Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-19 / 272. szám
NÉPÚJSÁG 0 magyar növénynemesítők sikerei A biológiai alapok gyors ütemű fejlődése hozta magával a mezőgazdasági termelés sikereinek jelentős részét; a gazdálkodás tárgyi feltételei ugyanis nem gyarapodtak a szükséges mértékben, ám ezt jó termőképességű növényfajtákkal, hibridekkel a gazdálkodók jórészt ellensúlyozták — mondotta az MTI munkatársának Kapás Sándor, az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet főigazgatója, aki a hazai növénytermesztés fajtaadottságait és a genetikai előrelépés lehetőségeit elemezte. A fajtaválaszték általában kielégíti az igényeket, néhány növényi kultúra választékát azonban javítani kell. A rendelkezésre álló vetőmagvakkal, szaporító anyagokkal a VI. ötéves terv előirányzatait a nagyüzemek és a kistermelők teljesíthetik, sőt a jelenleg alkalmazott fajták és hibridek jó része a következő tervidőszakban is jó szolgálatot tesz majd. örvendetes, hogy a hazai növénytermesztők sikerei nyomán új fajtákkal az import egy részét helyettesíteni lehet a hozamok visszaesése nélkül. Ami a távlatokat illeti : ahhoz, hogy továbbléphessenek, új nemesítési módszereket kell alkalmazni a tudományos műhelyekben. Várhatóan az eddiginél is nagyobb szerepet kap a szövettenyésztés — ez jó eljárás a fajták fenntartására és szaporítására —, az évszázadfordulóra pedig az addigra felfejlődő génsebészet kínál lehetőséget új típusú, vagy egészen új növények előállítására, a hibridizáció lehetőségeinek szinte korlátlan bővítésére. Ezeken a területeken a hazai kutatóintézetekben figyelemre méltó próbálkozások történnek. Az elmúlt időszakban a búza fajtaválasztéka sokat javult, négy új magyar fajta került köztermesztésre, és három van minősítés alatt. További feladat a minőség javítása, az úgynevezett javító búzákból többre lenne szükség. A kukoricatermelők választási lehetősége bővült, mindenekelőtt a korai és közepes érési idejű fajtákat keresik, jelenleg már ezek adják a vetőmagforgalom 80— 85 százalékát. A késői éré- sűek termesztésével lassan- lassan felhagynak, a magas szárítási költségek gazdaságtalanná teszik a különben általában jó termőképességű fajtákat. Az elmúlt időszak tapasztalatai bebizonyították, hogy a hibridek érési idejét amúgy is más módon kell értékelni, azt kell vizsgálni, melyik adja le leggyorsabban víztartalmát, ez ugyanis a gazdaságos termesztés alapvető feltétele. Négy új napraforgó hibrid gazdagítja a kínálatot, a magyar neme- sítők évtizedes lemaradást hoztak be velük, valamennyi versenyképes a külföldiekkel. Nem lehet ezt elmondani a cukorrépáról, a hazai fajták cukortermése elmarad a külföldiekétől. A magyar dohányfajták sem felelnek meg minden igénynek. A vetőmagimport csökkentését teszik lehetővé az. új magyar zöldségfélék. Egyebek között több új zöldborsó kínálja magát. Javult a zöldbabválaszték, több a konzervipar igényeinek is megfelelő paradicsomot minősítettek. Számos új uborka-, paprikafajta a nemzetközi követelményeknek is megfelel. A gyümölcstermesztésben is nagyobbak a lehetőségek. A meggy fajtaválasztéka a nemzetközi összehasonlítást is kiállja, új hibrid cseresznye került a köztermesztésbe, javult a kajsziellátás; az új mandula-kajszi (a gyümölcsnek hosszúkás mandulaformája van) várhatóan rövidesen kedvelt lesz. öt új szőlőfajta vár engedélyezési eljárásra. A hazai igények — piaci ösztönzésre — a jobb minőséget adó fajták és hibridek irányába tolódnak el. Egyre inkább érződik, hogy jó árat csak jó minőségű fajtáért fizetnek. Ám néhány területen egyelőre még mindig a mennyiségi követelmények a meghatározóak. így például a kiváló minőségű búzafajták esetenként — kisebb termésük és nem megfelelő áruk miatt — nem terjedhetnek el a termelésben. A szövettenyésztés a nemesítő munka bővitésére kínál lehetőséget. A fás növényeknél már ma is sikerrel alkalmazzák a módszert, amelyet azonban ki lehet terjeszteni más növényekre, például a burgonyára is. Az eljárással megoldható a fajták gyors szaporítása, ami a növénytermesztésben a rugalmasabb termékszerkezetváltás feltétele. Egyebek között a tápiószelei kutatók és a Szentlőrinci Állami Gazdaság szakemberei foglalkoznak vele. Kezdeti sikerek vannak már a génsebészet területén is. Olyan gyakorlati problémák adódnak, amelyekre ha sikerül választ adni, akkor az évszázad vége- felé általánossá tehető az eljárás. Ezzel olyan nagy mennyiségű növényi anyaghoz juthatunk, hogy végsősoron nem az új fajták előállítása, hanem a legjobbak kiválasztása lehet a nemesi- tők és a fajtakísérletezők nagy problémája. Az elméleti munka előrehaladott; elsősorban a Szegedi Biológiai Kutató Intézetben foglalkoznak a témával. Az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet agrotechnikai központja is ígéretes próbálkozások színhelye. Energiatakarékos kompresszorok Az Egri Finomszerelvény- gyárban tovább fejlesztették a kompresszorgyártást: a most elkészült új szerkezetek háztartási hűtőszekrénybe beépítve mintegy húsz százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint a korábbi gyártmányok. Ezeket az energiatakarékos kompresszorokat már a jövő év elejétől sorozatban gyártják, és folyamatosan küldik a hazai és a külföldi piacra. Ez a korszerűsítés — a belföldi kereskedelem egész évi igényeit figyelembe véve — mintegy 14 millió forint megtakarítást hozhat a lakosságnak, és ezzel együtt a népgazdaságnak. Az új egri kompresszorok előnye még, hogy kevésbé zajosak, mint a régebbiek. Kertbarátok tanácsadója Szakemberek szerint a mezőgazdaságban évente felhasznált, egységnyi területre 5—45 részletben kijuttatott méregmennyiség olyan minimális, hogy évezredek múltán sem okozhat természeti katasztrófát. Például a magyar gyümölcsösök minden négyzetméterére évente nem egészen 1 gramm peszticid jut a vegetáció során 10—12 részletben. Mindjárt hozzá kell tenni, hogy a mezőgazdaságban a gyümölcs- és szőlőkultúrák részesülnek a legintenzívebb vegyszeres növényvédelem ben. Sajnos, találkozunk elrettentő példákkal is, amikor a biztonsági előírásokat felrúgva, felelőtlen, enyhébben fogalmazva, kellő körültekintés, nélkül juttatják ki a földekre, a gyümölcsösökbe a kemikáliákat. Pedig közismert, hogy a növényvédő szerek csomagoló burkolatán, dobozán pontos használati utasítás olvasható. A figyelmeztető előírások ellenére sok helyen a kertek, megművelt területek, telkek környékén szétdobált üres csomagolóanyagok, ipűanyag- és üvegedények jelzik: a növényvédelmi munkát végzők nem tartották be az utasításokat. Felelőtlenségük következtében a talajra szétszórt, eldobált dobozokból, edényekből a maradék méreg a talajra, talajba kerül, az eső kimossa a talajt szeny- nyező védőszereket, ezáltal a fertőzés veszélye továbbra is fennáll. Kellő gonddal, figyelemmel ezek a veszélyek elháríthatok, s így a kemizálás nem rettegett ellenséggé, hanem a munkát segítő társává válik a kiskerttulajdonosoknak. Balogh Imre, a Békéscsabai Közúti Igazgatóság sar- kadi üzemmérnökségének a gépészeti művezetője. Felelős azért, hogy üzemképesek legyenek a gépek, amelyek útfenntartásra és a gépkocsik, amelyek szállításra szolgálnak. Az üzemérnökséghez tartozó körzetben az utak hosz- sza összesen csaknem 300 kilométer. Ezen télen-nyáron biztosítani kell a közlekedést, ami gépek nélkül nem lenne megoldható. A keze kérges, olajos. Amikor ezt szóvá teszem, elmosolyodik, és szerényen megjegyzi : — Csak azt jelzi, hogy szívesebben vagyok a műhelyben, mint az irodában. Amit követel, az megvalósítható Huszonhárom beosztottja van: egy garázsmester, 4 szerelő, 8 nehézgépkezelő és 10 gépkocsivezető. A gépkocsivezetők több kategóriások, -a nehézgépkezelők pedig szinte valamennyi útépítésre és -fenntartásra szolgáló géphez értenek. így aztán nem sokat kell magyaráznia. Csak ha valami komolyabb hibát kell kijavítani, akkor tart rövid megbeszélést az érdekeltekkel. Néha ő maga szerel. Megszokta még géplakatos korában, és azóta sem tudja abbahagyni. Pláne, ha valami nehezebben megoldható feladatról van szó. Fegyelmi felelősségre vonásra ritkán kerül sor. Akkor is elég a szóbeli figyelmeztetés. Előfordul például, hogy valaki nem teljesíti a feladatát időben, vagy éppenséggel hibás a munka. — Igaz — mondja —, mindig átgondolom előbb, hogy amit követelek, az megvalósítható legyen és csak olvan feladatot adjak, amit én is meg tudok csinálni. És talán jobban, mint más, ha pedig lehet, a megszokottnál ésszerűbben. — Üjításra gondol? — kérdezem. — Igen. Az ember igyekezzen könnyebbé, 'gyorsabbá, gazdaságosabbá tenni a munkáját. Ez mindenkitől elvárható, aki gondolkozik, sőt, szerintem az új keresése és megtalálása a szakmai hozzáértés legfontosabb mér céje. Nem könnyű megértetni velük S .-rencsésnek tartja magát, hogy igen becsületes és a szakmájukhoz értő emberek között dolgozhat. Ezzel kapcsolatban ugyan néha egy kis nehézsége is támad, amiről így beszél: — Munkatársaim csaknem valamennyien törzsgárdata- gok és a legjobb tudásuk szerint igyekeznek teljesíteni a feladatukat. Az évek során többen kiváló dolgozók lettek. Ha valakit most jutalmazásra vagy kitüntetésre lehet javasolni, nem kis gondot okoz, hogy kit nevezzek meg. — Bizonyára segítenek a brigádvezetők és a szakszervezeti bizalmiak. — Igen, az ő véleményük nélkül sem ebben, sem más kérdésben nem határozok. Sőt, Kiss Jánossal, a főbizalmival is sok mindent megbeszélek. Nehézgépkezelő, naponta találkozunk egymással. — Béremelésnél is figyelembe veszi a javaslatukat? — Nálunk az a mérvadó, hogy ki mennyi értéket tesz a köz asztalára. Figyelembe vesszük, mennyi idő óta dolgozik ezen a speciális területen. Vagy aki tanul és például a lakatosszakmához hegesztőszakmát is szerez, a lehetőséghez képest honoráljuk. Nem utolsósorban anyagi elismerést érdemelnek — az újítási díjon felül — a rendszeres újítók. — Többnyire mi okoz gondot? — Az alkatrészellátás. Sokfajta gépünk van, ezeknek állandóan üzemképeseknek kell lenniük. Az elromlott alkatrészt igyekszünk mielőbb beszerezni, az egyszerűbbeket pedig elkészíteni vagy helyettesíteni, am; olykor igen nagy fejtörést okoz. De hosszabb gépállás még nem fordult elő. — Milyenek az emberi kapcsolatok? — Mint másutt, nálunk is előfordul, hogy valaki megáll a munkával, mert mondjuk valami nincs a keze ügyében, és nem is kezd máshoz, ha nem vagyok ott. Egyesek néha túlértékelik a saját munkájukat, és lebecsülik a másokét, miközben kifejezésre juttatják, hogy őket magasabb bér illetné meg. Nem könnyű megértetni, hogy milyen helytelenül gondolkoznak. Az ilyen vita idegmunka, amitől jobban kifáradok, mint az egész napi szereléstől. Amikor este hazamegyek, gondolatban még mindig ez foglalkoztat. — Mit szól a család? — A feleségem kérdezi: „Mi van veled?” A gyerekek is észreveszik, mert ilyenkor szótlan és eléggé ingerlékeny vagyok. Aztán amikor másnap bemegyek az üzem- mérnökségre, az, akivel este vitám volt, már másképp beszél. Beismeri a tévedését. Aludt rá egyet. Hz üzem érdekeit tartja szem előtt Nemrég egy délután az egyik szerelő kijelentette, hogy a rábízott feladatot nem lehet végrehajtani. — Nem? — kérdezte visz- sza Balogh Imre, aztán nekifogott a munkának. Néhány óra alatt elkészült vele. Mellette volt a szerelő is, akinek csupán annyi volt a teendője, hogy figyeljen. Kiss János főbizalmi nagyra értékeli Balogh Imre művezető munkáját, és kijelenti: — Ö minden tevékenységében az üzem, a társadalom érdekeit tartja szem előtt. Képes arra, hogy helyesen, elfogulatlanul értékelje beosztottjai munkáját. Ezért a javaslataival rendszerint egyetért Nagy Gábor, az üzemmérnökség vezetője és egyetértek én is. Pásztor Béla Az Újpesti Gyapjúszövőgyárban évente 4,8 millió négyzetméter fésűs gyapjúszövet készül. Az elmúlt években növelték a tiszta gyapjú alapanyag feldolgozásának arányát, ezáltal duplájára nőtt tőkés exportjuk. Korszerű tulajdonságokkal rendelkező termékeik keresettek a világ minden táján, új piacaik az Amerikai egyesült Államok, Kanada és Franciaország. A képen: a szövődében (MTl-fotó— varga László felvétele - KS) Balogh Imre egy állami gazdaságban géplakatosként kezdte a pályafutását. Továbbtanult, és 1968-ban megszerezte a gépesztechnikusi oklevelet. Műhelyvezető lett. A sarkadi üzemmérnökséghez művezetői beosztásba 1975- ben került. Arra az időre így emlékszik vissza: — Eleinte régi típusú gépeink, egyszerű hóekéink, gépjárműveink voltak. Ma már két sószóró gép, rakodásra vagy hóeltakarításra felszerelhető Volvo gépkocsi, autógrader, oldalhómaró, kis autóbusz és több más felszerelés áll rendelkezésünkre. A teljesítmény lóerőben egy- harmaddal növekedett. Hol van már az az idő, amikor a tsz-ek lóval vontatott hó- » ekével takarították az utat! — Van újítása? — Jó néhány. A legeredményesebb évem 1979 volt, amikor nyolc újítási javaslatomat elfogadta az igazgatóság. — Milyen jellegűek voltak? — Például a hóekék hidraulikus emelésének a megoldása, amit más társigazgatóságoknál is bevezettek. Kissé türelmetlen, amikor róla van szó. Igyekszik másra terelni a beszélgetést. Mondja is: — A munkatársaim is újítanak. Különösen Vadkerti Imre és Tóth Gábor keresi a jobb megoldásokat, módszereket.
