: Tűzmadár című szvitjét adják elő. Latyi .Minden végletet ismert. Volt agyonnyaggatott sztár, és agyonhallgatott színész. Volt korszak, amikor a neve egyet jelentett a nevetéssel — és volt korszak, amikor megpróbálták kijátszani már-már elfelejtett, komikus színészecskék ellen. Volt idő, amikor szinte el sem tűnt a filmvászonról — és volt idő, amikor a filmgyárban megkérdezték: „Mi van a Latabárral? ...” A közönség, amely természetesen nem dőlt be a sznob esztétizálásnak a humor ,,alacsony abbrendűségéről” — fittyet hányt az éppen hivatalos véleménynek, és ugyanúgy megtapsolta a hülye grófot vagy a kispolgári csökevényt kifigurázó színészt —, mint évekkel azelőtt. Latabár Kálmán ugyanis a nagy nevettetők, vagy merjük bevallani, a nagy, igazán nagy „bohócok” közé tartozott, aki képes volt mindennek meglelni a fonákját, mindenben észrevenni a mosolykeltés oly ritka alkalmát .. . Bizony, nehéz dolga lehetett, hiszen éppen olyan korszakokban élte élete javát, amikor mindenen járt az ember esze, csak a humoron nem ... Ha csakugyan létezne titok-, akkor talán éppen az a kivételes képessége, amellyel átsegítette pompás tehetsége nagy adományával a közönséget azon a kis, de áthághatatlannak tűnő mezsgyén, ami a látszatot és a valóságot elválasztja, s gyerekes belefeledkezéssel el is tudta hitetni, hogy a lehetetlent mi is megkísérthetjük. Mint kétbalkezes afrikai vőlegény, kötöznivaló bolond, szépreményű gavallér, ügyefogyott tanár, szerencsétlen mondabeli király, megcsalt férj, óvatos orvos, gyáva• idomár — új és új arcok mögött láttatta régi önmagát, akin egyre több lett a ránc, s akit egyre inkább megjelölt a betegség. Mérnöki pontossággal megtervezett, százszor elpróbált rögtönzései frissességükkel alapozták meg azt a legendát, hogy az egyik szerző úgy vitte be legújabb nagyoperettjét a Nagymező utcai színházba, hogy bizonyos részeknél csak annyit írt: „Itt bejön a Latabár és jókat mond”. És Latyi, ahogy a furfangos ‘ cukrászinasról alkotott gyerekdarab óta egy ország becézte, csakugyan bejött, és annál is jobbakat mondott. Emögött nemcsak egy nagy színészdinasztia vérré vált színpadismerete rejlett, rengeteg megélt tapasztalat, hanem egy, a tehetség minden oldalát egyaránt edző folytonos munka is, amelyben a test és a szellem egyaránt megtette a magáét. Fergeteges tánc- és énektudásához még valami társult, amit az úgynevezett „könnyű műfajban” nem szokás észrevenni, a remek dikció, hogy a néző értse, amin nevet... Libegős, mozgékony alakja már jó ideje nincs közöttünk, de a neve még ma is mosolyt csal az arcunkra. Nyolcvan éve született. Nemlaha György II talajjavítás komplex folyamat H azánk 6,7 millió hektár mezőgazdasági területéből 4,1 millió hektáron kedvezőtlen természeti adottság nehezíti a termelést, illetve korlátozza a további növekedést. A mezőgazdaság előtt álló feladatokat ezért csak úgy lehet teljesíteni, ha növelik a talajok termékenységét. Ehhez az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság közelmúltban közzétett tanulmánya szerint az ezredfordulóig 57,4 milliárd forint értékű beruházásra van szükség. A meliorációt, vagyis a komplex talajjavítást természetesen az üzemek saját maguk kezdeményezik, sok esetben azonban csak azért teszik ezt, hogy állami támogatást kapjanak. Mivél 1980- ig az állami támogatás mértéke a talajjavítás egyes válfajai szerint változott, az üzemek rendszerint azt a beruházást részesítették előnyben, amihez a legtöbb támogatást kaphatták. Ez a gyakorlat pedig általában akadályozta a komplex megvalósítást. A jelenlegi támogatási rendszerben — a komplexitástól függően — azonos mértékű támogatás jár. A támogatás elnyerésének égik feltétele, hogy az érintett gazdaságnak a beruházáshoz legyen saját pénze is. A leginkább rászoruló üzemek többsége azonban — a fejlesztési alapok szűkössége miatt — nem képes ezt az akciót finanszírozni. A talajjavítás népgazdasági jelentőségéből következik, hogy azt nem lehet csupán egyedi üzemi döntéseknek alárendelni. Nyilvánvaló, hogy nem végződhet a, mezsgyénél a talajjavítás pusztán azért, mert a mezsgyén túl már a szomszéd téeszé a lold. Nem szorul külön magyarázatra, hogy elsősorban a komplex térségi talajjavítást kell szorgalmazni. Az említett OMFB-tanul- mány szerint a talajjavítás támogatásának (vissza nem térítendő állami támogatás vagy hitel) olyan rendszerét kellene kialakítani, amely lehetővé tenné, hogy a szűkös fejlesztési alappal rendelkező üzemek is elvégezhessék a szükséges talajjavítást. Erre annál is inkább szükség lenne, hogy növelhessük a meliorálható területek nagyságát. A meliorációs beruházások várható hatékonyságának felbecsülésében nehézséget okoz, hogy nincsenek pontos ismereteink a természeti és agrotechnikai tényezők, valamint a növénytermelés színvonala és hatékonysága közötti összefüggésekről. Olyan termőhelyi nyilvántartásra lenne szükség, amelyben a gazdaságok rög- dtenének valamennyi termőhelyi ’ és agrotechnikai tényezőt, s amelyek alapján a kutatás feltárhatná az összefüggéseket. A hozamok, a várható hozamnövekedés számbavétele — mivel különféle növénytermelési ágazatok produktumait kell összesíteni — feltételezi az egyenérték, a gabonaegység (GE) használatát. Az egy hektáron megtermelt, vagy a melioráció után előállítható GE meny- nyisége azonban önmagában nem sokat mond, hi- ' szén azonos értékű mutató mögött lényegesen eltérő növénytermelési szerkezet húzódhat meg. Még kevésbé elfogadható, ha az egységnyi GE értéke országos átlag, s a növénytermelés várható termelési értékét ennek alapján határozzák meg; (A kedvezőtlen termőhelyi ad) it I ságú termelőszövetkezetei 1979. évi adatai alapján 1 t GE értéke a növénytermelés szerkezetétől függően 2700—5120 forint között változott.) A termelési költségek melioráció után várható alakulását tapasztalati adatok alapján kellene figyelmbe venni. A melioráció utáni növénytermelés különböző ráfordításait — felhasznált műtrágya, növényvédő szer stb. — a hasonló típusú területeken végzett beruházások eredményének ismeretében lehet kalkulálni. A talaj termőképességét növelő beruházás értékelésekor az OMFB-tanulmány szerint abból kellene kiindulni, hogy a melioráció eltér más beruházásoktól, hiszen nem új termőkapacitást hoz létre, hanem a meglevő termelési eszköz használatát teszi eredményesebbé. Ezért indokolt, hogy a meliorációt megelőzően, és azt követően azonos elvek szerint mérjék a földhasználat hatékonyságát. a hagyományos gazdaságossági vizsgálatok a termelésteben a beruházás hatására végbe- • menő .változást értékelik: a többlet termelési érték, a többlet termelési költség, a többlet tiszta jövedelem és a beruházási költség nagyságát, valamint egymáshoz való viszonyukat. A melio- rált területeken a beruházást megelőzően is folyik a termelés, a beruházás tulajdonképpen ennek mennyiségét és hatékonyságát növeli. Ezért a döntéseknél a beruházó mezőgazdasági vállalatnak, és a feladatokat rangsoroló irányító szervnek nemcsak a beruházás hatására létrejött „többlet”-et. hanem a beruházási folyamat egészét jellemző gazdasági változásokat is figyelembe kell vennie. Bonyhádi Péter Lángos-jegyzet A piaci forgatag két leghosszabban kígyózó sorát ezen a szombat délelőttön az Erzsébet-napi köszöntőt hét végére halasztók — és a lángos után áhítozók alkotják. A csarnokban is, odakint is húszán, tán harmincán is szorongatják a pénztárcát a kezükben, feltűnő türelemmel. Mintha mindenki azt ismételgetné: csak nyugi, az eladónak is csak két keze van. A sor lassan halad, de halad, és ez a fontos. Aki a virágot szereti . . . Es aki a lángost? Pontosan tizenkét perce sorjázok, lesem, előttem ki mennyit kér, mert ha ez a sütet elfogy ... de félre a pesz- szimizmust. Az előttem levő asszonyság nyolcat kér, valaki odatolakszik oldalról, ő ugyanannyit. „Tizenöt percet várni kell!” — közli nyugodt hang az üvegablak túloldalán, s fordul is vissza a tepsihez. Pillanatnyi néma csend, egy szolgáltatás megszakadt, s vele együtt egy másik elkezdődött: apró méregpoharak osztogatásához hasonlítanám. Kíváncsian fürkészem a körülöttem toporgók tekintetét, hátha csak egyedül állok érthetetlenül? De nem, az arcok arról árulkodnak: ugyanarra gondolunk. Ha a 3.30-as lángos ára 15 perc, akkor jobb otthon sütni. De nem, ha már egyszer most kívántam meg azt a fránya sült tésztát, csak azért sem mondok le róla. Mentőötletem támad, a megyeszékhelyen még egy (!) helyen árulnak. Irány a Csaba melletti büfé. Ni csak, még olcsóbb is — virít a 2.10 az árcédulán. „Lángos nincs, csak szombaton nem sütnek” — így az udvarias eladónő. Hétközben 700 fogy el reggelente egy-két óra alatt.” „Próbálja meg az SZTK melletti kis üzletben, ott is szokott lenni”’ — szán meg valaki, látva, hogy újfent nagyokat nyelek. „Fölösleges fáradozni, ők is innen kapják, mármint a Csaba étterem konyhájáról” — hűt le az eladó. Lassan kezdem érteni, miért is mondta olyan nyugodtan a piaci elárusító, hogy várjak 15 percig. S még állítják sokan, hogy leáldozott a lángossütő kisipar. F. I.
