Békés Megyei Népújság, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-14 / 268. szám

1982. november 14., vasárnap NÉPÚJSÁG BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Körösladányban E gy 1067-böl származó okirat Nadan néven települést jelez a mai Körösladány helyén. Vagyis, már nem sokkal 1000 után is emberek éltek ezen a környé­ken, noha akkoriban lápos-mocsaras terület volt, mint Bé­kés megye nagy része. Nem is oly régen még állt a Márkus- fa, s sok monda fűződik e több száz éves famatazsálemhez. Átokfának is nevezték, de pozitív jelentése is volt: „Körös­ladány népe is ezer szállal kapaszkodik a földbe”. Igaz, az­óta sok minden megváltozott, sokan elköltöztek a település­ről, de még ma is 6200 lelket számlál a nagyközség. Sőt, arra* is büszkék a ladányiak, hogy Petőfi is járt „falujuk­ban”, 1847. június 10-én. mi több itt-tartózkodása alatt versbe fogalmazta érzéseit: Puszta föld ez, ahol most járok, Istenért sem látni virágot. Persze, azóta jóval több mint száz esztendő telt el, s noha november van, az időjárás ezer meg ezer színben pom- páztatja a tájat. A felszabadulás' után még 9 ezer ladányi „túrta a földet”, hiszen az idő tájt csupán a téglagyár működött, ami mind­össze 30—40 embernek adott munkalehetőséget, így érthető, hogy a településen mindenki a földből élt — több-kevesebb sikerrel. S ezért is csökkent kezdetben rohamosan a ladá­nyiak száma, sokan Pest környékére kerültek: Vecsésre, üllőre, Monorra ... Azt mondja a fáma, Vecsésen van egy utcasor, amelyet csak ladányiak laknak. 1949-től kezdett iparosodni a település. Létrejött a gépjavító-állomás, majd 1948-ban elsőként a Dózsa Tsz, nem sokkal rá a Zalka, az Üj Barázda és az Üj Élet. Az évek hosszú során fuzionál­tak a mezőgazdasági egységek, s ma a Magyar—Vietnam Barátság Tsz a jogutódjuk. Az üzemek mellett a felszabadulás óta több új kommuná­lis létesítmény is megvalósult, néhány évvel ezelőtt avat­tak új ABC-áruházat a szeghalmi út mentén, s nemrégi­ben új bölcsőde épült, ma már a gyalogosok és gépjármű­vel közlekedők új, kecses hídon kelhetnek át Újladánytól a központ felé és vissza. A rendelőbe és óvodába bevezették a központi fűtést, a jövő elképzelései között szerepel: ha­marosan átadnak két új orvosi lakást, a megyei tanács tá­mogatásával jövőre rendbe hoznak négy pedagóguslakást, a nagykastélyi iskolát is központi fűtéssel látják el. Az 1970-es és 1980-as ár- és belvíz sok épületet tett tönk­re Ladányban is. A magánlakásokhoz jelentős állami segít­séget kaptak a lakosok; a megyei tanács nagymérvű támo­gatást adott az intézmények újjáépítésére, felújítására. Az új híd Bőven termett a A körösladányi Magyar— Vietnami Barátság Termelő- szövetkezet meglehetősen gyenge, átlagosan 18 és fél aranykoronás földeken gaz­dálkodik. A korábban gya­korta belvizes szántó felén már elvégezték a termelési biztonságot teremtő meliorá­ciós munkákat, rövidesen sorra kerül a fennmaradó hányad is. Addig is olyan növények termesztésével fog­lalkoznak, amelyek a kör­zetben a lehető legtöbb nye­reséget adják. Ezek egyike a napraforgó. A több mint ezer hektárra vetett olajmag- vú növény az idén is szépen termett. hektáronként 1,6 tonnát. Körösladányban is jelentkezett a megyeszerte hatalmas károkat okozó szár- tőrothadás, azonban a szö­vetkezetben termesztett iregi fajták viszonylag ellenálltak a fertőző gombának. Növel­te a növény árbevételét, hogy a TSZKER-nek adták el a termést, amely export­ra került — madáreleség- nek. rizs Az igazi sikernövény az idén a rizs volt, 4,2 tonnás hektáronkénti hozamával. Különösen igaz a megállapí­tás, ha hozzátesszük: tavaly csak két és fél tonnát adott egy hektár. Hogy minek kö­szönhető a hirtelen javulás? Ahogy mondani szokás: min­den szerencsésen összejött. Lézeres talajegyengetőypl felújították mind a 366 hek­tár rizsföldet, sikerült idő­ben vegyszerezni, vetni, és nagyon jó volt az időjárás a rizsnek. Pontos számításokat még nem készítettek a szövetke­zetben, az azonban már most látszik, hogy várható­an akkora nyereséggel zár­nak az év végén, mint ta­valy. A közgazdasági szabá­lyozók szigorodása, az elvo­nások növekedése miatt ez nagy szó. hiszen még kedve­zőbb adottságú téeszekben is jellemző a nyereségcsökke­nés. Hogy Ladányban ez el­marad, abban nagy része van a bőséges rizstermésnek. II bölcsőde Három évvel ezelőtt ad­tunk hírt arról, hogy Körös­ladányban életveszélyessé nyilvánították a község egyetlen bölcsődéjét, a fala­kat kitámasztották. Akkor érthetően az volt az egyik legfontosabb kérdés, hová költözzön a bölcsőde. A legjobb természetesen az lenne, ha új bölcsődét kapna a község, vallották a tanács vezetői. Igen ám, de a beruházáshoz, amely egyébként 10 millió forintba került volna, nem volt pénz. és a megye sem tudott se­gíteni. Végül is a bölcsőde az öregek napközi otthonába költözött, az idős embereket pedig egy kétszobás szolgá­lati lakásban helyezték el. Az átköltözések idején még mindenki reménykedett, át­meneti megoldásról van szó, és a nyugdíjasok is megér­téssel fogadták az intézke­dést. Mindennek már három éve. a község bölcsődéjét azonban ma is az öregek egykori napközi otthonában Egy szövetkezet profilt ke­res. Négy évvel ezelőtt még ezzel a mondattal jellemez­hettük volna a körösladányi Metakémia Ipari Szövetkezet törekvéseit. Azóta az egész országban ismert termékek lettek a Csillag márkanév­vel ellátott padló- és cipő­ápoló szerek, a textilöblítők, az ablaktisztítók, a fürdő­tabletta, no és a szúnyogok riasztására szolgáló kenőcs, a Szuku. Hogyan is kezdődött? A szövetkezet 1978-ban szerző­dőst kötött a Caolával, ak­kor még Kozmetikai és Ház­tartásvegyipari Vállalat né­ven ismerték, cipőkrém és néhány kozmetikai cikk gyártására. A kooperá­ció nagy lendületet adott a szövetkezet fejlődésének, az árbevétel két év alatt a dup­lájára nőtt. A körösladá- nyiak a háztartásvegyipari termékek gyártását nem át­meneti megoldásnak tekin­tették. Ezt bizonyítja az is, hogy önálló fejlesztési osz­tályt hoztak létre. Lényegében ennek a mun­kának köszönhető, hogy ma már a’ szövetkezet termelé­sének felét az önálló fej­lesztésű termékek gyártása adja. Egy-egy termék gyár­tását gondos piackutató munka előzte meg, jó kap­csolat alakult ki a kereske­delmi vállalatokkal. A kö- rösladányiaknak jelentős szerepük van abban, hogy az utóbbi években kevesebb volt a háztartásvegyipari ter­mékekből a hiánycikk és nőtt a választék is. Néhány esetben azonban a szövetkezet elképzelései nem válhattak valóra. Kezdetben nagy reményt fűztek a cipő- tisztító szerek választékának bővítéséhez. Elkészült a ke­nőfejes cipőápoló. A termék minden szempontból megfe­lelt volna a követelmények­nek, ha sikerült volna meg­oldani a felkenőfilc hazai gyártását, illetve importját. Ehhez licencvásárlásra, vagy a fej behozatalára lett volna szükség. De nem ez történt, és a kereskedelem a válasz­tékot az utóbbi években im­porttal bővítette. Ám ez sem szegte a szakemberek kedvét, és a közelmúltban újfajta cipőápoló szerekkel készültek el. Az idén új termék a mű­bőrápoló és Metasept felü­letfertőtlenítő és lemosó szer. A reumatikus habfür­dő gyártása az engedélyezési eljárások miatt késik. A szö­vetkezet négy év alatt csak­nem ötszörösére növelte ár­bevételét Törekvésük a jö­vőben is változatlan: hi­ánycikkek gyártása, a válasz­ték bővítése. Az oldalt írták: Jávor Pé­ter, Kcpenyes János, M. Szabó Zsuzsa. A fotókat ké­szítette: Jávor Péter. találjuk, az idős embereket pedig a szolgálati lakásban. De azért történt egy, s más. — A napközi otthont át­alakíttattuk, kibővíttettük. A tanács( egymillió forintja mellé a megye nyolcszáz­ezer forintot adott erre a célra. Az építkezést követő­en ötvenfős, központi fűté- ses, korszerű óvodája lett a községnek. A szolgálati la­kásba, ahol az idős embere­ket helyeztük el, vizet ve­zettünk, rendeztük a kör­nyezetet — mondja Fejérné Akár sorsnak is nevezhet­jük: megnyitnak egy ven­déglőt. Minden szép, új ben­ne, kitűnőek az ételek. Az évek során aztán szépen le­romlik. Nem így a Magyar— Vietnami Barátság Tsz ven­déglője. A kezdetben kocs­maként működő vendéglátó­ipari üzemegység virágkorát éli. Csak egyetlen bizonyí­ték: április óta ötven száza­lékkal nőtt az étterem étel­forgalma. Minek köszönhető ez — kérdeztük H. Kiss Fe­rencet, a kereskedelmi ága­zat vezetőjét. — Felújítottuk az éttermet és kerestünk neki valami jó nevet. De ahány javaslat jött, az mind kötött volna valami szakmai jelleghez. Hogy például, ha Nimród, akkor állandóan kínálni ké­Herbert Ilona, a községi ta­nács vb titkára. A bölcsődé helye végleges. Az öregek napközi otthona azonban a közeljövőben újabb átköltözés előtt áll. A rövidesen megüresedő fog­orvosi lakást, rendelőt az átalakítás után az idős em­berek foglalhatják el. Itt kultúr- és pihenőszobát^ ebédlőt alakítanak ki. Ami pedig a bölcsődét illeti, a jövő év tavaszán bővítik az udvart, rendezik a környe­zetet. ne vadételt. Ezt nem vállal­hattuk. Többen töprengtünk, végül a gépkocsivezetőnk, Hangai István fejéből pat­tant ki az ötlet. Arany János A hamis tanú című versét emlegette, abban szerepel községünk egykori bírója. A ván Márkus a legenda sze­rint Köröstarcsa és Körösla­dány határvitájában tett ha­mis esküt. Lába alá rakott egy marék ladányi földet, úgy esküdött meg a tárcsái területen, hogy ő ladányi földön áll. A helyieknek ez nem nagyon tetszik, annál inkább a vidékieknek. Ara­nyos beszélgetések hangza­nak el a portál előtt, sokan emlegetik az iskolában ta­nultakat, Arany Jánost, de kérdezgetik a névadóról a vendégek a pincéreket is. Munkaalkalom és ingázók Korántsem akarunk mun- kaerőtoborzót tartani, de ér­dekes — hogy durván úgy fogalmazzunk —• patthelyzet alakult ki Körösladányban. Erről beszélgettünk Kiss Gyulával, a nagyközségi ta­nács elnökével. — A felszabadulás után jelentősen csökkent telepü­lésünk lélekszáma, olyany- nyira, hogy az akkori 9 ezer lakost számláló Ladányról a legutóbbi népszámlálás már csak 6200-at mutatott. Per­sze a kezdetben ez érthető volt, hiszen a felszabadulás előtt csupán a téglagyár mű­ködött a falu határában. 1949-ben jött létre a gépja­vító állomás, ami többszöri átalakulás után ma már a Csepel Autó 4. sz. gyárának egy részlege. Aztán a ké­sőbbiek során a tsz-ek mel­léküzemágai nyújtottak le­hetőséget az iparban elhe­lyezkedőknek, így a tészta­üzem. a gumi üzem és a bőr- feldolgozó. Ez utóbbi az új­pesti bőrgyárral áll koope­rációs kapcsolatban. Telepü­lésünk kisiparosait hozta ösz- sze a hajdan fa-, vas-, vegyi ktsz, (ma Metakémia Szövet­kezet) néven megalakult korszerű üzem. Aztán üzem­be lépett a budapesti szék­helyű, de a Ladányban leg­több embert foglalkoztató Sztár és Üjdivat Szövetke­zet, ami 100 nőnek ad nap­jainkban is munkaalkalmat. A '60-as évek elején kezdett el dolgpzni a Békési Kosár­fonó körösladányi új, mo­dern telepe. Űj sütőüzem épült, két bolttal. De sok embernek ad munkalehető­séget a tanács költségvetési üzeme, amely az építésen kí­vül felújítással, fenntartás­sal foglalkozik. S akkor még nem beszéltünk a szeghalmi ÁFÉSZ körösladányi egysé­géről . . . — Míg régen a lakosok az imént felsorolt munkalehe­tőségek hiánya miatt elván­doroltak, addig ma ezek kö­zül szinte minden második üzemben munkaerőhiánnyal küszködnek. Pedig még ma is 300—350 ladányi ingázik rendszeresen, zömük a me­gyén kívülre. Csaknem 15-en dolgoznak Pakson, mások Budapesten, aztán sokan jár­nak a megyeszékhelyre, s egynéhányan a környező te­lepülésekre. Pedig bátran kijelenthetem, hogy többsé­güknek itthon is meglenne a munkahelye — vallott színt a tanácselnök. Miután nevet kapott a ven­déglő, elkészíttették a cég­táblát és a bejáratot is. A vörösréz lemezbe a gyoma- endrődi Honthy Antal kala­pálta Márkus bíró portréját, a szöveget. Április óta csa­logatja a cégtábla a 47-es főúton közlekedő autósokat és a község lakóit. Nemcsak az ételforgalom nőtt meg azóta. Számos rendezvénynek adott helyt a vendéglő, ahol egy­szerre 160-an férnek el ké­nyelmesen. A konyhai dol­gozók megalkották a Már- kus-szelet nevű ételt, ami nem más, mint natúr szelet, a tetején megfűszerezett ve­lővel. De készítettek Máté- szeletet is, amely az ide szí­vesen látogató, népszerű táncdalénekesről, Máté Pé­terről kapta a nevét. Metakémia: önálló termékekkel a piacon Vendéglő — a vén Márkushoz

Next

/
Thumbnails
Contents